Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-10 / 215. szám

Vasárnap, 1967. szeptember 10. 3 SOMOGYI NEPtAÍ PAPRIKÁS ASSZONYOK Nem a szó olyan értelmé­ben paprikásak, hogy mér­gesek lennének. Hanem a munkájuk után emlegetik őket így. Itt ülnek a láda­hegyek között, és válogatják, osztályozzák a rengeteg pap­rikát. — Igen sokat szállítottunk már el. — Hogy mennyit, nem tudnám pontosan megmon­dani. De adtunk a MÉK-nek, vitettünk Keszthelyre, Kani­zsára, és szépen ment ex­portra is. Szóval az idén sok van. — Több. mint tavaly? — A, össze sem lehet ha­sonlítani. Tavaly itt nálunk, Buzsákon elvágta a jég az egészet. — Az a baj, hogy minden évben jön valami. Az idén meg ez a borzasztó szárazság Okoz kárt. — Nem lenne ez ilyen, ha nem öntöztük volna. Persze, ha van eső, még szebb. — Ne legyél elégedetlen, azért igazán nem panaszkod­hatunk. És milyen az a pi­ros, paradicsom alakú papri­ka? Csak úrnevet. Ilyenek, ni! A kezével mutatja az egyik asszony, hogy milyen nagyra megnőtt ez a fajta. — Éppen most szedik kinn a lányok. Száz mázsa rende­lés van, azt hiszem, export­ra. — Mert tudja, úgy szervez­ték meg a vezetők, hogy a lányok kinn szedik, az asz- szonyok meg itt válogatják. Ez mégis csak könnyebb munka, még akkor is, ha emelgetni kell a ládákat, mint egész nap hajladozni. — És látja, a többség itt már nem éppen fiatal. — Így is van rendjén: meg kell osztani a munkát, hogy mindenkinek jusson is, meg olyat csináljon, amivel boldogul. — Csak szedjék a lányok. Nekünk az az öröm, ha mi­nél tovább dolgozhatunk. Mert az azt jelenti, hogy sok a paprika. És a sok pap­rika sok pénzt jelent. Ami nagyon kell, mert az aszály sok mindent elvitt. Olyan ez itt az árnyas fák alatt, a falun kívül, mint egy szabadban levő kis üzem. Gyorsan telnek a ládák, és vége-hossza nincs a beszél­getésnek. — Amit tegnap válogat­tunk, azt az este elvitték. — Vajon kinek az asztalá­ra kerül holnap ez a papri­ka? V. M. „Célunk a magyar és a szovjet nép barátságának erősítése44 Közeledik a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 50. évfordulója. Hazánkban hó­papok óta tartanak már az előkészületek, hogy dolgozó népünk méltóképp köszónt- hesse a nevezetes ünnepet. Az előkészületekből kiveszi a részét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is. Ebből az alkalomból arra kértük Ró­na Imrét, az MSZBT megyei elnökét és Kiss Józsefnét, az MSZBT megyei titkárát, hogy tájékoztassák a lap ol­vasóit a társaság évfordulót előkészítő munkájáról. — Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a Nagv Októberi Szocialista Forra­dalom ötvenedik évfordulója az egész magyar nép ünne­pe, s nemcsak azért, mert a világ haladó emberisége min­denütt nagy szeretettel kö­szönti ebből az alkalomból a világ első szocialista álla­mát, hanem azért is, mert a magyar nép végeredmény­ben a forradalomnak kö­szönheti nemzeti létét, az ezerkilencszáznegyvenötös fel- szabadulást — kezdte tájé­koztatóját Róna Imre. — Sajnos ezeriklencszáztizenki- lencben a nemzetközi impe­rializmus megakadályozta, hogy hazánk felzárkózzék Szovjet—Oroszországhoz, azonban a magyar nép szí­vében a fasiszta terror évei­ben is élt a vágy, hogy ha­zánk szocialista útra lépjen. Ezerkilencszáztizenhét éltető elem volt egészen a felsza­badulásig, s akkor Magyar- ország valóban elindulhatott Önálló nemzeti létének útján. Mindebből következik a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság feladata: célunk, hogy minden erőnkkel erősítsük és elmélyítsük ezt a vérrel megpecsételt barátságot a magyar és a szovjet nép kö­zött. Ily módon az ötvenedik évforduló az MSZBT munká­jában is különleges időszakot jelent. Nem a munkánk mód­szerében van a változás — hiszen a feladat változatlan —, hanem tartalmában, for­máiéban. Azt értem tartalmi változás alatt, hogy ez az év elmélyültebb, ' ünnepélyesebb munkára serkent valameny- nyiünket, hogy a szovjet és a magyar nép sorsközösségének összefüggéseit jobban, alapo­sabban megértessük népünk­kel. Ennek eredményeként me­gyei elnökségünk munkája már az év elejétől úgy ha­ladt, hogy a társadalmi és tömegszervezetekkel közösen mindent megtettünk az öt­venedik évforduló jelentősé­gének ismertetésére, bemuta­tására. — Az ötvenedik évforduló megünneplésének előkészüle­tei nagy érdeklődést keltet­tek megyeszerte — 1 mondja Kiss József né, az MSZBT me­gyei titkára. — Jó példa er­re, hogy eddig már tíz cso­port utazott Somogybái test­vérmegyénkbe, Kalinyinba. és az év végéig még két csoport kél útra. Az emberek kíváncsiak arra a hatalmac fejlődésre, amelyet a Szov­jetunió az elmúlt ötven év­ben elért, él bennük a szov­jet nép megismerésének a vágya. Eddig megtartott ren­dezvényeink, kiállításaink, az ezeken tapasztalt nagy ér­deklődés mind ezt bizonyít­ja.. Éppen ezért az elkövet­kező hetekben és hónapokban tovább vándoroltatjuk Szovjetunió életét kiállításokat a megyében. Egyéb rendezvényeink közül említést érdemel, hogy szep­tember 11-én a Latinka Mű­velődési Házban A szovjet könnyűipar fejlődése címmel előadást tartunk, s megnyit­juk az 50 éves a Szovjetunió című kiállítást is. Az ÉDOS'Z Művelődési Házban, a Latin­ka Művelődési Házban és a textilművek leányotthonában filmvetítéseket tartunk. Ok­tóberben az MSZBT és a me­gyei könyvtár irodalmi estet rendez szovjet szerzők alko­tásaiból. A Fonómunkás Kis- színpad Népek hajnala cím­mel Kaposváron és a megye több községében is bemutat­ja műsorát. Kaposvár néhány nagyobb üzemében és néhány járási székhelyen KISZ—Kom- szomol-találkozókat szerve­zünk. Az MSZBT és a KISZ a közeljövőben meghirdeti Legnagyobb élményem a Szovjetunióban című pályá­zatát. A Latinka Művelődési Házban szeptemberben szov­jet filmhét kezdődik. Október tizedikén Kaposváron szere­pel az üzbég Bahor népi együttes. És folytathatnám a sort a sok-sok rendezvénnyel, eseménnyel, melyeket mind a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfor­dulója tiszteletére szervezünk. Róna elvtárs befejezésül a következőket mondta: — Természetesen a forra­dalom évfordulóját méltató ünnepségek nem fejeződnek be novemberben, hiszen ha­zánk is közeledik egy ötven­éves évfordulóhoz: két év múlva ünnepeljük a Tanács- köztársaság jubileumát. Ügy véljük, hogy amikor a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évfordulóját ily nagy lelkesedéssel kö­szöntjük, ennek a lelkesedés­nek nem szabad alábbhagynia az ünnepségek után sem. Ezen fog munkálkodni az MSZBT meg a társadalmi és a tömegszervezetek vala­mennyi aktivistája is. a bemutató ÁTADTÁK A BAGGERT A GYÉKÉNYESI KAVICSBÁNYÁBAN Munkára készen áll a Mohr Bagger. Ifjúsági bizottság a KISZÖV-nél Körülbelül egy éve hatá­rozták el a Somogy megyei kisipari szövetkezetekben dol­gozó KISZ-tagok, hogy ösz- szevonják az alapszervezete­ket Ám az összevonás után a több mint háromszáz mun­kahelyen dolgozó fiatalokat nagyon nehéz volt aktivizál­ni, részükre közös programot kidolgozni. Ezért a napokban a KISZ-vezetőség ifjúsági bi­zottságot hozott létre a moz­galmi munka támogatására. Az öttagú bizottság — ve­zetője Fehér Gyula — fel­osztotta maga között a kis­ipari szövetkezeteket, így a bizottsági tagok felelősek az ott folyó ifjúsági munkáért. Első lépésként megvitatták a KISZ-csoportok akcióprog­ramjait, hogy aztán javasla­tokat tehessenek esetenként a módosításokra és kiegészí­tésre. Főként azt szeretnék elérni, hogy a KISZ-csoprtok színesebb munkával készülje­nek az 50. évfordulóra. Azt tervezik, hogy a csurgói Napsugár Ktsz fiataljainak felhívásához — ők ugyanis munkaversenyre hívták ki a ktsz-ek KISZ-eseit a Nagy Októberi .Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tisz­teletére — felajánlásaikkal csatlakoznak a KISZÖV ifjú- kommunistái. Havonta egy alkalommal ülésezik majd a bizottság, Már a jövő évi munka is biztosítva van a Kaposvári Fehérnemű és Felsőruházati Ktsz-ben (Tudósítónktól.) Jó hírneve van a Kaposvári Fehérnemű és Felsőruházati Ktsz gyártmányainak nemcsak Somogybán, hanem a megye határain kí­vül is. Rendszeresen teljesítik tervüket, gazdaságosan jó minqséget gyártanak. Így nem csoda, ha a félévi nyereségtervüket túlteljesí­tették. Az idei év legjelentősebb eseménye az lesz a szövetkezet éle­tében, hogy néhány hét múlva megnyílik Marcaliban az új telep, ahol egyelőre egy-egy műszakban 30—30 dolgozót foglalkoztathatnak. Később a volt bőrgyárból készülő üzemházukban két műszakban 150 dolgozónak adnak munkát. A ktsz vezetői elmondták, hogy már a jövő évre is biztosítva van a munka. A Budapesti Divatáru Nagy­kereskedelmi Vállalat, a pécsi és a szegedi RÖVIKÖT már 250 000 inget rendelt. S szó van arról, hogy ezenkívül a fővárosi vállalat még százezret gyártat a szövetkezettel. Érdekes megállapodást kö­töttek a pécsi céggel: ők azt kérik, hogy jó minőségű műszálas in­geket is készítsen nekik az üzem. Ezt a ktsz örömmel vállalta, s ennek során néhány új fazonnal is kedveskednek a megrende­lőknek, illetve a vásárlóknak. A SZEBB, GAZDAGABB JÁRÁSI SZÉKHELYÉRT Új gyár telephelyének adnak épületet A múlt évi községfejleszté­si versenylón — mint arról annak idején beszámoltunk — a Marcali Községi Tanács megyei szinten az első hely­re került A napokban arról érdeklődtünk Gyutai Istvánné vb-titkártól, hogy ebben az évben milyen községfejlesz­tési programot valósítottak meg. — Több elképzelésünk megvalósítása áthúzódott er­re az évre. Már elkészült a hétszáz személyes sportlelátó, a három ikerház, és készen vagyunk a Piac tér ..korsze­rűsítésével is. Sikerült eleget tenni a költségvetésünkben tervezett lakásfelújítási prog­ramnak is. A marcaliak régi kívánsága, hogy minden ut­cában legyen jó járda. Az idén előreláthatólag három­ezer négyzetméter járdát ké­szítünk el. — Egy község fejlődését nagy mértékben föllendíthe­tik a folyamatosan szervezett társadalmi munkaakciók — mondja a vb-titkár. — Min­denki szívesen látja maga körül a szépet. Ennek meg­teremtéséhez nem kell más, csak jó irányítás. Szükség is lesz Mar Cali­ban az összefogásra, hiszen kevés a játszótér, s mikorra kitavaszodik, szeretnének újat teremteni. — Ha saját építőipari rész­legünkkel dolgozunk, költ­ségeink harminc-negyven szá­zalékkal kevesebbek. Ez az önállóság gazdaságossági szempontból sokat jelent, a megtakarított pénzt a száz tagú építőipari részlegünk te­lephelyének építésére fordít­juk, mert az anyag és a sok gép nem állhat a szabad ég alatt. — A helyi tanácskozásokon gyakran szóba kerül egy termálfürdő létesítésének gon­dolata. Előzetes számítások szerint azonban a fúrás két- hárommillióba kerülne. Mi­vel a munkálatok megkezdé­séhez nincs anyagi fedezete a Marcali Községi Tanács­nak, ezért a termálfürdő egyelőre csak elképzelés ma­rad. Azt viszont örömmel újsá­golta Gyutai Istvánné, hogy megyénk iparosításához is hozzájárulnak; hamarosan helyet adnak a Bőrdíszmű Vállalat egyik telepének, s ide költözik egy óbudai ktsz részlege is. — P. — A Gyékényesi Kavicsbá­nyában eddig szárazföldön álló gépekkel bányászták az értékes sódert Most vízre telepített baggerral emelik ki az építőipar egyik fontos anyagát, a kavicsot A nyugatnémet Mohr cég­től tízmillió forintért vásá­roltak egy nagy teljesítmé­nyű berendezést s a külföl­di cég szakembereinek Irá­nyításával már föl is szerel­ték. A tavon a parttól mintegy negyven-ötven méterre áll a hatalmas szerkezet, amely a hat köbméter kavics kieme­lésére alkalmas markolót a mélybe ereszti és kihúzza. Ehhez csatlakozik az a szál­lító szalagrendszer, amely az iszaptól, víztől megtisztított sódert a parton álló vago­nokba viszi. A berendezés ára bőven megtérül, hiszen Gyékénye­sen mintegy tizenöt-húsz évig lesz munkája. Pénteken ismét kinn jártak a cég képviselői. Még egy­szer alaposan átnéztek min­dent, aztán hivatalosan át­adták rendeltetésének a be­rendezést. Most már csak a vagonok kellenek, és indul­hat a kavics az építőipar­nak. A bánya vezetője azt mondta, reméli. hogy a MÄV elsősorban nekik ad •'rmti kocsikat, hiszen a kör­yéken náluk kerül legkeve­sebbe egy köbméter kavte*

Next

/
Oldalképek
Tartalom