Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-21 / 250. szám

Szombat, 1967. október Zí. 3 SOMOGYI NÉPLAP TÍZ ÚJ TRAKTOR Bővül a géppark a nagybajomi Zöldmező Tsz-ben. Tíz darab MTZ 50-es traktort * vásároltak, ezzel harmincháromra szaporodott a gépparkjuk. SOMOQYI EQYETEMISTAK KLUBJA BUDAPESTEN A meghívón azt állt, hogy a somogyi diákklub tagjai az Orvostudományi Egyetem Re­zső téri kollégiumában tart­ják klubnapjukat 17 órai kez­dettel. A jelzett időben kopog­tunk be a modern kollégium társalgójába. Ekkor már jó né­hány lány és fiú üldögélt a fotelokban. Magas, mosolygós fiatalember fogadott bennün­ket: Haris András, a meghívó aláírója, a klub vezetője. Hetventagú diákklub A program kezdete előtt megpróbáltam egy kissé köze-' lebbről megismerkedni a so­mogyi diákklubbal. Jól oda fi­gyeltem minden megnyilatko­zásra. Mindenekelőtt azt hall­gattam, amit Haris József a klub céljáról mondott a Ma­gyar Ifjúság időközben betop­pant munkatársának. Azért hoziták létre a somogyi diák- klubot, hogy a megyéből szár­mazó egyetemisták kapcsola­tot tarthassanak egymással, a megyével, tájékozódjanak az elhelyezkedési lehetőségekről, a fejlődésről. A mintegy hetventagú klub először májusban találkozott a megye képviselőivel. A meg­jegyzésekből azt lehetett ki­venni, hogy az összejövetel még élénken él a diákok em­lékezetében. Sugár Imrét, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesét sokat emlegették. Emlé­keztek beszédére, ígéreteire. Somogy várja a fiatalokat Az ismerkedés után került sor Deák Ferencnek, a me­gyei tanács ipari osztályveze­tőjének tájékoztatójára. Szavait figyelmesen hallgat­ták a fiatalok. Érdekelte őket a megye fejlődése, s különö­sen az, hogy milyen elhelyez­kedési lehetőségek várják a fiatalokat. A kép kedvező. — Évenként mintegy negy­ven egyetemet, főiskolát vég­zett szakemberre van szükség a megyében — mondta az osz­tályvezető. — Majd arról szólt, hogy a vidékre került szak­emberek nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülésben ré­szesülnek, mint a fővárosban elhelyezkedők. Míg pl. a Ganz- MÁVAG-ban egy friss diplo­más évekig, esetleg egy évti­zedein át egy rajzasztal mel­lett dolgozik beosztottként, ad­dig a megyeszékhelyen egész rövid idő alatt vezető állásba kerülhet. Vidéken előbb jut­nak lakáshoz is, hamarabb kapnak igen megtisztelő tár­sadalmi megbízatásokat a szakemberek, mint Budapes­ten. Hol dolgozhatnak? Erről beszélgettek a fiata­lok és a megyei tanács osztá­lyainak képviselői a tájékoz­tató után. A klubtagok szinte mind­egyike arról érdeklődött, ho­gyan helyezkedhetne el So­mogybán. Akadt olyan is, akin látszott, szeretne a megyébe jönni, ám úgy érzi, számára ott nincs hely. Mint például a kaposvári Kiss Róbert. — Ugye, számomra nerrt tudnának munkaalkalmat biz­tosítani? — kérdezte. — Mivel foglalkozik? — így1 Deák elvtárs. — Fűtéstechnikával — hang-1 zott a válasz. Csakhamar meg­győződhetett arról, hogy So­mogybán neki is tudnának a képzettségének megfelelő mun­kakört adni: — Nemsokára megépül a Pa­tyolat, a Vas- és Fémipari Vállalat és a Finommechani­kai Vállalat közös höközpont- ja, ott energetikus számára lenne hely — mondta Deák! élvtárs. A pedagóguscsoportban Zá­kányt Kati és Francia Marika A héten még kedvezett az időjárás, ám a szórványos esőzések egyre gyakoribbá válhatnak. Az elmúlt évek tapasztalatából adódik az a tanulság, hogy az idejében elvégzett őszi munka jól ka­matoztatja a fáradságot a következő év termésében. A legközelebbi példa, ami bi­zonyságul szolgálhat, éppen a múlt évből vehető: a ked­vező időben befejezett ve­tés nagyban elősegítette a gabonafélék idei rekordhoza­mát És most ismét a vetés időszakában vagyunk, jogos tehát a kérdés, amit Kersák Jenőhöz, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának szakfel­ügyeleti csoportvezetőjéhez intéztünk: — Hol tartanak a közös gazdaságok a ke­nyérgabona vetésével és az ezt közvetlenül megelőző munkálatokkal ? — A tavalyi búzavetések rekordterméssel fizettek az idén megyei szinten. Ezt fi- gyelmbe véve csökkent már az idén a megyei kenyérga­bona-előirányzat 108 00C hold­ra. A csökkenés indoka a jö­vőben a legfontosabb cél: a hozamnövelés. A nyári idő­járás számottevően zavarta, késleltette a kenyérgabona­vetést. Kiadósabb csapadékot — alig több mint 30 mili- métert — csak augusztus 6- án kapott a megye. Egy hó­nappal később, szeptember 10-én még ennyit sem, aztán még ugyancsak a múlt hó­napban összesen 30 millimé­ter csapadék esett. Emiatt a nyár végi talajmunkák nagy gondot okoztak. Számításaink szerint 16—17 munkanapra van szükség ahhoz, hogy a megyében fődbe kerüljön a kenyérgabona magja az elő­B mellett ültem. Az előbbi hed- rehelyi, az utóbbi siófoki. Mindketten a Gyógypedagógiai Főiskolán tanulnak. Szeretné­nek visszakerülni Somogyba. Hallattam néhány orvosje­lölt véleményét is. Így többek között Vicing Flóráét és vőle­gényéé!. A kislány Zárná rdiból került fed, a fiú pesti. Ügy döntöttek, ha szükség van rá­juk, akkor Somogybán helyez­kednek el. És folytathatnám a sort. A csoportos beszélgetések azt mutatták, hogy ma már ta­lán nem is nagyon kell meg­győzni a fiatalokat arról, hogy érdemes vidékre menni. Sőt, egyik-másik szakmában szur­kolnak az egyetemi hallgatók, irányzott területen. Most már számolni kell azzal, hogy az idő teljesen elromlik, és még tovább elhúzódik a vetés. A rendelkezésre álló ada­tok az október 15-i állapotot tükrözik. Ekkor a megyében összesen előirányzott 158 700 hold őszi vetésnek a 74 szá­zalékánál tartottak. Jellemző az elmaradásra, hogy a múlt év azonos időszakában a magasabb előirányzat el­lenére is az őszieknek 80 százaléka volt elvetve. Az idén a korábbi érési idő előbbre hozta a betakarítást, a tavalyihoz viszonyítva azonban ebben is mintegy 5—6 százalékos lemaradás van. Október 15-én így ala­kult a sorrend a vetést elő­készítő munkálatokban és a búzavetésben a tervezett te­rülethez viszonyítva: Talaj-előkészítés: 1. Csurgói járás sí % 2. Siófoki já-rás 80 „ 3. Marcali járás 79 „ 4. Nagyatádi járás 76 „ 5. Kaposvári járás 75 ,. 6. Fonyód! járás 71 „ 7. Barcsi járás 67 ., 8* Tabi járás 66 „ Búza vetés: lo Csurgói járás 80 % 2. Nagyatádi járás 65 ., 3—4. Kaposvári járás 51 ., 3—4. Marcali járás 51 H 5. Siófoki járás 49 „ 6. Fonyódi járás 44 „ 7. Tabi járás 37 „ 8. Barcsi járás 35 „ A talaj-előkészítés sorrend­jéből arra is következtethe­tünk, hogy hol hogyan ha­ladnak a betakarítási mun­kákkal, hiszen ez a legfon­tosabb meghatározója a vető­szántás ütemének. A kukori­ea-vetésterület például 120 300 hold, de csak 45 800 holdról takarították be a termést, a kukoricaszár pedig mindösz- sze 19 000 holdról került le. S ez már nemcsak as óra hogy Somogyba kerülhessenek vissza Amit tőlük várunk Jói érezték magukat a fiata­lok. Bármennyire is szívesen beszélgettek, el kellett men­niük pihenni. Megköszönték, hogy eljöttek a megye képvi­selői. Jólesett nekik a gondos­kodás. Nem udvariasságból mondták ezt Mélyről jöttek szavaik. Az egyik somogyi fia­tal által elhívott Békés me­gyei egyetemista ezt mondta: »Nagy szeretettel gondoskod­nak a somogyiakról. Irigylem őket Hogy mit vár mindezért vi­szonzásul a megye azoktól, akik visszakerülnek? Szorglal- mas munkát, lelkesedést, any- nyival többet, minit ameny- nyivel többet egy fiatal sző­kébb hazájáért tehet. Szegedi Nándor vetőszántást és a vetést, ha­nem az őszi mélyszántást is hátráltatja. Mindebből az következik, hogy megyénk közös gazda­ságai elmaradtak a múlt évi ütemtől, s mint ismeretes, az ország más megyéihez képest Somogy ugyancsak el­maradt az őszi munkákkal. Mit javasol a szövetkezetek vezetőinek? — A vetőmag, a műtrágya rendelkezésre áll, a eddig még az idő is kedvezett. Amire most szükség van, az a munkák jobb megszerve­zése, az idő teljes kihaszná­lása. A gépek nyújtott mű­szakban való üzemeltetése célravezető lehet, ha való­ban megnyújtják a munka­időt. Az anyagi ösztönzés sem marad hatástalanul, megérdemlik a vetők, hogy célprémiumot kapjanak. A gyorsaságnak azonban nem szabad a minőség rovására mennie. Nézzék meg a szak­emberek és a gépkezelők munka közben, jól dolgo­zik-e a vetőgép, tiszta-e csávázott-e a vetésre szánt mag. A már kikelt és zöl­dellő vetésen is tartsák rajt a szemüket, nem észlelnek-e rovarkártételt, és ahol indo­kolt, készítsenek vízlevezető­ket az őszi, téli és tavaszi csapadéknak. Mindezt csak akkor sikerül jól megolda­ni, és egyáltalán az őszi '-mmkálatok únv feleződhet­nek be eredménnvel, ha a szövetkezetek vezetni, taciai most legfontosabb felada­tuknak a búza elvetését, te­kintik. és minden es^mb me­zei elfoglaltságot ennek ren­delnek alá — mondta a cso­portvezető. H. F. i Helyzetkép az őszi munkákról Sürget az idő — sietni kell a bűzavetéssei Uj igények, új feladatok P áitunk vezetésével dolgozó népünk a szocialista társadalmi rend fölépítésében figyelemre és elis­merésre méltó eredményeket ért el. Amikor ezeket számba vesszük, nem szűkíthetjük le az eredmé­nyeket egyoldalúan a szocialista építés anyagi oldalára és vonatkozásaira. Bár vitathatatlan, hogy ez az elsődleges^ de nem ez az egyedüli. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni a szocialista építés ideológiai, tudati vonatkozásait sem, azt a változást, melyet a különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek felfogásában, gondolkodásában elértünk. Márpedig az emberek tudatának, gondolkodásmódjának átalakítása a szocializmus építésének szerves és elválaszt­hatatlan része. Ha tehát a szocialista építésben elért ered­ményeinket összegezzük, akkor az anyagi, a társadalmi és az ideológiai téren elért eredményeket együttesen, össze­függően kell figyelembe venni. Pártunk ideológiai tevékenysége annak a célnak van alárendelve, az ideológiai harc azért folyik, hogy egész dolgozó népünk megismerje, elfogadja, magáénak vallja a marxista világnézetet, s azt érvényre juttassa minden­napi életében, munkájában, erkölcsében, gondolkodásában. Epéikül nincs és nem is lehet szocializmus. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy — csakúgy, mint országosan — megyénk dolgozóinak érdek­lődése is megnőtt a marxizmus—leninizmus elmélete iránt Mivel magyaré zható ez? Egyrészt azzal, hogy egyre töb­ben ismerik föl azt az igazságot hogy csakis a marxizmus —lenimizmus az a tudományos elmélet, amely segítséget nyújt napjaink bonyolult politikai, gazdasági és társadal­mi jelentőségeinek és összefüggéseinek megértéséhez. Más­részt, napról napra többen ismerik föl és értik meg azt az igazságot, hogy a szocializmus célja azonos minden dolgozó ember céljával és törekvésével. Ezért igenli, akar­ja a szocializmust, és tevékenyen részt vesz annak építé­sében. Ennek a fölismerésnek az eredménye, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a szervezett oktatásban, a marxizmus tanulmányozásában. Ügy is mondhatnánk, hogy a marxista ideológia egyre gyorsuló térhódításának lehetünk szemtanúi napjainkban. I gen örvendetes jelenség az is, hogy jelentősein nőtt azoknak a párttagoknak és pártankívülieknek a száma, akik középfokon tanulmányozzák és sa­játítják el az elméletet. Ebben nagy szerepet vállaltak az utóbbi években a marxizmus—leninizmus esti középisko­lák, a Marxizmus—Leniniztnus Esti Egyetemek és a me­gyei pártiskola. E három intézményben ezrek ismerkedtek meg mélyebben a marxista ideológiával. Sokan közülük a marxizmus mindhárom ágából sikeres államvizsgát tet­tek, és így főiskolai diplomát szereztek. Túlzás és elbizakodottság nélkül állíthatjuk tehát, hogy ma már rendelkezünk megyénkben azoknak a kö­zépkádereknek igen jelentős számával, akik szilárd, meg­alapozott marxista tudás birtokában vannak. Számítha­tunk ama, hogy ez egyre inkább érezteti majd hatását a megye társadalmi életének minden területén. Nem lebecsülendő eredményeinket azonban még csak kezdetnek tekinthetjük. A jövő az eddiginél is parancso- lóbban követeli meg tőlünk, hogy ideológiai tevékenysé­günk még átütőbb, tervszerűbb, összehangoltabb és maga­sabb színvonalú legyen. Tovább kell folytatni egyrészt a középfokú káderkép­zést, de ezen túlmenően biztosítani kell most már azt is, hogy kádereink — az ismereteikre alapozva — tovább- képezhessék magukat Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy az előbb említett három intézmény — kereteit és formáját tekintve — e cél elérésében megfe­lelő és alkalmas eszköz. De ahhoz, hogy az ideológiai szín­vonalat emelhessük; hogy a középfokú oktatás összehan­goltabb legyein, jobban kiegészítse egymást, és jobban kapcsolódjon egymáshoz; hogy a rendelkezésünkre álló marxista oktatókat ésszerűbben és hatékonyabban hasz­nálhassuk fel, szükségessé vált a három oktatási forma irányításának összevonása. Ez a közelmúltban megtörtént. E célból hoztuk létre a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságát Az oktatási igazgatósághoz tar­toznak a marxista középiskolák propagandistái, az esti egyetem általános (hároméves) és szakosított tanfo­lyamai meg a megyed pártiskola. Az oktatási igazgatóság feladata lesz az is, hogy különböző hosszabb-rövidebb idő­tartamú tanfolyamok, előadássorozatok, elméleti konfe­renciák, konzultációk és viták szervezésével elősegítse a középkáderek elméleti képzettségéi Törekedni fogunk ar­ra is, hogy napjaink időszerű elméleti kérdéseire megfe­lelő választ adjunk. Szükséges ezt annál is inkább hang­súlyozni, mert az ideológiai munka nem lehet öncélú, ön­magáért való tekékenység. Ha annak tekintenénk, s ez irányban tevékenykednénk, munkánknak nem sok haszna lenne. A marxizmus—leninizmus mint forradalmi, tudomá­nyos elmélet nem szakadhat és nem is szakad el a való­ságtól, hanem a társadalmi tapasztalatból merít, azt álta­lánosítja, s így visszahat arra, szolgálja a forradalmi gya­korlatot. Hazánkban ez a forradalmi gyakorlat közvetle­nül a mindennapi szocialista építőmunka időszerű felada­taiban s az azokkal kapcsolatos, az azokkal összefüggő kérdések megoldásában fejeződik ki. Éppen ezért szüksé­ges, hogy kellő figyelmet fordítsunk napjaink legégetőbb kérdéseinek tanulmányozására, és választ is adjunk rájuk. Nem kis feladatot kell megoldania a most létrehozott megyei oktatási igazgatóságnak. Reméljük és bízunk ben­ne, hogy az igazgatóság be fogja tölteni azt a szerepet, amit pártunk szánt neki, és eredményesen fogja teljesíteni feladatát a megye középkádereinek képzésében. Ehhez a lehetőségek és föltételek adva vannak. Terveinket a me­gye szükségleteinek és igényeinek megfelelően készítettük el. Ezeket a terveket kell és fogjuk megvalósítani. Dr. Nagy Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom