Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-30 / 179. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. Július 30. ^öuizönkét éjt után... 1941. Június 22-én hajnali négy órakor a Szovjetunió egész nyugati határának túlsó oldalán rakéták röppentek a magasba, ágyúk dördültek, tankok indultak a határőregységek ellen. Horogkeresztes repülőgépek kezdték meg szovjet városok bombázását. A Kom- szomol központi bizottsága még aznap határozatot hozott, amelyben megköveteli: »A Komszomol minden tájjá ragadjon fegyvert, aa kell, a támadó, gőgös ellenséggel szemben a hazáért, a becsületért, a szabadságért..« Már a háború első napjaiban 260 000 moszkvai komszomolista ment ki a frontra. A leningrádi kom- szomolisták kilencven százaléka belépett a hadseregbe vagy a flotta tagja lett. A tbiliszi lányok kiadták a jelszót: »Az. irodákból — a műhelyekbe.« S aztán a frontra... Mert az ifjú hazafiak a szó szoros értelmében megostromolták a katonai parancsnokságokat, s követelték, hogy sorozzák be őket a hadseregbe önkéntesként, s küldjék ki azonnal a frontra. S harcoltak a Ványák, az Olgák, a Gálják — a szovjet nép névtelen hősei ha zó'••••kért, az eszméért. Sokan Ír: ültek az elesettek, hősi l r.'. j lak listájára, ám bizonyé, .a valamennyiük érzését írta le Bina Lurjé. akinek hősi halála után komszomolista tagsági kapvvében egy le - velet találtait, amelyet Kirov városába áttelepült édesanyjának írt: »Mám, i, ne bánkódj! Nem én va- vogyok az első, sem az utolsó, aki meghal. a kommunizmusért, a hazáért. Éljen a Szovjetunió és uz ellenség fölött aratott győzelem Ma, huszonkét évvel a háború befejezése után mindez történelem. Ám a háborús évek emlékei soha nem halványodnak azokban, akik részt vettek a harcban, átélték az eseményeket. ftláqya (Sztálittíjiád ostto mánál Terített asztal mellett beszélgetünk. Háziasszonyurik, csinos, negyven év körüli asszony, szovjet vendégszeretettel lesi gondolatainkat. Scsaveljeva asszony olyan, mint bármelyik hasonló korú magyar nő-feleség. E- gészségügyi technikum tanulójaként kezdte a »felnőtt kort-“ Omszkban. Aztán jött a háború ... — Tizennyolc éves voltam, amikor 1942-ben behívtak egészségügyi szolgálatra. önként jelentkeztem a frontra, a 308-as gyalogos divízióhoz osztottak be. Nem egyedül voltam nő ... Még ugyanennek az évnek júniusában az első vonalba kerültem. Aztán egységünk Sztálingrádnál harcolt. Nehéz idők voltak. Házról házra küzdöttünk a városért. Az én szakaszomban tizennyolcán voltunk. Mindössze hárman maradtunk életben ... Sztálingrád védelmiének krónikájában nem egy oldalt foglalnak el a kom- szomolisták hőstettei. A város védői nem felejtik el a bátor sebesültvivő lányokat, akik a harcok legnehezebb pontján dolgoztak. Közöttük volt Nágya Pe- csonkina is. — Szeptemberben feltöl- tötték az egységünket, s rövid pihenésre vittek bennünket. Amikor visszatértünk a csapattesthez, ismét a frontra mentünk. Orjol alatt egy szuronyrohamnál súlyosan megsebesültem. Egy évig feküdtem a kaza- nyi kórházban. Felgyógyulásom után le akartak szerelni. Nem egyeztem bele Visszamentem, mert harcolni akartam, egészen a győzelemig. Ekkor a tüzérséghez irányítottak, híradós lettem. Így aztán Berlinig az utat már nem gyalog, hanem gépkocsin tettem meg ... Berlin után Prágába, majd Budapestre kerültem. Ez az időszak kétszeresen emlékezetes Nágyának. Ekkor ismerkedett meg Scsa- veljev hadnaggyal, s Pilis- vörösváron házasságot kötött az egészségügyi őrmester és a hadnagy. Nágya Scsaveljeva 1945- ben szerelt le. Hősiességéért hét kitüntetést kapott, Orjolnál tanúsított bátor magatartásáért és helytállásáért Csujkov tábornok adta át neki a Vörös Zászló Érdemrendet. Azóta a katonafeleségek életét éli. Követi a férjét, amerre megy. Két gyerekük van, lánya 21 éves, egyetemista, fia nyolcadik osztályos. Büszkék a szüleikre, mint a többi mai szovjet fiatal. Nyugodt, szabad és békés életüket nekik köszönhetik. Sata izakasmzzeto — Éppen a tizedik osztályt fejeztük be 1943-ban. amikor osztálytársnőimmel együtt jelentkeztünk a frontra. Aznap éppen a Gorkij autógyárat bombázták városunkban, Kalagrij- ban. — Sura Naumova emlékezik vissza arra az időre, amikor Sura Dmitri- jevnaként fegyvert ragadott hazája védelméért. Tizennyolc éves volt akkor. — Az egész osztály a légelhárító ezredbe került. Az ezrediskolái kiképzés utón egy évig híradós rajparancsnok voltam. Tizennyolc fiú tartozott a rajomba. Miért éppen én mentem ezrediskolába? Saját kérésemre történt. Tiszti iskolás szerettem volna lenni, de túl fiatalnak találtak ... Amikor a front széthúzódott, a második balti frontra kerültünk. A mi ezredünk többségében nőkből állt, tizenegy gépet lőtt le. Rigánál légnyomás ért, s ezután magasabb parancsnoksághoz kerültem, rejtielzőnek. híradósnak. Szakaszvezetőként szereltem le. Most ő is katonafeleség, fskolatársak voltak a férjével, aki a háború alatt végezte el a tiszti iskolát. Amikor mindketten visszatértek a városukba, házasságot kötöttek. Surát is kitüntették: A harci feladatok teljesítéséért győzelmi érdemérmet kapott. Két lánya van. A nagyobbik Ludmilla, műszaki egyetemre jár, elektrotechnikát tanul. Annyi idős most, mint amennyi az édesanyja volt, amikor elkezdett harcolni. Két asszony a sok közül. Tudták, hogy miért harcolnak, mint ahogy tudta Anya Pavlova leningrádi komszomolista lány is, aki mint ápolónő ment ki a frontra. Nem egy sebesültet hozott ki ő is a fűzből. Amikor elesett, egy füzetet találtak a táskájában. A többi között ezt írta: »Gyakran elgondolkozom a haza sorsán, hisz én és a haza egyek vagyunk. Ha a hazának jól megy a sora, nekem is jól megy. Amikor Leningrádban gránátok robbannak, amikor az ellenség elpusztítja múzeumainkat, házainkat, úgy érzem, hogy a németek az én szívembe lőnek. És a szívem azt mondja> nekem: légy bátor, becsületes, marad’ a harcosok mellett...« Strubl Márta 50 éves a szovjethatalom (1.) (ÍTKIN A SZÁZEZERBŐL Százezer magyar vörös katona harcolt Szovjet-Orosz- országban a forradalom győzelméért. A neves és ismére, lm harcosok közül ragadtunk ki ötöt, hogy beim* fossuk őket olvasóinknak. KÉZFOGÁS LEHiNNtL magyar kormány dollárbar kérte. Emiatt a csere közber a pénz égyi népbiztos kijeleli- tot.:.e: r-m tud több rénzt adni. Garasin Leninhez fordul' Ci y jel sorozlak be- katonának az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregébe. Számára azonban az első világháború hamarosan véget ért. Cara- sin Rudolf úgy esett orosz fogságba 1915 októberébe: . hogy szinte még a puskáját sem sül licité eh Három hadifogolytábort is nug- járt, amikor Ljubln városába került. Itt egy nyomdatulajdonoshoz helyezték ki munkára. Az orosz mester megszerette munkását, s ,asi sze Lenin párttagsági könyvének reprodukciója. beau > di-.j á - al. Az mélyosen vitte föl a Kremlbe s átadta Lenin elvtárs titkár nőjének. Egyszer csak nyílt a: ajtó — s a magyar forradal már megpillanthatta Lenint Iljics Lenin megkérdezte: — Lovaskatona elvtárs, me lyik csapatt- I .ez tartozik? Lenin bará.ságossága é: közvetlensége úrrá lett Gara sin elvtárs megllletőcjóttsé gén. Elmondta, hogy az in ternacionalisla hadsereg ma gyár katonája. Vlagyimir II jics hozr.álépett, s a vállár: tette a kezét: — Derék gyerekek maguk — mondta. Aztán az iránt érdeklődött hogy ml járatban van i Kremlben. A titkárnő átadt! a kérvényt, amelynek tártál mával Lenin azonnal mégis merkedett. Aztán bevitte i mágyár kommunistát a dől gozószobájába, s a legapróbl részletekig terjedően kikér dezte a magyar elvtársak sor sáról. Ezután felhívta telefo non a pénzügyi népbiztossá got, érvelt és vitatkozott, Garasin hamarosan szabadon vezett Vörös Hadsereg sorai- gyárnak. Magyarországon ek- aztán közölte: járt-kelt a városban. Las- ban harcolt Jaroszlavban az lcor tombolt a fehérterror, a ___ Monknniáir =, s acskán orosz munkásokkal is eszer-felkelés ellen. A nem- Magyar Tanácsköztársaság 8 pe - anu barátságot kötött, akik arról zetközi dandár lovaszászlóal- egykori vezetőinek élete ve- 1<e szükségük van! beszéltek, nincs messze az Iának törzsit vez ttc. Két övig szélyben forgott. A bolsevik Búcsúzóul melegen meg idő, amikor a munkások és küzdöttek Ukrajnában, hu- párt központi bizottsága és a rázta Garasin Rudolf kezét. parasztok veszik kezükbe Oroszország sorsának irányítását. S amikor 1917 novemberében megalakult a forradalom fegyveres csapata, a vörösgárda Garasin — negyvened magával — ugyancsak jelentkezett a hadifoglyok közül. Ütközetekben, harcokban vett részt. Bátorságával hamar kitűnt, s húsz-egynéhány éves fejjel, 1918 januárjában már a vörösgárda internacionalista részlegének parancsnoka volt. Ekkor vették föl a pártba. Áprilisban Moszkvába utazott, ahol összehívták a szovjethatalom mellett álló hadifoglyok összoroszországi kongresszusát. Nem volt minden kaland híján a moszkvai utazás, Garasin többször is életveszélyben forgott. Végül is egészségben lépett be a Drezda Szálló kapuján. Ott székelt a párt magyar szekciója. Az orosz katonaruhás, kozákos kucsmát, hosszú kardot viselő magyar internacionalista benyitott az egyik szobába. Legszívesebben máris vissza- forddlt volna, mert látta, hogy fontos, heves vitát zavart meg. Egy férfi kissé türelmetlenül, oroszul kérdezte tőle, mit óhajt? Garasin elLátogatók Lenin szobra előtt a moszkvai Központi Lenin Múzeumban. A szovjetha talom megszi lárdítésr utál namarosun ve gyészmémök világháború idején ismé fegyvert fogott Később a ma gyár hadifog lyokat tanítót ta az antifa siszta-iskolán. Eredményesen működött: szú mos tanítva nya jelentke zett önkén partizánnak, nácik, a ma gvar fasisztái elleni harers Éppen háron évtizedes tá vollét utál 1945 februárjá ban tért visz sza Maavaroi szágra. Ma 7 esztendős, nyugdíjban van, de nerr tétlen. A nyomdászszak szervezetben é á Partizá Szövetségben dolgozik. Nem mon a, hogy magyar hadim- szársapkájukról vörös ördö- Kommunista Xnternacionáié régiben jelentek meg rendk go y, a votosgaraa zászlóalj- g8jcnek becézték őket. Kér- elnöksége Garasin Rudolfot vül érdekes emlékiratai. Mef parancsno a, aki a kongresz- gette Mahnót, Petrljurát, ké- bízta meg a magyar politikai ismerhetjük belőle Garasi mutatkozott-^ eraeKlocl° be” sőbb Gyenyikin ellen védte emigránsok ügyeinek intézé- Rudolf életútját Egy a szá: a szovjet államot. Aztán 1921- sével. A szovjet állam névé- ezerből, egy magyar intern: ben az Altáj vidékére küld- ben Csicserin külügyi nép- cionalista, aki az orosz forr: ték gabonáért, mert Moszkva biztos tárg lt Horthyéknál dalomért fegyvert fogott, es Leningrad ehezett. , , , . , , r. . esik Verenr íc lVTotmii- irr Az orosz forradalom kato- Tiszteket adtak minden kom- ültették s érdeklőit 1 mi- Hajaként is megmaradt ma- munistáért. A költségeket a Következik: A különös biblii — Kun Béla vagyok! Bemutatkozott a másik kettő, Szamuely Tibor és .Iánként harcolnak a magyar for radalmárok arrafelé, ahonnan Garasin jött. A hadifogolykongresszuson az orosz bolsevik párt mellett működő magyar csoport nevében Kun Béla szólalt fel. Arról szólt, hogy mi a feladatuk a hadifoglyoknak hazájukba való visszatérésük után. — Láttátok az orosz forradalmat — mondta —, a forradalom megmutatta mind- annyiotoknak, hogy a proletariátus megmentése saját kezében van. Garasin elvtárs a többiekkel együtt éltette a magyar- országi forradalmat, amelynek szervezésére Kun Béla és a hadifogoly-kongresszus magyar részvevői közül sokan nemsokára útnak is indultak. Garasin elvtársat azonban Szovjet-Oroszországban marasztalta a forradalmi kötelesség. Egyike volt annak a százezer magyar harcosnak, akik az emberiség történetének első proletárforradalmát védelmezték. A frissen szerKÉSZÜLŐDÉS AZ ÉVFORDULÓRA Vetélkedés a munkában es az ismeretterjesztésben — Kiállítások a somogyi falvakban — Somogyi gyermekrajzok utaznak Kalinyinba A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére készülünk országszerte. A gyárakban és az üzemekben a dolgozók tízezrei munkafelajánlásokkal tisztelegnek a nagy ünnep előtt. Brigádok és brigádokon kívül dolgozók versenyeznek egymással a gépek mellett és a földeken. Úttörők, középiskolások bizonyítják vetélkedőkön, ifjúsági rendezvényeken, mennyire ismerik a Szovjetuniót, és érdeklődésükkel, tájékozottságukkal adják tanújelét tiszteletüknek, amely a szovjet emberek eredményeinek szól Azoknak a szovjet embereknek, akik ötven évvel ezelőtt a Föld egvhatodán megteremtették a világ első szocialista államát, és azoknak, akik töretlen hittel fáradoztak és fáradoznak a kommunizmus fölépítéséért; akii: világformáló energiákat szabadítanak fül teremtő munkájukkal. Megyénk lakossága vándorkiállítások, fotó- és képanyagának segítségével közelebbről is megír, merked-, hét majd a forradalom vívmányaival, az eltelt ötven év nagyszerű gazdasági és kulturális eredményeivel. Az MS7ET S-rne-*" - elnöksége baráti találkozókat, barátsági esteket rendez, a Szovjetunióban járt csoportok tagiai pedig élménybeszámolókat tartanak. Szeptember második telében szovjet filmhetet rendeznek. A megyei könyvtár és az MSZBT megyei elnökséi orosz nyelvű irodalmi est készül, fővárosi művész: szereplésével. A szovjet n< életét bemutató fotókiállít sok bejárják a somogyi fa vakat, a somogyi gyerme. 'rajz- és kézimunka-ki állít pedig Kalinvinba utazik^ A KISZ—Komszomol tálé kozókon, a barátsági esteke •■zovjet írók, költők műveib adnak majd elő szemelv •veket az előadóművészek űvészeti csoportok tagjai. Az évforduló méltó me énneplésének jegyében állítc ta össze műsorát a KTSZÖ Vikár Béla Kör»— textilműve' da is.
