Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-30 / 179. szám

Vasárnap, 1961. július 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP 29 000 KÖBMÉTER VÍZ NAPONTA Megalakult a Balatoni Vízművek Július 1-én a Somogy, a Veszprém és a Fejér megyei tanács hozzájárulásával új vállalat alakult Siófokon Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság Balatoni Vízművek elneve­zéssel. Mint azt a vállalat működési köréről szóló hiva­talos iratban olvastuk, első­sorban a fokozódó követel­mények tették szükségessé a létrejöttét. Feladata a vízter­melés, illetve a termelt víz kiszolgálása a Balaton, to­vábbá Nyírád, Sümeg, Ta­polca — később pedig a Ve­lencei-tó — térségében levő településeknek; feladata to­vábbá a szennyvízelvezetés egységessé tétele és a távo­labbi jövőben megépítendő balatoni regionális vízmű­rendszer üzemeltetése. Balaton és vizprobléma Gyimesi Béla, a vállalat igazgatója munkatársunknak adott nyilatkozatában a kö­vetkezőket mondotta a Bala­toni Vízművekről: — Á Balaton szezonjellege bizonyos specialitásokat rejt magában, gondolok itt arra, hogy nyáron a vízigény az átlagosnak sokszorosára nö­vekszik, emellett ilyenkor gondot okoz a balatoni víz ivóvízzé való tisztítása, a keletkező szennyvizek elhe­lyezése stb. Egy bizonyos: a balatoni víztéma sokkal na­gyobb súllyal jelentkezik az üdülőközpontokban, mint például egy községben, hi­szen ha itt nincs ivóvíz, ak­kor nem beszélhetünk kultu­rált üdülésről, pihenésről sem, — Első hallásra meg­hökkentő: Balaton és víz­probléma. Ilyen hatalmas kiterjedésű vizterület mel­lett miért létezhet vízellá­tási gond? — Bármilyen furcsának hat is, a balatoni települések nyolcvan százalékát karszt­vízzel vagy mélyfúrású ku­takból látjuk el ivóvízzel, és csupán a fennmaradó húsz százalék származik a a Balatonból. Megemlítek egy másik szemléltető ada­tot is: a tóparti üdülőhelye­ken egy meleg nyári napon huszonkilencezer köbméter vizet ad vállalatunk a háló­zatnak. Hogy miért csak húsz százalékkal részesedik a Balaton a vízellátásból? Egyrészt azért, mert a tó vi­zének a tisztítása igen költ­séges, másrészt pedig nyá­ron, a nagy melegben ez a fölmelegedett víztömeg ivó­vízként egyáltalán nem üdí­tő. Ehhez a témához tartozik az is,hogy az utóbbi időben egyre intenzívebb a biológiai élet a Balatonba, és ez igen sok nehézséget okoz. A káros vízinövényekről — Az intenzív bala­toni biológiai életről az utóbbi időben jó néhány érdekes publikáció jelent meg, így például a keszt­helyi Balatoni Múzeum munkatársai nyilvánosságra hozták azokat a sok év aprólékos munkájával ösz- szegyűjtött adatokat, ame­lyek a káros vízi növények elszaporodásáról adnak ké­pet. Egy másik jelzés arra figyelmeztet, hogy egyes hínárfajtáknak minden íze csíraképes, és ezért a ha­jók elterjedése óta valóság­gal »vetjük« a tóban ezt a kártékony növényt. Erre gondolt, amikor az inten­zív biológiai élet okozta gondokról beszélt? — Igen, ez a helyzet. S ha figyelembe vesszük, hogy 1970 után a Balaton körül épített kis vízművek nem lesznek képesek kielégíteni az ivóvízigényt, akkor sürge­tő feladattá válik a regioná­lis vízprogram megvalósítása. Első ütemben — mint a leg­szükségesebb — 1968-as kez­déssel Siófok és Zamárdi határában megkezdődnek egy vízmű építése, amely a tó vizét tisztítja ivóvíz minősé­gűvé. Ez a távlatban Szár­szó és Kenese között is ki­elégíti majd az igényeket. A későbbi tervek viszont arról szólnak, hogy a Nyírád kör­nyéki karsztvíz segíti majd a balatoni üdülőtelepek ivó- vízellátását. Szennyvízelvezetés — Nem kisebb gondot je­lent a szennyvíz elvezetése sem. Mi a helyzet jelen­leg? — Szennyvíztelep a Bala­ton körül tizenhárom helyen van, a déli parton azonban csak három. Legsürgősebben Balatonlellére tervezünk egy telepet, ezután a Balatoni Intéző Bizottság tervei alap­ján több központi üdülőtele­pen is létrehozunk ilyeneket. Ez nem lesz könnyű feladat, hiszem legfőbb gondunk je­lenleg mégis az, hogy a Ba­laton északi és déli oldalán a vállalathoz tartozó telepü­léseken megteremtsük a biz­tonságos vízszolgáltatást, és a nyári szezonban a lehető ségekhez mérten megoldjuk a szennyvízelhelyezést is. Mindenesetre annyit már el mondhatok, hogy az OVF messzemenően segíti az új vállalat munkáját. Már a Dél-balatoni Vízmű idejében URH-lánccal kötöttük össze a területi vízműveket és a központot, most ezt bővíteni akarjuk, és bekapcsoljuk az URH-hálózatba az összes nagyobb települést és vízmü­vet. Tervünk még az is, hogy az észszerűség határán belül a víz- és szennyvízmű veket automatizáljuk, hogy ezzel is segítsük a balatoni vízellátást — mondotta be­fejezésül a Balatoni Vízmű­vek igazgatója. Polesz György A kombájnos és segédvezetője DOMBTETŐ TÖRÖKKOP- PÁNY HATÁRÁBAN, közel a faluhoz. EQharangozták a delet, de most nem perzsel a nap: felhők mögé bújt A háirom vontató »vezérei« még­is a pótkocsi alatt ülnek, csak a szikár és idős kombájnel­lenőr, Györki József áll a kocsi mellett, messziről lát­szó, sárga szalmakalapja most is a fején van. — ötödik éve bíznak meg nyaranta a kombájnellenőri munkával. Most két gépállo­mási kombájn dolgozik ná­lunk, mondhatom, nagyon jó munkát végeznek. Az egyi­ken Mayer Gyula és Bállá Sándor, a másikon Varga Já­nos meg a felesége a kezelő. Nagyon jól dolgoznak, ezeket a gépeket még nem kellett szidni hiba miatt. A három vontató vezetője, Bognár György, Takács Já­nos és Szabó Béla helyesli az idős ember szavait. Közben megismertetnek egy vígkedé- lyű, napbarnított menyecské­vel, Varga Jánosnéval. ö az egyik kombájnos segédve­zetője. Férj és feleség har­madik éve dolgoznak együtt az aratásban a törökkoppá- nyi gabonatáblákon. Itt az ebédidp, a férj is leszáll a gépről. Az asszony fölírja a teljesítményt. Ez az ő dol­ga meg a kombájn zsírozása, karban tartása. Igaz, úgy mondják a vontatósok, lát­ták már amikor ő vezette a gépet, de ezt őmaga be nem vallja. — Július 3-a óta dolgozunk itt, de se hozzánk, se a má­sik kombájnhoz nem jött még ki a műhelykocsi. Nem kellett. Nekünk 38 vagon az eddigi teljesítményünk, ezt értük ed 350 holdon. Nem mindenütt fizet egyformáin jól a gabona, és tessék nézni, milyen terep ez. Dombok, vízmosások... De olyan táb­lát még nem adtak, amit ne vállaltunk volna. VARGA JÁNOS 1953«ban ült először kombájnra .Az ak­kori AC-t azóta szovjet gyártmányú kombájnok vál­tották fel, most SZK—4-es- sel dolgozik a házaspár. — Én mutattam meg a tö- rökfcoppányiaknak akkor, mi­lyen is a kombájn, amit az­előtt csak képen láttak — mondja a férj. Előfordul, hogy este tízig, tizenegyig dolgoznak, a gép lámpái adják a világosságot. A kereset 65 százaléka a férjé, 35 százalék a feleségé, azaz a teljes kereset a csa­ládban marad. Vargáné emel­lett teljes részt vállalt a kö­zösben a kapásnövények meg­munkálásából és betakarításá­ból, s ha vége az aratásnak, visszatér ismét a kertészetbe, ahol dolgozik. — A kapálással idejében végeztem a vállalt részen, ar­ra a földre már csak beta­karításkor kell mennem — mondja. A SZÖVETKEZET ELÉ­GEDETT a munkájukkal, ezt hallottam az irodán, a domb­tetőn szállítmányra váró von­tatósoktól, az idős ellenőrtől, s elismerően beszélt Vargá- ékról és Mayerékról, a gépál­lomási kombáj nősökről a me­gyei igazgatóság vezetője is. Vargáékmál a férj és a fele­ség, a kombájnos és segéd ve­zetője — a család dolgozik együtt a gépen immár a har­madik nyáron. A tapasztala­tok szerint: közmegelégedésre! Hemesz Ferenc Értesítés Értesítjük az utazóközönséget, hogy július 30-án, vasárnap 9.3ÍMÓ1 12 óráig a Május 1. utcán az 1-es, 2-es, 7-es és 11-es helyi járatú buszok nem hözlehedneh. A 4-es számú helyi járat a Május 1. utca érintése nélkül fog közlekedni. 13. sz. AKÖV (88383. Virágfplvonulás után keresse fel ma délután a Cseri ligetet. SPORTMŰSOR - JULÜLIS SZABADTÉRI TÁNC (6266) Megajándékozták az idei egymilliomodik iiajóatast Helyszín: a MAHART Ba­latoni Hajózási Üzemigazga­tóságának siófoki kikötője. A pontos idő 10 óra harminc perc. A kikötőben a Beloian­nisz személyhajó és a Szár­szó nevű vízibusz várja uta­sait. A kissé felhős, szeles, de fülledt meleg ellenére élénk hétvégi nyüzsgés jelzi a kör­nyéket. A kikötő pénztára előtt hosszú sorban állnak az északi partra készülő utasok. A forgalmi irodában nagy várakozás előzi meg a hajók indulását. Vajon elérik-e a bűvös rekordszámot, az egy- milliomodikat? ... Tíz óra előtt néhány perccel a pénz­tárból örömmel közlik, hogy megváltották az egymilliomo­dik hajójegyet. Pillanatok alatt élénk nyüzsgés támad a forgalmi irodában. Vajon ki lehet a szerencsés kiránduló? Hamarosan ki is derül, hogy egy nagyon csinos NDK-beli hölgy az egymilliomodik ha­jóutas, aki a Szárszó nevű vízibuszra váltotta meg je­gyét a túlsó parti kirándulás­ra. Horváth Imre igzgató és Pincehelyi Károly kereske­delmi és forgalmi osztályve­zető udvariasan invitálták a forgalmi irodába Christa No­vakot, két barátnőjével együtt, akiknek társaságában készült a hajózásra. Az irodában már ott volt a napokkal ezelőtt összeállított ajándék. Az üzemigazgatóság műhelyében készített szép kivitelezésű mo- torcsónakmodel egy kis bala­toni zászló és egy csokor vi­rág társaságában. Horváth Imre igazgató meleg szavak­kal köszöntötte az idei egy­milliomodik balatoni hajó­utast és adta át a kedves kis ajándékot. Christa Novak az NDK-böl, Lipcséből jött Magyarország­ra. Életében most van elő­ször a Balatonon, (Káplár} (VasÁntapi fetyijííetek KÉPVISELŐINK P ár hónapja, hogy Somogy dolgozó népe urnákhoz járult, és megválasztotta országgyűlési képviselőit Még élnek bennünk a választási emlékek. A különböző beszélgetéseken, gyűléseken az egyik fő téma volt az új választási törvény, amelynek értel­mében a képviselőket egyéni választókerületekben vá­lasztják meg. Tetszett ez az embereknek. -így legalább ' jobban megismerjük képviselőinket, és jobban is tudunk vele együtt dolgozni« — mondták a választók a jelölő gyűléseken, S a választás óta eltelt néhány hónap máris fényesen igazolta, hogy az új választási törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hogy a választók nem csa­lódtak képviselőikben. Az új választási törvény nagyobb felelősséggel és önállósággal is felruházta a képviselőket. Az utóbbi időben több napot töltöttem együtt me­gyénk képviselőivel, részt vettem munkaértekezleteiken, kiutaztam választókerületeikbe, és találkoztam velük munkahelyükön. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a vá­lasztók iránti odaadás hatja át mindennapi munkáju­kat. Azt is tapasztaltam, hogy képviselőinknek sokkal bonyolultabb, szerteágazóbb, de konkrétabb is a mun­kája, mint korábban volt. Ez elsősorban abból adódik, hogy választókerületükben nagyobb az egyéni felelőssé­gük, s nagy a kollektív együttes felelőssége is az egész megye fejlődéséért, helyzetéért, sorsáért. N ézzük ezt egy kicsit bővebben. Vegyük talán először az egyéni választókerületből fakadó »egyéni« felelősséget. Képviselőink most első­sorban egy meghatározott, »behatárolt« választókerület­ben dolgoznak. Itt igen sokrétű feladat vár rájuk. Min­denekelőtt képviselniük kell választóik érdekeit. S hogy ebbe mi tartozik? Nehéz volna mindezt egy-két mon­datban meghatározni, de azért néhányat közülük: a dol­gozók életkörülményeinek javítása; véleményük, javas­lataik meghallgatása, továbbítása; gondjaik, panaszaik orvoslása; a választópolgárok tájékoztatása és még sok egyéb feladat. Hogy hivatásukat jól elláthassák, szoros kapcsolatot kell tartaniuk választókerületük párt-, ta­nácsi és tömegszervezeti, valamint gazdasági szerveivel, intézményeivel is. Vagyis, a képviselőnek együtt kell élnie, munkálkodnia a választókerület lakosságával, a politikai, gazdasági és kulturális élet irányítóival. Az egyéni választókerületi rendszer azonban egyál­talán nem zárja ki képviselőink kollektív, összehangolt munkáját. Sőt erősíti és tairtalmassabbá teszi azt. Megyénk képviselőcsoportja egységesen küzd a megye érdekeiért; az iparfejlesztésért, a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a lakosság életkörülményeinek javításáért Mindezt ter­mészetesen a mépgazasági érdekek szem előtt tartásával teszi. Képviselőink mindkét irányú tevékenységét már­is szép eredmények jelzik. A parlament legutóbbi ülésén például négy Somogy megyei képviselő mondta el véleményét a kormány előterjesztett programjáról. Felszólalásaik híven tükrözték a megye lakosságának véleményét, akaratát és óhaját, és egyúttal határozott állásfoglalást is jelentettek a párt és kormány politi­kája mellett. Képviselőink országházi felszólalásai a so­mogyi képviselőcsoport kollektív véleményét tükrözték, alapos, megfontolt helyzetismeretét is bizonyították. Az országgyűlési felszólalások képviselőink munkájának azonban csak az egyik megnyilvánulási formája. Ezen­kívül a parlament két állandó bizottságában fejtik ki véleményüket és működnek közre az országgyűlés elé kerülő napirendek, beszámolók megvitatásában, előké­szítésében. Képviselőink egész tevékenységét a tervszerűség és a céltudatosság hatja át. Rendszeresen találkoznak me­gyénk politikai és gazdasági vezetőivel. Rendszeres és jó a kapcsolatuk az országos szervek, minisztériumok, főhatóságok és intézmények felelős beosztású képviselői­vel, vezetőivel. Ezeken a találkozásokon a társadalmi, politikai és gazdasági élet legkülönbözőbb problémái­ról, a gondok megoldásáról esik szó. A képviselőcsoport-ülések a szó szoros értelmében magas szintű, alkotó munkaértekezletek. Olyan fórumok, ahol heves viták és eszmecserék közepette jó elképzelé­sek, reális tervek és javaslatok születnek. Érdekes bete­kinteni például képviselőcsoportunk idei második fél­évi munkatervébe. Milyen témák szerepelnek benne? Csak egyet-kettőt ízelítőül belőlük: Somogy megye la­kásépítési helyzete; a Munka Törvénykönyv-tervezet elemzése, vitája; Somogy megye 1968. évi költségvetési tervezete; a tsz-törvény- és a földtörvénytervezet meg­vitatása; a Somogy megyei iparfejlesztés és ipartelepí­tés helyzete; a belvízrendezésről hozott kormányhatáro­zat végrehajtásának Somogy megyei tapasztalatai; a megye diákotthoni ellátottságának helyzete. Mind-mind rendkívül fontos, a lakosság zömét érintő és érdeklő problémák ezek. S a vitákat a képviselők széles körű tájékozódása előzi meg. így válnak termékennyé, alko­tóvá munkaértekezleteik. K' épviselőink személyes kapcsolata élő és gyümöl­csöző választóikkal. A rendszeres találkozások sokféle formát öltenek: tanácsüléseken, tsz- közgyűléseken, fogadónapokon, családlátogatások alkal­mával stb. találkoznak az emberekkel. Képviselőink leg­főbb törekvése, hogy ez a kapcsolat állandó és baráti le­gyen. A választók örülnek a találkozásoknak, hálásak érte. A gyakori találkozások kölcsönös bizalmat, megér­tést és tiszteletet teremt képviselőink és választóik kö­zött. A kaposvölgyi, a zselicségi szövetkezeti gazdák olyan szeretettel fogadták képviselőjüket, Losonczi Pál elvtársat, mint akit valóban közülük valónak tartanak. Száz és száz kérdéssel álltak elő. Érveltek, vitatkoztak a parasztság sorsáról, helyzetéről. És ami nagy dolog, a sajátos gondokat jól egyeztették az országos gondok­kal. A képviselő és a választók jól megértették egymást. Illés Dezső elvtársat a marcaliak szinte »családtagnak« tekintik. Bizalommal fordulnak hozzá vezetők és egv szerű emberek egyaránt. Szirmai Jenő elvtársról, a tá­blák képviselőjéről így summázta véleményét egy ná- gocsi szövetkezeti paraszt: »Ismerjük, jól és szeretjük. Jó vele együtt lenni, öröm vele beszélgetni. Mindig lel­ket tud önteni az emberekbe.« Képviselők ők a szó legnemesebb értelmében, a mi képviselőink. S a nép bízik bennük. Ez a bizalom őszinte és kölcsönös. És ez a jó benne. ; Wirth Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom