Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-30 / 179. szám

Vasárnap, 1961. július 30.

3

SOMOGYI NÉPLAP

29 000 KÖBMÉTER VÍZ NAPONTA

Megalakult a Balatoni Vízművek

Július 1-én a Somogy, a Veszprém és a Fejér megyei tanács hozzájárulásával új vállalat alakult Siófokon Országos Vízügyi Főigazgatóság Balatoni Vízművek elnevezéssel. Mint azt a vállalat működési köréről szóló hivatalos iratban olvastuk, elsősorban a fokozódó követelmények tették szükségessé a létrejöttét. Feladata a víztermelés, illetve a termelt víz kiszolgálása a Balaton, továbbá Nyírád, Sümeg, Tapolca — később pedig a Velencei-tó — térségében levő településeknek; feladata továbbá a szennyvízelvezetés egységessé tétele és a távolabbi jövőben megépítendő balatoni regionális vízműrendszer üzemeltetése.

Balaton és vizprobléma

Gyimesi Béla, a vállalat igazgatója munkatársunknak adott nyilatkozatában a következőket mondotta a Balatoni Vízművekről:

— Á Balaton szezonjellege bizonyos specialitásokat rejt magában, gondolok itt arra, hogy nyáron a vízigény az átlagosnak sokszorosára növekszik, emellett ilyenkor gondot okoz a balatoni víz ivóvízzé való tisztítása, a keletkező szennyvizek elhelyezése stb. Egy bizonyos: a balatoni víztéma sokkal nagyobb súllyal jelentkezik az üdülőközpontokban, mint például egy községben, hiszen ha itt nincs ivóvíz, akkor nem beszélhetünk kulturált üdülésről, pihenésről sem,

— Első hallásra meghökkentő: Balaton és vízprobléma. Ilyen hatalmas kiterjedésű vizterület mellett miért létezhet vízellátási gond?

— Bármilyen furcsának hat is, a balatoni települések nyolcvan százalékát karsztvízzel vagy mélyfúrású kutakból látjuk el ivóvízzel, és csupán a fennmaradó húsz százalék származik a a Balatonból. Megemlítek egy másik szemléltető adatot is: a tóparti üdülőhelyeken egy meleg nyári napon huszonkilencezer köbméter vizet ad vállalatunk a hálózatnak. Hogy miért csak húsz százalékkal részesedik a Balaton a vízellátásból? Egyrészt azért, mert a tó vizének a tisztítása igen költséges, másrészt pedig nyáron, a nagy melegben ez a fölmelegedett víztömeg ivóvízként egyáltalán nem üdítő. Ehhez a témához tartozik az is,hogy az utóbbi időben egyre intenzívebb a biológiai élet a Balatonba, és ez igen sok nehézséget okoz.

A káros

vízinövényekről

— Az intenzív balatoni biológiai életről az utóbbi időben jó néhány érdekes publikáció jelent meg, így például a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai nyilvánosságra hozták azokat a sok év aprólékos munkájával ösz- szegyűjtött adatokat, amelyek a káros vízi növények elszaporodásáról adnak képet. Egy másik jelzés arra figyelmeztet, hogy egyes hínárfajtáknak minden íze csíraképes, és ezért a hajók elterjedése óta valósággal »vetjük« a tóban ezt a kártékony növényt. Erre gondolt, amikor az intenzív biológiai élet okozta gondokról beszélt?

— Igen, ez a helyzet. S ha figyelembe vesszük, hogy 1970 után a Balaton körül épített kis vízművek nem lesznek képesek kielégíteni az ivóvízigényt, akkor sürgető feladattá válik a regionális vízprogram megvalósítása. Első ütemben — mint a legszükségesebb — 1968-as kezdéssel Siófok és Zamárdi határában megkezdődnek egy vízmű építése, amely a tó vizét tisztítja ivóvíz minőségűvé. Ez a távlatban Szárszó és Kenese között is kielégíti majd az igényeket. A későbbi tervek viszont arról szólnak, hogy a Nyírád környéki karsztvíz segíti majd a balatoni üdülőtelepek ivó- vízellátását.

Szennyvízelvezetés

— Nem kisebb gondot jelent a szennyvíz elvezetése sem. Mi a helyzet jelenleg?

— Szennyvíztelep a Balaton körül tizenhárom helyen van, a déli parton azonban csak három. Legsürgősebben Balatonlellére tervezünk egy telepet, ezután a Balatoni Intéző Bizottság tervei alapján több központi üdülőtelepen is létrehozunk ilyeneket. Ez nem lesz könnyű feladat, hiszem legfőbb gondunk jelenleg mégis az, hogy a Balaton északi és déli oldalán a vállalathoz tartozó településeken megteremtsük a biztonságos vízszolgáltatást, és a nyári szezonban a lehető ségekhez mérten megoldjuk a szennyvízelhelyezést is. Mindenesetre annyit már el mondhatok, hogy az OVF messzemenően segíti az új vállalat munkáját. Már a Dél-balatoni Vízmű idejében URH-lánccal kötöttük össze a területi vízműveket és a központot, most ezt bővíteni akarjuk, és bekapcsoljuk az URH-hálózatba az összes nagyobb települést és vízmüvet. Tervünk még az is, hogy az észszerűség határán belül a víz- és szennyvízmű veket automatizáljuk, hogy ezzel is segítsük a balatoni vízellátást — mondotta befejezésül a Balatoni Vízművek igazgatója.

Polesz György

A kombájnos és segédvezetője

DOMBTETŐ TÖRÖKKOP- PÁNY HATÁRÁBAN, közel a faluhoz. EQharangozták a delet, de most nem perzsel a nap: felhők mögé bújt A háirom vontató »vezérei« mégis a pótkocsi alatt ülnek, csak a szikár és idős kombájnellenőr, Györki József áll a kocsi mellett, messziről látszó, sárga szalmakalapja most is a fején van.

— ötödik éve bíznak meg

nyaranta a kombájnellenőri munkával. Most két gépállomási kombájn dolgozik nálunk, mondhatom, nagyon jó munkát végeznek. Az egyiken Mayer Gyula és Bállá

Sándor, a másikon Varga János meg a felesége a kezelő. Nagyon jól dolgoznak, ezeket a gépeket még nem kellett szidni hiba miatt.

A három vontató vezetője, Bognár György, Takács János és Szabó Béla helyesli az idős ember szavait. Közben megismertetnek egy vígkedé- lyű, napbarnított menyecskével, Varga Jánosnéval. ö az egyik kombájnos segédvezetője. Férj és feleség harmadik éve dolgoznak együtt az aratásban a törökkoppá- nyi gabonatáblákon. Itt az ebédidp, a férj is leszáll a gépről. Az asszony fölírja a teljesítményt. Ez az ő dolga meg a kombájn zsírozása, karban tartása. Igaz, úgy

mondják a vontatósok, látták már amikor ő vezette a gépet, de ezt őmaga be nem vallja.

— Július 3-a óta dolgozunk itt, de se hozzánk, se a másik kombájnhoz nem jött

még ki a műhelykocsi. Nem kellett. Nekünk 38 vagon az eddigi teljesítményünk, ezt értük ed 350 holdon. Nem mindenütt fizet egyformáin jól a gabona, és tessék nézni, milyen terep ez. Dombok, vízmosások... De olyan táblát még nem adtak, amit ne vállaltunk volna.

VARGA JÁNOS 1953«ban ült először kombájnra .Az akkori AC-t azóta szovjet gyártmányú kombájnok váltották fel, most SZK—4-es- sel dolgozik a házaspár.

— Én mutattam meg a tö- rökfcoppányiaknak akkor, milyen is a kombájn, amit azelőtt csak képen láttak — mondja a férj.

Előfordul, hogy este tízig, tizenegyig dolgoznak, a gép lámpái adják a világosságot. A kereset 65 százaléka a férjé, 35 százalék a feleségé, azaz a teljes kereset a családban marad. Vargáné emellett teljes részt vállalt a közösben a kapásnövények megmunkálásából és betakarításából, s ha vége az aratásnak, visszatér ismét a kertészetbe, ahol dolgozik.

— A kapálással idejében végeztem a vállalt részen, arra a földre már csak betakarításkor kell mennem — mondja.

A SZÖVETKEZET ELÉGEDETT a munkájukkal, ezt hallottam az irodán, a dombtetőn szállítmányra váró vontatósoktól, az idős ellenőrtől, s elismerően beszélt Vargá- ékról és Mayerékról, a gépállomási kombáj nősökről a megyei igazgatóság vezetője is. Vargáékmál a férj és a feleség, a kombájnos és segéd vezetője — a család dolgozik együtt a gépen immár a harmadik nyáron. A tapasztalatok szerint: közmegelégedésre!

Hemesz Ferenc

Értesítés

Értesítjük az utazóközönséget, hogy

július 30-án, vasárnap

9.3ÍMÓ1 12 óráig a Május 1. utcán az 1-es, 2-es, 7-es és 11-es helyi járatú buszok

nem hözlehedneh.

A 4-es számú helyi járat a Május 1. utca érintése nélkül fog közlekedni. 13. sz. AKÖV

(88383.

Virágfplvonulás után keresse fel ma délután a Cseri ligetet.

SPORTMŰSOR - JULÜLIS SZABADTÉRI TÁNC

(6266)

Megajándékozták az idei egymilliomodik iiajóatast

Helyszín: a MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóságának siófoki kikötője. A pontos idő 10 óra harminc perc. A kikötőben a Beloiannisz személyhajó és a Szárszó nevű vízibusz várja utasait. A kissé felhős, szeles, de fülledt meleg ellenére élénk hétvégi nyüzsgés jelzi a környéket. A kikötő pénztára előtt hosszú sorban állnak az északi partra készülő utasok. A forgalmi irodában nagy várakozás előzi meg a hajók indulását. Vajon elérik-e a bűvös rekordszámot, az egy- milliomodikat? ... Tíz óra előtt néhány perccel a pénztárból örömmel közlik, hogy megváltották az egymilliomodik hajójegyet. Pillanatok alatt élénk nyüzsgés támad a forgalmi irodában. Vajon ki lehet a szerencsés kiránduló? Hamarosan ki is derül, hogy egy nagyon csinos NDK-beli hölgy az egymilliomodik hajóutas, aki a Szárszó nevű vízibuszra váltotta meg jegyét a túlsó parti kirándulásra.

Horváth Imre igzgató és Pincehelyi Károly kereskedelmi és forgalmi osztályvezető udvariasan invitálták a forgalmi irodába Christa Novakot, két barátnőjével együtt, akiknek társaságában készült a hajózásra. Az irodában már ott volt a napokkal ezelőtt összeállított ajándék. Az üzemigazgatóság műhelyében készített szép kivitelezésű mo- torcsónakmodel egy kis balatoni zászló és egy csokor virág társaságában. Horváth Imre igazgató meleg szavakkal köszöntötte az idei egymilliomodik balatoni hajóutast és adta át a kedves kis ajándékot.

Christa Novak az NDK-böl, Lipcséből jött Magyarországra. Életében most van először a Balatonon, (Káplár}

(VasÁntapi fetyijííetek

KÉPVISELŐINK

P

ár hónapja, hogy Somogy dolgozó népe urnákhoz járult, és megválasztotta országgyűlési képviselőit Még élnek bennünk a választási emlékek. A

különböző beszélgetéseken, gyűléseken az egyik fő

téma volt az új választási törvény, amelynek értelmében a képviselőket egyéni választókerületekben választják meg. Tetszett ez az embereknek. -így legalább ' jobban megismerjük képviselőinket, és jobban is tudunk vele együtt dolgozni« — mondták a választók a jelölő gyűléseken, S a választás óta eltelt néhány hónap máris fényesen igazolta, hogy az új választási törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy a választók nem csalódtak képviselőikben. Az új választási törvény nagyobb felelősséggel és önállósággal is felruházta a képviselőket.

Az utóbbi időben több napot töltöttem együtt megyénk képviselőivel, részt vettem munkaértekezleteiken, kiutaztam választókerületeikbe, és találkoztam velük munkahelyükön. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a választók iránti odaadás hatja át mindennapi munkájukat. Azt is tapasztaltam, hogy képviselőinknek sokkal bonyolultabb, szerteágazóbb, de konkrétabb is a munkája, mint korábban volt. Ez elsősorban abból adódik, hogy választókerületükben nagyobb az egyéni felelősségük, s nagy a kollektív együttes felelőssége is az egész megye fejlődéséért, helyzetéért, sorsáért.

N

ézzük ezt egy kicsit bővebben. Vegyük talán először az egyéni választókerületből fakadó »egyéni« felelősséget. Képviselőink most elsősorban egy meghatározott, »behatárolt« választókerületben dolgoznak. Itt igen sokrétű feladat vár rájuk. Mindenekelőtt képviselniük kell választóik érdekeit. S hogy ebbe mi tartozik? Nehéz volna mindezt egy-két mondatban meghatározni, de azért néhányat közülük: a dolgozók életkörülményeinek javítása; véleményük, javaslataik meghallgatása, továbbítása; gondjaik, panaszaik orvoslása; a választópolgárok tájékoztatása és még sok egyéb feladat. Hogy hivatásukat jól elláthassák, szoros kapcsolatot kell tartaniuk választókerületük párt-, tanácsi és tömegszervezeti, valamint gazdasági szerveivel, intézményeivel is. Vagyis, a képviselőnek együtt kell élnie, munkálkodnia a választókerület lakosságával, a politikai, gazdasági és kulturális élet irányítóival.

Az egyéni választókerületi rendszer azonban egyáltalán nem zárja ki képviselőink kollektív, összehangolt munkáját. Sőt erősíti és tairtalmassabbá teszi azt. Megyénk képviselőcsoportja egységesen küzd a megye érdekeiért; az iparfejlesztésért, a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a lakosság életkörülményeinek javításáért Mindezt természetesen a mépgazasági érdekek szem előtt tartásával teszi. Képviselőink mindkét irányú tevékenységét máris szép eredmények jelzik. A parlament legutóbbi ülésén például négy Somogy megyei képviselő mondta el véleményét a kormány előterjesztett programjáról. Felszólalásaik híven tükrözték a megye lakosságának véleményét, akaratát és óhaját, és egyúttal határozott állásfoglalást is jelentettek a párt és kormány politikája mellett. Képviselőink országházi felszólalásai a somogyi képviselőcsoport kollektív véleményét tükrözték, alapos, megfontolt helyzetismeretét is bizonyították. Az országgyűlési felszólalások képviselőink munkájának azonban csak az egyik megnyilvánulási formája. Ezenkívül a parlament két állandó bizottságában fejtik ki véleményüket és működnek közre az országgyűlés elé kerülő napirendek, beszámolók megvitatásában, előkészítésében.

Képviselőink egész tevékenységét a tervszerűség és a céltudatosság hatja át. Rendszeresen találkoznak megyénk politikai és gazdasági vezetőivel. Rendszeres és jó a kapcsolatuk az országos szervek, minisztériumok, főhatóságok és intézmények felelős beosztású képviselőivel, vezetőivel. Ezeken a találkozásokon a társadalmi, politikai és gazdasági élet legkülönbözőbb problémáiról, a gondok megoldásáról esik szó.

A képviselőcsoport-ülések a szó szoros értelmében magas szintű, alkotó munkaértekezletek. Olyan fórumok, ahol heves viták és eszmecserék közepette jó elképzelések, reális tervek és javaslatok születnek. Érdekes betekinteni például képviselőcsoportunk idei második félévi munkatervébe. Milyen témák szerepelnek benne? Csak egyet-kettőt ízelítőül belőlük: Somogy megye lakásépítési helyzete; a Munka Törvénykönyv-tervezet elemzése, vitája; Somogy megye 1968. évi költségvetési tervezete; a tsz-törvény- és a földtörvénytervezet megvitatása; a Somogy megyei iparfejlesztés és ipartelepítés helyzete; a belvízrendezésről hozott kormányhatározat végrehajtásának Somogy megyei tapasztalatai; a megye diákotthoni ellátottságának helyzete. Mind-mind rendkívül fontos, a lakosság zömét érintő és érdeklő problémák ezek. S a vitákat a képviselők széles körű tájékozódása előzi meg. így válnak termékennyé, alkotóvá munkaértekezleteik.

K'

épviselőink személyes kapcsolata élő és gyümölcsöző választóikkal. A rendszeres találkozások sokféle formát öltenek: tanácsüléseken, tsz- közgyűléseken, fogadónapokon, családlátogatások alkalmával stb. találkoznak az emberekkel. Képviselőink legfőbb törekvése, hogy ez a kapcsolat állandó és baráti legyen. A választók örülnek a találkozásoknak, hálásak érte. A gyakori találkozások kölcsönös bizalmat, megértést és tiszteletet teremt képviselőink és választóik között. A kaposvölgyi, a zselicségi szövetkezeti gazdák olyan szeretettel fogadták képviselőjüket, Losonczi Pál elvtársat, mint akit valóban közülük valónak tartanak. Száz és száz kérdéssel álltak elő. Érveltek, vitatkoztak a parasztság sorsáról, helyzetéről. És ami nagy dolog, a sajátos gondokat jól egyeztették az országos gondokkal. A képviselő és a választók jól megértették egymást. Illés Dezső elvtársat a marcaliak szinte »családtagnak« tekintik. Bizalommal fordulnak hozzá vezetők és egv szerű emberek egyaránt. Szirmai Jenő elvtársról, a táblák képviselőjéről így summázta véleményét egy ná- gocsi szövetkezeti paraszt: »Ismerjük, jól és szeretjük. Jó vele együtt lenni, öröm vele beszélgetni. Mindig lelket tud önteni az emberekbe.«

Képviselők ők a szó legnemesebb értelmében, a mi képviselőink. S a nép bízik bennük. Ez a bizalom őszinte és kölcsönös. És ez a jó benne.

; Wirth Lajos