Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-17 / 221. szám

tOMOdri trcpcAp 8 Vasárnap, 1967. szeptember ff Tájékoztató a bortermés bejelentéséről Figyelemmel a közeledő szüretre a vám- és pénzügy- őrség az alábbiakat közli. A borforgalmi adóra vo­natkozó rendelkezések a múlt évhez képes nem változtak. Aki adóköteles italt állít elő, köteles a készített italt a vám- és pénzügyőri szakasz­nál bejelenteni. Adóköteles ital a must, a szőlőcefre, a bor, a törkölybor és a gyü­mölcsbor. A bejelentés elkészítésére szolgáló nyomtatványt a vám- és pénzügyőri szakasz­nál vagy a községi tanácsok­nál díjmentesen lehet besze­rezni. A bejelentést szemé­lyesen vagy postán a vám- és pénzügyőri szakaszhoz kell eljuttatni. Ha bejelentőlap­nyomtatvány bármely okból' nem áll rendelkezésre, a beje­lentést közönséges levelezőla­pon vagy levélben is el lehet készíteni. A bortermelők a szüret (szőlőszedés) befejezését köve­tő hat napon belül kötelesek a termésbejelentést megtenni. A gyümölcsbort az anyag erjesztés alá vonását követő 6 napon belül kell bejelenteni. Be kell jelenteni az összes ké­szített mustmennyiséget, azt is, amelyet a bejelentés megtétele előtt értékesítettek, elfogyasz­tottak, illetőleg az állami fel­vásárló vállalatnak átadtak« A szőlőként értékesített termést nem kell bejelenteni. Törkölyön, héjon erjesztés esetében a ká­dakba töltött szőlőcefremennyi- séget kell jelenteni. Be kell je­lenteni a készített törkölybort, továbbá a készletben levő óbort is. Ha a szüret részletekben tör­ténik, a részszüretek eredmé­nyét 6 napon belül jelenteni kell. A részbejelentésekbe nem kell felvenni a korábban már bejelentett mennyiséget. A bejelentésen föl kell tün­tetni az ital tárolási helyét. En­nek változását 24 órával előbb a vám- és pénzügyi szakaszon jelenteni kell. Ha a mustot, bort nem a ter­melés helyén tárolják, a termés­bejelentést mind a termelőhely­re, mind a tárolóhelyre illetékes vám- és pénzügyőri szakaszhoz el kell küldeni. A termésbejelentés elküldése után előállított vagy megszerve­zett italmennyiségeket a kész­letgyarapodást követő 6 napon belül be kell jelenteni. Bortermelő az a természetes vagy jogi személy, aki szőlőte­rület felett rendelkezik, azon termelést folytat és a termésé­ből adóköteles italt állít elő. Bortermelő tehát az állami gaz­daság, a mezőgazdasági termelő­szövetkezet, az egyszerűbb me­zőgazdasági szövetkezet, a hegy­község, továbbá az a tsz-tag, aki háztáji vagy egyéni műve­lésre visszahagyott szőlőt mű­vel, illetőleg családi, százalékos, részes alapon szőlőművelést folytat, a tsz, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tag­jai és az egyéni termelő. Az utóbbiak közé tartozik a szőlő- tulajdonos, a haszonélvező, a haszonbérlő és a feles bérlő. A bortermelő tsz, tszcsé, egy­szerűbb mezőgazdasági szövet­kezeti és hegyközségi tagot, to­vábbá az egyéni termelőt gaz­dasági évenként —■ egy családon belül — legföljebb 250 liter must, bor után adókedvezmény illeti meg. A kedvezményes adótétel literenként 1,50 Ft. Az adóked­vezmény föltétele a. szőlőterü­let használati jogának igazolása, Szőlőterületnek részben vagy egészben haszonbérletbe, feles bérletbe vagy ingyenes haszná­latba adása esetében az adó- kedvezmény csak a bérlőt (használót) illeti meg. Bejelentési kötelezettség ter­heli azt a természetes vagy jo­gi személyt is, aki nem minősül bortermelőnek, de megszerzett szőlőből, gyümölcsből adóköte­les ti&tt állít elő. Bemutató a kiállításon ü kukorcatermelés gépei Mit tud az UKV-6? — Új magyar eke — A mezőgazdasági kiállításon jól szemléltetik, hogy a ku­korica termesztése teljesen gépesíthető. Ez a bemutató természetesen még nem a je­len, de a jövő iránt érdeklődő is kellően értékelheti azt a tö­rekvést, hogy egész géprend­szerek, gépsorok kialakításán munkálkodik a mezőgépipar. Kísérjük nyomon a terme­lési folyamatot. Kezdjük a vegyszerezéssel. A már ismert permezető áll munkába a kukoricaföldön. Megy utána a vetőgép. Ennek új példányát láthatjuk itt Jele: UKV—G. Szemenként adagolja a kuko­ricát. A tőtávolság tetszés szerint alakítható. A Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár mindössze húszat ké­szített belőle eddig. Lehetsé­ges, hogy műtrágyaszórásra is alkalmassá teszik, és csak utána gyártják sorozatban. Érett a kukorica, be kell takarítani. Helyenként isme­rik már a kombájnolást. Az adapterrel ellátott SZK—4-es a csövet letöri és lemorzsolja. De csak az álló szárról. Aztán jön az RZ—3-as rotációs szár­zúzó. Üj gép ez, s felapritja és. elteríti a szárat. Követke­zik az RCW—1-es műtrágya­szóró, napi 16—30 holdas tel­jesítménnyel. A kombájn helyett csőtörőt is beiktathatunk. Ha a von­tató elvitte a termést, akkor a csöveket a Mobilgarat — felvonószerkezet — segítségé­vel a góréba juttatta, illetve a lemorzsolt szemet más tá­rolóhelyen rakta le. Most már csak a szár van kint a földön, s az egész tábla várja az ekét. Üjat ígér a mosonma­gyaróvári gyár — itt a minta- példány. FEF—440 a száma. Az új Dutrának az egyik füg­gesztett munkagépe ez. Négy ekefeje egyszerre 160 centi széles sávot fog át. Előhántő- val, tárcsás csoroszlyával és félig csavart kormányleme­zekkel szerelték föl. Szakvé­lemény szerint: »A jelekből ítélve végre lesz egy jó ma­gyar gyártmányú, a mi viszo­nyaink között megfelelő mély­szántó eke.« Akik nézegették, úgy tartják, hogy még az álló kukoricaszárat is szépen le­forgatja. Vele kapcsolatban került itt szóba a Szabó-féle görgős eke. A szakmai felvilágosító nem hivatalosan közölte, hogy nem merült feledésbe, hanem kísérleteznek továbbra is vele. Átalakításokat, módo­sításokat végeztek rajta, s je­lenleg a munkaminőség és a vonóerő szempontjából vizs­gálják a gyakorlatban. Re­mélhető, hogy jó eke lesz, ugyancsak függesztett válto­zatban. Szánthatnak vele a traktorosok kötött talajom — és nem is csak kukoricaföldet. K. J. Mustot vagy újbort óbor­ral összekeverni, továbbá óbort törkölyre felöntéssel kezelni csak a vám- és pénz­ügyőri szakaszhoz való előze­tes bejelentés és ellenői'zés mellett szabad. A termésbejelentési kötele­zettség részbeni vagy egészbe- ni elmulasztása esetén pénz­ügyi szabálysértési — súlyo-, sabb esetben büntetőeljárás­nak van helye. A vám- és pénzügyőrség a termelők adóköteles italkész­letét ellenőrzi. A helyszíni el­lenőrzéskor a termelő (előál­lító) köteles az italkészletét előmutatni. A készletmegálla­pítás helyessége ellen 24 órán belül a vám- és pénzügyőri szakasznál panasz nyújtható be. Részletes felvilágosításokat a vám- és pénzügyőri szervek adnak. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Két műszakban folyik a termelés a Május 1. Ruhagyár öreglaki telepén. Jelenleg a 103 dolgozó pille dzsekiket ké­szít. A telepet a gyár egész éven át üzemelteti, s csak két hétre áll le a termelés: a szerződés szerint ugyanis a dolgo­zók ekkor az állami gazdaságnak segítenek. nyodón máris megkezdte működését a Pécsi Kesztyűs Szövetkezet telepe, s 29 ipa­ri tanulót és 120 női dolgo­zót foglalkoztatnak itt. A tervek, szerint a szövetkezet 1970-ig 500 fős üzemmé fej­leszti fonyódi telepét. Ugyancsak megkezdődött már a termelés az öreglaki Állami Gazdaság magtisztító telepének egy eddig kihasz­nálatlan helyiségében: itt a Május 1. Ruhagyár hozott létre egy konfekcióüzemet. Egyelőre 100 dolgozót fog­lalkoztatnak — elsősorban lányokat és asszonyokat — de még újabb 20 főt fel tudnának venni. Konf^krióüzem kezdi meg működését január 1-től a Balatonnagybereki Áll süni Gazdaság imremajori üzem­egységében is: 300 dolgozót vesznek föl az első időben, s két éven belül 500 mun­kást kívánnak foglalkoztat­ni. Balatonbogláron az Iroda­gépgyártó Vállalat létesít részleget: november 1-től a tűzoltóklubban mintegy 70 dolgozó láthat munkához. Jelenleg a járás négy kö­zös gazdaságában folyik melléküzemági tevékenység, és ugyancsak négy tsz-ben van önálló fuvarosbrigád. A jövőben öt termelőszövetke­zet — Balatonszentgyörgy, Buzsák, Fonyód, Lengyeltóti és Pamuk — fűzfavessző­feldolgozó üzemet kíván lé­tesíteni. P. Gy. ÓRÁNKÉNT HÚSZEZER LEVÉL Mit jelent az irányító szám a postánál? A közelmúltban jelent meg a hír: a posta az irányító számok rendszere bevezetésé­nek gondolatával foglalkozik. Az évről évre növekvő levél­forgalom teszi ezt szükséges­sé. Szerte a világon kísérle­teket folytatnak, hogyan le­het a korszerű technika segít­ségét igénybe venni a levél- forgalomban. A külföldi rend­szerek az elektronika közre­gép »megtalál«, majd forgató>- és fordítógépek segítségéve] egységes helyzetbe állítja a levélküldeményeket Így ke­rül a levél bélyegzésre, majd a kódoló munkahelyekre. Itt betanított munkaerők, anél­kül, hogy a küldeményt kézbe vennék, csak az elosztógépek által érzékelhető jelzésekkel látják el a küldeményt, amelyek az irányi tószámok­Épül az új vízműtelep Finis előtt Sántoson Befejeződtek a kútfúrások — Készül a víztároló — Két útátfúr ás tan még hátra — A kút akkor születik, amikor először dobja ki ma­gából a vizet A sántosi országút mellett nád verte föd a rétet. S eb­ben, a közelgő őszt megha­zudtoló zöldben apró földhá­nyások jelzik a kútfúrók munkáját Meg az iszapos, sáros víz. Reggel óta küldi a csőrendszer ezt az acélszür­ke iszapot a felszínre. A ke­mény szorítású ember, aki a kutak születéséről beszélt, most azt magyarázza, hogy hamarosan csökken majd az iszap a vízben, s utána kris­tálytiszta ivóvizet küld a felszínre a kút Több vizet ad a kút a tervezettnél — Ezt háromszáz köbmé­terrel vették át — mondja a fúrómester. — A próbamé­réseknél megadta a négyszá­zat is. Jól sikerült ez a fú­rás. Nemcsak ez, hanem vala­mennyi. A Kapós-völgye nagy vízmennyiséget rejt a föld alatt Jankó Ferenc, a vízműépítés vezetője ezt mondja. — ötezer köbméter napi vízhozamra terveztük ezt a területet A fúrások befeje­zése után nyugodtan mond­hatom, hogy a napi vízter­melés eléri a hatezer köb­métert A kutak helyét szürke be­tonoszlopsorok jelzik. A Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vállalat munkásai — miután bekötötték a cseri kutakat — teljes erővel a sántosi részen dolgoznak. A feszülő légve­zetékek hamarosan energiát szállítanak a kutakhoz. Járjuk a völgyet Minde­nütt apró víztócsa jelzi a megszületett kutakat. Kris­tálytiszta vizük nagyon mély­ről tör fel. Ma még szaba­don folyik, de hamarosan csőrendszerbe kényszerítik. Az egyik kút mellett ezt hallom: — Készen vagyunk a fú­rással. Mindössze két kutat kell még befejezni. Felőlünk mehet a víz november 7-én, ha készen lesznek a víztá­rolóval. De ott még sok a munka. A víztároló építésénél Kincses Sándor művezető mutatja végig az építkezést. Mondom neki, hogy mit hal­lottam a kutaknál. Megáll egy pillanatra, mintha újra végig akarná vizsgálni az építkezést, aztán ezt mondja: — Emiatt a kútfúróknak ne fájjon a fejük. Szavaira a biztosíték éppen a cseri vízműtelep határidő előtti elkészítése. Hogy a nyár második felében nem volt oly nyomasztó Kapos­vár vízgondja, mint más években, az sokban köszön­hető a Dunántúli Vízműépí- tő Vállalat munkásainak. A Cserben befejeződött a mun­ka. Most a sántosi telep épí­tésére fordítanak minden energiát. A művezető az előbbi mondatát így folytat­ja: — Az csak rossz pletyka, hogy nem készül el. Itt a tető hiányzik meg a gépala­pok. Aztán jöhetnek a gé­pek és mehet a kis masina. Keményebb a betonnál Hogy idejében elkészüljön a víztároló, azért most tizen­nyolc ember dolgozik. Itt is megfeszített munkát végez­nek, akárcsak a közvágóhídi vasútállomásnál. Nem kisebb feladatra vállalkoztak az em­berek, minthogy a vasút alatt jó két méterre vigyék át a csővezetéket. Az egyik ember ott ezt mondja: — Azt hittük már, hogy betontömbnek ütköztünk. Kétszázötven atmoszférával nyomtuk a csövet, de csak nem akart beljebb menni. Inkább a gép nyomódott neki a falának. Megvizsgál1- tűk. Nincs más, csak a föld. De az nagyon kemény. — Ez a munka egyik leg« nehezebb része — tájékoztat Jankó Ferenc. — Aztán még két útátvágás van hátra, egy átemelés a Kapos fölött, és jöhet a víz a városba. A csőrendszer készen áll a fo­gadásra. A cseri siker után — A Cserben nem is dolgoznak már emberek? — Minek? Elkészült min­den. — Milyen volt a próba­üzem? — Hiba nélkül ment min­den. — Aztán egy kis szü­net után még hozzáteszi: — Azt hiszem, ezt érezték az emberek a városban is. — A sántosi befejezésnek mi a biztosítéka? — Az, amit mindenki lát, aki ezen a telepen jár: az emberek úgy dolgoznak, mintha a sajátjukat építenék. Fárasztó volt a cseri, építke­zés, de ide úgy jöttek, mint­ha minden fáradságukat ki­pihenték volna. Kercza Imre Korszerű, gépesített levélosztályozó. működésével végcélként azt akarják elérni, hogy a szok- ványleveleket teljesen auto­matikusan, gépi úton osztá­lyozzák! Külföldi tapasztala­tok szerint — 45 százalékos ráfordítással — az osztályozó munka a levélszolgálatban a legnagyobb költségtényező. Ezért elsősorban a levélválo­gatásnál kell megtakarítást elérni. A korszerű megoldás sze­rint: a postaládákból és hiva­talokból érkező színdús, tar­ka-barka levélhegyet először egy nagyság szerinti előosz- tályozóba öntik, ahol a túl vaskos vagy túl kicsi külde­ményeket kiválasztják. Ezután a levelek és levelezőlapok a továbbító- és bélyegzősorra kerülnek, amelyek a fluoresz- cens-letapogató eljárással dolgoznak. A levélbélyeg pa­pírja fluoreszkáló anyagot tar­talmaz, amelyet a kiegyenlítő nak felelnek meg. Ilyen előké­szítés után az elosztógép meg­kezdheti tűri játékszerű mun­káját! A postai irányítószá­mok négyjegyűek. Az első szám a zónát adja meg, a má­sodik a területet a zónán be­lül, a harmadik a területen belül a körzetet, a negyedik végül a címzett lakhelyének postaszámát. A szem alig tudja követni a különböző váltók, vízszintes ás függőleges továbbítószala-) gok, markolók munkáját, ahogy a levelek pontosan a megfelelő rekeszbe vándorol­nak. Mielőtt még az ember megismerkedne a látvánnyal, egy óra alatt 20 000 külde­mény fekszik hibamentesen a jelző számának megfelelő rendszerben. Gondoljuk csak I meg; ez öt és fél levél és le­velezőlap egyetlen másodperc alatt! Új iisemeh Segít a főváros és Pécs — Öreglakon csak két hétre áll le az ipari termelés A fonyódi járás lakosainak száma évről évre növekszik, s ez a tény komoly foglal­koztatási gondokat okoz a járás vezetőinek.* A mező- gazdaság gépesítésével egy időben — főleg az .őszi és a téli időszakban — jelentős számú munkaerő szabadul fel, s ezeknek a nőknek és férfiaknak a foglalkoztatásá­ról gondoskodni kell. A közelmúltban eredmé­nyes tárgyalások folytak ipari üzemekkel, hogy a fo­nyódi járásban hozzanak lét­re kisebb részlegeket. Fo­il fonyódi járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom