Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-24 / 200. szám

Csütörtök. tOCT. augusztus 34. 3 SOMOGTI NEPtAP A tagság nyári tájékoztatása KÜLDÖTTGYŰLÉSRE KÉ­SZÜLNEK a balatonszent­györgyi Dél-Balaton Terme­lőszövetkezetben. Ezen a fó­rumon a területi szövetség­hez való csatlakozásról dön­tenek, és megtárgyalnak a gazdálkodás javításával ösz- szefüggö más fontos kérdése­ket is. Kitűnik a mostani készülődésből is: alapvető kötelességének tartja a veze­tőség, hogy számot adjon te­vékenységéről, ismertesse a termelés és gazdálkodás ala­kulásának tényeit, és mutas­son előre azzal, hogy tárja a tagság elé — megvitatás, ki­egészítés vagy helyesbítés céljából — a jövőre vonatko­zó elgondolásokat, javaslato­kat. Általános tapasztalat, hogy a tsz-ek döntő többségében eleven valóság a szövetkezeti vezetésnek ez a sarkallátos alapelve és helyes gyakorla­ta. Ahol az év minden sza­kában — télen és nyáron egyaránt — gondot fordíta­nak alkalmazására, ott meg­tették a magukét azért, hogy a tagság ennek révén is va­lóban szövetkezete gazdájá nak érezze magát, ebben a minőségben vegyen részt a fontos teendők meghatározá­sában és azok elvégzésében, tulajdon határozatuk végre­hajtásában is. Ezekről a gondolatokról be­szélgettünk a Dél-Balaton Tsz-ben Knoll László elnök­kel. Jóllehet az év elején ke­rült ide, ebbe a tisztségbe, máris személyes tapasztala­taira támaszkodva állíthatja: — Nem igaz, hogy a pa­rasztemberek r közömbösek közös gazdaságuk helyzeté­nek alakulása iránt. Nem igaz, hogy jót és rosszat egyaránt, egykedvű beletörő­déssel tudomásul vesznek. Joggal igénylik, hogy rendre tudjanak mindenről, ami lé­nyeges esemény szövetkeze­tükben történik. Szavaza­tukkal ők szabnak irányt a dolgok menetének. Mindezzel a vezetésnek állandóan szá­molnia kell. A rendszerességet és terv- szerűséget biztosító szervezeti élet kialakítása, a szövetke­zeti sajátosságoknak meg­felelő irányítási módszerek alkalmazása a demokratikus kibontakoztatásának, érvénye­sítésének lényeges előfeltéte­le. Evégből vegyük először szemügyre a vezetőség mun­káját. Az öt falut egyesítő Dél-Balaton Termelőszövet­kezetben ez a választott tes­tület rendszeresen megtartja üléseit. Nagy gondot fordíta­nak arra, hogy a napirend tárgyalását minél alaposab­ban előkészítsék. Most már ott tartanak, hogy a tanács­kozás rendjét is sikerült ki­alakítaniuk Az előadó ki­fejti a témát, a hozzászólók hozzáfűzik véleményüket, az elnök összefoglalja a vitát és szavazásra bocsátja a hatá­rozati javaslatot Mindennek lényegét írásban rögzítik, ennek alapján visszatérhet­nek saját határozatukra, föl­mérhetik, meddig jutottak végrehajtásában. MI TÖRTÉNIK A VEZE­TŐSÉG ÜLÉSE UTÁN? Az üzemegységekben ismertetik a közérdekű döntéseket. En­nek a tájékoztatásnak a bri­gádgyűlés a legjobbnak biz- nyuló formája. Kétoldalú be­szélgetésről van szó, mert a tagok észrevételeiket, kíván­ságaikat a brigád vagy az üzemegység vezetője tolmá­csolja a vezetőségnek. A nagy horderejű témák kivétel nélkül a küldöttgyű­lés elé kerülnek. Legutóbb az első félév befejezésével, július elején tanácskoztak a küldöttek. Gyűdésükön Far­kas József főkönyvelő a pénzügyi helyzetet ismertette. Ekkor Kerekes Károly főag- ronómus beszámolója került a vita középpontjába. A ta­Az utcán már érezni az ecet jellegzetes csípős szagát, így a cím ismerete nélkül is ráta­lálhatnánk a Szeszipari Orszá­gos Vállalat kaposvári ecet­üzemére. Az egész üzem nem na­gyobb egy tágas tanács­teremnél. Halkan dolgoznak a motorok, a hatalmas kádakból töltik a hordókba a kész ecetet. — Ez a kád 459 hektoliteres, 1938 óta egyfolytában üzemel, mellette a kis motor sem állt még meg — mutat a berregő masinára Ligeti Ervin üzemve­zető. Mindenütt hőmérők, apró műszerek. A kis asztalkán napló, óránként jegyzik az adatokat Szükséges a nagy precizitás, biokémiai módszer­rel dolgoznak, hiszen a legki­sebb pontatlanság is tönkrete­heti az egész folyamatot Bejártuk az üzemet, de csak két emberrel találkoztunk. — Mindössze öt dolgozónk van. Mindent a gépek végez­nek, csak felügyelni kell rá­juk. Ez az öt ember naponta két­ezer liter ecetet ad az iparnak és a kereskedelemnek. Ök látják el Somogyot, Zalát és a baranyai kon­zervgyárakat. A százhatvan hektos hordókat folyamatosan ürítik a szállító tartálykocsik, de az igény egy­re nagyabb. A laboratórium tele apró fiolákkal, öblös lombikokkal. Az egyik üvegben minta a na­pi termelésből. — Mivel a gyártási folya­mat biológiai jellegű, a vizs­gálati módszereink is azok. A lényeg az, hogy a baktériu­mok oxidálják a nyersanyagot, s ha nincs megfelelő mennyi­ségű levegő, elpusztulnak. Pil­lanatnyi megszakítás nélkül kell dolgoznunk, máskülönben a berendezéseink tönkremen­nének. Kétszáz liter etilalkoholt használnak fel naponta, ami roppant nagy érték. Kevés a dolgozó, nem vigyáz­hatnak minden kádra külön- külöm, ezért az üzemvezető ér­dekes biztonsági eljárást dol­gozott ki. A padlón olyan be­rendezést helyezett el, ami azonnal jelzi, ha folyadék öm­lik ki a kádból. — Vigyáznunk kell a »va­gyonkánkra-“, nem vagyunk olyan gazdagok, mint Sába ki­rálynője, aki üdítő italként ecetbe oldott igazgyöngyöt fo­gyasztott ... Pintér Dezső A legjobb if júsági klubvezetők tanácskoznak Bogláron A KISZ központi bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet szeptember 1—3 között líalatonbogláron rendezi meg a -Kiváló ifjúsági klub«-pályázaton legeredménye­sebben dolgozó klubok vezetőinek országos tanácskozását és to­vábbképzését. A háromnapos tanácskozáson minden megye bit- rom legjobb ifjúsági klubjának vezetője, valamint a szombathe­lyi és a debreceni tanítóképző intézetek népművelő-könyvtár sza­kának tíz-tíz hallgatója vesz részt. A továbbképzés első nap** Simon László, a KISZ központi bizottságának kulturális osztá vezetője tart előadást a KISZ-alapszervezetek és ifjúsági kluf eg> üttmükődéséirek jelentősége címmel. Az előadásokat minden esetben konzultáció követi majd. Egy üzem, amelynek öt dolgozója van Három megyébe szállítják az ecetet vaszi idény munkáinak ér­tékelésében a vegyszerezés fogyatékosságait mélyreha­tóan elemezte. Nem pusztán kémiai—technikai—természeti kérdés ez itt, hanem szem­léleti, — jövedelemelosztási— anyagi probléma is. »Ha több lesz a vegyszer, kevesebb ré­szes kapás jut« — így állí­tották föl sokan a tavasszal az ellentétpárt. Nem a vegy­szer mondott csődöt, hanem a gyomirtó anyag feltáródás í- hoz szükséges csapadék hiányzott, és a permetezők is nagyobb gondosságot ta­núsíthattak / volna munkájuk közben — magyarázta a kül­döttgyűlésen a főagronómus. Okulásként részletezte ezt a problémát A vezetőség most ismét odaállt a küldöttek elé. Ez­úttal a nagy nyári esemény, a gabonabetakarítás, a terve­zett 152 vagon helyett 209 vagon búza megtermelésének tapasztalatait összegezik. Ez a rekordhozam a további bú­zatermesztésnek hatékony ösztönzője is. Az őszi vetés­tervet minden bizonnyal en­nek figyelembevételével vég­legesítik. Ami viszont még nem lezárt dolog, hanem most időszerűvé váló vitatéma, az az űj gazdasági ev további vetésszerkezetének okszerű kialakítása. Van rá terveze­te a vezetőségnek; ebben a javaslatban a szövetkezeti tervezés elveinek bátor érvé­nyesítésére lárthatunk hatá­rozott törekvést. A változás fő vonása; az évről évre milliós nagyságrendű kiesést okozó burgonyatermeszrtés te­rületi csökkentése addig az ideig, amíg a burgonya tel­jesebb biztonsággal termeszt­hető növénnyé nem válik ezen a vidéken. Az így fel­szabaduló területen a nö­vekvő állatállománynak ta­karmányt kívánnak termelni. Közgazdasági gazdaságossági számításokon alapszik, az új mechanizmus szellemében fo­gant már ez a tervezet. A VEZETŐSÉG ELŐTER­JESZT, beszámol, a tagság tájékozódik, mérlegel és dönt — ez a rendje a szö­vetkezeti demokratizmusnak. Zárszámadáskor is meg év közben is, mindenkor és mindenütt Kutas József ÖSZTÖNZŐ BIZTOSÍTÉK A GYORSABB IPARTELEPÍTÉSRE M' egyénk ipara sokkal gyengébb, mint az ország legfejlettebb területeié. Ezért fogalmazódott meg olyan ha­tározottan az igény a megyei pártértekezle­tein a somogyi iparosítás meggyorsítása ügyé­ben. Erről beszélt a IX. kongresszuson a me­gyei pártbizottság első titkára. Leszögezte, hogy Somogybán okvetlenül meg kell gyorsí­tani az ipari fejlődés ütemét. A megye köz­véleményét megnyugvással töltötte el a párt kongresszusának határozata, amely feladat­ként jelölte meg a vidék iparosításának foly­tatását. Sok szó esett az utóbbi időben arról, hogy érdekük lesz-e a vállalatoknak a megye ipa­rosítása az új mechanizmusban. Ennek az ag­godalomnak adott hangot az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán Böhm József képviselő, a megyei tanács vb-elnöke. Javasolta, hogy az iparilag elmaradott megyékben azzal serkent­sék a vállalatokat mind nagyobb beruházásra, hogy a költségek bizonyos százalékát állami dotációból biztosítják. Elmondta, hogy az is serkentené az iparfejlesztést, ha az ilyen te­rületeken beruházó vállalatoknak hosszabb lejáratú hitelt nyújtana a bank. Érdemes len­ne központi alapot biztosítani egyes buda­pesti gyárak vidéki telepítéséhez. Az új mechanizmus szellemében gazdasági ösztönzőkkel is serkenti a kormány Gazdasági Bizottsága nyolc megye (köztük Somogy) gyor­sabb iparosítását a közelmúltban hozott ha­tározatával Ez a dokumentum örömmel tölti el mindazokat, akik szívükön viselik megyénk ipari fejesztését, munkát kívánnak adni ide­haza a most még más megyébe, a fővárosba járó somogyiaknak, a munkát kereső lányok­nak és asszonyoknak. A Gazdasági Bizottság határozata ösztönző biztosíték a gyorsabb ipartelepítésre, ugyanis a kitelepítésre ítélt fő­városi vállalatoknak a vidékre költözését ál­lami eszközökkel is támogatják. Ezek az üze­mek január 1-től zárolt számlán helyezik el az amortizációs és vállalatfejlesztési alapot, s ezt csak a vidéki telepítés céljára használhat­ják fel. Minden területen a közgazdasági eszközök befolyásolják a vállalatok döntéseit. így lesz ez az ipartelepítésben is. Ha például Somogy­bán ruház be saját erőből valamelyik válla­lat, megkapja költségvetési hozzájárulásként a beruházási összeg 20—50 százalékát a me­gyei tanács vb-nek biztosított külön keretből. Előnyös lesz tehát Somogybán és a többi hét megyében az ipar fejlesztése, s előnytelen a fővárosban és a környékén. A differenciáltabb hitelpolitika is növeli a vállalatok somogyi beruházási kedvét, hiszen az ágazatban meg­állapított hitelföltételeknél kedvezőbb — ál­talában hosszú lejáratú — visszafizetési ha­táridőt biztosítanak. S mivel a fővárosi vál­lalatok éppen abban érdekeltek, hogy a nagy­arányú létszámnövekedéssel járó ipari beru­házásokat telepítsék Somogyba, Hajdúba vagy Szabolcsba, megyénkben és a többi hétben is enyhül majd a foglalkoztatási gond, sőt a gyorsabb fejlődés révén később megszűnik. A arra is utal a Gazdasági Bizottság határozata, hogy rövid időn belül elvégzi az ipar területi elhelyezke­désének részletes elemzését. Kormányelőter­jesztést dolgoznak ki az 1970 utáni időszakra szóló ipartelepítési politikára. A IX. kong­resszus határozata alapján megyénk reméli, hogy 1970 után tovább gyorsul az iparosítás Somogybán. Ez a nagy jelentőségű döntés el­oszlatta aggodalmainkat, bizakodva várjuk az új mechanizmus bevezetését abban a remény­ben, hogy mind több vállalat ól a kedvező lehetőségekkel, s a mi megyénkben ruház be. L. G. Harminchatmillió forint gépvásárlásra Hiányoznak a tejgazdasági gépek — Vontatott a garanciális javítás Egyre jobban gépesíteni a gazdaságot — napjainkban ter­melőszövetkezeteinknek ez az egyik fő törekvése. Az első félévben szövetkezeteink har­minchatmillió forintot fordí­tottak gépek vásárlására. A tekintélyes összeg számottevő vagyongyarapodást jelez, ám nyomban ide kívánkozik a kérdés: vajon sikerült-e igé­nyeiket kielégíteni, s a vásár­lások tükrében milyen irány­ban halad nagyüzemeink gépe­sítése? Az első, amit meg kell ál­lapítani, az, hogy néhány gép, berendezés kivételével megfe­lelő volt az ellátás, gazdasá­gaink beszerezhették azokat az eszközöket, amelyekre szük­ségük volt. Ha azonban téte­lesen, részleteiben elemezzük a helyzetet, az előbb említett Megkezdődött a csatornázás legy-két kivétel nem egy gaz­daságnak nagy gondokat oko­zott és okoz. Ahogy a közelmúltban egy tanácskozáson értékelte a me­gyei pártbizottság mezőgazda­sági osztálya is, hasznos, hogy szövetkezeteink a komplex gé­pesítésre törekednek. Kifeje­ződött ez abban, hogy az idén főként a munkagépek iránt növekedett az érdeklődés, a korábban beszerzett erőgépeket kívánják ellátni megfelelő munkaeszközökkel gazdasá­gaink. Ezért is van raktár- készletben az AGROKER-nél meglehetősen sok umiverzál traktor, melyek egyelőre arra várnak, hogy gazdát találjanak itt a megyében. Viszont annál' többen keresik a talajművelő gépeket. Kevés a lánctalpas traktorokhoz kapcsolódó ötva­sú eke, huszonkettőt igényel­tek gazdaságaink, de csak nyolc érkezett meg. Hetvennégy tár­csát kértek, de csak 58-at tud­tak beszerezni. Szovjet bálázó­ból ki tudták elégíteni az igé­nyeket, német bálázókból vi­szont még újabb szállítmányt vár az AGROKER. Idejében gondoskodtak szövetkezeteink az őszi betakarítást segítő gé­pekről. Például negyvennégy verbecs vásárlását jelezték a gazdaságok, de már eddig negyvennyolcat átvettek. A kért 32 burgonya-félkombájn- ból eddig harmincat szállítot­tak el az AGROKER-től. Gon­dot jelent gazdaságainknak, hogy nem megfelelő az ellátás járva silózó Orkánból, az igé­nyelt 23-ból csak hét megren­delésnek tudott eleget tenni eddig a vállalat. Talán még ennél is kedve­zőtlenebb a helyzet a tejgaz­dasági gépek vonatkozásában. Ismeretes, hogy megyénk me­zőgazdaságának a harmadik ötéves tervben egyik fő cél­kitűzése a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése. Éppen ezért a szükséges berendezések hiánya fokozott mértéiben sújtja szövetkezeteinket. Az első félévben igényelt har­minchárom fejőgépből egyet­lenegyet sem kaptak meg, a kért 15 tejszeparátorból mind­össze egy érkezett. Okvetlenül gyors, sürgős intézkedésre van szükség ahhoz, hogy ezek a berendezések minél előbb meg­érkezzenek a megyébe. S ha a gondokról teszünk említést, szólni kell a garan­ciális javítások helyzetéről. Sok új munkaeszköz kerül a gazdaságokba, s érthető, hogy ezeket a gyakran nem kis be­fektetést igénylő gépeket a leggazdaságosabban akarják kihasználni. Igen sok azonban az olyan panasz, hogy néha hó­napokat kell várni, míg a ga­ranciális javításokat a gépja­vító állomásokon elvégzik. Pe­dig az AGROKER soron kívül kiutalja a szükséges alkatré­szeket, az első félévben pél­dául mintegy 700—800 000 fo­rintot fordítottak erre a célra. Jogos hát az a kívánság, hogy a garanciális javításokat so­ron kivül. a lehető legrövidebb idő alatt végezzék el. Nagy értékek kerültek a szö­vetkezetekbe, és a cél az, hogy ezekkel a gépekkel még ered­ményesebben, még jobban gaz­dálkodjanak. S bár az ellátás javult, gondok, nehézségek még vannak. Egy részük meg­szüntetése országos probléma, ám mindnyájunk érdeke, hogy amit megyén belül tehe­tünk, azzal ne késlekedjünk. Vörös Márta cikkben is bíráltuk lapunkban a DUVIÉP-et, mert n •zdte meg a csatornázást az épülő buszállomásnál. A vt alat a múlt héten felvonult, s megkezdte a vállalt munka Ezzel megszűnt a kivitelezést gátló legnagyobb akadály. •ÖSSZEFOGÁSSAL Nagy az autóforgalom a Balaton-parton. Földváron a gyalo­gosok is növelik a forgalmat. Nincs járda, ezért kénytelenek az úttesten menni. Az út mellett már készítik a járda helyét. A munkások most a járda alapozását végzik. Vaja mennyien a ta­nács építőbrigádjának a tagjai. Nem messze innen tüstfelhöbe burkolózva dolgozik a Közúti Üzemi Vállalat keverőtelepe. Egész éven át a 7-es műút korszerűsítéséhez küld anyagot. Most a járdára is jutott ebből. Nem ingyen, hanem önköltségi áron. A tanács másutt szolgálja majd meg ezt az anyagot. Hiszeo ilyen nagy építkezésnél mindig akad segíteni való. A 7-es út melletti járda mindössze hatvanezer forintba kerül, ís ez elsősorban az összefogásnak köszönhető. Annak, hogy a általat megértette a tanács gondját, és egíieni akar rajta." Ez- el önmagán is segít, hiszen a községi tanács sem marad adós nindezért. HL L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom