Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-27 / 176. szám
Csfltörtafc, 1967. Július 27. 3 SOMOGYI NÉPtAf Rohamosan fejlődik a Tabi Faipari Üzem A létszám megtízszereződött — A termelés tizenötször nagyobb az első évinél (Tudósítónktól.) Két évvel ezelőtt kezdte meg működését az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ tabi üzeme. Az indulás évében egymillió-háromszázezer, tavaly több mint két és fél millió farint értékű kaptárt, itatót, anyaszáilítót és párosítót gyártottak a méhészeknek. Az év első hat hónapjában több mint kétmillió forint értékű méhészeti eszköz készült Tabán. A létszám a kezdeti tizenegyről százra emelkedett. A második félévben a létszámot mintegy százötvenre növelik. Tavaly vasvázas raktárt, egy-egy összeállító, festő és karbantartó üzemrészt építettek. Az eredeti irodaépületben női és fém öltözőt, hideg-meleg vízzel ellátott mosdót és zuhanyozót alakítottak ki, valamint éttermet létesítettek. A régi helyett új irodaépületet vásároltak és rendeztek be. Az idén mintegy két és fél millió forint költséggel szárítóberendezéssel ellátott uj üzemcsarnok, vasvázas anyagraktár, valamint az üzem körül új kerítés épül. Számos új famegmunkáló gépet helyeztek és helyeznek üzembe. Még az idén korszerű porelszívó berendezést szerelnek föl valamennyi üzemrészben. Az eredeti tervek szerint a tabi üzem 3 300 000 forint értékű méhészeti eszközt állított volna elő. A profilbővítés révén azonban mintegy 15—16 millió forintra ugorhat fel a termelés. A méhészeti eszközökön kívül a lakás- és egyéb építkezésekhez faipari termékeket is gyárt a tabi üzem. Éppen ezért az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ Tabi Faipari üzeme néven működik tovább. Külföldi kiállításra készül az Asztalosipari Ktsz Kül- és belföldön egyaránt ismertek a Kaposvári Asztalosipari Ktsz jó minőségű és szép bútorai. Az ARTEX a közelmúltban barokk stílusú nőd íróasztalokat rendelt a szövetkezettől. A kecses asztalokat gazdagon díszítik intarziával. A külkereskedelmi vállalat egyelőre tizenötöt rendéit ebből a bútorból. Az OKISZ országos pályá zatán díjat nyert stílbútort szintén a kaposvári ktsz készíti el. Már készül a faragásokkal és intarziával díszített stílbútor prototípusa. Vincze Károly elnök elmondta, hogy a kész bútort zsűri veszi át a fővárosban, s az ősszel külföldi kiállításra küldik — ha megfelel. Drezdába viszi el a kaposvári asztalosok keze- munkáját. TANÁCSKOZÁS a Nagyatádi Komfort Ktsz fejlesztéséről A Nagyatádi Komfort Ktsz-t a megye és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége fejleszteni kívánja. Már a múlt évben elhatározták, hogy a szövetkezet lehetőséget és anyagi támogatást kap anyag- mozgató eszközök (targoncák, kézi kocsik stb.) gyártására. Elkészült a program is. Eszerint a ktsz a régi laktanya- épületben gyártaná az emlíA megyei pártbizottság ipari osztálya nagy figyelerrv- mel kíséri a feladat végrehajtását. A napokban a megyei pártbizottságon a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatósága, a Komfort Ktsz, a Péosi Tervezőiroda, a KISZÖV Műszaki Ellenőrzési Iroda, a Nagyatádi Járási Pártbizottság és tanács, valamint a KISZÖV Somogy megyei szervezete képviselőinek részvételével tanácskozást tartott az említett terv megvalósításával kapcsolatban. Az értekezleten sajnos nem alakult ki kedvező kép a program valóra váltásáról. A Magyar Nemzeti Bank SoA tanácskozás részvevői azt kutatták, hogyan lehetne elhárítani az útból az akadátett cikkeket (a profilt Budapestről telepítenék le.) Lehetőséget adnak a szövetkezetnek arra, hogy a régi laktanyát átalakíttassa, és erre a célra hosszú lejáratú hitelt vegyen igénybe. A tervezéssel a Pécsi Tervezőiirodát bízták meg. Már az idén be kellett volna építeni egymillió forintot. mogy megyei Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy központja nem bizonyosodott meg airról, hogy a beruházást érdemes megvalósítani, mert a program készítői nem bizonyították hitelt érdemlően, hogy a beruházás gazdaságos lesz. A bank ezért nem adta meg eddig a szükséges hitelt. A Pécsi Tervezőiroda képviselője elmondta, hogy a program módosítása után (egyszer módosították az eredeti programot) azért ígérték a kelleténél későbbi időre a tervek elkészítését, mert időközben az NDK-na’ 2v- arányú exporttervezést vá1 laltak. lyokat A KISZÖV Műszók i Ellenőrzési Iroda képviselője kijelentette, a gazdaságossághoz nem fér kétség, tehát érdemes a tervet megvalósítani. Megígérte, hogy a bank számára bővebb és alaposabb tájékoztatást nyújtanak. Sajnos a Pécsi Tervezőiroda képviselője nem sok biztatót mondott. Kijelentette, hogy legföljebb a legutóbb visszaigazolt időnél csak egy—másfél hónappal előbb szállíthatják a terveket. Ez pedig nem teszi lehetővé az idei kezdést. Ennél is nagyobb baj az, hogy időközben változtak a beruházási hitelfelvétel körülményei. Előreláthatólag jóval rö- videbb időre adnak hitelt, mint amennyire a szövetkezetnek szüksége lenne. Lesz e hitel? A tanácskozás részve ii úgy határoztak, hogy fölkérik a megye vezetőit, járjanak el az illetékeseknél a hosszú (legalább 20 éves) le- iáratú hitel megszerzése érdekében, s megteszik a szükséges Intézkedéseket a tervek mielőbbi elkészítésére. A Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetője megígérte: hogy ha megkapta az új gazdaságossági számítást, javaslatot tesz központjának a beruházás 'öltételeinek megteremtésére. ■ Sx. N. A bank szerint: nem gazdaságos A KISZÖV szerint: kétség sem fér a gazdaságossághoz HAZATALÁLTAK A minap egy délutáni . beszélgetés közben becsuktam a jegyzetfüzetemet, hogy ne lássam azokat a számokat, amelyeket előzőleg a járási tanácsnál írtam ki magamnak valamilyen kimutatásból vagy összesítésből. Bent a hivatalban még óriási jelentőséget tulajdonítottam a számoknak, aztán az emberekkel való beszélgetés meggyőzött, hogy a számok puszta elfogadása nem mindig elég; hogy a nagy számok mögött néha még nagyobb értékek rejlenek. Az érzések és a szavak szinkronja Becsuktam a jegyzetfüzetet, és figyeltem az emberek arcát. Kisgyaláni községi vezetők, tsz-tagok voltak, akik a faluról, a mezőgazdasági munkáról, a földdel való évezredes elkötelezettségükről beszéltek. Elbűvölten hallgattam őket, aztán hol a szemüket, hol a szájukat figyeltem, vajon teljes-e a szinkron az őszinteségük és a szájukon formálódó szó között. Biztos megélhetésről, perspektíváról beszéltek minden álparaszti romantika nélkül. Vallomásuk a földhöz való ragaszkodásról tiszta volt és cicomátlan. Csilingelő gulyáról, madárdaitól hangos mezőkről egy szó sem esett, annál több a gépekről, a téli foglalkoztatás megszervezéséről, a község gondjairól. A szavak és az érzések között te1 'es volt a szinkron. Így emlegették, ilven szívesen beszéltek a fiatalokról is, akik hazataláltak, és akiket még hazavámak a szövetkezetbe. A szerencse számai Ha róluk, a szövetkezeti fiatalokról írok, most is gondot okoz még, hitelt ad-e az újságolvasó annak, amit a kisgyalániakról elmondhatok. Amíg a falut jártuk, minduntalan ott motoszkált a fejemben, hogy a fiatalok szövetkezetébe csöppentem, hogy a jövő szövetkezetében járok. Néhány számot mégis hadd mondjak el. A kaposvári járásban jóval ötvenen felül van a szövetkezeti parasztság átlagéletkora, míg Kisgvalán- ban pontosan 35 év. A szántóterület nagyságához, a község lakóinak számához mérten Kisgyalánban észlelhető a legnagyobb visszaáramlás. A középiskolát végzett fiatalok brigádvezetők lesznek a gazdaságban. Fölvetődik a kérdés, mi hozta vissza ezeket az embereket, fiatalabbakat és idősebbeket, iparban dolgozókat és középiskolásokat, és amiért visszajöttek, vajon megtalálják-e a faluban. Többségük akkor sem a földtől, az istállós udvaroktól menekült, amikor elment, hanem a havi biztos jövedelem késztette őket a falu elhagyására. Azok a fiatalok, akikkel a magtárnál, a gépek mellett találkoztam, úgy éreztem, sohasem szégyellték, hogy végleg sohasem tudtak elszakadni a földtől, hogv évi szabadságukat is rendszeresen a határban, szüleiket, családjukat segítve töltötték el. Amit otthagytak: álmot űző, szűkös albérleti szoba, amelynek a falai mindig nedvesek, a levegője pedig mindig fojtóan száraz volt. Mellé a hideg koszt, a költséges utazgatások. Ez van mögöttük. A faluban valaki azt mondta rólúk.hogy ők azok, akik csak Kisgyalánban tudnak mosolyogni. Amikor arról faggattam őket, hogyan határozták el magukat, válasz helyett számokat mondtak. Harminc, harminchat, harmincnyolc, negyven, negyvenöt. Nyomban lottószámokra gondoltam. Pedig nem azok. Azt. azonban mégis rá lehet fogni, hogy szerencseszámok, az elmúlt öt év munkaegységértékei. Ezek a számok voltak a legcsábítóbbak a távol élők számára. Amikor a tsz megalakult, rá egv évre huszonegy forint volt a munkaegvség értéke. Most a duplájánál is több. Ez sok mindent megmagyaráz. Próbaidős szakemberek A négyszáz lakost számláló falu termelőszövetkezete már évek óta nem ismeri a munkaerőhiányt. Mégis szívesen fogadták vissza a tsz-iroda ajtaján kopogtató fiatalokat. Az elnök, aki maga is csak 32 éves, kiáll az új tagok mellett. Erre azért van szükség, mert a régiek, akik jóban, rosszban kitartottak, most jogosan elvárják, hogy a vezetőség rájuk számítson elsősorban a munkák elosztásakor. — Megtalálják a munkát a fiatalok is — mondja a tsz- elnök a magtár mellett. A gabonafelfúvó zajában alig értjük egymást Négv fiatal is dolgozik a gép mellett. Egyenletesen lapátolják az őszi árpát a gép torkába. Zsákolás helyett. A tanácselnök fél szemmel az épület apró ablakai felé hunyorít. — Sok ezerszer jártuk meg egy-egy nyáron a magtárlépcsőket, nem csoda, hogy elkoptak. Most meg bekapcsolják a gépeket, és a gabonát csak lapátolni kell a torkába. A gépek körül mindenütt fiatalokat találunk, ez áll legközelebb hozzájuk. Akik igazán szeretik a traktorokat, a munkagépeket, szívesen várnak rá egy-egy évet is, hogy megkaphassák. A többi termelési ágról is előjön a szó. Kiderül, hogy az állattenyésztésben egy fiatal sem dolgozik. Jelentkező még csak volna, de a régiek nem szívesen adják át a helyüket. Talán azért is, mert itt jól lehet keresni. De hol nem lehet? Fapír, ceruza kerül elő, számolgatunk. A havi 1300 forintos átlagkereset mindegyik üzemágban éven át biztosítottnak látszik. Vannak olyan napok, amikor 120—130 forintot is kereshetnek a dolgosabb fiatalok. Megtalálják a helyüket a szövetkezetben azok is, akik középiskolai tanulmányaik miatt hiányoztak évekig a faluból. Sülé- Géza és Széles Zoltán az idén érettségiztek a mezőgazdasági technikumban. Mindketten brigádvezetők lesznek a szövetkezetben. Megtalálták a helyüket Az idősebbek még emlékeznek egy kisgyaláni gazdára, aki az istálló küszöbén ébren alva várta a hajnalt, nehogy a munkában valaki megelőzze. Nem is sikerült senkinek, csak a veje kelt nála egyszer korábban. Azt mesélik, nem is fogadta el többet a köszönését. A kisgyaláni fiatalok, akik hazataláltak, parkot építenek a falu központjában, drótfonó, kosárfonó részleg létrehozását sürgetik a tsz-ben. Az ébren alvó, szorgos elődök nyomdokain űj falut szeretnének. A termelőszövetkezet és a tanács segíti a törekvéseiket. Presszösarkot szeretnének a művelődési otthonban, amihez a Göllei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet segítségét kérik. Otthont vagy legalább egy klubtermet szeretnének maguknak, Tavaly modem orvosi rendelő épült nemrég állandó filmvetítőt kapott a falu. A községitanács és a termelőszövetkezet szívesen áldoz kulturális célokra, könyvre, magnóra, ha a fiatalok is igénylik. Fehér József, Major Károly és Jánosi József, akik nemrég tértek vissza a falujukba, gyermekkoruk álmait látják megvalósulni maguk körül. Hogy ez az álom szebb és igazabb, mint amilyennek valaha is elképzelték, abban nekik is részük van. Lakásépítésre, televízióra, bútorra gyűjtenek, az otthonuk csinosítására. Sorolhatnám még a neveket is. Nagy Károlyét, Fitos Lajosét, Pintér Istvánét és a fiatalabbakét, akik megtalálták a számításukat Kis- Tvalánban. A megye, az ország bebarangolása után hazataláltak a faiuiukba. Nagy József IISIII A híres visontal bor termőhelyén ma kotrógépek dolgoznak. A Mátrai Szénbányászati Tröszt új külszíni fejtésén, 25 négyzetkilométernyi területen 40—50 méter mélyen, több mint tíz méter vas tagságú lignitréteg húzódik, mely nek mennyiségét a geológusok 200 millió tonnára becsülik. A külszíni fejtés, csak anny iban bánya, amennyiben innen is szenet termelnek ki; a módsze rek és az üzem képe azonban gyökeresen különbözik a megszokottól. A bányászok, kicsit esti fondárosan »gödörnek-« nevezik a kilométernyi hosszúságú nyitóár kot. Óriási marótárcsás kotrógén gyalulja le a szénréteg feletti földtakarót. A kitermeli földet szállítószalag továbbítja több kilométér távolságra, ahol egy másik gjépóriás, a hányórendező (képünkön) dombokká rendezi a gödörből »elfuvarozott-« földet. A géprendszer naponta 36 000 köbméter föld megmozgatására képes, vagyis tízezer kubikos helyett dolgozik, de még így is csak 1969-ben kerül a napvilágra a föld alól az ötven méter mélyben őizött szénkincs. Ezzel egy időben egy hatalmas építkezés is megkezdődött Visontán. A lignit hasznosítására itt helyben hőerőmű épül, melynek teljesítménye 600 megawatt lesz. A bánya a Német Demokratikus Köztársaság» az erőmű pedig a Szovjetunió műszaki segítségével épüL B. ft» L
