Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-13 / 191. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Vasárnap, 1961. augusztus tt A z ország közvéleménye nagy érdeklődéssel várja az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését. Az idei év az előkészítés éve a népgazdaság minden területén, így a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is. Számos olyan törvény, rendelkezés és intézkedés látott napvilágot a közelmúltban, amely a szövetkezeti gazdaságok termelési és értékesítési eredményeinek növelését s en iek révén a tsz-parasztság életszínvonalának emelését szolgálja. Az új intézkedések elősegítik a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának vállalati jellegűvé való átalakítását, növelik a szövetkezetek önállóságát. Így többek között a tsz- ek önállóan terveznek; szabályozták az értékesítési föltételeket; megtörtént az állóeszközök valóságnak megfelelő újraértékelése; az önálló gazdálkodást szolgálja az amortizációs alap képzése; rendezték a tsz-ek hiteleit; 1966-tól megkezdődött a mezőgazda- sági áraknak a termelési költségekhez való arányosítása, s ez lépcsőzetesen valósul meg. E rövid, nem teljes felsorolás is bizonyítja, hogy az új gazdaságirányítási reform elősegíti a termelőszövetkezetek önálló vállalati jellegű gazdálkodását. A gazdaságpolitikai intézkedések mellett ezt a célt szolgálják a szociális jellegű intézkedések is. Bővítették a termelőszövetkezeti tagok szociális juttatásainak körét Így a temetkezési segélyt, az anyasági segélyt, a gümőkórban szenvedőknek a betegségi segélyt, a betegek útiköltségét és a fogak pótlását, a gyógyfürdőkezelést a tsz-tagoknak is biztosítják a társadalombiztosítási szervek. Fölemelték a családi pótlékra jogosultak korhatárát, s az összeg is magasabb lett. 1967. január 1-e óta a tsz-tagsági viszonyban álló szülő nők gyermekgondozási segélyben részesülhetnek. Minden termelőszövetkezeti tagot előnyösen érint az új szövetkezeti nyugdíjtörvény, mely egyre jobban hasonlít a bérből és fizetésből élők nyugdíjához. Az új gazdaságirányításra való áttérés megkívánja, hogy megalkossák az új termelőszövetkezeti törvényt és földtörvényt Tervezetük már készen van, az országgyűlés emeli őket törvényerőre. Ezzel együtt a tsz- demokrácia is kiszélesedik. Megváltozik a termelőszövetkezetek gazdálkodásának irányítása. A tanácsok irányító tevékenysége mindinkább hatósági jelleget ölt s szerepük a szövetkezetek gazdasági irányításában ajánlási és javaslattételre korlátozódik: a kenyérgabona kivételével a termelőszövetkezeteknek nem adnak kötelező tervszámokat; nem írják elő kötelezően a felvásárlási előirányzatokat; a termelőszövetkezetek szabadon döntik el, milyen épületberuházásokat kívánnak megvalósítani, s a gépek beszerzése is szabaddá vált A felsorolt intézkedések is mutatják, hogy a termelőszövetkezetek megerősödtek és megértek a vállalatszerű önálló gazd Ikodásra. Ennek ismeretében hozta meg hatá rozatit az MSZMP Központi Bizottsága 1966 májusában és 1967 februárjában, és ennek megfelelően született meg pártunk IX. kongresszusának politikai határozata a mezőgazdasággal kapcsolatban. Az önálló gazdálkodásra való áttérés legfontosabb föltétele, hogy a termelőszövetkezetek már most létrehozzák saját érdekképviseleti, érdekvédelmi és együttműködési társadalmi szervüket. A termelőszövetkezeti parasztság ennek a szükségességét fölismerve választotta meg a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának küldötteit. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa 1967. április 20—22 között ülésezett, s alapos szakmai felkészültséggel, gizdaságpoliti- kai tájékozottsággal és politikai felelősségtudattal tárgyalta meg termelőszöve ikezeti mozgalmunk legfőbb időszerű kérdéseit. Ráirányította a figyelmet arra, hogy o fejlődés eredményei alapján új elemekkel, új erőforrásokkal gazdagodott a mozgalom. A kongresszus megválasztotta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, és elindította a területi szövetségek létrehozását. Ezzel a fejlődés állandó hajtóerőit kapcsolta be a termelőszövetkezeti mozgalomba. A termelőszövetkezeti kongresszus a jövőben négy- évenként ül össze. A két kongresszus közötti időszakban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa intézi a szövetkezetek országos jelentőségű ügyeit: foglalkozik a termelő- szövetkezeteket érintő, fejlődésüket elősegítő gazdaságpolitikai, szervezeti, működési kérdésekkel; kezdeményezi egyes intézkedések és jogszabályok kiadását, s azokat szükség szerint előkészíti; a termelőszövetkezeti területi szövetségeknek felhívásokat, ajánlásokat bocsát ki; széles körű tájékoztatást nyújt a termelőszövetkezeteknek; fölméri a hazai és külföldi piac lehetőségeit; közreműködik a szaktanácsadásban, a szakmunkásképzésben, országos tapasztalatcseréket kezdeményez; szervezi és értékeli a termelőszövetkezetek országos versenyét; irányítja a termelőszövetkezetek általános jogvédelmét" a termelőszövetkezeti kongresszus határozatait és irányelveit elfogadásra javasolja. A z új gazdaságirányításnak megfelelően a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mint a termelőszövetkezetek országos képviseleti szerve, megkezdte működését. Most az a legfontosabb, hogy a termelőszövetkezetek a megkezdett úton tooább haladva létrehozzák területi szövetségeiket is. A területi szövetségek főbb feladatai a következők lesznek: megvitatják és kiértékelik a termelőszövetkezetek üzemterveiből és a népgazdasági igényekből álló feladatokat; konkrét elgondolásokat, ajánlásokat dolgoznak ki a szövetkezetek számára, hogy az üzemi érdek közelebb kerüljön a népgazdasági érdekhez; javaslatokat készítenek, illetőleg segítik a szövetkezeteket, hogy jól szervezzék és helyesen díjazzák a munkát; tájékoztatják őket az értékesítés, a beszerzés lehetőségeiről, föltételeiről; kezdeményezik az árukapcsolatokat; közreműködnek az áruk átadásánál, átvételénél, minősítésénél; szakmai tanfolyamokat szerveznek, időszerű tájékoztatókat tartanak. A területi szövetségek ezenkívül közreműködnek a szaktanács- adásban, szakképzésben, és piackutatást végeznek. Ellátják a tagszövetkezetek által létesített közös vállalkozás, iroda stb. működésének összehangolását és felügyeletét, revíziós vizsgálatokat tartanak. Közreműködnek közös szociális létesítmények megvalósításában; támogatják és szervezik a szövetkezetekben a szocialista munkaversenyt és a szocialista brigádmozgalmat. A tanácsszervekkel együttműködve elősegítik területükön a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek megszilárdítását; megszervezik a tagszövetkezetek jogvédelmét, és szakmai felügyeletet gyakorolnak a szövetkezeti jogtanácsosok munkája felett. Ellátják a termelőszövetkezeti tagok önsegélyező csoportjával kapcsolatos feladatokat, segítik a szövetkezetek tagjait a társadalmi, szociális és kulturális fölemelkedést célzó munkájukban. A területi szövetségek munkáját, tartalmát, munkamódszerét, a szövetkezetekhez való viszonyát az határozza meg, hogy a szövetségek minden tekintetben a szövetkezetek szervei. Létrehozásukban, munkájukban a szövetkezeti demokratizmust kell érvényesíteni, de azt is szem előtt kell tartani, hogy a termelőszövetkezetek egyben vállalatok, amelyeknek eredményesen kell gazdálkodni. Egy-egy területi szövetséghez 59, legföljebb 100 termelőszövetkezet tartozhat. A gazdasági tömörülésnek ez a formája át tudja fogni a hozzá tartozó tagszöyetkezeteket, és mint jogi személy eredményesen elláthatja azok érdekvédelmét és képviseletét. A termelőszövetkezeti kongresszus határozatát vette figyelembe a Somogy .megyei Párt-végrehajtóbizottság, amikor javasolta, hogy a szövetségek területi alapon gazdálkodó körzetenként alakuljanak meg megyénkben is; hogy a szövetségek apparátusa élő kapcsolatot tarthasson a tagszövetkezetekkel, ismerje meg azok problémáit, segítse őket a közös gazdálkodás előtt álló feladatok végrehajtásában. A megyei párt-vb ezért három területi szövetség megalakítását javasolta a megye termelőszövetkezeti tagságának. A területi szövetségek létrehozását a megyei előkészítő bizottság irányítja. Az ismertetett elveknek megfelelően a megyei előkészítő bizottság három területi előkészítő bizottságot hozott létre. A területi bizottságok Kaposvár, Fonyód, Nagyatád székhellyel kezdték meg működésüket. A Kaposvár székhellyel működő termelőszövetkezeti szövetséghez tartozna a kaposvári és a tabi járás 91 termelőszövetkezete, a megye termelőszövetkezeteinek 40,4 százaléka, a megye összterületének 38,8 százaléka. A Fonyód székhellyel működő területi szövetséghez a fonyódi, a siófoki és a marcali járás 69 termelőszövetkezete, a megye termelőszövetkezeteinek 30,7 százaléka, az összterület 30,7 százaléka. A Nagyatád székhelyű szövetségbe a nagyatádi, a barcsi és a csurgói járás 65 termelőszövetkezete, a megye összes termelőszövetkezeteinek 28,9 százaléka tömörülne, az összterületnek pedig 30,5 százaléka tartozna. A megyei termelőszövetkezeó területi szövetségek megalakításával kapcsolatban alapos és széles körű tárgyalások folytak. A megyei előkészítő bizottság behatóan foglalkozott a területi szövetségekbe tömörülő szövetkezetek számával, területük nagyságával, székhelyével a feladatok meghatározásakor fölmerült problémákkal. Ezekről tanácskoztunk a megyei és a járási párt- és tanácsszervekkel, valamint számos termelőszövetkezeti vezetővel. Az elfogadott irányelveknek megfelelően még ebben a hónapban, de legkésőbb szeptember első felében minden termelőszövetkezet közgyűlése dönt a szövetséghez való csatlakozásról. Több termelőszövetkezet máris kimondta a csatlakozást, és megválasztotta küldöttjét, aki négy éven át képviseli szövetkezetét a területi szövetség küldöttgyűlésén. A termelőszövetkezeti érdekek megkívánják, hogy minden szövetkezet tagsága mondja ki a területi szövetséghez való csatlakozását, és küldöttként olyan tsz-tagot válasszon meg, aki a szövetség küldöttgyűlésein felelősségének tudatában jól képviseli szövetkezetének érdekeit. A küldöttek megválasztása után — előreláthatólag októberben — kerül sor megyénkben a területi szövetségek alakuló küldött- gyűlésére. A küldöttgyűlések feladata lesz a szövetségek elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának, továbbá a 9—11 tagú elnökség, 5—7 tagú ellenőrző bizottság, valamint egyéb létrehozandó bizottság elnökének a megválasztása. A szövetségek elnökei és elnökhelyettesei munkájukat társadalmi megbízásban látják el, A szövetség titkára a szakapparátus irányítója, az apparátus munkájának szervezője, elősegíti, egyben elkészíti a küldöttgyűlések és az elnökségi ülések anyagát. A felsoroltakon kívül a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szövetség alapszabályának megállapítása, módosítása; a függetlenített tisztségviselők ügyrendjének meghatározása, javadalmazásának megállapítása; a szövetség költségvetésének, a hozzájárulás mértékének meghatározása; a közös alap képzésére és felhasználására vonatkozó irányelvek meghatározása. A szövetségnek függetlenített szakapparátusa lesz, amely Végrehajtja a küldöttgyűlés és az elnökség határozatait, és elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a küldött- gyűlés, illetve az elnökség megbízza. Kezdetben kis létszámú — hét-nyolc főből álló — szakapparátusa lesz a területi szövetségeknek. A titkár mellett lesznek, akik a termelésfejlesztéssel és áruforgalommal foglalkoznak, egy jogász szervezi a termelőszövetkezetek jogvédelmét és irányítja a tsz-jogtaná- csosok munkáját, néhányan adminisztrátori, gépkocsivezetői, hivatalsegédi és egyéb feladatokat látnak el. A szakapparátusba olyan személyeket kell kiválasztani, akik együtt nőttek föl a termelőszövetkezeti mozgalommal, jól ismerik a mozgalommal összefüggő alapvető kérdéseket, jó szervezőkészséggel és szaktudással rendelkeznek, a termelőszövetkezeti parasztsággal megfelelő kapcsolatot tudnak fenntartani, és szakmai tekintélyük alkalmassá teszi őket arra, hogy a hatóságok és a vállalatok előtt jól képviseljék a tsz-ek érdekeit. A szövetség működési költségeit a tagszövetkezetek 1968. január 1-től viselik. A fenntartási költségeket — országos előzetes számítások szerint — két mutató alapján állapítják meg: 1. minden művelés alá vont (közös és háztáji) terület 100—100 holdja után évi 250 Ft-ot; 2. a termelőszövetkezet előző évi bruttó termelési értékének minden 1 millió forintja után pedig évi 750 forintot fizet a tsz a területi szövetségnek. A hozzájárulás mértéke természetesen a tényleges költségek ismeretében változhat. Á szövetségek anyagi felszerelésének költségeit az állam vállalta magára. Biztosítja mindhárom szövetség részére megyénkben is a szükséges irodahelyiségeket, bútorokat, s minden szövetség kap egy új személygépkocsit. A kinevezett szakapparátus fizetését is az állam folyósítja december 31-ig. így a termelőszövetkezetekre ebben az évfjen fenntartási teher nem hárul, sőt a kezdeti nagyobb jelentőségű beruházási költségek fizetése alól is mentesülnek. Ö sszefoglalva a területi szövetségek alapvető céljait és feladatait, megállapíthatjuk, hogy a területi szövetség a benne tömörült tagszövetkezetek demokratikusan megalakított képviseleti sezrve lesz. A népgazdaság érdekeivel összhangban elősegíti a termelőszövetkezetek jobb együttműködését, a közös gazdaságok eredményes, önálló vállalati gazdálkodását, érdekvédelmük hatékonyabb ellátását. A párt- és az állami szervek igen nagy körültekintéssel segítik elő megyénkben is a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek létrehozását, ehhez minden segítséget megadnak. Joggal reméljük, hogy a megalakuló területi szövetségek közreműködésével megyénkben is meggyorsul a termelőszövetkezetek további fejlődése. Magyarország gyógyszei gyárat épít Mongóíübao Hatvan kötetben, kilencezer oldalnyi dokumentum tartalmazza annak a gyógyszergyár- nak a terveit, amelyet magyar szakemberek építenek föl Mongóliában. A gyógyszerkombinát 28 részlegből áll majd, s évente 15 000 liter különféle szérum, s 300 tonna antibiotikum, valamint más gyógyszerkészítmények előállítására lesz alkalmas. A terveket készítő vállalat, az AGROTERV, 40 mérnököt és szakmunkást küld ki az építkezés színhelyére, s azok a gyár elkészültéig, 1970-ig Mongóliában is maradnak. Képünk: Fegy- verneki Sándor főtervező és Sipos Mihály mélyépítő mérnök az építkezés színhelyén, Ulánbátortól 15 kilométerre. (MTI-fotó — Tormai Andor felvétele.) VÁGOTT OLCSÓ, ÍZLETES, Kapható az élelmiszerés húsboltokban! PECSENYEKACSA. GYORSAN ELKÉSZÍTHETŐ Ara 27.—Ft|kg. (88470)
