Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-17 / 221. szám

Vasárnap, 1961. szeptember 11. 5 SOMOGYI WEPtAV FÜRDŐÉRT ŰJ KEZDEMÉNYEZÉS SOMOGYBÁN Épülő könyvbarátházak Az utóbbi tíz évben több tu­cat falusi mű­velődési intéz­ményt avpt- tunk fel. Jó részük azon­ban nem a jö­vőnek épült. Konstrukciós és tervezési fo­gyatékosságaik, a klub- és szakköri helyi­ségek kihagyá­sa vagy kis száma miatt nem szolgál­ják eléggé ha­tékonyan, kor­szerűen a nép­Az épülő somogyvári könyvbarátház. öreglakon — ahol az épít­kezés későbben kezdődött — a helyi építőbrigád és a ta­nácsi vezetők lelkes ügysze­retete nyomán lassan elké­szül a könyvbarátház, So- mogyváron február óta áll a munka. Idő rongálja, eső veri a felhúzott falakat, mi­közben már itt az ősz és közeledik a tél. Mindez 260 négyzetméter hullámpala miatt, amiről a kivitelező helyi ktsz nem hajlandó gon­doskodni; ezt az építtető községi tanácsnak kell be­szereznie. Különös módja ez a szolgáltatásnak, a lakosság egészét szolgáló építkezés esetében! Az ország első könyvba- rátházát november 7-e alkal­mából adják át rendeltetésé­nek öreglakon. Nagyberki­ben még az idén megkezdik az épület alapozását; elké­szültek a csokonyavisontai- nak a tervei és Karódon is foglalkoznak az építkezés gondolatával. A kezdeménye­zés iránt szakmai körökben több megyénkből, továbbá román és NDK-beli könyv­tárak is érdeklődnek. Az el­hintett mag tehát jó talajra hullott Walllnger Endre Autóbuszt Kilitinek! A balatonkilitieknek nincs sze­rencséjük a közlekedéssel. Ugyanis annak ellenére, hogy a község lakosságának nagy része Siófok üzemeiben, intézményei­nél dolgozik, nincs különjárata. Az utasok átmenő járatokra kénytelenek felszállni. Ez azon­ban nem kellemes. Reggel nehéz bejutni a járási székhelyre, mert a községen áthaladó autóbuszon rendszerint már nincs hely. Visz- sza azért körülményes az utazás, mert Siófoktól Balatonkilitinél távolabb eső községek lakóival (nekik van elsőbbségük) megte­lik a jármű. De az is előfordul, hogy meg se áll a busz. Így például az Iregszemcséröl közlekedő két ko­rai járat annyira tele van, hogy gyakran meg se áll Balatonom- tiben. De van más gond is. Bu­dapestről 15.01 órakor ér Siófok­ra a gyorsvonat. A ságvári járat, amely a kilitieket elvihetné, 15 órakor kiindul állomáshelyéről. Aki ezzel a vonattal érkezik, jó ideig nem tud hazajutni. A kilitiek, akiknek a nevében Stefan János levelet írt szerkesz­tőségünkhöz, nem bosszúságlis­tát akartak szerkeszteni. Az em­lített kellemetlenségeket csak azért vetették papírra, hogy bi­zonyítsák hátrányos helyzetüket. Ök azt szeretnék, ha panaszu­kat mielőbb orvosolnák. Ezért fogtak tollat. Nem várják azt a bizonyos sült galambot, maguk is tesznek javaslatot a probléma megoldására. Azt írják, hogy a jelenlegi járatok átszervezésével, a gépkocsik jobb kihasználásával lehetne változtatni az áldatlan ál­lapoton. a menetrend szerint r— írják — az autóbusz menetideje Siófoktól Kilitiig hat perc. A várakozási időt is számítva 15— 18 perc alatt egy-egy járat meg tud fordulni. A siófoki megálló­helyen sok olyan járt van, amely ennél lényegesen többet áll. Az­tán Balatonszabadiban napon­ként egy órát várakozik egy busz. Miért van erre szükség? Ez alatt az idő alatt el tudná szál­lítani a kilitieket. Egy szó mint száz: új autóbusz beállítása nél­kül is lehetne Kilitinek külön­járatot biztosítani. Reméljük, hogy ezzel az AKÖV-nél is egyetértenek, s a kilitiek nem sokáig lesznek mos­toha gyerekei a közlekedési vál­lalatnak. Sz. N. Üttörő- és pionírtalálkozó Kaposyáron PER A Elfogyott a lakatosok türel­me. Ha valaki szóba hozza az új fürdőt és öltözőt, elönti őket az epe. Olyan a munká­juk, hogy beleivódik az olaj a bőrükbe és a ruhájukba, csak forró vízzel sikálhatják tisztá­ra. Ezéirt kérték évek óta az új fürdőt. Amikor megjelentek a kőművesek, az első naptól izgatottan lesték, hogyan emel­kednek a falak. Bezzeg lelo­hadt a kedvük az irodaház át­adása után. Az öltözők és a fürdők nem nyíltak meg előt­tük, éppen olyan mostoha kö­rülmények között dolgoznak, mint akkor, amikor a Vas- és Fémipari Vállalat megkezdte a beruházást. A munkások a vesztesek Ez a helyzet sokat ront a munkások hangulatán és fe­gyelmén. Közelhaircot vívnak már fél egy tájban a forró ví­zért, hogy megelőzzék az ipari tanulókat. Akinek nem jut me­leg víz, az kénytelen beérni a hideggel. Értékes percek vesz­nek el a víz utáni mászkálás- sal. — Nézze, bérem, hidrofor­fenékben, lavórban, edényben mosdunk, s piszkosan me­gyünk haza — panaszkodik Berkes Sándor tmk-lakatos. — Ahogy tudunk, megmos­dunk, fölvesszük a tiszta ru­hát, otthon aztán moshatja az asszony. A műhelyben áll a szekrényünk, beszáll a por, nem győzzük kikefélni az öltö­nyünkből. Vannak, akik ép­pen ezért a munkásruhájuk- ban járnak be. Kovács József még hozzáte­szi; — S a piszkos ruhát ugyan­oda tesszük, ahova a tisztát. Megrepedtek a falak Sok hibával adták át ezt az irodaházat május 29-én. Be­rek János igazgatóval, dr. Ko­vács Gyula jogtanácsossal és Kerekes István beruházási előadóval most csak a szociális helyiségekről beszélgettem. A jogász egy köteg aktát tesz elém. — Megvan egy kiló... Ez mind erről szól. Az igazgató keserűen le­gyint: — S az a legbosszantóbb, hogy nem az irodák, hanem a szociális helyiségek miatt épít­tettük meg ezt a házat a Ta­nácsi Építőipari Vállalattal a tervezőiroda tervei alapján ... — Ez olyan, mint az árvíz — mu­tatja a beruházási előadó, milyen magasan álltak az értékes gépek a vízben. Am az irodákon kívül csak az ebédlő használható. A jogtanácsos megmutatja a megyei döntőbizottságnak kül­dött irat másolatát. Az áll ben­ne, hogy a július 22-i üzembe­helyezés után derült ki, hogy nem használhatók a fürdők, mert a víz szigetelés és elfo­lyó hiányában befolyik a hő­központba. A beömlő víz hasz­nálhatatlanná teszi a női für­dő alatti helyiségben elhelye­zett műszaki berendezéseket. A férfizuhanyozó sincs szigetel­ve, s innen az épület alá jut a víz. Félő, hogy emiatt meg­süllyednek a falak. Csak ak­kor lesz használható az öltöző és a fürdő, ha száznegyvenhét és fél négyzetméteres terüle­ten pótolják a hiányzó szige­telést A még szükséges mun­kák értéke előzetes becslés sze­rint hatvanezer forintra rúg. — Kívülről hiába szép az épület — mondja a beruházá­si előadó —, ha több helyen megrepedtek a falak. Három­szor öntötte el a víz a hőköz- pantot. Másfél méter magasan állt benne a körülbelül két­száz köbméter víz. A tűzoltók a legnagyobb szivattyúval vo­nultak ki, s minden esetben fél napig dolgoztak ... A jogtanácsos kiegészíti: — S mindez a hibás szele­pek és a rossz tolózárak miatt. .. Párttaggyűlésen is kommunisták tájékoztathassák a munkásokat a helyzetről. Jogosan hábmognak a munkások Ezt mondja Borka János, a Beruházási Iroda műszaki el­lenőre, aztán kiteríti előttem a terveket, megmutatja a füg­gőleges szigetelést. — Nevetségesnek tartom, hogy elfeledkeznek a vízszin­tes szigetelésről, hiszen a ki­vitelezési szabály kimondja, • hogy minden vizesblokkot szi­getelni kell. Az átázás ve­szélyezteti az épület állagát, mivel megsüllyedhet. S embe­rek életéről van szó ... Elém teszi a műszaki átvé­telről készített jegyzőkönyvet. Több mint hetven pontban so­rolták fel a minőségi hibá­kat. A zuhanyozóra és a hő­központra vonatkozó kifogáso­kat is. — A Tanácsi Építőipari Vál­lalat nem tartotta meg a ha­táridőket, s nem javította ki a hibákat.. . Ezért lett jogi ügy ebből. A döntőbizottság Farkas Gé­zát, a Szövetkezetek Országos Kivitelező és Tervező Vállala­ta Somogy megyei kirendeltsé­gének vezetőjét kérte föl szakértőnek a vitás ügyben. Az ő véleménye a következő: — Kétségtelen tény, hogy a mozaiklapot a puszta födémre rakták le. Próbáképpen ki­nyitottuk a zuhanyokat a helyszíni szemle alkalmával. A hőközpontban szabályosan a villanymotorra zuhogott a víz. A költségvetésiben szere­pel a vízszintes szigetelés, te­hát ebben az esetben kivitele­zői hibáról van szó. A szak­értői véleményemben azt ja­vaslom, hogy a Tanácsi Építő­ipari Vállalat harminc napon belül tegye üzemképessé a fürdőt Amíg a felelősséget megál­lapítják, s a fürdőt használ­hatóvá teszik, a nagyon ke­mény munkát végző munkások fizetnek rá a labdázásra. Re­méljük, hogy a megyei döntő­bizottság végre pontot tesz az ügy végére, s a Megyei Fő­ügyészségnek a tárgyalásra meghívott képviselőjével együtt gyors intézkedésre ser­kenti a kivitelezőt, s felelős­ségre vonja a drága huzavona művelés céljait, feladatait. Sok községünkben még egyet­len ütött-kopott terem a mű­velődés hajléka. Ilyen köz­ségeikből javasolták először azt, hogy az anyagi és szel­lemi erők összefogásával ke­ressük meg itt is a korsze­rű népművelő munka lehe­tőségeit; teremtsük meg en­nek az anyagi és tárgyi föl­tételeit. Így született meg a klubkönyvtárak egyik válto­zataként a könyvbarátházak gondolata. Milyenek, mire hivatottak ezek az intézmények? Miután maga a kezdemé­nyezés az olvasó- és a könyv- barátmozgalomból csírázott ki, a könyvbarátházak otthonos, modern bútorzattal, szépen berendezett szabadpolcos könyvtárhelyiségben, minde­nekelőtt korszerű olvasási, művelődési és szórakozási le­hetőségeket nyújtanak a la­kosságnak. A községi könyv­tár helyiségét rádióval, tele­vízióval, társasjátékokkal; esetleg magnóval, lemezját­szóval is ellátják. Így a könyvtár klubhelyiség is egyúttal. Látogatóit a közös folyosóról csak egyetlen ajtó választja el a szövetkezeti presszótól, a könyvbarátházak másik szektorától. Ezek — ugyancsak ízléses, modem vonalú berendezéssel — libresszóként működnek. Itt helyezik el a könyvtár 15—20 hírlapját és folyóiratát a tárlókban, s az olvasók ki­választott könyveiket is át- vihetik a szomszédos oresz- szóhelyiségbe. Az épület harmadik része szövetkezeti könyvesbolt. Mindebből az következik, hogy a könyvbarátházak — jó népművelők kezében — a tömegkommunikáció, az olvasómozgalom és a klubok eszközeivel komplex módon, hatékonyabban szolgálhatják a közművelődést. Olyan köz­ségekben, ahol korábban egyetlen művelődési teremben vagy az iskolában folyt az ismeretterjesztés, s elavultan, szekrényből a könyvtári köl­csönzés. A könyvbarátházak a falu igazi, modem kultu­rális központjai lehetnek. Hogyan, milyen anyagi erőforrásokból valósulhat meg egy ilyen kulturális központ? Ez a kérdés nyil­ván mindenkiben fölvetődik, aki ismeri községe művelő­dési otthonának gondjait. A könyvbarátbáz-énítkezé- sek forrásai a községi ta­nács költségvetése, közsénfej- lesztési alapja és a helyi togyasztási és értékesítő szö­vetkezet > anyagi hozzájáru­lása. A helyiségek berende­zéséről a Művelődésügyi Mi­nisztérium, illetve a MÉ­SZÖV gondoskodik; az épí­tési terveket társadalmi mun­kában Borosán Károly, a Fo nyódi Járási Tanács V. B építési osztályának munka­társa, a bútorok és a beren­dezés terveit Szita Ferenc, a megyei könyvtár ieazga tóhe­lyettese készítette el. A könyvbarátház fölépíté­sének költsége mintegy 600 000 forint. Jelenleg két községben. Somogyváron és öreglakon épül ilyen intéz­mény. Az építkezési munkálatok­kal kapcsolatban ide kíván­kozik egy probléma is. Míg A város legjobb úttörő­munkát végző pajtásaiból ala­kult honvédelmi úttörőzász­lóalj is készül az 50. évfor­dulóra. A jubileumi készülés nyitánya lesz szeptember 24- én az egész napos úttörő- és pionírtalálkozó Kaposváron. Mintegy százötven pajtás vesz majd részt a sok érde­kességet ígérő programon. Délelőtt a Fegyveres Erők Klubjában megismerkednek, jelvényeket, ajándékokat cserélnek a gyerekek, majd Ki mit tud?-versenyt ren­deznek. Elkalauzolják a szov­jet úttörőket az Ifjúsági Házba, a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házba is Délután a sportvetélkedő­ket bonyolítják le. Asztalite­nisz-versenyen, rex- és bi­liárdversenyen, céllövészeten, kispályás futballmérkőzésen, A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat a Zala megyei Teskán- don, Somogy megyében pe­dig Kőröshegyen korszerű alagútkemencés téglagyár építését kezdte meg a múlt esztendőben. A teskándi üzem elkészült. Szeptember 7-én már begyújtották a ke­mencét. Az eddigi eredn nyék azt bizonyítják, ho;- a vállalat vezetői, műszaki­jai, fizikai dolgozói jó mun­kát végeztek. A teskándi tollaslabda-játékban mérik össze ügyességüket a pajtá­sok. A klubban térfás rajz­filmeket vetítenek a találko­zó részvevőinek, s megtekin­tik az MHS modellezőinek kiállítását is. A találkozóval élmények­ben/ dús foglalkozások kez­dődnek a honvédelmi zászló­alj tagjai részére. Így pél­dául az 50. évfordulóval kap­csolatos filmeket vetítenek a pajtásoknak, a filmvetítés után pedig ankéton beszélik meg a látottakat. Akadály- versenyeket, járőrversenyeket szerveznek a pajtások, ahol gyakorlati, szellemi felké­szültségükről adnak számot Ezekhez a túrákhoz a hely­őrség-parancsnokság biztosít technikai felszerelést a gye­rekeknek. gyújtáskor a kemencebe be­rakott mintegy negyven ko­csi nyerstégla kitűnően égett ki. A termelés már folyama­tos. Ötvenöt percenként 2200 kisméretű tégla hagyja el a kemencét. Reméljük, a köröshegyi testvérüzem amelynek be­gyújtására lőreláthatólag de­cemberben kerül sor, no ­csak jól vizsgázik. előidézőit. Lajos Géza így mosdanak a műhelyekben, mert az új fürdő zuhanyozóit nem szabad használni. Már termel az új teskándi téglagyár üzem jól működik. A be-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom