Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-01 / 180. szám

Kedd, 1967. augusztus 1. „MINI RUHAGYÁR“ KARÁDON SOMOGYI NÉPLAP Április 10-én kezdte meg a termelést a Május 1. Ruhagyár karádi telepe. Az özem jelenleg 58 helyi lakost foglalkoztat, s eddig több mint hatezer szivacskabátot ké­szítettek. Az üzem bővítése egyedül az új tanácsház építkezésétől függ, mert ha az elkészül, a jelenlegi tanács összes helyiségét elfoglalhatja a »-mini ruhagyár«. Akkor lehetőség nyílik a létszám bővítésére is. Bolt a gyárban Sokan és sokat talpaltak azért, hogy üzlet nyíljon a Nagyatádi Konzervgyárban. A környéken nincs semmilyen bolt, s az asszonyoknak na­gyon nehéz volt bevásárol­niuk. Akik a gyár szomszéd­ságában laknak, akik munka után az állomásra sietnek, kénytelenek voltak bemenni a járási székhely központjába, s ott vásárolni kenyeret, cuk­rot, zsírt, lisztet és más egye­bet Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat segítségére sietett a munkásasszonyok­nak, felállított egy pavilont az ebédlővel szemben. A gyári bolt a műszakváltáshoz alkal­mazkodik, reggel fél hattól kilencig és délután egytől ötig tart nyitva. Népszerűsé­gére jellemző, hogy óriási tö­meg áll már hajnalban abolt előtt ' — Én látom, milyen szük­ségük van a dolgozóknak er­re a boltra. Legjobban a fel­vágottakat keresik. Sajnos rossz az új hűtőszekrényünk. Már jártak itt a bogiáriak, a kaposváriak, s nem tudták megjavítani — mondja Csu- ma Gyuláné kisegítő eladó. — S mióta rossz a hűtő? — Június 10-én nyitottunk, már akkor sem volt jó. A motor működik, csak éppen nem fagyaszt. Ez nagyon kel­lemetlen ilyen kánikulában. nyitottak a gyárban, mert így mindent megvásárolhatunk, mielőtt hazamegyünk _ — mondja Gyönyörű Lajosné. — Van-e valami kívánsága? — Igen, olcsó kolbászt, fel­vágottat is szeretnénk látni a boltban. Megyek az üzemben, a sa­vanyúüzem előtt két asszony rakosgatja az uborkásüvege­ket. Az ő véleményüket szin­tén megkérdem. — Ami nekünk kell, min­dig kapható — válaszol Herczeg Jenöné. — Nagyon jó ez a bolt — így vélekedik Pánczél Pálné. S megkérdeztem egy férfi véleményét is. Bognár M. Gyula energetikus ezt mond­ta: — Még a környékbeliek is idejárnak vásárolni. Szerin­tem az a fontos, hogy bő le­gyen a választék. Ez segít legjobban a vidéki és a szom­szédban lakó asszonyainkon. Megszerették a munkások ezt a boltot, ezért kellene minél előbb teljesíteni a kí­vánságaikat, orvosolni a pa­naszokat. Lajos Géza Kéizöisek a tsz-ek területi szövetségének megalakítására Gondos előkészületek foly­nak a tabi járásban a ter­melőszövetkezetek területi szövetségének megalakítására. Egyre szélesebb körben vá­lik ismertté az a javaslat és kezdeményezés, hogy a tabi járásbeliek a kaposvári já­rás tsz-eivel együtt hozzanak létre közös szövetséget. A szervezeti feladatok megoldá­sát megelőző politikai fel­készítésnek és felkészülésnek most már megvan a konkrét programja/ A járás párttit- hiszen nem tárolhatok felvá- 1 kárai és tsz-elnökei megis- gottat. A választék állandóan bő vül a megnyitás óta. Ez a pavilon a 409. sz. bolthoz tartozik, onnan látják el áruval. A gyári asszonyok az élelmiszertől a háztartási cikkekig minden fontos árut megtalálnak. — Nagyon keresik a tejet is. Megígérte a vállalat, hogy a jövő héten bevezeti a vizet, s akkor tejet is árusíthatunk. A választék bővülésével együtt nő a forgalom. Ebben a hónapban eléri az ötven­ezer forintot. — Van-e valami gondja? — Hát bizony egy van . . . Minden reggel biciklin tolom ki ide a gyárba a négyszáz— ötszáz süteményt, mert a sü­tőipar nem hozná idejében. Senki sem kötelezett erre, mégis kénytelen vagyok meg­tenni, hiszen ez a sok mun­kás itt reggelizik. Itt megyei a kapu előtt a süteményes gépkocsi Somogyszobra, elég volna, ha a portán leadnák a kosarakat. A polcon kávét is látok, megkérdem Csumánétól, vi­szik-e az irodások. — Inkább a városban ve­szik, mert nekem nincs dará­lóm. Most megígérte a válla­latunk, hogy azt is kapok. Asszonyok vásárolnak a boltban. Megkérdem az egyi­ket. hogv örül-e ennek a le­hetőségnek. — Nagyon jó, hogy üzletet merték ezt a tervezetet, va- |Sazt a kÖ7„„űléstj amelyen lamint a szövetség működé­sének irányelveit, és közös eszmecseréjükön összeállítot­ták az előkészületek ütem­tervét.. Értekezletükön Marosi Jó­zsef, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese, a megvei előkészí­tő bizottság területi munka- bizottságának tagja tartott részletes tájékoztatót. Meg­nyilvánult az az igény — a jelenlevő tsz-vezetők ebben is a tagság véleményét tol­mácsolták — hogy . a szö­vetségnek nemcsak a meg­alakításáról, hanem tevé­kenységének megindításáról is mind többet és töb­bet kívánnak tudni. Kro- mek Pál, a karádi Búzaka­lász Tsz elnöke és Schmidt Henrik kapolyi párttitkár a zöldségtermesztés elősegítésé­nek fontosságát hangsúlyoz­ta. Sovák István kisbárapáti párttitkár a jogi képviselet­tel való foglalkozást említet­te a szövetség egyik teendő­iéként. Szabó József bedeg- kéri tsz-elnök felszólalásában rámutatott: eleven és szo­ros kapcsolat alapján szolgál hatja eredményesen létreho­zóinak érdekeit ez az új Szerv. A vitában fölmerült több kérdésre Pavelka Béla andocsi párttitkár válaszolt, aki a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a területi munkabizottság tag­jaként vesz részt közvetlenül az előkészítésben. Megbeszélték tehát az elő­készületi programot, meg­egyeztek az ennek megvaló­sítását jelentő események idő­pontjában. Először a pártveze­tőség és a tsz-vezetőség együttes ülésen tárgyalja meg a témát, utána pedig a párttagság vitatja meg a szervezés teendőit Még e hónapban, illetve helyenként szeptember elején megtartják tagság állást foglal a terüle­ti szövetséghez való csatla­kozást illetően, és megvá­lasztja azt a küldöttet, aki a szövetség megalakítá­sában irészt vesz és négy évig képviseli szövetkezeteiét a te­rületi szövetségiben. A vállalkozás kettős haszna: Olcsón és idejében elkészül minden Mindössze kétéves múltja van a Kaposvölgyi Termelő­szövetkezetek önálló Építő­ipari Közös Vállalkozásénak. Tizenkét termelőszövetkezet alapította 1965 áprilisában. — A kezdet nagyon nehéz volt — emlékezik vissza Ná­dorfalvi József, a vállalkozás igazgatója. — Az akaraton kí­vül úgyszólván semmink sem volt. Későn kaptuk meg a terveket, emiatt késve tud­tuk megrendelni az anyagot. Bosszankodtak is eleget a mesterek és a szövetkezetek. Ráadásul kezdettől fogva aka­dozott a mesteremberek ki­szolgálása. Gondolni ■ sem mertük volna, hogy még az anyagnál is nagyobb »-hiány­cikk« lesz a segédmunkás. A kedvezőtlen körülmények majdnem mindenkit elkeserí­tettek. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy teljesen fölösleges volt a vállalkozás létrehozása, mert ezen csak veszíteni lehet Mi mondtuk a magunk véleményét, megpró­báltuk szavakkal bebizonyíta­ni, hogy jó üzlet lehet ez. Az­zal érveltünk, hogy biztosíta­ni kell a munkaföltételeket: a terveket és az anyagot. S ha mindez megvan, akkor csak nyerhetünk. Kevesen hitték el a vezetők érvelését, de azért együtt ma­radt a vállalkozás. És 1986- ban sikerült bizonyítani. ban a vállalkozás minden munkása 181 161 forint érté­kű termelőmunkát végzett. A tiszta jövedelem meghaladta a 600 000 forintot. Az alapító között négy teherautót, egy személygépkocsit, egy Belo­rusz traktort, nyolc motorke-1 rékpárt, öt betonkeverőt és egy szállítószalagot vásárol­tak. Az anyagszállítás jelent Hilmer Sándor drőtfonő 60—70 négyzetméter kerítésdrötot naponta. ÍC­készit szövetkezeteknek 220 000 rintot fizettünk vissza. A bizonyítás után hét újabb szövetkezet csatlakozott a vállalkozáshoz: Hetes, Nagy­bajom, Kadarkút, Bodrog, Mezőcsokonya, Igái és So- mogysárd közös gazdaságai kérték fölvételüket. A vállalkozás tiszta vagyo­!* Az igazgató és a főkönyvelő a versenyfelhívásra érkezett válaszo­kat tanulmányozza. — Kellő időben megkaptak az építendő létesítmények ter­veit, így zavartalan anyagel­látást biztosíthattunk. Hóbor Ferenc főkönyvelő: — Kétszázhúsz százalékra teljesítettük 1966. évi ter­vünket. 24 699 000 forint érté­kű munkát végeztünk. 1966­na ma már meghaladja az egymillió forintot. Jelenleg 237 dolgozójuk van: 98 kőmű­ves, 34 ács, 9 villanyszerelő, 4 asztalos, 6 festő és egy vas­betonszerelő szakmunkás. A hét építésvezető közül három technikus. A többiek képesí­tett építőmesterek. Többek részét saját gépekkel végzik. Ma már minden tervet határ­időire megkapnak. Az építke­zés megkezdése előtt a hely­színre szállítanak minden szükséges anyagot. így aztán folyamatosan dolgozhatnak a mesterek. És meg is találják a számításukat, Tavaly pél­dául 2200 forint volt a szak­munkások havi átlag-keresete. Megrendelés bőven van. A cementüzemben kútkávákai, vályúkat, kerítésoszlopokat és sírkereteket is készítenek. A \ < drótfonó üzem is termel a la­kosságnak. Nádorfalvi József igazgató szavait idézem: — A jövőt illetően szeret­nénk »házon belül« biztosíta­ni a szakmunkásutánpótlást. Jelenleg 10 ipari tanulónk van. Az idén 18 000 000 forint ér­tékű munkát vártak a szövet­kezetek a vállalkozástól. Ter­vüket már most kétmillió fo­rinttal túlteljesítették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére versenyre hívták ki az ország összes termelőszövetkezeti önálló építőipari közös vállalkozását. A versenyfelhíváshoz eddig harminchárom termelőszövet­kezeti építőipari vállalkozás csatlakozott. A kaposvölgyiek vállalták, hogy minden mun­kát határidőre és kiváló mi­nőségben adnak át. Munkájukért eddig csak di­cséretet, kaptak. Németh Sándor A világdivat törvényhozói 12 GOO modtll bemutatására ké­szülnek a moszkvai nemzetközi ruhaki^llitáson és divatfesztivá­lon, amely augusztus 22-e és szeptember 5-e között lesz. Eddig húsz ország 400 cége jelentette be részvételét. Mint a kiállítás saj­tóközpontja közölte, négy ma­gyar küldöttséget is várnak a kiállításra. Kétezren vettek részt Megjutalmazták a munkásvédelmi vetélkedő legjobbjait A Somogy—Zala megyei fégla- és Cserépipari Válla­lat munkásvédelmi vetélke­dőt rendezett a két megye téglagyárai között. Szombaton a Latinka Sándor Művelődési Házban .tartották a döniót. A versenyt Fehér József igazga­tó nyitotta meg: — Célunk az volt, hogy a szokásos munkásvédelmi ok­tatáson kívül új formában, szórakozva ismertessük meg az emberekkel a baleseti rendszabályokat. Ezt a célun- j kát elértük. A vetélkedőn, amely szerves része volt a munkásvédelmi hónapnak, kétezer fizikai dolgozó vett részt. Csökkent a balesetek száma, 1966-ban az első fél­évben 34, 1967 azonos idő­szakában 24 baleset volt vál­lalatunknál — mondta többek között. Ezután megkezdődött a küzdelem. A munkásvédelem­mel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat öttagú zsűri bírálta el. A legjobb ered­ményt Huszár Tibor, a ka­posvári javítóműhely dolgozó­ja érte el; kéthetes lillafüre­di beutalót és egy rádiót ka­pott jutalmul. A második helyre Rácz József, a kapós- mérői, a harmadik helyre Biankini László, a balaton­szentgyörgyi téglagyár dolgo­zója került. Az előbbi kéthe­tes dömösi beutalót és egy villanyborotvát, az utóbbi kéthetes balatonboglári be­utalót, kávéfőzőt és töltőtollat kapott. A többieket szinten megjutalmazták. A verseny végén Fehér Jó­zsef igazgató javasolta, hogy a tröszt jövőre Indítson országos I munkásvédelmi versenyt. A TÁBLA SZÉLÉRŐL Csaknem kiszorult a kézikasza Nágocson Tar Jenővel, a nágocsi Űj Hajnal Termelőszövetkezet főagronómusával figyeljük a két kombájn munkáját. Az SZK—4-esek meg-megállnnk, mert a búza még nem szik­kadt meg eléggé. Az egyik gép vágószerkezete majdnem á földet súrolja, vezetője arra törekszik, hogy mi­nél alacsonyabb legyen a tar­ló. Távolabb, a tábla másik szélén dolgozik a harmadik kombájn. — Kereken 1100 hold ke­nyér- és takarmánygabona várt betakarításra sző vetke- zetünkben az idei nyáron — mondja a főagronómus. — Ez a terület kevesebb a ta­valyinál, s most alig száz- holdnyi van hátra. Július 5- én indultunk a búzában, és ha nem lenne nyirkos a szal­mája, előbbre lehetnénk. — Mennyit aratnak az idén kézzel? — A kenyérgabonához nem is nyúlunk kézikaszával, a tavaszi árpát viszont így vágtuk le. Tavaly még 115 holdra kellett a kézi erő, az idén pedig áz egész gabona­területnek mindössze 7 szá­zalékán arattak az emberek. — Hogyan állnak helyt a gépek ebben a nagy munká­ban? — Tavaly még gépállomási kombájnra voltunk utalva, az idén csak egyet kaptunk tő­lük, ezenkívül két saját ara­tó-cséplőnk is részt vett a gabonabetakarításban. Ebben az evDen bálázzuk a szalmát. Az üres tarlót mindjárt szánt­juk, 250 holdat már elvetet­tünk napraforgóval takar­mánynak. További 200 hold tarlószántásunkba ezután ke­rül mag. Ebből is látszik, sok gépünk vesz részt az aratás­ban és annak az utómunKá- lataiban. Az aratásban részt, vevő gépekre nincs különö­sebb panasz, a talajmunkát végző három DT-re meg az RS—09-es traktorra annal in­kább. A lánctalpasokhoz nem kapunk alkatrészt, ezért az egyiket szét kel.: szednünk, így kapunk alkatrészt a má­sik kettőhöz, hogy legalább azok mehessenek. Az eszköz- hordozóhoz sincs meg min­déin, ami kellene, ezért nem tudtuk szántás előtt műtrá­gyázni a tarlót. .. A kombájnok falják a ka­lászokat, időnként nagyot horkantanak egy-egy kiadó- sabb falatnál. Mögöttük szal- mákupacok sorakoznak, je­lezve, hogy ezen a táblán gép végzi a munka oroszlánré­szét, s nemcsak learatták, de egyúttal el is csépelték a ga­bonát IL f-

Next

/
Oldalképek
Tartalom