Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-10 / 215. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1387. szept. IS EGY KÖZSÉG AKARJA Parkok, virágok, tisztaság „Qlan ea”- BUZSÁK NÉPMŰVÉSZE Érdemes kószálni ezeken a sétányokon. Az embernek olyan érzése támad, hogy szinte óránként simítják el a kavicsokat, a virágnak mindig gondját viselik. A rózsalugasok, az óreg platánok újra és újra visz- szacsábítják az embert. Itt, a balatonföldvári parkban megint eszembe jutott, amit a Siófoki Járási Tanácson hallottam: a Balaton-part: községek közül Földvár a legtisztább. Elnézést kérnek a zavarásért A parkban észrevétlenül húzódik meg a községi tanács vörös kővel kirakott épülete. Egy öreg platán lehajló aga mint egy kar mutatja az utat a bejárathoz. Az épületben erről a tiszta parkról, a község már-már legendás hírű tisztaságáról kérdem a vb-titkárnőt, Szabó Gizellát. Túlságosan szerényen fogalmaz. Legelőször csak annyit mond, minden lehetőséget megragadnak, hogy évről év^ re szebbé tegyék Balaton- földvárt Aztán később megtoldja: — Nálunk nincs köztisztasági részleg. Abból a szűkre szabott keretből gazdálkodunk, ami a községi tanácsnak a rendelkezésére áll. Segédmunkásokat veszünk fel, s azokat tanítjuk meg a park, a virágok és a tisztaság szeretetére. Az a tapasztalatunk, ahol tisztaság van, ott az emberek jobban vigyáznak. Igaz, hogy néha elnézést kell kérnünk az üdülőktől a korai zavarásért, mert a pótkocsis, kiszupcrált traktorunk elég nagy lármával közlekedik hajnalonként, a Útikor a szemetet szedi ösz- sze. De nem tudunk mást csinálni. Örülünk, hogy ez a traktor is van, s örülünk annak, ha az embereket reggel mindig tiszta környezet fogadja. A terület, amelyre a községi tanács segédmunkásokból álló brigádja vigyáz, elég nagy: 230 000 négyzetméter a park területe. A szám a gondok nagyságát is szemlélteti, hiszen rendben tartás költségeit az üdülőhelyi díjakból fedezik. Segít a lakosság A tiszta, szép Balatonföid- várért sokat tesz a lakosság is. Hagyomány, amolyan írat lan törvény a községben, hogy tavasszal mindenki rendbe teszi a lakóháza előtti részt, virágot ültet és eltakarítja az utat. Emellett arra is jut energiájuk, hogy társadalmi munkát végezzenek. Ebben az évben az Ady Endre utca csinosításánál körülbelül hetvenöt ezer forint értékű munkát végeztek a község lakói. — Ha munkáról van szó, Földváron mindig számíthatunk legalább 150 emberre — közli a tanácstitkár. — Nagyon nehéz rendben tartani ekkora területet, de föltétlenül meg kell csinálni. Üdülőhely vagyunk és az üdülőhely csak úgy szép, ha tiszta, rendezett. — Amit Földváron lát az ember — mondom —, az a szervezésen kívül szép érzékre is vall. Aki csinálja, nemcsak a pénzért teszi, hanem szeretetből is. — Pedig nincs szakképzett kertészünk. Annak idején, amikor először kezdtünk komolyabban foglalkozni a parképítéssel és a környék cs'nosításával szakember irányította. Aztán nyugdíjba ment, de nem maradtunk egyedül. A mostani munkavezetőre, Brüll Sándorra is nyugodtan rábízhatjuk a munkát Közügy lett Míg beszélgetünk, akaratlanul is arra gondolok, hogy mindenkire rá lehet bízni a község tisztaságát. Mert Ba- latonföldváron ez közügy, nem rendeletekkel irányított munka. Azért is megy olyan gördülékenyen, s azért sikerül viszonylag kis összegből nagyon mutatós dolgokat csinálni, mert mindenki akarja. Balatonföldváron hallottam, amikor egy sétáló rászólt a másikra az eldobott szómét miatt. S az ember, ha a parkban sétál, önkéntelenül is a gyűjtőkbe dobja a papírt, de még a cigarettavéget is. Ugyanis a legkisebb szemét már kirí abból a környezetből, amelyet az emberek teremtettek itt, hogy nekik is szebb legyen, s azok is jól érezzék magukat, akik csak rövid időre látogatnak el ide. Bent a tanácson már a jövőre gondolnak. Készen áll a terv, hogy a következő évben mit csinálnak, mihez kérik a lakosság segítségét. Tudják, hogy mindenki segíteni fog. A könyvtárba járó olvasók előtt a napokban már megjelentek az ismertetők, melyek felhívják a figyelmet a hamarosan megkezdődő szabadegyetemi irodalmi előadássorozatra. A múlt esztendőben indult és öt évre tervezett Latinka Sándor Szabadegyetem második éve október 20-án Ortu- tay Gyulának, a TIT országos elnökének megnyitójával kezdődik. Az irodalmi tagozat bő programja miatt korábban kezdődik, szeptember 18-án lesz az első előadás A realista regény kialakulása címmel. A többi tagozaton csak október 20-a után kezdődnek az előadások. A szabadegyetem második évében új tagozatokra is beiratkozhatnak az érdeklődők; művészettörténeti, termelési és technikai tagozatra. A művészettörténeti tagozat három kollégiumból áll: képző- művészetiből, zeneiből és filmművészetiből. A termelési és technikai tagozaton a Jaj — tört fel belőle a szó, s pöttyös fejkendőjét igazgatta, amint kiszálltunk a kocsiból. Arcán váratlan, kissé elfojtott öröm, és izgatottság tükröződött. Vajon honnan jöttünk? Érdeklődők vagy megrendelők vagyunk? Betessékelt. Világos, tiszta szoba, bordó színű, kényelmes fotelok. A rekamién a ház kincsei: hímzések, minták, tervek. Tölgyes Istvánná népművész, az V. országos Kis Jankó Bori hímzéspályázat első helyezettje készítette őket. A vékony, barna asszony megszokott helyére, a szebbnél szebb díszpárnák és térítők közé telepedik le. Szeme csillog és kérdezés nélkül sugározza a választ: boldog! technika története és az agrártudományi kollégium lesz újdonság. Több tavaly indult tagozat keretében új kollégiumokat nyitott a szabadegyetem tanácsa. A természettudományi és filozófiai tagozaton etikai és biológiai kollégium kezdődik októbertől, a pedagógiai tagozaton belül pedig ve- zetéslélektani kollégium. ■Újdonság lesz ebben az évben az is, hogy nemcsak a megyeszékhelyen lehet beiratkozni a Latinka Sándor Szabadegyetemre, hanem több járási székhelyen is szerveznek tagozatokat Filmesztétikai tagozat indul Nagyatádon, Tabon és Marcaliban, családpedagógiai Csurgón és Nagybajomban, vezetéslélektani tagozat Fonyódon és Barcson. A szabadegyetem tanácsa az 1967 68-as évre mintegy kétezer városi és ezer vidéki bérletesre számít. Az irodalmi tagozat iránt máris nagy az érdeklődés. — Buzsákon nőttem fcL Édesanyám első oktat) szavai, tanácsai óta hímezek. Először csak megrajzolt mintákat varrtam, de mindig szerettem volna hozzátenni vagy elvenni valamit. Tizenhat éves koromban aztán megpróbálkoztam az üres vászonra vetíteni gyermekkori álmaimat. Próbálkozása sikerrel járt. Azóta a világ minden részén csodálják a kacskaringók, tömöttek kockák művészi elrendezését, kivitelezését. 1955-ben elsőként lépett be a bedolgozó hímző asszonyok 10 főből álló csoportjába. Siófokra küldték elkészített munkáikat. Tölgyes Istvánná hímzései azonban hamar túljutottak Siófok határain. Már 1955-ben a brüsszeli kiállításon díjazták egy 60x 180 cenHméteres, szinte óriás méretű vézás falvédőjét. — Rengeteg ötletem volt és van ma is. Budapesten zsűrizik és számozzák meg terveimet. Kilenc párnaminta nyolc terítő, egy falvédö és számtalan alátét, utó, szett mintatervemet fogadták már el. Talán azért esett rám a választás, hogy itt, Buzsákon a fiatal lányoknak tanfolyamot vezessek. Persze emellett dolgoztam is. »Nanica« — így hívja, aki csak ismeri a faluban — fáradhatatlan. Minden sürgős munkát rábíznak a szövetkezetben. Gyorsan, precízen, hiba nélkül dolgozik. 1960-ban a Budapesten megrendezett kiállításon szintén ő képviselte Buzsákot Díszoklevéllel tért haza. Feláll. A gondosan őrzött kitüntetésekkel és köszönő levelekkel tér vissza. Elém teszi. Kicsit zavart, ujjaival babrál. — Jönnek ám hozzám anynyian. Nem is képzeli. Kirándulók, turisták, tanárok csoportosan, még Csehszlovákiából is. Kihez küldjük őket? Hát Nanicához. Rajzolok én nekik, megmutogatok mindent. Van, akinek a vézás tetszik. Akadtak olyanok is, akik rátéteset rendeltek, de a boszorkányost is soknak elkészítettem már. Az nehéz, még bajosabb. Hogy ennyire érdeklődjenek?! Jó nagyon. Egy árnyalattal pirosabb az arca. Rám néz. — Minden kiállításra meghívnak. Balatonlellére, Kaposvárra, Mezőkövesdre. Nem felejtenek ki soha. Tapasztalatcserékre is járok. Ölébe veszi most készülő falvédőjét, azt hajtogatja. — Ez az idei. Tudja, Mezőkövesden. ... első helyezett lettem. Innen egyedül. Elutaztam átvenni a jutalmat. Meg ez is... Elhallgat, s egy papírt emel fel az asztalról. A Somogy Megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztályának köszönő sorai: Tölgyes Istvánná népművésznek. A megye népművészetének magas szintű képviseletéért fogadja elismerésemet és köszönetemet...« A múlt héten kapta, de még nem helyezte iratai közé. Jólesik napjában többször is elolvasnia. Bán Zsuzsa K. I. A Laünka Sándor Szabadegyetem második éve „Bátran halt meg a politikai tiszt../’ Hajdú Imre zászlóalj politikai megbízott halálának évfordulójára 1919. augusztus 2 5-én délután Hajdú Imrének, a Tanácsköztársaság pécsi munkásszászlóalja politikai megbízottjának alig húszéves életét oltja ki egy pró- naysta tiszt. Élete nem a munkásmozgalmi hősök életeként indult. Gazdag nagypolgári szülők dédelgetett gyermekeként született, akit nemcsak a századfordulóban meggazdagodott család meleg légköre vesz körül, hanem Siklós agrárproletariátusa is. 1899. április 8-án a siklósi takarék- pénztár igazgatójának fiaként született, és húsz év múlva a proletariátus hőseként hanyatlott a maga ásta sírba Kiskorpádon. Pécsen járt középiskolába. A magas, nyurga fiú szellemi képességével hívta fel magára a figyelmet. Azonban osztálytársaival együtt hamarosan magára ölti a "császár ruháját«, és tizennyolc évesen már egy szakaszt kommandíroz. A fronton rövid időre megváltozik a háborúval kapcsolatos álláspontja. Fiatalsága nem kerülte a veszélyt, bátornak kellett mutatkoznia öreg bakái előtt is. Egyre-másra hajtott végre olyan feladatokat, amelyekkel kivívta a katonai elismerést. Az Októberi Szocialista Forradalom a fiatal Hajdú Imre előtt is világossá teszi a háború gyors befejezésének útját. A magyar polgári demokratikus forradalom után elkötelezettje lesz a haladásnak. Katonatársai, iskolatársai közül sokan követik ezt az utat, de akadnak, akik már ekkor esküdt ellenségei a forradalomnak. így például iskola társa, Pánczél Miklós, sebesülten, bénán érkezik haza és továbbra is háború párti marad. Pécs szerb megszállása, majd a Tanácsköztársaság híre végérvényesen azok közé viszi, akik az igazságért, a proletariátus felszabadításáért küzdenek. Pécsi munkásokkal, bányászokkal kerül kapcsolatba és tanul tőlük, viszont ő is átadja gazdasági, politikai ismereteit. »'Kitűnő szónok volt, szinte magával ragadta hallgatóit, órákig tudtuk volna hallgatni« — emlékeznek ismerősei. Rátermettsége következtében a pécsi munkászászlóalj politikai megbízottja lesz Kaposváron. A szerbek által megszállt Pécsről, Baranyából tucatszám szöknek át 1919 tavaszán munkások, bányászok a Kaposváron megalakuló zászlóaljba. A fiatal munkaskato- nák előtt nagyra nő a tekintélye, amikor a proletár helyt-, állásról és az önként vállalt fegyveres szolgálatról beszél. »Ha tudtunk harcolni nemrég zz urakért, akkor most ezerszer kell a felszabadult proletárok védelméért harcolnunk« — tanítja katonáinak a fiatal parancsnok. »Minden ellenforradalmi megmozdulással keményen, de igazságosan kell leszámolni.« A vöröskatona proletárfegyelméhez hozzátartozik az áldozatvállalás, 'rég ha a legnagyobbat, az etet kell is adni — jelent i foglalkozáson a politikai tiszt. A demarkációs vonalat biztosító zászlóaljat 1919. június elején Székesfehérvár felé irányítják az ellenforradalmi megmozdulások elfojtására. »Ahogy beérünk Dombóvárra látjuk, hogy sok ember álldogál az állomás peronján, jól öltözött, burzsujszagú civilek. Fenyegető csendben fogadtak bennünket. Hajdú Imre leparancsol néhányunkat a szerelvényről, és bátran bemegy közéjük. Alig mond ki néhány szót, rálőnek« — emlékszik vissza az itt megsebesült Schenk Ferenc vöröskatona. A szerelvényről leugráló vö- röskatonák gyors határozottsággal lefegyverzik az ellen- forradalmi csoportot. A zászlóalj később a frontra megy. A Tanácsköztársaság megdöntése utáni napokban könnyes szemmel búcsúzik katonáitól, akik megpróbálják kisebb csoportokban elérni a szerb demarkációs vonalat. Hajdú König János bányász vöröskatonával kocsin igyekszik az országhatárhoz jutni. Útközben csendörjárőr elfogja és Kaposvárra szállítja őket. Itt megismerkedik a katonai nyomozókkal és azok válogatott kínzásaival. Augusztus 12-én a Pécsről érkező ellenforradalmár tiszí' csoport, Kovács alezredese íz élén megteremti a katon terrort Somogybáin. A csoport i ban sok volt reakciós, pécsi diáktársa katonáskodik, akik előtt Hajdú Imre forradalmi tevékenysége ismeretes. A cisztercita gimnázium volt tanulói közül ekkor Kaposváron tevékenykedik a hírhedt Pánczél Miklós főhadnagy. A béna karú, szadista tiszt már augusztus 20-a előtt is számtalan vöröskatonát kínzott meg a Baross-laktanyában. Amikor Prónay különítményével, páncélvonatával Kaposvárra érkezik, szolgálattételre jelentkezik nála. A gyilkos tiszti banda örömmel fogadja sorai közt azt az embert, akinek kegyetlensége ismert előttük. Néhány nap múlva már 5 a páncélvonat parancsnoka, aki a mozdony kazánját több »menekülő kommunistával és zsidóval is befűtötte« — írja Prónay. Ez a szadista, béna karú főhadnagy, a volt isko- :atárs kezdi kínozni. Volt pécsi vöröskatonákkal együtt a fogházból és a Barossból leviszi őket az állomásra befutó páncélvonathoz. Itt egy vagonban a szeme láttára verték agyon több bajtársát, majd égették el a kazánban. Az egész napi válogatott kínzás után kifut vele a páncélvonat. Az úton forró vízzel locsolják, cs az dühíti fel őket, hogy a »vörös főhadnagy- nem ordít, nem könyörög az életéért. Augusztus 25-én késő délin érkeznek a kiskorpádi á ’ másra. Az itt tartózkoc I többi Prónay-legény csodál- I kozva nézi a félig agyonvert, bátor Hajdú Imrét. Az állomás környékéről kitolató mozdony megállt a vasúti őrháznál lévő sorompónál, így a szolgálatot teljesítő vasutasok tanúi Hajdú Imre bátor halálának. »Estefelé egy magas, hajlott, vékony fiatalembert szállítottak le a szerelvényről, ikin fehér ing és fekete zokni volt, katonanadrágját már lehúzták róla. Több tiszttől körülvéve határozott lépésekkel megindult a vasúti blokkal szemben lévő akácoshoz. Ez alig volt az őrház ablakától 100—150 méterre. Itt egy gyalogsági ásóval térdig érő gödröt ásattak vele. Majd ki- zgyenesedve megállt és szembenézett a tisztekkel. Egyik közülük, valamiféle parancsnok volt, elővette pisztolyát és néhány lépésről szíven lőtte. ,1 fehér inges belehanyatlott i maga ásta gödörbe, majd az egyik őrt álló katona többször beledöfte szuronyát. Azután gyorsan rászórták a földet.» Másnap a helybeli sírásóval mélyebbre temettették. »Néhány napig még ott maradtak n fehérterroristák, majd elrobogtak a páncélvonattal« — emlékszik vissza a szemtanú, Máthé Jenő nyugdíjas vasutas. A gyilkosság után .cdic neszéit a m.iídc/ .-tövei, és tőle tudta m hogy a fiatalember egy Hajd. nevő politikai megbízott volt. »Bátran halt meg az a politikai tiszt« — hangzik el ötven év távlatából az akkor húszéves vasúti munkás emlékezése. Hajdú gyilkosa, a vele egykorú Pánczél Miklós főhadnagy a továbbiakban részt vett Latinka Sándor és társai lei végzésében, majd az orgo- ványi gyilkosságokban. Az igazságszolgáltatás felszabadulásunk után már nem érhette el, mert 1923 elején öngyilkos lett. A többi gyilkos neve alig ismert, az ismertek nagyrésze pedig 1945-ig elhalt. így Hajdú Imre haláláról alig tudtunk eddig valamit. Szülei a fehérterror elmúltával keresni kezdték holttestét, és 1922 végén ráakadtak Kiskorpád határában. 1922. december 13-án beadvánnyal fordultak a kaposvári főszolgabíróhoz »... néhai Hajdú Imre halálának utólagos anyakönyvezése iránt.» 1923. április 10-én »A bejegyzést a kaposvári főszolgabíró 7785/1922. szám alatt engedélyezte. A szórna jomi (ma: Kaposfő) anyakönyvvezető ezután 19/1923. folyószám alatt a következő bejegyzéseket eszközölte: Az elhalálozás ideje: •1919. augusztus 25. délután«. Az elhalt családi és utóneve, állása, lakhelye: »Hajdú Imre, tanuló, Siklós.« Az elhalt életkora: »20 éves.« Az elhalálozás helye: »Kiskorpád.« A halál oka: »Lövési seb.« Földi maraványainak fekete márvány síremléket állítottak zülei Siklóson. Az obeliszken ez áll: »Hajdú Imre, Született 1399. április 8. Meghalt 1919- ' en.« Fiatal életét a proletariátus éért áldozta fel bátran, hősen — kommunistához mél- u^an- Andrássy Antal
