Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-09 / 161. szám
Vasárnap, 1967. július 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Munkában a kárbecslő »Az Állami Biztosító megkezdte a károk felbecsülését-«. Gyakran hallhatjuk és olvashatjuk ezt a mondatot, főként a legutóbbi nagy jégverés után. Hogyan végzi munkáját a kárbecslő? Kelemen Jánost, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának dolgozóját kísértük el Mezőcso- konyára, az Üj Erő Termelő- szövetkezetbe. Az elnök és az agronómus- asszony már kora reggel talpon van. Kiadós jég érte június 28-án éjszaka a határt, érthető, hogy nyugtalanok az emberek, a vezetők egyaránt. A tsz-iroda elé más- kiállt a hintó, a híres somogysárdi lovakból fogtak be egy párat. Ez szállítja majd ki az elnököt és a kárbecslőt a határba, van mit megnézniük, hisz több mint kétezer holdat ért a jég. Bent összeül a »haditanács-«. Az asztalon a termelőszövetkezet térképe, a törzskönyv alapján egyeztetik a bejelentett károkat — AB 26-os táblán cukorrépa és takarmányrépa, a B 27-esen ősziárpa — sorolja a táblákat Roda Ernő tsz-el- nök. Először a B 30-as tábla Bezosztája búzáját nézzük meg. Elszomorító a látvány. Kalász nélküli búzaszárak, guillotine munkát végzett a jég. Másutt »nyaklóit« elfeküdt a búza. Kelemen János elmagyarázza a teendőket — Átlósan bejárjuk a táblát az elnök elvtárssal, aztán kiválasztjuk a mintaparcellákat, ahol megállapíthatjuk átlagosan a kárt Elsődleges károsodásnak a lefejezett búza és a kalászból »kifolyt szemek« számítanak. Másodszor- ban a mélyen nyaklóit kalászok jönnek számításba, amelyeket nem érhet a kasza, tehát nem betakaríthatok. A mintaparcellán megkezdődik a munka. Egy méteres csíkon megszámolják a szárakat, majd pedig azt, hogy egy kalászban mennyi szem van. Ez megtörténik a többi mintaparcellán is, sőt azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy egy négyzetcentiméteren mennyi kipergett szem fekszik, összeadás, szorzás, osztás: 12—13 mázsa termést adott volna ez a tábla. A kárbecslő a víznyomásos területekről érdeklődik, levonták-e ezt a törzskönyvi számokból, feltűntették-e az ilyen részeket az ossz területnél. — Természetesen — válaszolja az elnök —, sem nyerni, sem veszíteni nem szeretnék ezen a jégen ... A mellettünk levő táblán fehér herét vetettek. Itt is, min a hosszabb tenyészidejű növényeknél, csak az előszem- léről lehet jegyzőkönyvet készíteni, hisz csak akkor derül ki amikor betakarítják, hogyan alakul a termés, menynyire heverték ki a növények a jégverést. A kukoricatáblán azt vizsgálják, hogy mennyi levél sorvadt el a jégtől, átütötte-e a levélhüvelyt, szárig hatott-e a jég. A kárbecslés egy kicsit nyomozó munka is, hisz sok mindenre ki kell terjednie a figyelemnek. A tábla szélén egy »tanú« növényt mutatnak. Egyik oldala ép és sértetlen a másik olyan, mintha bicskával rovátkákat véstek volna rá. — Erről az oldalról jött a jég. A nyomok azt is megmutatják, hogy mekkorák voltak a jégszemek. Tábláról táblára vezet az út. Kelemen Jánoson kívül a megye minden jégverte területén dolgoznak a mezőgazda- sági kárbecslők. Mivel az aratás a jégverés miatt nem állhat meg, a termelőszövetkezetek a különböző területeken — a károsodás nagyságától függően — fél- vagy egyholdnyi mintatereket hagynak, mivel a kárszakértők nem tudnak egy időben mindenhová eljutni. Strubl Márta AZ 50. ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Szép eredmények jubileumi munkaversenyben az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál »» ZABMOTORRAL"—GUMIKERÉKEN A három vendég vágyakozó szemmel nézi a hegyek között búvá gyár udvarán sorakozó, mintegy száz kocsit. Ötöt szerettek volna venni belőlük, de most már adnák alább is, legalább hármat... kettőt... Szó morúan hallják, hogy a gyár csak az AGROKER-rel üzletel. Pedig innen kétszáz kilométer- szórnak re szállt vonatra a három tszvezető, hogy eljöjjenek a Szentendrei Kocsigyárba, az áhított kocsikért Nem Skoda vagy Moszkvics, nem is Fiat lett volna a vásárfia, hanem — zabmotoros. / Z országban csak Szentena réti Készítenek sorozatban y~- mikerekes »stráfkocsit«, hivatalos nevén fuvottkerekes platóskocsit. Néhány éve megkon dúlt fölötte a lélekharang: nem lesz szükség rá a közös gazdaságokban, vélték sokan. Nemrég kiderült, hogy korán szólt a lélekharang. Mert a kocsi hiánycikk lett, s még ma is az. Pedig ebben az esztendőben már ötszáz másfél tonnás kocsi kélt útra Szentendréről az ország valamennyi megyéjébe... A szekér több ezer éves. A kocsi alig múlt — ötszáz... Még a középkorban a Komárom megyei Kocs községben készítették a »prototípust«, innét a neve, s karrierjét mi sem jelzi jobban, minthogy a német nyelv Kutsche-je s az angol csach-ja is a Kocs-i kocsik nevéből származik. Itt, a gyárban is a szekeret kényszerítette nyugdíjba, s úgy látszott, maga is utána megy, de karrierje — ha némi megtorpanással is, tovább folytatódik, mert a kis távolságú szállításban ma még nélkülözhetetlen, gyors, könnyen húzzák a lovak, nehéz terepen is elboldogul, igénytelen a karbantartása, háznál az orvos, mert minden közös gazdaságban van bognár vagy kovács, s nincs olyan alkatrésze, amit cserélni ne lehetne, akár házilag fabrikálttal is. Többféle típusa készült, másfél tonnástól a négy és fél tonnásig. Most is lenne igény nagyobbakra, de csak a másfél tonnáshoz van abroncs, azaz felújított, gépkocsira már nem használható gumi. Mi kell még hozzá? Több tucat fajta faanyag, vasgerendákból formált alváz. kis és nagy rugó. vörösen villogó prizma s még vagy étszáz egyéb alkatrész. Mert szemre egyszerű alkalmatosság ugyan, de »összerakosdi- ja« gyári, s szalagszerű munkát kíván. Behemót prés sajtolja az alkatrészeket, távolabb fűrész vijjog, hegesztőpisztoly lángja lobban, kalapács kopog, keréktárcsát illesztenek, festé- s gurul le i a szerelőszalagról a kocsi. Naponta négy-öt darab. Tavasz- szal kétszázat vittek tíz megyébe, most, július 15-ig háromszáz készül — száznál több már ott sorakozik katonás rendben az udvaron, hogy még a nyáron szolgálatba álljon. M. O. A Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári 357. számú — akkor még bronzplakettes, jelenleg már ezüstplakettes — és a 388. számú bolt bronzplakettes szocialista brigád já- rak kezdeményezésére az év elején a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére jubileumi munkaverseny kezdődött a bolti hálózatban, melyhez 85 üzlet kollektívája csatlakozott A szocialista brigád cím elérésének föltételei mellett a versenyző brigádok vállalták, hogy áruforgalmi tervüket túlteljesítik, a termelékenységet 5 százalékkal növelik, nem lesz ÁKF-büntetésük, s biztosítják a vevők udvarias, előzékeny kiszolgálását. Fél év elteltével Polgár József, a vállalat versenyfelelőse nyilatkozott lapunknak a jubileumi munkaverseny eredményeiről. — Örömmel számolhatok be arról, hogy boltjaink a 2 százalékos tervtúlteljesítést még megtoldották és többnyire 3,5 százalékos forgalom- növelést terveztek, ami vállalati szinten 12 millió forintot jelent. A félév elteltével a 12 millió forintos forgalomnövelés már teljesült is, tehát az év végéig még újabb nagymértékű tervtúlteljesítésre lehet számítani. Hasonló képpen alakult a termelékenység is. Dolgozóink az egy főre jutó forgalmat a jelenlegi 50 000 forintról 53 000 forintra kívánták emelni, s pillanatnyilag már ezt is túlteljesítették: az egy főre jutó forgalom máris meghaladja az 53 000 forintot —. Ez a versenymozgalom gazdasági oldala. A vállalások között azonban egyéb föltételek is szerepeltek. — A nemrég megtartott szocialista brigádvezetőí tanácskozáson szó volt a fogyasztók magas szintű ellátásának lehetőségeiről és a módszerekről is. A vevők igényeinek messzemenő kielégítése mellett á választék növelése és új termékek forgalomba hozatala is cél Volt. Megemlítem, hogv boltjaink jó néhány új tejterméket mutattak be és kezdtek árusítani, így a kefirt, a Sport és a Balaton sajtot; gazdagodott az üdítő italok választéka is, a zöldség- és gyümölcsellátás nedig mintegy húsz százalékkal javult a korábbi évekhez képest. A vevők bizonyára örömmel fogadják a minőségvédelem érdekében tett intézkedéseinket. A jubileumi munkaversenyben részt vevő brigádok fontos kötelességüknek tartják, hogy kizárólag olyan árut értékesítsenek, amely a minőségi kívánalmaknak teljes egészében megfelel. A csomagolt árunál szúrópróbaszerű ellenőrzést végeznek, s érzékszervi vizsgálatokat is tartanak, hogy ne kerülhessen a fogyasztóhoz rossz áru. A boltok célja ezzel megváltozott: nem az a fontos, hogy mindent eladjanak, hanem az, hogy a vevő csak jót kapjon. — Ha tehát valamelyik holtban a vevő nem megfelelő minőségű árut kap, és erről az eladók is tudnak, mégsem tesznek semmi intézkedést, az kizáró ok? — Az, de reméljük, hogy ilyesmire nem kerül sor. Mint ahogy bízunk abban is, hogy ebben az évben elmaradnak az ÁKF-bírságok is, hiszen ez már eleve kizárja a bolt kollektíváját a további versenyből. Az élelmiszerkiskereskedelem balatoni idénymunkája viszont gondot okoz nekünk, ugyanis egy-eev más megyéből, csak a nyári szezonra érkezett kisegítő dolgozó elkövethet csalásokat és egyéb visszaéléseket. Itt viszont arra kértük a szocialista brigádokat, hogy próbáljanak nagyobb ember- és jellemnevelő munkát végezni az idénydolgozók körében. Ezt jó néhány üzletünk kollektívája vállalta, és bizonyára sikerül teljesíteniük is — mondotta végül Polgár József, a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat versenyfelelőse. P. Gy. NYÁR Megkezdték a paradicsom szedését a balaton- endrédi Zöldmező Termelőszövetkezet kertészetében. A húsz holdon termelt paradicsom első szállítmányát a MÉK-nek adják át. (Felső kép.) Az őszi árpa learatása után azonnal elvégzik a tarlószántást a balatonkiliti ÜJ Tavasz Tsz-ben, A négy gép másfél nap alatt szántja fel a 41 holdas táblát, amelybe napraforgót vetnek zöld takarmánynak. (Alsó kép.) BEÉRETT A BÚZA A ZSELICSÉGBEN IS Hétfőn indulnak a cserénfai aratók Üjságolják a cserénfai Május l. Termelőszövetkezet irodájában, hogy most már ők is aratnak. Negyedik napja vágják az őszi árpát. Vettek a tavasszal egy új kévekötő gépet, az állt most bele az érett gabonába. Amivel nem bír, az az emberekre vár: a kaszásokra meg a marokszí-dőkre. A kombájn itt nem boldogul. — Tavaly küldtek ide egyet. Az enyhébb lejtésű domboldalon próbálkozott vele a kom- bájnos. Egy percig sem érezte magát biztonságiban. Fölnézett a tetőre, megijedt, és ahogy jött, úgy el is ment. Igazat adtunk neki, dehogy akartuk kockáztatni az életét meg azt a drága gépet — mondják visszaemlékezve. S akkor még kölcsönkért kévekötő aratógép állt be a kombájn helyére. És jött a falu valamennyi kaszafogható férfiembere mondván: »Majd mi levágjuk!« Ahogy apáik, régebbi őseik tették. Ahogyan emberemlékezet óta aratnak a Zselicben. A táj most szelídnek latszik. Talán, mert sárgálló gabonaparcellák illeszkednek az erdő sötétzöldjébe. Parcellákról szóltam: valójában huszonegynéhány holdas a legnagyobb búzatábla, a többi csak öt—hat holdnyi. Jóformán nincsen itt a völgy ölén egy holdra tehető, összefüggően sík szántóterület. Az aratógép mégis folyamatosan megy. Gyakorlott kézben a traktor volánja: Kelemen Jenő vezeti az UE—28-ast. Stier László, ugyancsak helybeli traktoros erre a néhány hétre az aratógép kezelését vállalta. Elnézem őket, amint tűnődnek, tanakodnak, erőlködnek. Megállt ugyanis a tudomány, vagyis a traktor. Elromlott a dinamó csapágya. Erősen melegszik az egész szerkezet. Leszerelik, szétszedik, vizsgál- gatják, gépzsírral próbálják a csapágy életét legalább néhány órára meghosszabbítani. Reggel korán majd hoz vala- -ki a városból egy csapágyat, wagy inkább egész dinamót kellene venni. Hadd legyen tartalékban ... Ezt majd megcsináltatják később, most másra nem lehet idő, csak a munkára. Mennek tovább. »Sir« a dinamó, s géppel bánó embernek rossz ezt még hallgatni is — de mit csináljanak. Kímélik, amennyire tehetik. Ilyen kis hibával nem állhatnak le fél napra Ameny- nyivel kevesebbet végezhetnek, annyival többet kell a kézi kaszásoknak levágniuk. Meg-megállnak, pihentetik a gépet, s mintha nem melegedne már annyira a dinamó. Most már bizonyosra veszik, hogy kibírja estig. A gép nyomában hatan szorgoskodnak, összehordják, keresztekbe rakják a kévéket, vagy ahogy itt mondják: ke- péznek. Ma még csak a két traktoros meg a hat keperakó fáradozik a tarlón. Hétfőn pedig úgyszólván kivonul az egész falu. Az irodán csak az adminisztrátor marad. Kaszát fog az elnök, az agronómus, a főkönyvelő, aratnak a fogato- sok, két etetés közti időben ezt teszik az állatgondozók is. A búzához fognak hozzá, mert ezen a dombos vidéken később érik ugyan a gabona, mint másutt, de most már itt van a kezdés ideje. Amelyik falu határában kombájn megy — s a megye termelőszövetkezeteiben a gabona négyötödét betakarítja a tervek szerint —, ott a levágással együtt a cséplés is elkészül. Itt viszont? Minden szál gabonát kévébe kell kötni, keresztbe rakni, majdasz- tagíba hordani és külön el kell csépelni. —- Mihelyt lehet, a kocsisok leteszik a kaszát, és kezdik a hordást; augusztus 20-ra igyekszünk végezni a csépléssel is. Ügy. mint más években — jegyzik meg a szövetkezet vezetői. így aratnak e, így takarítják be a gabonatermést az idén is Cserénfán. Kombájn nélkül, aratógép segítségével, erejüket megfeszítve. Kutas Józsii
