Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-30 / 179. szám
Vasárnap, 1961. július 30. 5 SOMOGYI NBFCAP SOMOGYI NAPOK Néptáncosok dunántúli találkozója NÉGYSZÁZ TÁNCOS FÖLDVÁRON - VÁLTOZATOS PROGRAM, SZÍNES FELVONULÁS SZAKMAI TANÁCSKOZÁS — NÉPTÁNCOS BÁL i960 az első Állomás, akkor rendezték meg először Somogybán a balaton- földvári folklór fesztivált. S ez a színes találkozó azóta hagyomány: szerkezetében, műsorprogramjában változásokon ment át, s ha színvonala nem volt is egyenletes, ez a rendezvényünk ma már elmaradhatatlan Somogy nyári, Balaton-parti műsorából. Nemzetközi találkozónak indult, később megyeivé szorult vissza, aztán újra pódiumhoz jutottak külföldi együttesek is, s most dunántúlivá, a tájegység valóban legkiemelkedőbb képességű együttesednek nagy seregszemléjévé alakult. Egyetlen külföldi csoport kapott helyet az idei programban, a jugoszláviai Savez Omladine Hrvatske-együttes, s ez a Dráva menti nép folklórkincsével színesítette hazai értékeinket. Azt hiszem, a Somogyi napok idei eseménysorozatának, ott szerzett tapasztalatainknak, kulturális életünk általános fellendülésének is része van abban, hogy az idei találkozó — meggyőződéssel mondhatom, hisz minden eddigit végignéztem — fölébe emelkedett korábbi rendeztes, a siófoki Balaton, a csurgói Csokonai s a kaposvári Somogy Táncegyütes példamutató felkészültséggel »állta a sarat« Dunántúl táncosainak forgatagában ... A két est értékelésekor mindenekelőtt a kifinomult ízlésről, a hozzáértésről árulkodó műsorszerkesztést kell kiemelnünk. Olyan volt ez a program, hogy ha valaki soha semmit nem látott, nem hallott volna a Dunántúl néptánckincséről, ezen a két estén egyetlen hatalmas ««o- korba gyűjtve szilé» körű tájékozódást kaphatott. A táncok, a népviseletek '•élaqq-tZ- kossága, sokfélesége, az idegen népek táncaiból adott ízelítő, a műsor még soha nem tapasztalt gördülékenv- sége joggal tarthatott volna számot szélesebb körű propagálásra is. ha a televízió idejében fölfigyel az előkészületekre. A mflsorválogatás gondja a Népművelési Intézet szakembereié volt, a szervezés, az előkészítés a mieinké, s az egvvittmüködés teljes sikert hozott. ZAVARBAN VAN AZ EMBER, ha a részletekről kell szólnia, ha az egyes produkciók értékét akarná tagvényeinknek. Olyan együttesek kaptak pódiumot ezen a két estén, amelyek nemcsak a néptánc hamvasságát, eredetiségét, színeit mutatták gyengébb felkészültséggel, hanem amelyek már egy magasabb tánckultúra képviselői, műsorukon művészi feldolgozásokkal, s a színpadon képességeik révén művészi megjelenítő erővel. Sárái Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondta a találkozó megnyitásakor, hogy a cél: ápolni és továbbfejleszteni megyénk néptánc-kultúráját. A Dunántúl legjobb együtteseinek meghívása azt is bizonyította: helyes, ha nemcsak önmagunknak teremtünk szereplési alkalmat. Szomszédaink fejlődése is kell hogy ösztönözze további elmélyült munkára legjobb s országosan, sőt külföldön is elismerést arató megyei együtteseinket. Mert jó néhány ilyen csoporttal dicsekedhetünk már. A BM-együtpeli együttes és Székesfehérvár csoportja nagy létszámával és lendületes táncával még vonzóbbá tette a Csárdást, illetve a Frissen, kopogósán című kompozíciót, s kiváló volt a dombóváriak Botolója is (egyébként ez az együttes keltette a legnagyobb meglepetést változatos, sokrétű táncaival). Híréhez méltón szerepelt a siófoki Balaton Táncegyüttes is, Hadd tegyük hozzá: a találkozón nem volt és nem is hiányzott a cigánytánc. amit azelőtt mindig a hafá^kelté» ürügyén tartalékoltunk a műsorok végére. örömmel köszöntöttük a színpadon a Savez Omladine Hrvatske nagy létszámú együttesét, amely Zágráb kör lalni. Nem vagyunk elfogultak, nem volna Igazságos az a megállapítás sem, hogy az együttesek mind azonos szinten mutatták be tudásuk legjavát. De alapvető különbséget mégsem lehet fölfedezni, s ez nagyon jó dolog. A dunaújvárosiak fergeteges Estéli mulatsága szédítő ritmusú befejezésével, a tatabányaiak Körhintája játékosságával, a Somogy Táncegyüttes Buzsá- ki fantáziája eredetiségével és a tánckultúra magas fokával, a dombóváriak Fehér liliomszála bájos, gyermeki szépségével ragadott meg, de mindegyik együttes mindegyik számában volt valami plusz, ami apróbb hibáikat feledtette. A győriek a Rábaközi és a Szigetközi tánccal arattak sikert, valamivel talán fáradtabbnak hatott, de változatlanul »osztályon felüli« volt a somogyi BM- egvüttes produkciója, s a cs- | Ajak többször is megérdemelten kénvszerítették nagy tepsra a közönséget A csenyéki és Száva menti táncokat, s a tájegység népzenéjét mutatta be kedves egyszerűséggel, megragadó színekkel. A csoport kitűnő kórus is egyben, jó zenekara van; produktuma méltóképoen illeszkedett a hazai táncokhoz. Értéke volt az idei találkozónak az is, hogy általában nagy és szakképzett zenekarok kísérték az együtteseket. (Hátha egyszer már a hangosítást is meg tudnánk oldani ...!) A NÉPTANCOSOK DUNA NTOLr TALÁLKOZÓJÁT színes menettánc-verseny (amelyben a győriek győztek), az újszerű kiegészítő rendezvény, a néptáncosok bálja, s az ugyancsak most először életre hívott szakmai tanácskozás tette teljessé. Az emlékezetes műsor, a jó ren dezés bizonyára visszacsalo gatja jövőre Is a találkozó részve'-'if óq közönségét. Jávori Béla Mit tanuljanak a falusi fiatalok? A napilapok, a rádió, a te- ..vízió gyakran foglalkoznak mezőgazdaságunk munkaerőhelyzetével, parasztfiataljaink sorsával, jövőjével. Ügy érzem, hogy a vitázók némelyike egy kicsit felülről, kívülről szemléli a falu valóságát, s borúlátón nyilatkozik, jóllehet nem ismerik kellően a körülményeket. Ez indított arra, hogy fölmérjem s elmondjam a mi községünk, Ma- gyaratád helyzetét. Új körülményeket teremtett o nagyüzem A paraszti munka régen apáról fiúra szállt. Az iskolából kimaradó gyermek szülei mellett tanulta meg a mezei munka mesterségét és vette át később apja örökségét. A szocialista nagyüzemi gazdaság új körülményeket teremtett. Véleményem 'szerint a tizennégy éves fiatal számára viszonylag kevés munka- lehetőség van jelenleg a termelőszövetkezetben. Nálunk például van bognár, kovács, gépszerelő tanuló, így lényegében minden hely bevan töltve. Igaz, lenne lehetőség, sertéstenyésztő, tehenész szakmunkásképzésre, ez a szakma azonban a mostani^ körülmények, a nagy lekötöttség miatt még nemigen vonzó. A növénytermesztésben pedig folyamatos, állandó munkát nemigen tud biztosítani a gazdaság. Érthető hát a szülőknek az a törekvése, hogy valami szakmát adjanak gyermekük kezébe. Nálunk az általános iskolát most huszonhét diák végezte el. Közülük, öt ment középiskolába, két leány otthon maradt, szüleinek segít a termelőszövetkezetben, húsz fiatal pedig ipari tanulónak jelentkezett. Ez utóbbiak azt tervezik, hogy ha majd elsajátítják a kőműves, bognár, gépszerelő, lakatos, női szabó stb. szakmákat, állami gazdaságban, termelőszövetkezetekben vagy a városban helyezkednek el. Tehát ’lágyon bizonytalan, hogy közülük hányán kerülnek vissza, illetve maradnak itthon falujukban. Annak tulajdonítom ezt a helyzetet, hogy a lehetőségek ma még korlátozottak falun, és véleményem szerint elsősorban ez az, amin változtatni kellene. Változatosabb szakmai képzést! Ismeretes, hogy ma a fiatalokat főként a gépekkel kapcsolatos szakmák vonzzák. Azonban meghatározott az, hogy egy-egy gazdaság hány lakatost, gépszerelőt, traktorost tud alkalmazni. Ez a körülmény fölvet egy gondolatot: faluhelyen mind több a háztartási kisgép, a gépjármű. Ezek karbantartását, javítását el lehetne végezni a termelőszövetkezetek műhelyében, hiszen a városi szervizek mind nehezebben győzik kielégítem az igényeket. Így a szerelés iránt érdeklődő fiataloknak is lenne helyben munkaalkalmuk. Másrészt sok szövetkezetben működik épltőbrigád. Ennek ellenére nemigen találkozni kőműves, ács, cserepes ipari tanulókkal. Igen hasznos lenne, ha a tsz-ek szerződtethetnének ezekre a szakmákra fiatalokat! Nemegyszer hallani az állatorvos szájából olyan panaszt, hogy az állatgondozók nem tartják meg utasításait, nem ellenőrzik a beteg állat hőmérsékletét, nem jól adagolják a gyógyszert stb. Nem lenne-e hasznos például, ha a szakmunkásképzés keretén belül ál- lategészségőröket is nevelnének? Ez aztán lehetne szakosított vagy általános. Mindezen túlmenően természetesen szükség van arra, hogy a társadalmi ösztöndíjrendszerrel bátrabban éljenek a gazdaságok. Gazdagon visszatérül minden nagyüzemben ez a ráfordítás. A munkakörülmények javítása Amikor a falusi fiatalok jövőjéről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a munkakörülményeket. Az állattenyésztéstől való, a már említett idegenkedés főleg azzal magyarázható, hogy még nem alakultak ki ebben a szakmában olyan munkafeltételek, amelyek megfelelő szabad időt biztosítanának a fiataloknak. Az ipari üzemekben, de az állami gazdaságokban is mindenütt van öltöző, mosdó. Az itt dolgozók jól öltözve, tisztán mehetnek munkába, s a munkaidő befejeztével ugyancsak így távozhatnak el onnan. Látszólag apró kis dolog ez, szerintem azonban korántsem mellékes körülmény. Érdemes lenne a szövetkezetnek erre a körülményre is figyelmet fordítani! Ennél a gondolatnál említem meg a kulturális lehetőségeket. Ahhoz, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat falujukban, okvetlenül biztosítani kell számukra a megfelelő szórakozási lehetőségeket. Nálunk például óriási energiával munkálkodnak azon, hogy fölépüljön a művelődési ház, és jogos az az egyre többet hangoztatott kérés is, hogy legyen a faluban a kocsmán kívül egy presszó is! A fiataljainkról való gondoskodás valamennyiünk ügye. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a mezőgazdasági üzemek és az iskola jó kapcsolatot alakítsanak ki. Tudnia kell az iskolának, hogy milyen lehetőségek vannak az adott község termelőszövetkezetében. Szerintem, ha valahol igen, akkor a mezőgazdaságban nagy lehetőségek várnak a fiatalokra. Természetesen ezeket a lehetőségeket megkeresni, ezekkel élni és propagálni őket — mindez egyformán dolga a falu vezetőinek és az ifjúságot nevelő pedagógusok- soknak. Csak együttesen és egyformán érzett felelősséggel érhetünk el eredményeket. Horváth János iskolaigazgató, Magyars tád A Kaposvári Cukorgy a r értesíti mindazon férfi dolgozókat, akik a f. évben — szeptember 4-én induló — répafeldolgozási időszakban munkát kívánnak vállalni, jelentkezzenek a gyár munkaügyi osztályán. Jelentkezés személyesen minden hétköznap reggel 7 órától délután 16 óráig. Vidéki dolgozóknak a gyár munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosít térítés ellenében. KAPOSVÁRI CUKORGYÁR (61W)
