Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-20 / 197. szám
Vasárnap, 1967. augusztus 20. 5 SOMOGYI NÉPLAP Tucatjával gördül a szalagon a határokon túl is egyre ismertebb NNGf olvadó biztosíték. Két hete érkezett meg a Somét típusú csehszlovák mikroszkóp. A meósok százszoros nagyításban figyelhetik meg • vetítőasztalon az ezüst szál képét. S0R0Z0IBAN GYÁRTJÁK 1 HAGYDÍJAS BIZTOSÍTÓT Világszínvonalú termék Harmincnyolc percenként egy Havonta hat kiló ezüst Patikatisztaság a műhelyekben A Kaposvári Villamossági Gyár 2. sz. gyáregységében készülnek január óta az új típusú középfeszültségű biztosítók. Egyik típusát belföldön használják, a másikat pedig külföldre szállítják. Az utóbbi érdekessége, hogy a nemzetközi DIN-szab- ványok szerinti egységes foglalata van. A világszínvonalú termék elismerést aratott az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Budapesti Fővárosi Tanács nagydíjjal tüntette ki. Gondos asszonykezek szerelik a bányák, kohók, hálózatok biztonságát jelentő terméket. Mindenhol patikatisztaság fogadja a látogatókat. Télen, nyáron 20—21 fok hőmérsékleten, a legsterilebb körülmények között készítik az olvadó biztosítékokat. Eddig harmincötezer darabot gyártott belőle a Kaposvári Villamossági Gyár. Most Törökországba exportálnak NNGf-biztosí- tót, ezen, kívül azonban nagy tétel megy Egyiptomba, Szíriába, Indiába is. Kilátásban van egy kilencezer darabos nyugati megrendelés. Importanyagokat használnak a betétekhez, csak a porcelán és a pirolit hazad. Az ezüstszálat orsókon kapja a gyár a Pénzverdétől, havonta körülbelül hat kilót dolgoznak be a NNGf-ekbe. A Villamos Kutató Intézet szabadalma az olvadószál megmunkáló gép. Ez gondoskodik arról, hogy folyamatosan változó keresztmetszetű legyen az ezüstszál. Egyszerre hat szálat készíthetnek elő a bonyolult géppel. Azelőtt úgy forrasztották össze a hárem különféle keresztmetszetű ezüstszálat, összesen negyvenegy _mű vele tét végeznek a műhelyekben, mire kész a biztosító. Harmincnyolc percenként fejeznek be egyet. Ebben darabonkénti átvizsgálás és a csomagolás is benne van. A nagydíjas termék híirt visz az ország minden részébe és külföldre is Somogy fejlődő iparáról. ' L. G. Februárban kapta a gyár ezt a korszerű gépet, amely a biztosítók lelkét, az olvadószálat munkálja meg. (Fotó: Grábner Gyula.) KANÁSZOK EGYMÁS KÖZÖTT Mosoly a bajusz alatt A kapus hangos és szigorú: — Hová gondolnak, kérem! Először ide a fertőtlenítőhöz! Belépni, kezet mosni! Stimm? Nagy darab, kopasz ember a kapus. Nyugdíjas már, de azért minden nap bejár ide. Ha jó idő van, kiteszi az asztalt a bejárat elé, és onnan figyeli az utat. Szeret olvasni. Képes újság és könyv mindig van az asztalán. — Most már mehetnek. Ez a szabály, kérem! Ide senki se hozhat vészt. De nem ám! Csípőre teszi a kezét, és derűsen mosolyog a szigorúi kijelentések után. — Aztán kit keresnek? Druzsint? Druzsin a farmon van. Arra egyenesen, de azért mindjárt utána' szaluitok valakit. Körülnéz, és egy szőke legénynek ad hangos utasítási: — Szaladj a farmra, és keresd meg Feri bátyádat. Ügy pattanj, mint a bolha! — Milyen ember Druzsin? — Büszke. — Es mire büszke? — Arra, hogy kanász. A telep közepén vezető út mindkét oldalán fiatal fák és virágágyások vannak. — Ez is a telepvezető és Druzsin műve. Azt mondták, hol van az előírva, hogy sertéstelepen nem lehet virág? összeültek a többi kanász- szal, és azóta minden látogató csodálkozik ezen a sok virágon. — Druzsin hány éve kanász? — Régi ember. Azt képzelje el, hogy még a fiát is idehozta! Egyetemista volt a fia, de az öreg Druzsin karon fogta, és kihozta nyaranta kanásznak. És szó, ami szó, értette is a gyerek a dolgát. Druzsin szemében a kaMeglepődnek mostanában azok a szülők, akik gyermeküknek füzetcsomagot vásárolnak a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat papírboltjaiban, vagy 100 forinton felüli értékben iskolaruházati cikket vesznek ugyancsak a Sí üzleteiben. A megvásárolt áru mellé ugyanis csekély ajándékot is kapnak: zsebfésűt vagy zsebtükröt, a kisebbek számára színes állatképeket, trió-golyóstollat vagy bélyegcsomagot. Szerepel az ajándéktárgyak között kis mackó, öltöztethető baba meg zsebkendő is. — Vállalatunk több mint hetvenezer forintot fordít erre a célra a kockázati alapból — mondta dr. Nagy Gyula nászság megfoghatatlanul nagy dolog ... Délután három óra va:t. Mozdulatlan a levegő. — Tudja, mi volt itt régen? — ? — Dzsungel. Nem ismerték és nem értették egymást az emberek. És nem is akarták érteni. Ha reggel letették a deszkát az ólak elé, éjszaka eltűnt. Voltak emberek, akiket fizetés után napokig nem lehetett látni. Amíg tartott a pénzből, mulattak. Aztán napokkal utóbb kiderült, hogy részegen végigfosztogatták a környéket. Amikor hat éve szóba jött, hogy szocialista brigádot kellene alakítani, nevettek az emberek, és azt mondták, hogy nekik nem kell az ilyen cím ... Eles füttyszó hasít a levegőbe. A szőke legény integet. Megvan Druzsin. A Kaposvári Állami Gazdaság sántosi hizlaldájában nyolcvanhét ember dolgozik. A három kanászbrigád több mint 12 000 sertést gondoz. Erről a telepről évente 18 000 hízott sertést szállítanak el. Ha a brigádok jól dolgoznak, a telep hatmillió forint körüli tiszta hasznot képes hozni terven felül, öt szocialista brigád van a telepen. Druzsin Ferenc kanász, Balia Mihály kanász. Szabó Pál kanász, Jovicza János takar- mányos és Deli Gyula vegyes brigádja. A Druzsin, a Bállá és a Szabó brigád hatszor nyerte már el a megtisztelő címet. A hizlalda kollektívája célul tűzte maga elé, hogy kiérdemli a megtisztelő szocialista telep címet. Druzsin Ferenc szocialista brigádjának tizenhárom tagja van: Várhelyi Gyula, Sipos János, Simon Béla, Pozsár Mihály, Péterszegi László, áruforgalmi főosztályvezető. — Az ajándékozás a cipő-, a darabáru-, a konfekció- és a papírboltokban folyik és szeptember másodikáig tart. Vállalatunknak nem okoz ráfizetést ez az akció, viszont jól tudjuk, hogy ezekkel az egyenként nem nagy értékű ajándékokkal mégis örömet szerzünk a gyerekeknek, a kisebbeknek és a nagyobbaknak egyaránt. Ügy próbáltuk ósz- szeállítani az ajándéklistát, hogy a megvásárolt holmi mellé kapott cikkek megfeleljenek a gyerek érdeklődési körének, s fölkeltsék a fantáziáját is. Az ezerkétszáz bélyegcsomag például éppen ezt a célt szolgálja. Nagy Gyula és Kovács Lajos kanászok, Szabó Erzsébet küldönc, Kodela Lajos csillés, József Mária bérelszámoló, Kálmán Béla telepvezető és Keszthelyi Károly éjjeliőr. öten kapták meg eddig a kiválódolgozó-jelvényt, illetve oklevelet. A brigádtagok közül egy személy végzett egyetemet, kettő mezőgazdasági technikumot. Ketten végeztek nyolc osztályt, öten hat osztályt, ketten négy osztályt és egy személy három osztályt. Druzsin egy dolgot panaszol: hat éven belül hatan mennek nyugdíjba. — Sajnos, mi már öreg kanászok vagyunk... oada Mihály kezdi: — Egy azért biztos, az öreg kanász még nem vén kanász. Ráncos arc, derűsen csillogó tekintet. — Mi a különbség a kettő között? Huncut mosoly bujkál a bajusza alatt. — Azt még elsorolni is nehéz lenne. Ha tollba mondanám, napokig írhatná ... Druzsinnak a szeme is mosolyog. Látszik, hogy értik egymást. — Ügy bizony! Ha Csoko- nay Vitéz Mihály máma járna közöttünk, megváltozna a véleménye a kanászokról. És ki is fejti mindjárt, hogy mire alapozza ezt a véleményét: — Hát -először is. Mit gondol, mennyit keres nálunk havonta egy kanász? — Nem tudom. — Megmondom én. A múlt hónapban például 2700 forint volt az átlagfizetés. Olyan házakat épülnek a sántosi kanásztársaink, hogy az ember szeme, szája tátva marad! A múltkor is járt a faluba valami külföldi atyafi. Nézegette a házakat, és faggatta a kísérőjét, mondja már, hogy melyik kié? Az meg mondta az igazat, őszintén. A szép nagyokat a kanászok építették. A külföldi atyafi csodálkozott, hitetlenkedett, sehogyse fért a fejébe, hogyan és miként lehetséges ez. Talán még ma is ezen töri a fejét. Lapozom a brigádnaplót, és ilyen bejegyzéseket találok: »Figyelmeztetésben részesítettük Lajos barátunkat, mert túlságosan hangos. A káromkodásról már leszokott, de néha még kiabál. Megígérte, hogy a jövőben ügyel magára ...« Lehetséges ez? Antal János szb-titlcár szavait idézem: — Druzsinéknál minden lehetséges. Németh Sándor Ajándék a füzetcsomag mellé A tabí járásban mindenütt ismerik őket. Amerre megfordultak, munkájukkal mindenütt megbecsülést szereztek maguknak. Motorkerékpárral, kerékpárral róják a rossz, makadám- és dűlőutakat. Felújított apró boltok, csinos szaküzletek kapnak új ruhát a kezük munkája nyomán. Három éve már, hogy a reggel mindennap úton találja őket. Lullán, a tanácsház épületét javítgatják. Ogy látszott, csak kevés munká- iuk lesz, de ahogy a falakat imitt-amott megbontották, kiderült, hogy több hétig Ide kell majd járni. Bent, az épületben közfalat raknak át. A brigádvezető, Csontos István szimpatikus fiatalember, majdnem ő a ’egfiatalabb. Az állványon a kereszthevetett padló meg- meghai'ik egv-egv mozdulata után. Hosszasan nézem ezt a ritmust, ahoev szinte gépies mozdulatokkal rakia a téglát, ahogy a nadló árnyéka iátszi’k a falon. Szürkére fakult osiokoingén nedves "síkokat rajzol az izzadván. Mint egv jól megtervezett "óné, olyan a munkájuk. Nincs megállás, sokszor még a szabad szombatot sem használták föl pihenésre. — Két okunk is van az igyekezetre — mondja a brigádvezető. — Az egyik, hogy télen kevesebb a pénz, ezért most szeretnénk többet keresni. A másik pedig, hogy a brigád vállalta az egymillió forint értékű munkát, és ennek meg kell lenni, ha törik, ha szakad. A CSONTOSBRIGÁD — Most hol tartanak? — Egy-kétszázezer hiányzik, de az év végéig az is meglesz. — A legfontosabbat elfelejted — szól oda a brigádvezetőnek Vörös Imre. — A vállalásunkról nem is szóltál. Hárman is állnak körülöttem, hogy elmondják: a szocialista brigád cím elnyerését tűzték ki célul. Vállalták, hogy minőségi kifogás nélkül adnak át minden felújított épületet. — Nem könnyű munka a miénk — mondja az egvik kőműves. — Olyan toldozó- foltozó, előre nem látni, mire is vállalkozik az ember. A rossz, öreg falakba, a régi gerendákba nem látni bele, így sok minden menet közben derül ki. A terv pedig terv, azt teljesíteni kell. Három kőműves, három segédmunkás, így válogatták össze a brigádot. Ahány kőműveskanál, annyi malteros vödör. Így nő könnyen a fal. A fogyasztási szövetkezet központjában azért szeretik őket, mert önállóak, maguk osztják be a munkát, maguk intézik el a brigádon belül a felmerülő problémákat is. Nem titkolják a tervüket, mindent megtesznek azért, hogy jövőre a tabi fogyasztási szövetkezet legjobb brigádjaként emlegethessék őket Tapasztalatcserére mennek jól dolgozó vállalatokhoz hogy tanulmányozhassák a kiváló brigádok munkáját. A Csontos-brigádra nagyon sok munka vár még a járásban. Az elavult boltok átépítése, felújítása nemcsak a kereske dőknek, a vásárlóknak is sün gős, hiszen a vevők szeretiS a tágas, modern üzleteket Váriák őket a legkisebb települések vegyesboltjai, ahol nem lehet rendet tartani, mert tatarozásra várnak a falak, javításra a korhadó tetők N. J.
