Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-28 / 230. szám
TILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) 1RA, 5Q FIIIÉB AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évfolyam, 230. szám. 1967. szeptember 28., csütörtök A csokonyayisontai gyógyfürdő jelene és jövője Asszonyok a munkahelyen (5. o.) 19 éves tanácstag (6. oj A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: ^ K. / TANÁCSKOZÁSÁT ww AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszkn Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A. diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy gz Elnöki Tanács az országgyűlés ez év július 14-én bere- kesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula ezután beszámolt arról, hogy a múlt ülésszakon elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat a Minisztertanács megtárgyalta és azokkal kapcsolatban határozatot hozott: felhívta az illetékes minisztereket és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a képviselőknek egy hónapon belül válaszoljanak. A képviselők — a határozatnak megfelelően — a válaszokat megkapták. A két ülésszak között került első ízben sor arra, hogy a terv- és költségvetési bizottság kibővített ülésén — amelyen részt vettek a többi bizottság elnökei és a képviselőcsoportok vezetői is — előzetes tájékoztatást kaptak a képviselők a jövő évi állami költségvetésről és az azzal összefüggő gazdaságpolitikai kérdésekről. E tájékoztató alapján megvitatták a jövő évi költségvetés főbb előirányzatait. Az elnök beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az interpellációk tárgyát Prieszol Olga jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény- javaslat. 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslat. 3. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat. 4. A Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 19 67. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat. 5. Interpellációk. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Veres József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Ajtay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés ülésszakán. VERES JÓZSEF: Az új Munka Törvénykönyvének tervezete biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! Az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot a magyar forradalmi munkásparaszt kormány megbízásából tisztelettel az országgyűlés el terjesztem megvitatás és elfő gadás céljából. Az új Munka Törvényköny!ve elkészítését a hazánk társadalmi, politikai és gazdasági körülményedben bekövetkezett jelentős változások teszik szük- ■égéssé. A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tartozott a gazdaság állandó fejlesztése, a szocialista demokrácia szélesítése, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat erősítésé, népünk életszínvonalán nak növelése, szociális körülményeinek szakadatlan javítása. E törekvések eredményeként az elmúlt tíz esztendőben népünk életszínvonala nagymértékben emelkedett. A bérből és fizetésből élők átlagos reálbére 1956-tól 1966-ig 47 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pedig 64,3 százalékkal emelkedett. A bérből és fizetésből élők számaránya 1951-től 1966-ig több mint másfélszeresére növekedett. Az iparban és épíPártunk IX. kongresszusa fontos határozatokat hozott dolgozó népünk életkörülményeinek további javítására. Jóváhagyta — 1970-ig történő bevezetéssel — az'ipar területén a munkahét 44 órára történő csökkentését. Ennek előkészítése folyamatban van. Az előkészítéshez gondos elemző, szervező munka szükséges, és az, hogy felhasználjuk a munka- és üzemszervezés terén meglevő tartalékokat. Ezek kivétel nélkül minden vállalatnál megtalálhatók. E tartalékok feltárását nemcsak a 44 órás munkahétre való áttérés teszi szükségessé, hanem az új gazdasági mechanizmus bevezetése is, melynek az a célja, hogy'a termelékenység gyorsabb méretű növekedésével további eredményeket érjünk el a dolgozók életszínvonala, valamint muntőiparban foglalkoztatottak száma pedig 1966-ra az 1951. évinek mintegy kétszeresére nőtt. Régi elavult nyugdíj- rendszerünket 1958-ban átalakítottuk egy korszerűbb — és a réginél nyugodtabb öregkort biztosító — nyugdíjrendszerré. A mezőgazdaság nagyüzeme - sítésével együttjáró jelentős fejlődés lehetővé tette, hogy legutóbb a mezőgazdasági dolgozók számára is — az iparéhoz hasonló — új nyugdíj- rendszert hozzunk létre. 1959-ben, majd 1965-ben és 1966-ban emeltük a családi pótlékokat. A szülő anyák és a család megbecsülését kifejező fontos intézkedése volt pártunknak és kormányunknak a szülési szabadság 20 hétre történő fölemelése. Az iparban mintegy 210 000, egészségre ártalmas munkaterületen foglalkoztatott dolgozó munkaidejét 36—42 órára csökkentettük. ka- és életkörülményeinek javítása terén. Jelentős intézkedésként említette meg a miniszter a kormány ez évben hozott határozatát a csökkent munkaképességű dolgozók védelméről. Pártunk IX. kongresszusának határozatai és az annak nyomán hozott intézkedések sorában külön kiemelendők azok, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaság útjára tért szorgalmas parasztságunk élet- és szociális körülménvei- nek további javítására irányulnak. Az űj gazdaságiránvítási rendszer előkészítése során — folytatta Veres József — meg kellet vizsgálni, hogy a munkaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Munka. Törvén vköny ve — mennyiben felel meg az új követelményeknek. A jelenlegi Munka Törvénykönyve 1951-ben jött létre. A centralizált, utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendszerre épült, központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvénykönyvet és végrehajtási rendeletét azóta mintegy 50 alkalommal kellett módosítani. Ennek következtében a rendelkezések E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Törvénykönyve kiadását. De elkerülhetetlenül szükségessé teszi ezt az is, hogy az 1968-ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biztosít a vállalatoknak. Az új törvénykönyv tervezetének alapelve, hogy magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vállalatoknál megkötendő kollektív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése köny- nyebbé, áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mindazok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülményeinek fejlesztése tekintetében — a törvény- tervezetben és annak végrehajtási utasításában világosan kifejezésre jutnak. Tisztelt országgyűlés! Ä Munka Törvénykönyve tervezetének rendelkezései közül elsőként a vállalati önálló gazdálkodást elősegítő néhány úi intézkedésre szedetnék utalni: A Munka Törvénvkönwé- oek 45. paragrafusa a mainál — egy sor vonatkozásban — ellentmondásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a követelményeket, amelyeket a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolttá tett volna. lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok meghatározását Ezzel az intézkedéssel a bérgazdálkodás eddigi túlzott kötöttsége — amit mind a termelési érdekek, mind pedig a munkaerőgazdálkodás , vonatkozásában az utóbbi években erősen vitattak — megszűnik. Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban differenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás ás a fegyelmezés terén is. A Munka Törvénykönyvének 39. paragrafusa szerint vállalati hatáskörbe kerül a munkaidőalappal történő gazdálkodás. A vállalat — a központi elvek keretei között — maga határozhatja meg — termelési igényeinek legmegfelelőbben — a munkaidőbeosz- tást. A vállalati hatáskör növelésével kapcsolatban első között kell említenem a kollektív szerződések rendszerének bevezetését, amelyről a törvényjavaslat 10. paragrafusa rendelkezik. A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a ■észletes szabályokat vállalati (Folytatás a 2. oldalon*) Fel kell használni a munka- és üzemszervezés terén meglevő tartalékokot A dolgozók körülménye inek javítására irányuló törekvések jutnak kifejezésre a tervezetben
