Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-01 / 180. szám

Kedd, 1967. augusztus 1.

„MINI RUHAGYÁR“ KARÁDON

SOMOGYI NÉPLAP

Április 10-én kezdte meg a termelést a Május 1. Ruhagyár karádi telepe. Az özem jelenleg 58 helyi lakost foglalkoztat, s eddig több mint hatezer szivacskabátot készítettek. Az üzem bővítése egyedül az új tanácsház építkezésétől függ, mert ha az elkészül, a jelenlegi tanács összes helyiségét elfoglalhatja a »-mini ruhagyár«. Akkor lehetőség nyílik a létszám bővítésére is.

Bolt a gyárban

Sokan és sokat talpaltak azért, hogy üzlet nyíljon a Nagyatádi Konzervgyárban. A környéken nincs semmilyen bolt, s az asszonyoknak nagyon nehéz volt bevásárolniuk. Akik a gyár szomszédságában laknak, akik munka után az állomásra sietnek, kénytelenek voltak bemenni a járási székhely központjába, s ott vásárolni kenyeret, cukrot, zsírt, lisztet és más egyebet

Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat segítségére sietett a munkásasszonyoknak, felállított egy pavilont az ebédlővel szemben. A gyári bolt a műszakváltáshoz alkalmazkodik, reggel fél hattól kilencig és délután egytől ötig tart nyitva. Népszerűségére jellemző, hogy óriási tömeg áll már hajnalban abolt előtt '

— Én látom, milyen szükségük van a dolgozóknak erre a boltra. Legjobban a felvágottakat keresik. Sajnos rossz az új hűtőszekrényünk. Már jártak itt a bogiáriak, a kaposváriak, s nem tudták megjavítani — mondja Csu- ma Gyuláné kisegítő eladó.

— S mióta rossz a hűtő?

— Június 10-én nyitottunk, már akkor sem volt jó. A motor működik, csak éppen nem fagyaszt. Ez nagyon kellemetlen ilyen kánikulában.

nyitottak a gyárban, mert így mindent megvásárolhatunk, mielőtt hazamegyünk _ — mondja Gyönyörű Lajosné.

— Van-e valami kívánsága?

— Igen, olcsó kolbászt, felvágottat is szeretnénk látni a boltban.

Megyek az üzemben, a savanyúüzem előtt két asszony rakosgatja az uborkásüvegeket. Az ő véleményüket szintén megkérdem.

— Ami nekünk kell, mindig kapható — válaszol Herczeg Jenöné.

— Nagyon jó ez a bolt —

így vélekedik Pánczél Pálné.

S megkérdeztem egy férfi véleményét is. Bognár M. Gyula energetikus ezt mondta:

— Még a környékbeliek is idejárnak vásárolni. Szerintem az a fontos, hogy bő legyen a választék. Ez segít legjobban a vidéki és a szomszédban lakó asszonyainkon.

Megszerették a munkások ezt a boltot, ezért kellene minél előbb teljesíteni a kívánságaikat, orvosolni a panaszokat.

Lajos Géza

Kéizöisek a tsz-ek területi szövetségének megalakítására

Gondos előkészületek folynak a tabi járásban a termelőszövetkezetek területi szövetségének megalakítására. Egyre szélesebb körben válik ismertté az a javaslat és kezdeményezés, hogy a tabi járásbeliek a kaposvári járás tsz-eivel együtt hozzanak létre közös szövetséget. A szervezeti feladatok megoldását megelőző politikai felkészítésnek és felkészülésnek most már megvan a konkrét

programja/ A járás párttit- hiszen nem tárolhatok felvá- 1 kárai és tsz-elnökei megis- gottat.

A választék állandóan bő

vül a megnyitás óta. Ez a pavilon a 409. sz. bolthoz tartozik, onnan látják el áruval. A gyári asszonyok az élelmiszertől a háztartási cikkekig minden fontos árut megtalálnak.

— Nagyon keresik a tejet is. Megígérte a vállalat, hogy a jövő héten bevezeti a vizet, s akkor tejet is árusíthatunk.

A választék bővülésével együtt nő a forgalom. Ebben a hónapban eléri az ötvenezer forintot.

— Van-e valami gondja?

— Hát bizony egy van . . . Minden reggel biciklin tolom ki ide a gyárba a négyszáz— ötszáz süteményt, mert a sütőipar nem hozná idejében. Senki sem kötelezett erre, mégis kénytelen vagyok megtenni, hiszen ez a sok munkás itt reggelizik. Itt megyei a kapu előtt a süteményes gépkocsi Somogyszobra, elég volna, ha a portán leadnák a kosarakat.

A polcon kávét is látok, megkérdem Csumánétól, viszik-e az irodások.

— Inkább a városban veszik, mert nekem nincs darálóm. Most megígérte a vállalatunk, hogy azt is kapok.

Asszonyok vásárolnak a boltban. Megkérdem az egyiket. hogv örül-e ennek a lehetőségnek.

— Nagyon jó, hogy üzletet

merték ezt a tervezetet, va- |Sazt a kÖ7„„űléstj amelyen

lamint a szövetség működésének irányelveit, és közös eszmecseréjükön összeállították az előkészületek ütemtervét..

Értekezletükön Marosi József, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a megvei előkészítő bizottság területi munka- bizottságának tagja tartott részletes tájékoztatót. Megnyilvánult az az igény — a jelenlevő tsz-vezetők ebben is a tagság véleményét tolmácsolták — hogy . a szövetségnek nemcsak a megalakításáról, hanem tevékenységének megindításáról is mind többet és többet kívánnak tudni. Kro- mek Pál, a karádi Búzakalász Tsz elnöke és Schmidt Henrik kapolyi párttitkár a zöldségtermesztés elősegítésének fontosságát hangsúlyozta. Sovák István kisbárapáti párttitkár a jogi képviselettel való foglalkozást említette a szövetség egyik teendőiéként. Szabó József bedeg- kéri tsz-elnök felszólalásában rámutatott: eleven és szoros kapcsolat alapján szolgál hatja eredményesen létrehozóinak érdekeit ez az új Szerv. A vitában fölmerült több kérdésre Pavelka Béla andocsi párttitkár válaszolt, aki a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a

területi munkabizottság tagjaként vesz részt közvetlenül az előkészítésben.

Megbeszélték tehát az előkészületi programot, megegyeztek az ennek megvalósítását jelentő események időpontjában. Először a pártvezetőség és a tsz-vezetőség együttes ülésen tárgyalja meg a témát, utána pedig a párttagság vitatja meg a szervezés teendőit Még e hónapban, illetve helyenként szeptember elején megtartják

tagság állást foglal a területi szövetséghez való csatlakozást illetően, és megválasztja azt a küldöttet, aki a szövetség megalakításában irészt vesz és négy évig képviseli szövetkezeteiét a területi szövetségiben.

A vállalkozás kettős haszna:

Olcsón és idejében elkészül minden

Mindössze kétéves múltja van a Kaposvölgyi Termelőszövetkezetek önálló Építőipari Közös Vállalkozásénak. Tizenkét termelőszövetkezet alapította 1965 áprilisában.

— A kezdet nagyon nehéz volt — emlékezik vissza Nádorfalvi József, a vállalkozás igazgatója. — Az akaraton kívül úgyszólván semmink sem volt. Későn kaptuk meg a terveket, emiatt késve tudtuk megrendelni az anyagot. Bosszankodtak is eleget a mesterek és a szövetkezetek. Ráadásul kezdettől fogva akadozott a mesteremberek kiszolgálása. Gondolni ■ sem mertük volna, hogy még az anyagnál is nagyobb »-hiánycikk« lesz a segédmunkás. A kedvezőtlen körülmények majdnem mindenkit elkeserítettek. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy teljesen fölösleges volt a vállalkozás létrehozása, mert ezen csak veszíteni lehet Mi mondtuk a magunk véleményét, megpróbáltuk szavakkal bebizonyítani, hogy jó üzlet lehet ez. Azzal érveltünk, hogy biztosítani kell a munkaföltételeket: a terveket és az anyagot. S ha mindez megvan, akkor csak nyerhetünk.

Kevesen hitték el a vezetők érvelését, de azért együtt maradt a vállalkozás. És 1986- ban sikerült bizonyítani.

ban a vállalkozás minden munkása 181 161 forint értékű termelőmunkát végzett. A tiszta jövedelem meghaladta a 600 000 forintot. Az alapító

között négy teherautót, egy személygépkocsit, egy Belorusz traktort, nyolc motorke-1 rékpárt, öt betonkeverőt és egy szállítószalagot vásároltak. Az anyagszállítás jelent

Hilmer Sándor drőtfonő 60—70 négyzetméter kerítésdrötot naponta.

ÍCkészit

szövetkezeteknek 220 000 rintot fizettünk vissza.

A bizonyítás után hét újabb szövetkezet csatlakozott a vállalkozáshoz: Hetes, Nagybajom, Kadarkút, Bodrog, Mezőcsokonya, Igái és So- mogysárd közös gazdaságai kérték fölvételüket.

A vállalkozás tiszta vagyo!*

Az igazgató és a főkönyvelő a versenyfelhívásra érkezett válaszokat tanulmányozza.

— Kellő időben megkaptak az építendő létesítmények terveit, így zavartalan anyagellátást biztosíthattunk.

Hóbor Ferenc főkönyvelő:

— Kétszázhúsz százalékra teljesítettük 1966. évi tervünket. 24 699 000 forint értékű munkát végeztünk. 1966na ma már meghaladja az egymillió forintot. Jelenleg 237 dolgozójuk van: 98 kőműves, 34 ács, 9 villanyszerelő, 4 asztalos, 6 festő és egy vasbetonszerelő szakmunkás. A hét építésvezető közül három technikus. A többiek képesített építőmesterek. Többek

részét saját gépekkel végzik. Ma már minden tervet határidőire megkapnak. Az építkezés megkezdése előtt a helyszínre szállítanak minden szükséges anyagot. így aztán folyamatosan dolgozhatnak a mesterek. És meg is találják a számításukat, Tavaly például 2200 forint volt a szakmunkások havi átlag-keresete.

Megrendelés bőven van. A cementüzemben kútkávákai, vályúkat, kerítésoszlopokat és sírkereteket is készítenek. A \ < drótfonó üzem is termel a lakosságnak. Nádorfalvi József igazgató szavait idézem:

— A jövőt illetően szeretnénk »házon belül« biztosítani a szakmunkásutánpótlást. Jelenleg 10 ipari tanulónk van.

Az idén 18 000 000 forint értékű munkát vártak a szövetkezetek a vállalkozástól. Tervüket már most kétmillió forinttal túlteljesítették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére versenyre hívták ki az ország összes termelőszövetkezeti önálló építőipari közös vállalkozását. A versenyfelhíváshoz eddig harminchárom termelőszövetkezeti építőipari vállalkozás csatlakozott. A kaposvölgyiek vállalták, hogy minden munkát határidőre és kiváló minőségben adnak át.

Munkájukért eddig csak dicséretet, kaptak.

Németh Sándor

A világdivat törvényhozói

12 GOO modtll bemutatására készülnek a moszkvai nemzetközi ruhaki^llitáson és divatfesztiválon, amely augusztus 22-e és szeptember 5-e között lesz. Eddig húsz ország 400 cége jelentette be részvételét. Mint a kiállítás sajtóközpontja közölte, négy magyar küldöttséget is várnak a kiállításra.

Kétezren vettek részt

Megjutalmazták a munkásvédelmi vetélkedő legjobbjait

A Somogy—Zala megyei

fégla- és Cserépipari Vállalat munkásvédelmi vetélkedőt rendezett a két megye téglagyárai között. Szombaton a Latinka Sándor Művelődési Házban .tartották a döniót. A versenyt Fehér József igazgató nyitotta meg:

— Célunk az volt, hogy a szokásos munkásvédelmi oktatáson kívül új formában, szórakozva ismertessük meg az emberekkel a baleseti rendszabályokat. Ezt a célun- j kát elértük. A vetélkedőn, amely szerves része volt a munkásvédelmi hónapnak, kétezer fizikai dolgozó vett részt. Csökkent a balesetek száma, 1966-ban az első félévben 34, 1967 azonos időszakában 24 baleset volt vállalatunknál — mondta többek között.

Ezután megkezdődött a küzdelem. A munkásvédelemmel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat öttagú zsűri bírálta el. A legjobb eredményt Huszár Tibor, a kaposvári javítóműhely dolgozója érte el; kéthetes lillafüredi beutalót és egy rádiót kapott jutalmul. A második helyre Rácz József, a kapós- mérői, a harmadik helyre Biankini László, a balatonszentgyörgyi téglagyár dolgozója került. Az előbbi kéthetes dömösi beutalót és egy villanyborotvát, az utóbbi kéthetes balatonboglári beutalót, kávéfőzőt és töltőtollat kapott. A többieket szinten megjutalmazták.

A verseny végén Fehér József igazgató javasolta, hogy a tröszt jövőre Indítson országos I munkásvédelmi versenyt.

A TÁBLA SZÉLÉRŐL

Csaknem kiszorult a kézikasza Nágocson

Tar Jenővel, a nágocsi Űj Hajnal Termelőszövetkezet főagronómusával figyeljük a két kombájn munkáját. Az SZK—4-esek meg-megállnnk, mert a búza még nem szikkadt meg eléggé. Az egyik gép vágószerkezete majdnem á földet súrolja, vezetője arra törekszik, hogy minél alacsonyabb legyen a tarló. Távolabb, a tábla másik szélén dolgozik a harmadik kombájn.

— Kereken 1100 hold kenyér- és takarmánygabona várt betakarításra sző vetke- zetünkben az idei nyáron — mondja a főagronómus. — Ez a terület kevesebb a tavalyinál, s most alig száz- holdnyi van hátra. Július 5- én indultunk a búzában, és ha nem lenne nyirkos a szalmája, előbbre lehetnénk.

— Mennyit aratnak az idén kézzel?

— A kenyérgabonához nem is nyúlunk kézikaszával, a tavaszi árpát viszont így vágtuk le. Tavaly még 115 holdra kellett a kézi erő, az idén pedig áz egész gabonaterületnek mindössze 7 százalékán arattak az emberek.

— Hogyan állnak helyt a gépek ebben a nagy munkában?

— Tavaly még gépállomási

kombájnra voltunk utalva, az idén csak egyet kaptunk tőlük, ezenkívül két saját arató-cséplőnk is részt vett a gabonabetakarításban. Ebben az evDen bálázzuk a szalmát. Az üres tarlót mindjárt szántjuk, 250 holdat már elvetettünk napraforgóval takarmánynak. További 200 hold tarlószántásunkba ezután kerül mag. Ebből is látszik, sok gépünk vesz részt az aratásban és annak az utómunKá- lataiban. Az aratásban részt, vevő gépekre nincs különösebb panasz, a talajmunkát végző három DT-re meg az RS—09-es traktorra annal inkább. A lánctalpasokhoz nem kapunk alkatrészt, ezért az egyiket szét kel.: szednünk, így kapunk alkatrészt a másik kettőhöz, hogy legalább azok mehessenek. Az eszköz- hordozóhoz sincs meg mindéin, ami kellene, ezért nem tudtuk szántás előtt műtrágyázni a tarlót. ..

A kombájnok falják a kalászokat, időnként nagyot horkantanak egy-egy kiadó- sabb falatnál. Mögöttük szal- mákupacok sorakoznak, jelezve, hogy ezen a táblán gép végzi a munka oroszlánrészét, s nemcsak learatták, de egyúttal el is csépelték a gabonát IL f-