Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-02 / 181. szám
Szerda, 196“. augusztus, i SOMOGYI NÉPÍAP «wagwamgmgBBig Európa egyetlen erdész nevelőotthona Budapesten a 63-as autóbusz menetrend szerint félóránként indul Hűvösvölgyből. Pesthi- degkúton meg tempósan, lassan halad, majd a zöld erdő- koszorúban hirtelen nekilendül. Néhány feltételes megálló, s máris Nagykovácsi gondozott földjei integetnek az út két oldaláról. — Az első megálló a kastély, ott tessék leszállni — igazítanak el útitársaim. A kőkerítés közepét kapu szakítja meg. Rajta szerény tábla: Erdészeti Nevelőotthon. A falu öregjei még emlékeznek: több község tulajdonosa, a gróf Tisza család lakott itt. öten élvezték a renaissance kastély 25 szobáját és a hozzá tartozó 17 holdas parkol. Ma az iskoláskorú vidám gyereksereg az új birtokos. Azok, akik a falvaktól távol élnek, messze az iskolától. Ezek az erdészcsaládok ide, ebbe az otthonba küldik el fiaikat, lányaikat. Aki jön, nem kell mást hoznia, mint egy tollat és egy táslcat. A többit — beleértve a méretre készült erdész egyenruhát (lányok kosztümöt) és testi fehérneműt, cipőket és sportfelszerelést, füzeteket es könyveket — az állam adja. Függetlenül a szülök anyagi helyzetétől, minden gyerek évente 1300 forint értékben kap ruhaneműt, továbbá ágyneműfelújításra, vásárlásra gyerekenként 300 forintot költenek. Az ötgyermekes családok tagjai, a fél- és egész árvák semmiféle ■ hozzájárulást nem fizetnek. Az otthonba 6—14 éves korig nemcsak erdészcsaládok gyerekeit veszik föl. Ha a szülők egyike a fafeldolgozó iparban szakmunkás vagy segédmunkás, már kérheti az intézeti felvételt. Dinnyeszüret Karádon Csányi dinnyések földből és fából készült ideiglenes házai között visz az út a karádi Búzakalász Tsz határában. Gyümölcsrekeszek garmadája, a sárgadinnye édeskés illata jelzi, hogy javában tart a szezon. A dinnyések: Magyar Lászlóék, Tóth Sándorék és Mosóczi Gyuláik szinte naponta indítanak innen árut teherautókon és vasúti vagonokban belföldi fogyasztásra, aztán meg külföldre is. Járjuk a hatalmas táblát, közben az eddigi és a várható értékesítésről beszélgetünk. — Dinnyét, uborkát és íő- zőtököt termelünk felesben a tsz-nek, összesen több mint 70 holdon — mondják a csányiak (azaz karádiak, hiszen most már annak számítanak, harmadik éve tavasztól őszig itt élnek). — Az uborkának a javát leszedtük, a három hold terméséből két vagonnal szállítottunk el, és lesz még körülbelül másfél vagonnyi. Minden árut leszerződtünk a MÉK-kel, úgyhogy biztosítva van az elhelyezése, öt holdon termeltünk főzőtököt, négy vagon körül lett a termés ... A táblán haragoszöld görögdinnyéket pillantunk meg. Még nincs belőle sok, még csak most érik, de a napokban már szállíthatják az érettebbjét. Ez a fajta olcsóob, mint a sárgadinnye, ezt 1,80 forintért, amazt 2—2,50 forintért adják kilónként. Az időjárás jobb a legutóbbi egykét év átlagánál, jó közepes termésre számítanak. Sárgadinnyéből július 16-án küldtek először piacra eddig több mint 60 vagonnal ment el. Persze, olyan vállalkozás ez, ahol nem minden történik az előzetes számítások szerint. A sárgadinnye szépen fizet, ám egynémely — egyébként nagyon szép — példányon meglátszik a gyakori hőingadozás és az esőzések nyoma: a gyümölcsök (elrepedtek, s a termeltető az ilyen árut már nem veszi át. Ettől eltekintve bizakodnak a Csányról Karádra jött vállalkozók, és azt mondják, diny- nyéből is csakúgy, mint a má- siK két termelvényből megvalósul a terv. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi két évhez hasonlóan az idén islífcnegta- lálja számítását Karádon a három dinnyekertész család is meg a Búzakalász Tsz is. H. F. A régieké a szó BESZÉLGETÉS A TEXTILMŰVEKBEN MAI GONDOKRÓL A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szakszervezeti bizottsági titkára az izemben több éve dolgozó fonónőkkel beszélgetett munkáról, problémákról, gondokról. Mint bevezetőben mondta, az iizem vezetői támaszkodnak a .•égi munkásokra, kikérik véleményüket. — Szeretnénk — mondotta —, ha az üzemet jól ismerő régi fonónők őszintén elmondanák véleményüket, javaslatukat. A meghívottak nem kérették magukat, hanem előrukkoltak mindennel, ami foglalkoztatja őket. A munkafegyelem, fluktuáció Az egyik legtöbbet emlegetett téma a munkafegyelem volt. A fonónők fölvetették, hogy jó néhányan nem törődnek az üzemmel, fegyelmezetlenek, igazolatlanul mulasztanak, nem javítják a minőséget. Vannak, akik a szórakozást előbbrevalónak tartják, mint a munkát. Két már korábban is sokat fegyelme- zetlenkedő fiatalt nemrég azért kellett elbocsátani, mert igazolatlanul mulasztott. Azért nem jöttek be dolgozni, mert az Illés-zenekar műsorát nézték meg. Az ilyenek magatartását szembeállították annak a hetesi kislánynak a viselkedésével, aki néhány évvel ezelőtt még hófúvásban gyalog is bejött dolgozni, azért, hogy a gépet ne kelljen leállítani. Vajon miért van az, hogy sokan még a kötelezettségüket se akarják teljesíteni? — vetődött fel a kérdés. Azért lazult a munkafegyelem — mondták többen —, mert sokan nincsenek ráutalva arra a pénzre, amit a gyárban keresnek. Amolyan zsebpénzfélének tekintik. Mit lehetne tenni? Többen kijelentették, hogy az ilyenektől váljon meg az üzem még akkor is, ha nagy a munkaerő-vándorlás. Az szb-titkár ezzel nem értett egyet. A fegyelmezetlen- kedők többségét — mondta — meg lehet változtatni neveléssel. A törzsgárda tagjai sokat segíthetnek ebben az üzem vezetőinek, a párt- és tömegszerveknek— Az új munkásnők, főként a fiatalok, amikor a gyárba jönnek, sok problémával találkoznak. Meg kell szokniuk a kondicionált levegőt, a zajt. Ez eléggé próbára teszi őket Rendszerint az első hónapokban vesztik él kedvüket, hagyják itt a gyárat. Ha a régiek bízta tj'ék, segítik őket, akkor megszokják az üzemet, megszeretik a munkát. Egyébként a fiatalok el is várják az idősebbek segítségét — fűzte hozzá. Ha a törzsgárda tagjai gondolnak arra, hogy valamikor ők is sok nehézséggel birkóztak a gyárban, akkor jobban megértik a fiatalokat, s az eddi- iginéi többet segítenek nekik. A gépekről Sok szó esett a gépekről is. A munkásnők elmondták, hogy sok baj van a gépekkel. Ügy vették észre, hogy a karbantartók hanyagul dolgoznak. Traccsolnak, a fonónők észrevételeivel pedig nem törődnek. Javasolták, hogy a lakatosokat is vonják felelősségre a fegyelmezetlenk'edés- árt. Az szb-titkár megjegyezte, hogy az új gépek működéséért nem hibáztathatok a lakatosok, hiszen sok gépet most járatnak be. Említésre méltó az is, amit a takarékosságról mondtak. Szóba került, hogy sokan nem becsülik meg a társadalmi tulajdont. Elmondták, hogy némelyek agyontapossák, elrugdossák a hüvelyeket, dobálják a ládákat, nem gondolnak arra, hogy mindezzel az üzem nyereségét, tehát saját jövedelmüket csökkentik. Az szb-titkár kérte a munkásnőket, figyelmeztessék a magukról megíeledkezőket, azokat, akik szemetelnek, eltűrik a gépek körül és a szociális helyiségekben a rendetlenséget. A beszélgetés azt mutatta, helyes a szakszervezeti bizottságinak az a terve, hogy többször beszélget régi munkásnőkkel. Az ilyen találkozók csak hasznára válhatnak a gyár kollektívájának. g7- pj. A FELVÁSÁRLÓ Kosarakkal, ládákkal felpakolt gyalogos, targoncás emberek igyekeznek a marcali szövetkezet felvásárlóhelyére. Barackátvétel van. Képes Sándor felvásárló végtelen türelemmel magyaráz most éppen Túli Jánosnak: — János bácsi, ne siessen annyira... Válogassa át, s akkor jóval többet kap érte, mint így. Megéri, higgye el... A legtöbb ember szót is fogad, és a felvásárló tanácsára átválogatja, minőség szerint osztályozza a gyümölcsöt. — Ma indítottuk volna az első barackos exportvagont, cie a vihar közbeszólt, sajnos I nagyon sok érett vagy félig érett barackot levert, s az már nem mehet külföldire ... Kilenc éve dolgozik a szövetkezetnél Képes Sándor, ötödik éve felvásárló. A termelők, de a szövetkezetek szerint is igen jó kereskedő. Szülei is ebben a szakmában dolgoztak, s apró gyermekkorától kezdve már segített nekik. A szövetkezeit marcali felvásárlóhelyén — a gyógynövényt kivéve — minden terményt átvesznek a termelőktől. Baromfiból 13 mázsa az évi terve, eddig 14 mázsát vett át, tojásból pedig már április 28-án teljesítette egész évi felvásárlási tervét. Hajnali 5 órától éjfélig, ilyenkor, gyümölcsátvételkor meg szinte megállás nélkül dolgozik. Előző munkahelyén az általa vezetett üzlet kiváló lett, s tavaly a felvásárlóhely is megszerezte a kiválójelvényt. Szeretné harmadszor is elnyerni a kiváló címet. A szakember-ellátottságról, a szakoktatásról (Tudósítónktól.) A termelőszövetkezetek szakemberellátottságáról, a szakoktatás, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetéről tanácskozott legutóbbi ülésén a Tabi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szabados Dezső, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja és Bogó László, a járási pártbizottság első titkára is. A tanácskozás alapjául szolgáló jelentést Marosi József, a járási tanács vb-elnökhelyettese terjesztette elő. Hatezer holdra jut egy mérnök A járás 26 termelőszövetkezete a növénytermesztésben nyolc, az állattenyésztés irányításában pedig öt egyetemi, illetve főiskolai végzettségű szakembert foglalkoztat. Ez a szám alacsony. A járásban mintegy 6000 hold közös területre jut egy mérnök, illetve 1391 számosállatra egy megfelelően képzett állattenyésztési szakember. A helyzetet súlyosbítja, hogy néhányan túl vannak terhelve brigádvezetői, sőt nem egy esetben fizikai munkákkal is. A felsőfokú technikumot végzettek száma a járásban hét. Ezek többsége ugyan igyekszik jól megoldani a rábízott feladatokat, azonban egyikük-másikuk munkájában eléggé érződik még az, hogy a felsőfokú technikum elvégzése előtt nem szereztek kellő elméleti és gyakorlati előképzettséget. Középfokú technikumi képesítéssel harminchármán dolgoznak főagronómusi, agro- nómus, brigádvezetö és egyéb beosztásban. Sajnos közülük sokan nem akarják tovább képezni magukat, középfokú képzettségüket véglegesnek tekintik. Nem egy szakember közömbös a legújabb kísérleti és gyakorlati eredmények iránt, nem törekszik a beosztásával szorosan összefüggő politikai, gazdaságpolitikai kérdések alaposabb megismerésére. Különösen sokan bírálták a végrehajtó bizottság ülésén azt a jelenséget, hogy a vezető mezőgazdasági szakemberek nem veszik ki részüket elegeié a tsz-tagok szakoktatásából. A végrehajtó bizottság azért is bírálta a termelőszövetkezeti vezetőket, mert helyenként elzárkóznak a jelentkező szakemberek felvételétől — takarékossági okokra hivatkoznak —. és hogy ösztöndíjjal gondoskodjanak szakemberek taníttatásáról. Csupán a nagyberényi tsz taníttat két, a somogy- acsai és somogydöröcskei tsz pedig egy-egy technikust tsz-ösztöndíjjal. Márpedig — a vb megállapítása szerint TÁRGYALT A TABI JÁRÁSI TANÁCS V. B. —. éppen a megfelelő képzettségű szakemberek hiánya miatt megoldatlan a szakszerű vezetés az olyan nagy tsz-ekben, mint amilyen pl. a bedegkéri, a nágocsi, a törökkoppányi, a zicsb Egyre több a szakmunkástanuló A termelőszövetkezeti ipa- ritanuló-képzés egyre jobb ütemben halad. A különböző szakmákban négy harmadéves, három másodéves és kilenc elsőéves ipari tanulót foglalkoztatnak, s a következő tanévre már eddig hat új tanulót szerződtettek. Képzésük általában megfelel a követelményeknek. Járandóságuk, az állami támogatás rendszeres kifizetése és szakmunkássá válásuk utáni foglalkoztatásuk biztosítva van. A szakmunkásképzésben különösen tavaly óta tapasztalható lényeges javulás. Ma már például nem fordul elő, hogy a tsz-vezetók olyan szakmára is szerződtetnének tanulókat, amely szakmában a képzésre, illetve a tanulók későbbi foelalkoztatására nincs mód. A korábbi helytelen szemlélet megváltozását mutatja, hogy egvre kevesebb az olyan szülők és fiatalok száma, akik tartózkodnak a mezőgazdasági szakmáktól. A szemlélet kedvező alakulásában az is érződik, hogy a járási tanács illetékes munkatársai a tanév folyamán többször végiglátogatták az iskolákat, s a helyi tsz-vezetőkkel és pedagógusokkal együttműködve megfelelő útmutatást, pálya- választási szaktanácsot adtak az általános iskolák végzős tanulóinak és a szülőknek. A járás közös gazdaságaiban jelenleg 49 különböző évfolyamú mezőgazdasági szakmunkástanulót képeznek, és a következő tanévre újabb 15 fiatallal kötöttek eddig szerződést. A felnőttek szakoktatása körül már több a probléma. Ezek megoldásával a jövőben többet és gondosabban kell foglalkozni —- állapította meg a vb. A szakember- ellátottság javítására, a szakoktatásban mutatkozó akadályok elhárítására, s általában az ezekkel összefüggő problémák mielőbbi rendezésére a végrehajtó bizottság több határozati javaslatot fogadott eh Egyforma bér a betanulóknak Megszűnik a válogatás a Villamossági Gyárban Egy hónapja vezették be az új betanulási bért a Villamossági Gyárban. Ed'dig ugyanis a szereidében egy forinttal kevesebb órabért kaptak a betanulok, mint az alkatrészgyártóban, s emiatt szívesebben jelentkeztek az új munkások' az alkatrész- gyártóba. A betanulási idő egy hónap, s a különbség kétszáz forintra rúgott. Később természetesen mindenki a teljesítménye alapján kapta a bért, a válogatás azonban mindennapos volt az órabérkülönbség miatt. Az új rend szerint egyformán öt forint ötven fillér órabért kapnak a szereidében és az alkatrészgyártóban tanuló kezdők. Kedvet csinált mind a két munkahelyhez a gyár az egyforma bérrel — a saját érdekében. Hasznos együttműködés Három éve egyre gyakrabban jelentkeznek vízellátási zavarok Csurgón. A lényegesen megmövekedett vízigényt a régi kút, amelyre annak idején a vízmüvet telepítették, már nem tudja kielígíte- ni. Hogy az ellátást javítsák* a Víz- és Csatornaművek vezetői vállalták, hogy a strandfürdőt és a vízmüvet 100 cm átmérőjű nyomócsővezetékkel kötik össze. Az iskolák tanulói társadalmi munkában elvégezték a szükséges földmunkákat, a vízmű emberei pedig elkészítették és üzembe helyezték a vezetéket. A megoldás — ha átmenetileg is — lehetővé tette a nagy melegben is a zavartalan vízszolgáltatást, s a strandmedencék is folyamatosan fogadhatják a felüdülni vágyókat
