Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-30 / 179. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. Július 30. ^öuizönkét éjt után... 1941. Június 22-én hajnali négy órakor a Szovjetunió egész nyugati határának túl­só oldalán rakéták röppen­tek a magasba, ágyúk dör­dültek, tankok indultak a határőregységek ellen. Ho­rogkeresztes repülőgépek kezdték meg szovjet váro­sok bombázását. A Kom- szomol központi bizottsága még aznap határozatot ho­zott, amelyben megköveteli: »A Komszomol minden táj­já ragadjon fegyvert, aa kell, a támadó, gőgös el­lenséggel szemben a hazá­ért, a becsületért, a szabad­ságért..« Már a háború első nap­jaiban 260 000 moszkvai komszomolista ment ki a frontra. A leningrádi kom- szomolisták kilencven szá­zaléka belépett a hadsereg­be vagy a flotta tagja lett. A tbiliszi lányok kiadták a jelszót: »Az. irodákból — a műhelyekbe.« S aztán a frontra... Mert az ifjú hazafiak a szó szoros értel­mében megostromolták a katonai parancsnokságokat, s követelték, hogy sorozzák be őket a hadseregbe ön­kéntesként, s küldjék ki azonnal a frontra. S har­coltak a Ványák, az Olgák, a Gálják — a szovjet nép névtelen hősei ha zó'••••kért, az eszméért. Sokan Ír: ültek az elesettek, hősi l r.'. j lak listájára, ám bizonyé, .a va­lamennyiük érzését írta le Bina Lurjé. akinek hősi ha­lála után komszomolista tagsági kapvvében egy le - velet találtait, amelyet Ki­rov városába áttelepült édesanyjának írt: »Mám, i, ne bánkódj! Nem én va- vogyok az első, sem az utolsó, aki meghal. a kom­munizmusért, a hazáért. Él­jen a Szovjetunió és uz ellenség fölött aratott győ­zelem Ma, huszonkét évvel a háború befejezése után mindez történelem. Ám a háborús évek emlékei so­ha nem halványodnak azokban, akik részt vettek a harcban, átélték az ese­ményeket. ftláqya (Sztálittíjiád ostto mánál Terített asztal mellett be­szélgetünk. Háziasszonyurik, csinos, negyven év körüli asszony, szovjet vendégsze­retettel lesi gondolatainkat. Scsaveljeva asszony olyan, mint bármelyik hasonló ko­rú magyar nő-feleség. E- gészségügyi technikum ta­nulójaként kezdte a »fel­nőtt kort-“ Omszkban. Az­tán jött a háború ... — Tizennyolc éves vol­tam, amikor 1942-ben be­hívtak egészségügyi szolgá­latra. önként jelentkeztem a frontra, a 308-as gyalogos divízióhoz osztottak be. Nem egyedül voltam nő ... Még ugyanennek az évnek júniusában az első vonalba kerültem. Aztán egységünk Sztálingrádnál harcolt. Ne­héz idők voltak. Házról házra küzdöttünk a város­ért. Az én szakaszomban ti­zennyolcán voltunk. Mind­össze hárman maradtunk életben ... Sztálingrád védelmiének krónikájában nem egy ol­dalt foglalnak el a kom- szomolisták hőstettei. A vá­ros védői nem felejtik el a bátor sebesültvivő lányo­kat, akik a harcok legne­hezebb pontján dolgoztak. Közöttük volt Nágya Pe- csonkina is. — Szeptemberben feltöl- tötték az egységünket, s rövid pihenésre vittek ben­nünket. Amikor visszatér­tünk a csapattesthez, ismét a frontra mentünk. Orjol alatt egy szuronyrohamnál súlyosan megsebesültem. Egy évig feküdtem a kaza- nyi kórházban. Felgyógyu­lásom után le akartak sze­relni. Nem egyeztem bele Visszamentem, mert har­colni akartam, egészen a győzelemig. Ekkor a tüzér­séghez irányítottak, híradós lettem. Így aztán Berlinig az utat már nem gyalog, hanem gépkocsin tettem meg ... Berlin után Prágá­ba, majd Budapestre kerül­tem. Ez az időszak kétszeresen emlékezetes Nágyának. Ek­kor ismerkedett meg Scsa- veljev hadnaggyal, s Pilis- vörösváron házasságot kö­tött az egészségügyi őrmes­ter és a hadnagy. Nágya Scsaveljeva 1945- ben szerelt le. Hősiességé­ért hét kitüntetést kapott, Orjolnál tanúsított bátor magatartásáért és helytál­lásáért Csujkov tábornok adta át neki a Vörös Zász­ló Érdemrendet. Azóta a katonafeleségek életét éli. Követi a férjét, amerre megy. Két gyerekük van, lánya 21 éves, egyete­mista, fia nyolcadik osztá­lyos. Büszkék a szüleikre, mint a többi mai szovjet fiatal. Nyugodt, szabad és békés életüket nekik kö­szönhetik. Sata izakasmzzeto — Éppen a tizedik osz­tályt fejeztük be 1943-ban. amikor osztálytársnőimmel együtt jelentkeztünk a frontra. Aznap éppen a Gorkij autógyárat bombáz­ták városunkban, Kalagrij- ban. — Sura Naumova em­lékezik vissza arra az idő­re, amikor Sura Dmitri- jevnaként fegyvert ragadott hazája védelméért. Tizen­nyolc éves volt akkor. — Az egész osztály a lég­elhárító ezredbe került. Az ezrediskolái kiképzés utón egy évig híradós rajparancs­nok voltam. Tizennyolc fiú tartozott a rajomba. Miért éppen én mentem ezredis­kolába? Saját kérésemre történt. Tiszti iskolás sze­rettem volna lenni, de túl fiatalnak találtak ... Ami­kor a front széthúzódott, a második balti frontra kerül­tünk. A mi ezredünk több­ségében nőkből állt, tizen­egy gépet lőtt le. Rigánál légnyomás ért, s ezután ma­gasabb parancsnoksághoz kerültem, rejtielzőnek. hír­adósnak. Szakaszvezetőként szereltem le. Most ő is katonafeleség, fskolatársak voltak a férjé­vel, aki a háború alatt vé­gezte el a tiszti iskolát. Amikor mindketten vissza­tértek a városukba, házas­ságot kötöttek. Surát is ki­tüntették: A harci felada­tok teljesítéséért győzelmi érdemérmet kapott. Két lá­nya van. A nagyobbik Lud­milla, műszaki egyetemre jár, elektrotechnikát tanul. Annyi idős most, mint amennyi az édesanyja volt, amikor elkezdett harcolni. Két asszony a sok közül. Tudták, hogy miért harcol­nak, mint ahogy tudta Anya Pavlova leningrádi komszomolista lány is, aki mint ápolónő ment ki a frontra. Nem egy sebesül­tet hozott ki ő is a fűzből. Amikor elesett, egy füzetet találtak a táskájában. A többi között ezt írta: »Gyak­ran elgondolkozom a haza sorsán, hisz én és a haza egyek vagyunk. Ha a ha­zának jól megy a sora, ne­kem is jól megy. Amikor Leningrádban gránátok robbannak, amikor az el­lenség elpusztítja múzeu­mainkat, házainkat, úgy ér­zem, hogy a németek az én szívembe lőnek. És a szívem azt mondja> nekem: légy bátor, becsületes, ma­rad’ a harcosok mellett...« Strubl Márta 50 éves a szovjethatalom (1.) (ÍTKIN A SZÁZEZERBŐL Százezer magyar vörös ka­tona harcolt Szovjet-Orosz- országban a forradalom győzelméért. A neves és is­mére, lm harcosok közül ragadtunk ki ötöt, hogy be­im* fossuk őket olvasóink­nak. KÉZFOGÁS LEHiNNtL magyar kormány dollárbar kérte. Emiatt a csere közber a pénz égyi népbiztos kijeleli- tot.:.e: r-m tud több rénzt ad­ni. Garasin Leninhez fordul' Ci y ­jel sorozlak be- katonának az Osztrák—Ma­gyar Monar­chia hadsere­gébe. Számára azonban az el­ső világháború hamarosan vé­get ért. Cara- sin Rudolf úgy esett orosz fog­ságba 1915 ok­tóberébe: . hogy szinte még a puská­ját sem sül lici­té eh Három hadifogolytá­bort is nug- járt, amikor Ljubln városá­ba került. Itt egy nyomdatu­lajdonoshoz helyezték ki munkára. Az orosz mester megszerette munkását, s ,asi sze Lenin párttagsági könyvének reprodukciója. beau > di-.j á - al. Az mélyosen vitte föl a Kremlbe s átadta Lenin elvtárs titkár nőjének. Egyszer csak nyílt a: ajtó — s a magyar forradal már megpillanthatta Lenint Iljics Lenin megkérdezte: — Lovaskatona elvtárs, me lyik csapatt- I .ez tartozik? Lenin bará.ságossága é: közvetlensége úrrá lett Gara sin elvtárs megllletőcjóttsé gén. Elmondta, hogy az in ternacionalisla hadsereg ma gyár katonája. Vlagyimir II jics hozr.álépett, s a vállár: tette a kezét: — Derék gyerekek maguk — mondta. Aztán az iránt érdeklődött hogy ml járatban van i Kremlben. A titkárnő átadt! a kérvényt, amelynek tártál mával Lenin azonnal mégis merkedett. Aztán bevitte i mágyár kommunistát a dől gozószobájába, s a legapróbl részletekig terjedően kikér dezte a magyar elvtársak sor sáról. Ezután felhívta telefo non a pénzügyi népbiztossá got, érvelt és vitatkozott, Garasin hamarosan szabadon vezett Vörös Hadsereg sorai- gyárnak. Magyarországon ek- aztán közölte: járt-kelt a városban. Las- ban harcolt Jaroszlavban az lcor tombolt a fehérterror, a ___ Monknniáir =, s acskán orosz munkásokkal is eszer-felkelés ellen. A nem- Magyar Tanácsköztársaság 8 pe - anu barátságot kötött, akik arról zetközi dandár lovaszászlóal- egykori vezetőinek élete ve- 1<e szükségük van! beszéltek, nincs messze az Iának törzsit vez ttc. Két övig szélyben forgott. A bolsevik Búcsúzóul melegen meg idő, amikor a munkások és küzdöttek Ukrajnában, hu- párt központi bizottsága és a rázta Garasin Rudolf kezét. parasztok veszik kezükbe Oroszország sorsának irányí­tását. S amikor 1917 novem­berében megalakult a forra­dalom fegyveres csapata, a vörösgárda Garasin — negy­vened magával — ugyancsak jelentkezett a hadifoglyok közül. Ütközetekben, harcokban vett részt. Bátorságával ha­mar kitűnt, s húsz-egynéhány éves fejjel, 1918 januárjában már a vörösgárda internacio­nalista részlegének parancs­noka volt. Ekkor vették föl a pártba. Áprilisban Moszkvá­ba utazott, ahol összehívták a szovjethatalom mellett álló hadifoglyok összoroszországi kongresszusát. Nem volt minden kaland híján a moszkvai utazás, Ga­rasin többször is életveszély­ben forgott. Végül is egész­ségben lépett be a Drezda Szálló kapuján. Ott székelt a párt magyar szekciója. Az orosz katonaruhás, kozákos kucsmát, hosszú kardot vise­lő magyar internacionalista benyitott az egyik szobába. Legszívesebben máris vissza- forddlt volna, mert látta, hogy fontos, heves vitát za­vart meg. Egy férfi kissé tü­relmetlenül, oroszul kérdezte tőle, mit óhajt? Garasin el­Látogatók Lenin szobra előtt a moszkvai Központi Lenin Múzeumban. A szovjetha talom megszi lárdítésr utál namarosun ve gyészmémök világháború idején ismé fegyvert fogott Később a ma gyár hadifog lyokat tanítót ta az antifa siszta-iskolán. Eredményesen működött: szú mos tanítva nya jelentke zett önkén partizánnak, nácik, a ma gvar fasisztái elleni harers Éppen háron évtizedes tá vollét utál 1945 februárjá ban tért visz sza Maavaroi szágra. Ma 7 esztendős, nyugdíjban van, de nerr tétlen. A nyomdászszak szervezetben é á Partizá Szövetségben dolgozik. Nem mon a, hogy magyar hadim- szársapkájukról vörös ördö- Kommunista Xnternacionáié régiben jelentek meg rendk go y, a votosgaraa zászlóalj- g8jcnek becézték őket. Kér- elnöksége Garasin Rudolfot vül érdekes emlékiratai. Mef parancsno a, aki a kongresz- gette Mahnót, Petrljurát, ké- bízta meg a magyar politikai ismerhetjük belőle Garasi mutatkozott-^ eraeKlocl° be” sőbb Gyenyikin ellen védte emigránsok ügyeinek intézé- Rudolf életútját Egy a szá: a szovjet államot. Aztán 1921- sével. A szovjet állam névé- ezerből, egy magyar intern: ben az Altáj vidékére küld- ben Csicserin külügyi nép- cionalista, aki az orosz forr: ték gabonáért, mert Moszkva biztos tárg lt Horthyéknál dalomért fegyvert fogott, es Leningrad ehezett. , , , . , , r. . esik Verenr íc lVTotmii- irr Az orosz forradalom kato- Tiszteket adtak minden kom- ültették s érdeklőit 1 mi- Hajaként is megmaradt ma- munistáért. A költségeket a Következik: A különös biblii — Kun Béla vagyok! Bemutatkozott a másik ket­tő, Szamuely Tibor és .Ián­ként harcolnak a magyar for radalmárok arrafelé, ahonnan Garasin jött. A hadifogoly­kongresszuson az orosz bolse­vik párt mellett működő ma­gyar csoport nevében Kun Béla szólalt fel. Arról szólt, hogy mi a feladatuk a hadi­foglyoknak hazájukba való visszatérésük után. — Láttátok az orosz forra­dalmat — mondta —, a for­radalom megmutatta mind- annyiotoknak, hogy a proleta­riátus megmentése saját ke­zében van. Garasin elvtárs a többiek­kel együtt éltette a magyar- országi forradalmat, amely­nek szervezésére Kun Béla és a hadifogoly-kongresszus ma­gyar részvevői közül sokan nemsokára útnak is indultak. Garasin elvtársat azonban Szovjet-Oroszországban ma­rasztalta a forradalmi köte­lesség. Egyike volt annak a százezer magyar harcosnak, akik az emberiség történeté­nek első proletárforradalmát védelmezték. A frissen szer­KÉSZÜLŐDÉS AZ ÉVFORDULÓRA Vetélkedés a munkában es az ismeretterjesztésben — Kiállítások a somogyi falvakban — Somogyi gyermekrajzok utaznak Kalinyinba A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójának méltó megünneplésé­re készülünk országszerte. A gyárakban és az üzemekben a dolgozók tízezrei munka­felajánlásokkal tisztelegnek a nagy ünnep előtt. Brigádok és brigádokon kívül dolgozók versenyeznek egymással a gépek mellett és a földeken. Úttörők, középiskolások bizo­nyítják vetélkedőkön, ifjúsá­gi rendezvényeken, mennyire ismerik a Szovjetuniót, és érdeklődésükkel, tájékozott­ságukkal adják tanújelét tisz­teletüknek, amely a szovjet emberek eredményeinek szól Azoknak a szovjet emberek­nek, akik ötven évvel ez­előtt a Föld egvhatodán meg­teremtették a világ első szo­cialista államát, és azoknak, akik töretlen hittel fáradoz­tak és fáradoznak a kommu­nizmus fölépítéséért; akii: vi­lágformáló energiákat szaba­dítanak fül teremtő munká­jukkal. Megyénk lakossága vándorkiállítások, fotó- és képanyagának segítségével közelebbről is megír, merked-, hét majd a forradalom vív­mányaival, az eltelt ötven év nagyszerű gazdasági és kulturális eredményeivel. Az MS7ET S-rne-*" - elnöksége baráti találkozókat, barátsági esteket rendez, a Szovjetunióban járt csopor­tok tagiai pedig élménybe­számolókat tartanak. Szep­tember második telében szovjet filmhetet rendeznek. A megyei könyvtár és az MSZBT megyei elnökséi orosz nyelvű irodalmi est készül, fővárosi művész: szereplésével. A szovjet n< életét bemutató fotókiállít sok bejárják a somogyi fa vakat, a somogyi gyerme. 'rajz- és kézimunka-ki állít pedig Kalinvinba utazik^ A KISZ—Komszomol tálé kozókon, a barátsági esteke •■zovjet írók, költők műveib adnak majd elő szemelv •veket az előadóművészek űvészeti csoportok tagjai. Az évforduló méltó me énneplésének jegyében állítc ta össze műsorát a KTSZÖ Vikár Béla Kör»— textilműve' da is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom