Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-21 / 250. szám
Szombat, 1967. október Zí. 3 SOMOGYI NÉPLAP TÍZ ÚJ TRAKTOR Bővül a géppark a nagybajomi Zöldmező Tsz-ben. Tíz darab MTZ 50-es traktort * vásároltak, ezzel harmincháromra szaporodott a gépparkjuk. SOMOQYI EQYETEMISTAK KLUBJA BUDAPESTEN A meghívón azt állt, hogy a somogyi diákklub tagjai az Orvostudományi Egyetem Rezső téri kollégiumában tartják klubnapjukat 17 órai kezdettel. A jelzett időben kopogtunk be a modern kollégium társalgójába. Ekkor már jó néhány lány és fiú üldögélt a fotelokban. Magas, mosolygós fiatalember fogadott bennünket: Haris András, a meghívó aláírója, a klub vezetője. Hetventagú diákklub A program kezdete előtt megpróbáltam egy kissé köze-' lebbről megismerkedni a somogyi diákklubbal. Jól oda figyeltem minden megnyilatkozásra. Mindenekelőtt azt hallgattam, amit Haris József a klub céljáról mondott a Magyar Ifjúság időközben betoppant munkatársának. Azért hoziták létre a somogyi diák- klubot, hogy a megyéből származó egyetemisták kapcsolatot tarthassanak egymással, a megyével, tájékozódjanak az elhelyezkedési lehetőségekről, a fejlődésről. A mintegy hetventagú klub először májusban találkozott a megye képviselőivel. A megjegyzésekből azt lehetett kivenni, hogy az összejövetel még élénken él a diákok emlékezetében. Sugár Imrét, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesét sokat emlegették. Emlékeztek beszédére, ígéreteire. Somogy várja a fiatalokat Az ismerkedés után került sor Deák Ferencnek, a megyei tanács ipari osztályvezetőjének tájékoztatójára. Szavait figyelmesen hallgatták a fiatalok. Érdekelte őket a megye fejlődése, s különösen az, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségek várják a fiatalokat. A kép kedvező. — Évenként mintegy negyven egyetemet, főiskolát végzett szakemberre van szükség a megyében — mondta az osztályvezető. — Majd arról szólt, hogy a vidékre került szakemberek nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülésben részesülnek, mint a fővárosban elhelyezkedők. Míg pl. a Ganz- MÁVAG-ban egy friss diplomás évekig, esetleg egy évtizedein át egy rajzasztal mellett dolgozik beosztottként, addig a megyeszékhelyen egész rövid idő alatt vezető állásba kerülhet. Vidéken előbb jutnak lakáshoz is, hamarabb kapnak igen megtisztelő társadalmi megbízatásokat a szakemberek, mint Budapesten. Hol dolgozhatnak? Erről beszélgettek a fiatalok és a megyei tanács osztályainak képviselői a tájékoztató után. A klubtagok szinte mindegyike arról érdeklődött, hogyan helyezkedhetne el Somogybán. Akadt olyan is, akin látszott, szeretne a megyébe jönni, ám úgy érzi, számára ott nincs hely. Mint például a kaposvári Kiss Róbert. — Ugye, számomra nerrt tudnának munkaalkalmat biztosítani? — kérdezte. — Mivel foglalkozik? — így1 Deák elvtárs. — Fűtéstechnikával — hang-1 zott a válasz. Csakhamar meggyőződhetett arról, hogy Somogybán neki is tudnának a képzettségének megfelelő munkakört adni: — Nemsokára megépül a Patyolat, a Vas- és Fémipari Vállalat és a Finommechanikai Vállalat közös höközpont- ja, ott energetikus számára lenne hely — mondta Deák! élvtárs. A pedagóguscsoportban Zákányt Kati és Francia Marika A héten még kedvezett az időjárás, ám a szórványos esőzések egyre gyakoribbá válhatnak. Az elmúlt évek tapasztalatából adódik az a tanulság, hogy az idejében elvégzett őszi munka jól kamatoztatja a fáradságot a következő év termésében. A legközelebbi példa, ami bizonyságul szolgálhat, éppen a múlt évből vehető: a kedvező időben befejezett vetés nagyban elősegítette a gabonafélék idei rekordhozamát És most ismét a vetés időszakában vagyunk, jogos tehát a kérdés, amit Kersák Jenőhöz, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetőjéhez intéztünk: — Hol tartanak a közös gazdaságok a kenyérgabona vetésével és az ezt közvetlenül megelőző munkálatokkal ? — A tavalyi búzavetések rekordterméssel fizettek az idén megyei szinten. Ezt fi- gyelmbe véve csökkent már az idén a megyei kenyérgabona-előirányzat 108 00C holdra. A csökkenés indoka a jövőben a legfontosabb cél: a hozamnövelés. A nyári időjárás számottevően zavarta, késleltette a kenyérgabonavetést. Kiadósabb csapadékot — alig több mint 30 mili- métert — csak augusztus 6- án kapott a megye. Egy hónappal később, szeptember 10-én még ennyit sem, aztán még ugyancsak a múlt hónapban összesen 30 milliméter csapadék esett. Emiatt a nyár végi talajmunkák nagy gondot okoztak. Számításaink szerint 16—17 munkanapra van szükség ahhoz, hogy a megyében fődbe kerüljön a kenyérgabona magja az előB mellett ültem. Az előbbi hed- rehelyi, az utóbbi siófoki. Mindketten a Gyógypedagógiai Főiskolán tanulnak. Szeretnének visszakerülni Somogyba. Hallattam néhány orvosjelölt véleményét is. Így többek között Vicing Flóráét és vőlegényéé!. A kislány Zárná rdiból került fed, a fiú pesti. Ügy döntöttek, ha szükség van rájuk, akkor Somogybán helyezkednek el. És folytathatnám a sort. A csoportos beszélgetések azt mutatták, hogy ma már talán nem is nagyon kell meggyőzni a fiatalokat arról, hogy érdemes vidékre menni. Sőt, egyik-másik szakmában szurkolnak az egyetemi hallgatók, irányzott területen. Most már számolni kell azzal, hogy az idő teljesen elromlik, és még tovább elhúzódik a vetés. A rendelkezésre álló adatok az október 15-i állapotot tükrözik. Ekkor a megyében összesen előirányzott 158 700 hold őszi vetésnek a 74 százalékánál tartottak. Jellemző az elmaradásra, hogy a múlt év azonos időszakában a magasabb előirányzat ellenére is az őszieknek 80 százaléka volt elvetve. Az idén a korábbi érési idő előbbre hozta a betakarítást, a tavalyihoz viszonyítva azonban ebben is mintegy 5—6 százalékos lemaradás van. Október 15-én így alakult a sorrend a vetést előkészítő munkálatokban és a búzavetésben a tervezett területhez viszonyítva: Talaj-előkészítés: 1. Csurgói járás sí % 2. Siófoki já-rás 80 „ 3. Marcali járás 79 „ 4. Nagyatádi járás 76 „ 5. Kaposvári járás 75 ,. 6. Fonyód! járás 71 „ 7. Barcsi járás 67 ., 8* Tabi járás 66 „ Búza vetés: lo Csurgói járás 80 % 2. Nagyatádi járás 65 ., 3—4. Kaposvári járás 51 ., 3—4. Marcali járás 51 H 5. Siófoki járás 49 „ 6. Fonyódi járás 44 „ 7. Tabi járás 37 „ 8. Barcsi járás 35 „ A talaj-előkészítés sorrendjéből arra is következtethetünk, hogy hol hogyan haladnak a betakarítási munkákkal, hiszen ez a legfontosabb meghatározója a vetőszántás ütemének. A kukoriea-vetésterület például 120 300 hold, de csak 45 800 holdról takarították be a termést, a kukoricaszár pedig mindösz- sze 19 000 holdról került le. S ez már nemcsak as óra hogy Somogyba kerülhessenek vissza Amit tőlük várunk Jói érezték magukat a fiatalok. Bármennyire is szívesen beszélgettek, el kellett menniük pihenni. Megköszönték, hogy eljöttek a megye képviselői. Jólesett nekik a gondoskodás. Nem udvariasságból mondták ezt Mélyről jöttek szavaik. Az egyik somogyi fiatal által elhívott Békés megyei egyetemista ezt mondta: »Nagy szeretettel gondoskodnak a somogyiakról. Irigylem őket Hogy mit vár mindezért viszonzásul a megye azoktól, akik visszakerülnek? Szorglal- mas munkát, lelkesedést, any- nyival többet, minit ameny- nyivel többet egy fiatal szőkébb hazájáért tehet. Szegedi Nándor vetőszántást és a vetést, hanem az őszi mélyszántást is hátráltatja. Mindebből az következik, hogy megyénk közös gazdaságai elmaradtak a múlt évi ütemtől, s mint ismeretes, az ország más megyéihez képest Somogy ugyancsak elmaradt az őszi munkákkal. Mit javasol a szövetkezetek vezetőinek? — A vetőmag, a műtrágya rendelkezésre áll, a eddig még az idő is kedvezett. Amire most szükség van, az a munkák jobb megszervezése, az idő teljes kihasználása. A gépek nyújtott műszakban való üzemeltetése célravezető lehet, ha valóban megnyújtják a munkaidőt. Az anyagi ösztönzés sem marad hatástalanul, megérdemlik a vetők, hogy célprémiumot kapjanak. A gyorsaságnak azonban nem szabad a minőség rovására mennie. Nézzék meg a szakemberek és a gépkezelők munka közben, jól dolgozik-e a vetőgép, tiszta-e csávázott-e a vetésre szánt mag. A már kikelt és zöldellő vetésen is tartsák rajt a szemüket, nem észlelnek-e rovarkártételt, és ahol indokolt, készítsenek vízlevezetőket az őszi, téli és tavaszi csapadéknak. Mindezt csak akkor sikerül jól megoldani, és egyáltalán az őszi '-mmkálatok únv feleződhetnek be eredménnvel, ha a szövetkezetek vezetni, taciai most legfontosabb feladatuknak a búza elvetését, tekintik. és minden es^mb mezei elfoglaltságot ennek rendelnek alá — mondta a csoportvezető. H. F. i Helyzetkép az őszi munkákról Sürget az idő — sietni kell a bűzavetéssei Uj igények, új feladatok P áitunk vezetésével dolgozó népünk a szocialista társadalmi rend fölépítésében figyelemre és elismerésre méltó eredményeket ért el. Amikor ezeket számba vesszük, nem szűkíthetjük le az eredményeket egyoldalúan a szocialista építés anyagi oldalára és vonatkozásaira. Bár vitathatatlan, hogy ez az elsődleges^ de nem ez az egyedüli. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szocialista építés ideológiai, tudati vonatkozásait sem, azt a változást, melyet a különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek felfogásában, gondolkodásában elértünk. Márpedig az emberek tudatának, gondolkodásmódjának átalakítása a szocializmus építésének szerves és elválaszthatatlan része. Ha tehát a szocialista építésben elért eredményeinket összegezzük, akkor az anyagi, a társadalmi és az ideológiai téren elért eredményeket együttesen, összefüggően kell figyelembe venni. Pártunk ideológiai tevékenysége annak a célnak van alárendelve, az ideológiai harc azért folyik, hogy egész dolgozó népünk megismerje, elfogadja, magáénak vallja a marxista világnézetet, s azt érvényre juttassa mindennapi életében, munkájában, erkölcsében, gondolkodásában. Epéikül nincs és nem is lehet szocializmus. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy — csakúgy, mint országosan — megyénk dolgozóinak érdeklődése is megnőtt a marxizmus—leninizmus elmélete iránt Mivel magyaré zható ez? Egyrészt azzal, hogy egyre többen ismerik föl azt az igazságot hogy csakis a marxizmus —lenimizmus az a tudományos elmélet, amely segítséget nyújt napjaink bonyolult politikai, gazdasági és társadalmi jelentőségeinek és összefüggéseinek megértéséhez. Másrészt, napról napra többen ismerik föl és értik meg azt az igazságot, hogy a szocializmus célja azonos minden dolgozó ember céljával és törekvésével. Ezért igenli, akarja a szocializmust, és tevékenyen részt vesz annak építésében. Ennek a fölismerésnek az eredménye, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a szervezett oktatásban, a marxizmus tanulmányozásában. Ügy is mondhatnánk, hogy a marxista ideológia egyre gyorsuló térhódításának lehetünk szemtanúi napjainkban. I gen örvendetes jelenség az is, hogy jelentősein nőtt azoknak a párttagoknak és pártankívülieknek a száma, akik középfokon tanulmányozzák és sajátítják el az elméletet. Ebben nagy szerepet vállaltak az utóbbi években a marxizmus—leninizmus esti középiskolák, a Marxizmus—Leniniztnus Esti Egyetemek és a megyei pártiskola. E három intézményben ezrek ismerkedtek meg mélyebben a marxista ideológiával. Sokan közülük a marxizmus mindhárom ágából sikeres államvizsgát tettek, és így főiskolai diplomát szereztek. Túlzás és elbizakodottság nélkül állíthatjuk tehát, hogy ma már rendelkezünk megyénkben azoknak a középkádereknek igen jelentős számával, akik szilárd, megalapozott marxista tudás birtokában vannak. Számíthatunk ama, hogy ez egyre inkább érezteti majd hatását a megye társadalmi életének minden területén. Nem lebecsülendő eredményeinket azonban még csak kezdetnek tekinthetjük. A jövő az eddiginél is parancso- lóbban követeli meg tőlünk, hogy ideológiai tevékenységünk még átütőbb, tervszerűbb, összehangoltabb és magasabb színvonalú legyen. Tovább kell folytatni egyrészt a középfokú káderképzést, de ezen túlmenően biztosítani kell most már azt is, hogy kádereink — az ismereteikre alapozva — tovább- képezhessék magukat Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy az előbb említett három intézmény — kereteit és formáját tekintve — e cél elérésében megfelelő és alkalmas eszköz. De ahhoz, hogy az ideológiai színvonalat emelhessük; hogy a középfokú oktatás összehangoltabb legyein, jobban kiegészítse egymást, és jobban kapcsolódjon egymáshoz; hogy a rendelkezésünkre álló marxista oktatókat ésszerűbben és hatékonyabban használhassuk fel, szükségessé vált a három oktatási forma irányításának összevonása. Ez a közelmúltban megtörtént. E célból hoztuk létre a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságát Az oktatási igazgatósághoz tartoznak a marxista középiskolák propagandistái, az esti egyetem általános (hároméves) és szakosított tanfolyamai meg a megyed pártiskola. Az oktatási igazgatóság feladata lesz az is, hogy különböző hosszabb-rövidebb időtartamú tanfolyamok, előadássorozatok, elméleti konferenciák, konzultációk és viták szervezésével elősegítse a középkáderek elméleti képzettségéi Törekedni fogunk arra is, hogy napjaink időszerű elméleti kérdéseire megfelelő választ adjunk. Szükséges ezt annál is inkább hangsúlyozni, mert az ideológiai munka nem lehet öncélú, önmagáért való tekékenység. Ha annak tekintenénk, s ez irányban tevékenykednénk, munkánknak nem sok haszna lenne. A marxizmus—leninizmus mint forradalmi, tudományos elmélet nem szakadhat és nem is szakad el a valóságtól, hanem a társadalmi tapasztalatból merít, azt általánosítja, s így visszahat arra, szolgálja a forradalmi gyakorlatot. Hazánkban ez a forradalmi gyakorlat közvetlenül a mindennapi szocialista építőmunka időszerű feladataiban s az azokkal kapcsolatos, az azokkal összefüggő kérdések megoldásában fejeződik ki. Éppen ezért szükséges, hogy kellő figyelmet fordítsunk napjaink legégetőbb kérdéseinek tanulmányozására, és választ is adjunk rájuk. Nem kis feladatot kell megoldania a most létrehozott megyei oktatási igazgatóságnak. Reméljük és bízunk benne, hogy az igazgatóság be fogja tölteni azt a szerepet, amit pártunk szánt neki, és eredményesen fogja teljesíteni feladatát a megye középkádereinek képzésében. Ehhez a lehetőségek és föltételek adva vannak. Terveinket a megye szükségleteinek és igényeinek megfelelően készítettük el. Ezeket a terveket kell és fogjuk megvalósítani. Dr. Nagy Lajos
