Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-28 / 230. szám
SOMOGYI NÉPIiAP Csütörtök, 1967. szeptember 28. MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) szántén határozza meg — egyidejűleg szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és egyben a dolgozók érdekeinek fokozott védelmét. A kollektív szerződések tehát végső soron nem mások, mint a Munka Törvénykönyvének üzemi végrehajtási utasításai, amelyeket a dolgozók érdekvédelmi szerve, a szakszervezet és a vállalat — a dolgozók bevonásával — köt meg. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése Az üzemi demokráciának ez a széles körű fejlődése nagymértékben teret ad az alkotó kezdeményezéseknek, bevonja a vállalatokat és a dolgozókat az őket érintő legközvetlenebb kérdések rendezésébe. Együttesen döntenek vállalaton be- lü az anyagi ösztönzők kialakításáról, a munkidő beosztásáról, az esetleges túlmunka elrendelésének feltételeiről, vagy a dolgozók felmondási idejének meghatározásáról. A kollektív szerződéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a törvény egyes esetekben kötelezően előírja valamely kérdésnek a kollektív szerződésben történő szabályozását, ez a helyzet például a munkaidőbeosztás rendezésénél, vagy a részesedési alap felosztásánál. Más esetekben, amikor központilag aránylag széles körbein rendezhető kérdésről van szó és csak kevés helyen kell a sajátos vállalati követelmények miatt a központi rendelkezéstől eltérni, á törvény megmondja a szabályt, és csupán lehetőséget ad arra, hogy a kollektív szerződések attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál vagy a heti pihenőnapok öszszevonásánál.) Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni, ha a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezi-e a dolgozók véleményének háttérbe szorítását, nem ragadtatja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok: nem lesz-e túl széles körű a szakszervezetek beleszólási joga, s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A mi véleményünk az, hogy túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló, nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben tá- mpgató gazdasági szakemberek. A bizalmat mindenképpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket A párt és a kormány javasolja a szakszervezetek jogainak növelését Másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány — a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezetek jogainak növelését. A szocialista demokrácia messzemenő fejlődését jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvényben lefektetett joga: a dolgozók érdekeiben bármikor, bárhol felléphetnek, joguk van a gazdasági vezetők tevékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve arról, hogy szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes felfogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalati vezetés nagyobb hatásköre nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő. A Munka Törvénykönyvének 14. paragrafusa tartalmazza a szakszervezetek közreműködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szakszervezetek vállalati szervének, hogy a munkaviszonyt ériintő szabályokkal, valamint a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedésekkel szemben kifogást emelhessen. Eibben az esetben az intézkedést a felsőbb szervek döntéséig nem szabad végrehajtani. A viták során számosán kérték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedés. Erre csak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, folyton tovább fejlődnek, nem lehet tehát sematikusan paragrafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedést a jogok és kötelességek tükrében nézünk, kiderül, hogy hasonló ügyek esetében másképpen kell fellépni a jól dolgozókkal és másképpen a hanyagokkal szemben. A helyes eljárást tehát, hogy milyen esetekben hogyan kell intézkedni, az élet fogja kialakítani. A felmondási idő hat hónapig terjedhet Tisztelt országgyűlés! Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi felmondási rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dolgozó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a vállalat helyzete között bizonyos különbség azonban továbbra is fennmarad. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fakadó — felmondási tilalmak és korlátozások továbbra is érvényesek, sőt ezek köre bővül is. Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona felesévére és az egyedülálló anyákra is. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos felmondási idő az esetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozó számára nem elérendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni, és a dolgozó ■ -m tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondálentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a munkához való jogot alkotmányunk biztosítja. Ezen a Munka Törvénykönyve nem változtat, sőt éppen ellenkezőleg —■_ mint erre a törvényjavaslat 18. paragrafusa kifejezetten ki is tér — biztosítja, hogy mindenki szabadon munkaviszonyt létesíthessen. A munkához való jog értelme az, hogy az állam az egész népgazdaság fejlesztésének keretei között köteles arról gondoskodni, hogy mindenki számára legyen munkahely, vagyis biztosítsa a munkaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek élete kezdetétől nyugdíjazásig pgy ugyanazon vállalatnál kell dolgoznia, még akkor is, ha ennél a vállalatnál a munka- lehetőség jelentősen csökkent, ugyanakkor más., vállalatoknál pedig nagymértékű a munkaerőhiány. Az " alkotmány értelmezésé . szerint mindenki számárá biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munkaviszonya megszűnik, újból munkába tudjon állni. A dolgozók egészségének és testi épségének védelme A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezit a védelmet ségével. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfogadja és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is már a beruházások előirány- I volt, amelyet hasznosíthazásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a vállalatnál megfelelő munkavédelmi szervezetnek kell működnie. A munkavédelmi felügyeletet nálunk Magyar- országon — teljes jogkörrel és megfelelő szankciókkal felruházva — a szakszervezetek látják el. Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyors ütemű fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba menőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági nyugdíjba menni, és valamennyi egyéb betegség miatt megrokkantakkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők negyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százaléka válik rokkanttá a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Tisztelt országgyűlés! A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép lerfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatiuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOT-tal és az Igazsáffügv- minisztériummal együttműködve, teljes összhangban készült el. A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt, és széles körben élt s véleménynyilvánítás lehető- I tünk, ezért az előzetes tervezetet módosítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyógyulása utáni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a több gyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A jutalomszabadsággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ez a rendes szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogv ugyanígy a rendes szabadságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is. Az országos vitában számtalan hozzászóló szóvátette, hogy a 40 és az 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek, és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutalmat Eredményeink a kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre Tisztelt országgyűlés! Ügy vélem, hogy az uj az országgyűlés vitassa meg és fogadja el. , Veres József munkaügyi Munka Törvénykönyvének miniszter tapssal ' fogadott beszéde után Molnár Ernő. az ipari bizottság elnöke, a tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést, és biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez. A javaslat a korábbi törvénykönyvvel szemben igen nagy jelentőségű változtatásokat tartalmaz, mert nagyok a társadalmi politikai, gazdasági és szociális eredményeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építőmunkát. Az új Munka Törvénykönyve az életet adó munkának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó ember, a dolgozók iránti tisztelettel tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Beszéde befejeztével az országgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Ezután megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat feletti vita. Kállai Gyula bejelentette, hogy 20 képviselő jelentkezett felszólalásra. Dr. Jókai Loránd Fejér megyei, Korponai Lajos debreceni, Erdei Lászlóné Sza- bolcs-Szatmár megyei és Molnár István budapesti képviselő felszólalása után ebédszünet következett. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós alelnök elnökletével folytatódott a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény- javaslat vitája. Elsőnek Gáspár Sándor pécsi képviselő, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. si idő 15 naptól egészen 6 hónapig terjedhet. Hogy ezen belül mennyi, az a kollektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegyezésére van bízva. Többen feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen következményei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerővándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerőfelesleg. Ami a munkaerőfeleslegtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csökkenése lesz. Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerőmozgást illeti: nem vitás, hogy a gazdasági vezetőknek többet kell törődniük a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvátette: náluk a megyében felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati , felmondás lehetősége nem elGÁS PÁR SÁNDOR: Minden üzemben és munkahelyen érvényt szerzünk a Munka Törvénykönyve szellemének t t i i den. Az új Munka Törvény- könyve tervezetet, amelyet a tisztelt országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi annak a társadalomnak a jellegét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvényjavaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követelményeinek tesz eleget a társadalmi lét legfontosabb területén, a munka területén. Az új Munka Törvény- könyve összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvény- könyve nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A kerettörvény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozónak a munkaviszonynyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében a munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és feltételekhez igazodva szabályozzák. A gazdaságirányítás reformja, a Munka Törvény- könyve és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések, a párt. és a kormány minden, intézkedése lényegében egy. célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó, hogy a munkás, a dolgozó ember számára tartalmas, gazdag, kulturált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyútjsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincset és mindazt, ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. A dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét Tisztelt országgyűlés! Az új Munka Törvény- könyve nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a - dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A gazdaságirányítás " új rendszerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a vezetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszervezetek, szakszervezetek és a gazdasági vezelés az üzem előtt álló célok meghatározásába vonják be a dolgozók legszélesebb . rétegeit. A feladatok végrehajtásában csak akkor tudnak a dolgozók aktívan részt venni, ha szerepük van a célok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljövőben megkötik a kollektív szerződéseket, és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését. Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott- tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerni- niük kell munkahelyük ösz- szes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. Így közvetlen érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezető szerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége. A dolgozók keresete nem függhet szubjektív tényezőktől I Tisztelt országgyűlés! Hazánkban a szocialista forradalom alapvető követelményeinek eleget tettünk. Most a szocialista viszonyok tökéletesítése van napirenA dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlős- (Folytatás a 3. oldalon)
