Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-09 / 161. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. július 9. FÉL ÉV TÁVLATÁBÓL A kísérleti szövetkezetek tapasztalatai A csurgói értekezlet Megyénk négy általános fogyasztási és órié- __________ kesítő szövetkezete január 1-től már az új gazdasági mechanizmus szellemében tervezte meg idei gazdálkodását. Fél év elteltével o kísérleti szövetkezetek vezetői értekezleteken adtak számot eddig elért eredményeikről, tapasztalataikról. A Csurgón megtartott tanácskozáson a megye valamennyi fo- g\ osztási szövetkezetének ügyvezetői együttesen vitat.ák meg azokat a teendőket, amelyekre a gazdaságosság, a lakosság jobb áruellátása, a szövetkezeti szolgáltatás megjavítása végett a következe években elengedhetetlenül szükség lesz. É lve az új lehetőségekkel, a csurgói szövetkezet az utóbbi fél évben harminc vállalattal teremtett újszerű kereskedelmi kapcsolatot. Először Csurgón néztek körül. M igválto- zott árubeszerzési és -értékesítési lehetőségeiket érvényesítve kétmillió forint értékű ruházati cikket adtak el a Napsugár Ktsz termékeiből. Nemsokára berendezik a járási székhely ruházati boltjában a »Napsugár sarkot», ahol kizárólag a ktsz termékeit árusítják. A járásban működő boltok vegyi cikkekkel való jobb ellátásáért tárgyalásokat kezdtek a Sellyéi Vegyiipari Ktsz vezetőivel. Az eredmény: a ktsz kisebb részleget nyit Csurgón az általános szövetkezet támogatásával. Ezenkívül a boltok hiánycikklis Iájáról máris eltűnt több, nehezen beszerezhető vegyiáru. A szövetkezet seprűkészitő tevékenységéről már korábban is írtunk. A csurgóiak frissességét, leleményességét jellemzi egy új üzlet gyors létrehozása is. Nemrég még állami gazdaságok, bortermelő szakcsoportok, társulások log- lalkoztak azzal a gondolattal, hogy saját termelői borukai árusítsák Csurgón. A hosszú gondolkodási időt kihasználva a Csurgó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet megnyitotta reprezentatív borozóját, ahol kitűnő szekszárdi borokat árusítanak. Csak néhány figyelemre méltó példát említettem azok közül a már megvalósított vagy megvalósításra váró elképzelések közül, melyeket a szövetkezet munkájának megjavítására, a gazdaságosságra való törekvés teremtett meg. Elindult egy folyamat, amelyben a szövetkezetek is keresik a lehetőségeket a gazdálkodás megjavítására, a lakosság jobb áruellátására. Az önállóság tanulságai A négy kísérleti szövetkezel példája is bizonyítja, hogy a vállalati, ez esetben a szövetkezeti önállóság megköveteli a testül :ti vezetés megerősítését. A felsőbb irányítás csökkenésével a szövetkezeti vezető is csak a testületre támaszkodva végezheti jól a munkáját. Eire azért van szükség, hogy a szövetkezeti önállóság véletlenül se jelentse az önmagát csalhatatlannak tartó vezető önállóságát. Érdekes módon az új kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok kialakításakor kevés helyen gondoltak arra, hogy a szövetkezetek egymás közt is köthetnek üzleteket, nagy közös gondjaikat együtt is megoldhatják. Az ország más megyéiben az utóbbi esztendőben több szövetkezet is tervezett és létrehozott közös építő- vagy szállítási részleget. A közösen vállalt szállítások csökkentik a fenntartási költségeket, és így a szállítás lényegesen olcsóbb. A hús- és főként a sertes- húsellátás megjavításához is nagyban hozzájárulhatnának a szövetkezetek. Az országban több helyen van már közös hizlalda, vágóhíd, baromfikeltető állomás. A gazdálkodás megjavítása céljából létrehozott közös részlegek nem ritkán további koncentrációval, esetleg egyesüléssel járnak. Mivel a kisebb szövetkezetek nyilvánvalóan kevesebb beruházási és felújítási összegek fölött rendelkeznek, hálózat- fejlesztési terveik ennek megfelelően sokkal szerényebbek a nagyobb szövetkezetek lehetőségeinél. Ugyanilyen oknál fogva kell lemondaniuk a nagyobb pénzösszegeket igénylő jelentősebb üzleti lehetőségeikről. Produkált rossz példákat is a kísérleti félév. Ezek általában a perspektivikus szemlélet, a teljes körültekintés hiánya és a megfontolatlanság következményei voltak. Az úi gazdasági évben éppen ezért fokozott hangsúlyt kap az át gondolt, pontos terv- és programkészítés. Ha az előre, jó' kidolgozott tervek nem maradnak év közben a fiókok alján, a szövetkezetek elkerülhetik a nagyobb meglepetéseket. Az alapos, tervnek az évi munka iránytűjének kc-1 lennie. Horváth JáTovább n0‘. » az úton! MÉSZÖV elnöke az értekezleten elhangzott beszámolójában felhívta a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy terveik elkészítésénél ne HOCV MIK VANNAK! Magunk mögött hagytuk a Balatont, gépkocsink már So- mogytúr határában járt, Szép nyári este közelgett, a tehén- csorda kényelmesen cammogott az út teljes szélességében. Aki sokat autózik, tudja, hogy a gépkocsivezető ilyenkor türelmetlen. Mert ezek a tehenek úgy tudnak menni az úton, ahogyan egyetlen más háziállat sem: unott közömbösséggel ringatják maguk tt a jármű előtt, s ha a csordás Is alamuszi, az autó bizony nem előzi meg a csordát hosszú darabon. No de ml Somogytúr felé közeledtünk, és ez valami egészen más. Ez itt közel van a Balatonhoz, Idegenforgalom és miegymás. Mentünk és utolértük a csordát. A tehénpásztor — régebben csordásnak mondták — ott jött a kocsi mellett, és ezt mondogatta: — Hír! Hír!..; Hírt... (Itt! Itt!... Itt!...) Ezután: — Ja. Ja. Ja ... (Igen. Igen. Igen . ..) Végül: — Tankesön, tankesdn ,.. (Köszönöm, köszönöm . ..) Fonetikusan Írtam le szavait, ahogyan kiejtette őket. A kocsiban egymásra néztünk, és nem tudtuk mire vélni ezt a nyelvismereti hókuszpókuszt. Ha azt akarta elhitetni a derék csordás, hogy tehenei csak a német szavakat értik, vagy ő maga német és ide szerződtették néhány hónapra, nem sikerült. Vagy külföldinek nézett bennünket, és meglepetésnek szánta ezt a néhány szót: hadd higgye a német vendég, hogy nálunk németül dirigálják a magyar teheneket? Nem tudom, mit hitt, annyi azonban bizonyos, hogy nevetségessé tette önmagát. Mert ha mondja azoknak a tisztességesen jóllakott — látszott rajtuk — szarvasmarháknak, hogy térjenek le az út szélére (erre a magyar nyelv csodálatos szavakat adott pásztorainak szakmai szótárába), * a biztosabb eredmény érde kében netán egy tereld pulii is segítségül hív, minden bi zonnyal még a külföldinek is jobban tetszik. Mert ebben ne.n lett volna semmi mesterkélt ség. (Hernesz) várjanak konkrét irányítási a Tervezzék meg, a következő évet saját elképzelésüknek megfelelően, támaszkodjanak jobban saját ötleteikre, elképzeléseikre. A szolgáltatások megjavítása, továbbfejlesztése megannyi lehetőséget kínál. Közös érdek és kockázatvállalás alapján a szövetkezetek, ipari és mezőgazdasági üzemek társulásokat hozhatnak létre, közvetítők lehetnek a kisipari szövetkezetek és a lakosság között stb. Mind a bővülő árubeszerzési lehetőségek, mind pedig az ipari tevékenység, a segédüzemek létrehozásának szorgalmazása közvetve és közvetlenül is a lakosság érdekeit szolgálná. A folyamatos és tökéletesebb áruellátás, a boltok áruválasztékának bővülése biztosítaná a növekvő vásárlóigények kielégítését. Az ipari melléküzemágak és segédüzemek megyénk munkaerő-elhelyezési gondjain is segítenének. Az értekezlet legfőbb haszna abban rejlik, hogy a részvevő szövetkezeti vezetők egy egészségesen induló folyamai teremtő gondolataival távoztak el Csurgóról. Az ésszerűbb gazdálkodásra való törekvés, a szövetkezetek előbbrelépesé" nek gondolatával. Nagy József JEQYZ ÉTLAPOK Sarokház Három sokszoknyás, idősebb parasztnéni üldögél a csinos csurgói cukrászdában. Az egyik egyszer csak feláll, odamegy az üveges vitrinhez. — E a fehér mi? — kérdi a felszolgálónőt. — Sarokház — válaszol, majd hozzáteszi: — Torta tejszínhabbal. A néni nézi még egy darabig, aztán visszamegy. — Torta tejszínhabbal — mondja a többieknek. — Nem eszünk? — kérdi a másik. — Azt mondja a kisasz- szony: sarokház. A másik kettő hitetlen- kedve összenéz, és már pakolnak is össze. — Micsoda? Sarokház’’?? Jó, hogy nem kombájn! Kifelé menet hallom, hogy még méltatlankodnak: — Hogy miket találnak, ki manapság?! Kritika Nyolc-tíz éves kisfiú labdázik önfeledten az úttesten. — Kiskomám, ez nem lesz jó — lépek melléje —, menj föl szépen legalább a járdára. — Miért? — ellenkezik. — Tudja a néni, hogy milyen érdekes itt a zebrán pofozni a labdát? Ügy igazítom, hogy egyszer a fehér, egyszer a szürke csíkra essen a labda. Így megyek oda-vissza. — De értsd meg, hogy nem szabad! — tuszkolom a j . a. xArtelen felkapta a fejét: — A néni talán nem szeret labdázni? — Én már kinőttem belőle — vágom rá sietve, mire a gyerek mérgesen morgolódva mondja: — Az meg is látszik! Különben nem rontotta volna el a játékomat... V. M. Kitüntetett vasutasok Tizennégy év jutalma TEHERAUTÓK KERÜLIK EGYMÁST a rámpa mellett: árut hoznak és árut visznek. Egy darab ország ez a raktársor; sok helyről jön áru és sok helyre küldenek. A raktárak pedig egyik oldalon nyelik az árut, hogy a másik oldalon öntsék a vagonokba. Úgy tetszik ezekben az épületekben minden mennyiségű áru belefér. Pedig Kézdi László, a kaposvári állomás- főnök kereskedelmi helyettese azt mondja, hogy csak Látszólag nagy ez raktár. Valójában elég kicsi: egy-egy Egészségügyi fürdő — JUHOKNAK Vándorkád — így nevezi a jókora fürdőalkalmatosságot Kauer György, az öreglaki Kertészeti Tsz állattenyésztési brigádvezetője, mert ez a kád egyik gazdaságból a másikba vándorod. A kád körül hosszú kötényes férfiak, s egy asszony — súrolókefével. Hozzák a birkákat egyenként Víz melegszik az üstben, a birkákat úgyis meleg vízben fürdetik. Olt áll a jókora tartály is, amiből a pótlást engedik az üstbe. A juhászon Kívül — egyedül ezt nem győzné — alkalmi segítők szorgoskodnak a mindössze egy napig tartó munkában. De mi a célja ennek a fürdeaz akodból, s a kád széléről már maguktól tottyannak bele a sárgás színű vízbe. Békésen tűrik a »mosdatást«, s néhány perc múlva már ugranak is a többiek közé. Átestek az egészségügyi fürdőn. — Kétszáz birkánk van — mondja a brigádvezető —, ebből ötven a bárány. Mindnek itt van a szállása a baráti iuhtanyán. Minden évben, röviddel a nyírás után sort kentünk a sok munka közepette is az ilyen fürdetésre. Regtel, amikor elkezdtük, itt volt \z állatorvos, ő igazította el az embereket tésnek? Csupán tisztasági lkokból ismétlik meg évente? Kétszáz liter meleg vízhez két kiló Bentocid port kevernek, s ebben az oldatban történik a fürösztés. Ez a néhány perces lubickolás tehát arra jó, hogy elpusztítsák a tetveket és az egyéb ízeltlábú élősködőket, s orvosolják a rühességet. — A mi juhászatunkban még mindig sikerült megelőzni az ilyen kártételt — mondja a brigádvezető. Az egészségügyi fürdő tehát megteszi a magáét, érdem '5<- ráfordítani időt és munkát. a F. árudömping után alig lehet megmozdulni benne. A kereskedelmi helyettes tizennégy éve irányítja ennek a raktárnak a munkáját, s azt mondja, hogy ez alatt az idő alatt két egyforma nap még nem volt. A napok csak a jegypénztárnál hasonlóak. Itt minden küldemény külön életet él. LÁTSZÓLAG EBBŐL SEMMIT SEM MUTAT a nagyon szerényen berendezett iroda. De csak látszólag, hiszen Kéz- ii László mindenről tud, ami a raktárakban, meg a pénztáraknál történik. Adatok formájában jut el hozzá minden, ha rendben megy a munka. Ha fennakadás van, akkor a főnökhelyettes munkaideje megnyúlik. Volt már rá pél- La, hogy reggel hatig tartott, nert az áru nem állhat meg, s a vagonok nem mehetnek üresen. A múlt évben például 113 000 vagon gördült ki a rámpa mellől: minden kocsiban kétszázötven kilóval több íiru volt, mint egy évvel korábban. S ez a látszólag jelentéktelen mennyiség azt jelentette, hogy 594 vagonnal kevesebbre volt szükség. Csöndes, megfontolt szavakkal fűzi a szót az állomásfőnök- helyettes. A munkáról szíveién beszél, önmagáról csak rövid mondatokban. Valahogy nehéz az embert elválasztani a munkától, a vasúttól. Karriernek is beülik az a pá- yafutás, amelyen az egykori pályamunkádból áüomásfőnök- helyettes lett. A köz.beeső állomások nem sokat mondanak: a munka és a tanulás :ellemezte mindegyiket. Nemcsak azt tanulta meg, amire szüksége volt, hanem mindig főbbet. Ma százhetvenkét ember dolgozik az irányítása alatt: ?gy kisebb üzemnyi kollektíva. — Nehéz őket irányítani? Vallomás a válasz: — Mindig nagyon szerettem az embereket, és az a meggyőződésem, hogy jó szóval többet lehet elérni náluk, mint utasításokkal, parancsszóval. Az emberek nem szeretik, ha valaki főnököt játszik. — Ez azt jelenti, hogy hangos szóváltás soha nem volt? — De Igen. Előfordult, hogy kihoztak a sodromból. — Mit tart a legfontosabbnak az emberek megítélésénél? — Mennyire szereti a munkáját S ezt leginkább a forró pillanatokban lehet lemérni. Mert gyakran annyi a munka, hogy azt sem tudja az ember, merre kapkodja a fejét. Ilyenkor jó érzés, ha mindenki tudja, mit kell tenni, ás teszi is. — Gondolom, nemcsak az emberekkel, a száUítófelekkal is van probléma? — Jó a kapcsolatunk. Én a tizennégy év alatt mindig arra törekedtem, hogy jó kapcsolatot építsek ki a szállítókkal, hiszen ők a mi megrendelőink. Nekik dolgozunk. AZ ÍRÓASZTALON HALLGAT A TELEFON, de a raktár lüktető élete minden pillanatban jelen van. Azt hiszem, a tizennégy esztendő minden munkanapján így volt ez. Hiszen percekből tevődnek össze az órák, s a részekből az egész. S míg a darabokból tevődött össze a vagonrakomány, a vagonokból a terv, s ez lassan építette az utat annak az elismerésnek is, amelyet az idei vasútasnapra kapott. A Kiváló Vasutas kitüntetésben a tizennégy esztendőnek minden munkamozdulata bent van, s annak a szorgalomnak is koronája, amely végigkísérte a hajdani pólyamunkást eddig a hűvös, de munkától mégis forró irodáig. Kercza Imre Felhasználták a bért — Hasznos volt a brigádvezetők találkozója Szakszervezeti taggyűlések a Kaposvári Ruhagyárban san tájékoztatja az eredményekről a gyár kollektíváját. Hogy a szakszervezet jól Képviselte a dolgozók érde- Keit, többek között az is mustja, hogy nincs bérmegtakarítás. Az előirányzott béreket kifizették a dolgozóknak, jól alakultak a keresetek. A szakszervezet kezdeményezései közül az egyik legjelentősebb a szocialista brigád vezetők találkozójának megszervezése volt. A felszólalók helyesnek tartották ezt a találkozót. Kicserélték véleményüket, tapasztalata tokát szereztek, tanultak egymástól. Hasznos volt a találkozó azért is, mert részt vettek rajta a műszakiak, az osztályvezetők. Az utóbbiak is megismerték a brigádok gondjait. Az volt a dolgozók és műszakiak véleménye, hogy a brigádvezetők ’alálkozóját a második félévben is érdemes megr - de mi. So. N. A Kaposvári Ruhagyárban nemrég tartották meg a szakszervezeti taggyűléseket. A gyűléseken értékelték az első félévi munkát. Megállapították, hogy az év első felében i szakszervezet jelentősen előmozdította a feladatok végre- najtását. Jól képviselte a dolgozók érdekeit, és sokat kez- ’eményezett. A termelés növekedett, a költségek csökken - 'ek, és javult a minőség. A munkasikereket főként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaversennyel mozdította elő a ■zakszervezet. A taggyűléseken a szakszer- •ezeti bizottság titkára elmondta, hogy az szb a jövőben még többet akar tenni a munkaverseny sikeréért. Ál- ’andóan napirenden tartja, havonta értékeli a dolgozók nemes vetélkedését, s gyár-
