Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-22 / 146. szám

Csütörtök, igei. június 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Üj majort alakítanak ki a vízvári Vörös Csillag Tsz-ben. Eddig egy 104 férőhelyes növendékmar­ha istállót építettek föl. Most készül a 104 férőhelyes tehénistálló, majd a borjúnevelő és a lóis­tálló. Az építkezés 4,5—5 millió forintba kerül. Kapucédula KIESETT 57 780 perc — Naponta harminc-negy­ven kilépő van a gyárból. Akinek az OTP-ben van dol­ga, bútort szándékozik venni, kapucédulát kér, s félórára, sőt többre abbahagyja a mun­kát Egy szék miatt tizenkét­szer elmennek a bútorboltba. Az a baj, hogy egy időben zárnak az üzletek és a mun­kahelyek. Valamit tenni kell, hiszen értékes percek vesznek eV Müller László, a Ruhagyár igazgatója mondta el ezt a városi párt-vb ülésén. A munkaügyi osztályvezető asztalán vastag spárgával át­kötött hatalmas köteg kapu­cédula. Mellette az összesítés a májusi kilépésekről. — Hány órát töltöttek a dolgozók a kapun kívül? — Kilencszázhatvanhárom óra esett ki a termelésből. Ebből ötszáztizenhét magán­ügy miatt. A hivatalokban és a boltokban nyolcvannyolc, az OTP-nél tizenkét, az or­vosnál százhetvennyolc órát töltöttek a ruhagyáriak — mondja Szedő Pálné. — S hányán kértek cédu­lát? Az osztályvezető megszá­molja a neveket. — Százhatvannyolcan, de több alkalommal. — S hány órát fizettek ki? — Mindössze száztizenötöt. Ha magánügyben van távol a dolgozó, vonatkésés miatt később áll munkába, ezt nem fizeti meg a gyár. A hi­vatalos távollétre bért kapnak a dolgozók. — Szóval nem jó üzlet a kilépés? Szedő Pálné előveszi a bér­jegyzéket, s megnézi az egyik többszöri eltávozó keresetét. — Látja, csak ennél az egy dolgozónál száz forinttal ke­vesebb a bér. dulát azzal, hogy fogászati szakrendelésre mennek, pe­dig oda délelőtt és délután is mehetnek, a két műszak sem zavarja a kezelést. Légrádi József termelési főosztályvezetőtől azt kérdez­tem meg, mennyibe került a vállalatnak a májusi 963 óra távoliét. — Kétszázötven kiskamasz öltönyt lehet megvarrni eny- nyi idő alatt. Egy szalag kétnapi normá­ja esett ki. Ez bizony na­gyon sok. A gyár munkát tervez ezekre az órákra is, ha nem esne ki ennyi, többet termelhetne. Sok gyárban jártam már, határozottan ál­lítom, hogy máshol nincs ennyi kilépés. — A többi dolgozót is za­varja? — Természetesen, hiszen a Ruhagyárban szalagon dol­goznak a munkások. Ha va­laki elmegy, mást kell a he­lyére ültetni. A helyettesítő azonban nem .-smeri olyan jól azt a műveletet, s így kevesebbet varr, mint a tár­sa. Ez a szalag bérezését ugyancsak zavarja. — Miért mennek el az em­berek munkaidőben? — Az egyik asszonynak te­lefonál a férje, ha most nem mennek el a boltba, nem tudják megvenni a kiválasz­tott bútort. Más személyi köl­csönt vesz föl, s a kezeseket is a gyárból viszi. Jó volna, ha az OTP délutáni ügyeletet is tartana, akkor a délelőttös műszakban dolgozók, a mun­kaidő után mehetnének a hivatalba. Kék ruhában, egyensapká- val a fején áll a fülkében Rézbányái János főportás. A Dimitrov utcai kapun mennek ki a munkások, itt adják le a kapucédulát. Most is van hat az asztalon, s ez hét és ne­gyedóra kiesést jelent. — Mikor mennek el a leg­többen? — Szombaton. A hétközna­pi kétszerese, sőt háromszoro­sa. — Sok az egyforma arc? — Ismétlődik. Onnan tu­dom, ki a ritka kilépő, hogy azt sem tudja, mit csináljon a kapucédulával. A másik nyújtja, s hozzáteszi: aztán nehogy többet írjon be! Kísérőm Csonka István ren­dész megjegyzi, hogy nemcsak májusban volt sok a kilépés, hanem máskor is. — Elintéztük, hogy a gyár­ban tartsák meg a tüdőszű­rést. Erre a városi szűrésre is beidézték a dolgozókat, hiába mondták, hogy már voltak. Az a véleményem, hogy az ügyek többségét el lehetne intézni munkaidő előtt vagy után. Persze sok­kal kényelmesebb a munká­ból elkéretőzni, akkor meg­marad a szabad idő! Nagyon sok gondot okoz a gyárnak ez a »-népvándorlás*«. Zavarja a szalagok munkáját, csökkenti a termelékenysé­get. Senki sem tudja ellen­őrizni megnyugtatóan, hogy oda mennek-e a magánügy- ban kilépők, ahova elenged­ték őket. Többször előfordult már, hogy becsapták a gyá­rat. Ez az ügy egyik oldala. A másik, hogy a hivataloknak és a kereskedelemnek is oda kellene figyelnie a kaposvári gyárak és vállalatok gondjá­ra. A »népvándorlás*« megszün- teiese forintban érződne a dolgozók borítékában és a gyár mérlegében is. Lajos Géza ÍMUNKÁSVÉDELMI \ 'ersenyi ♦ A balesetek megelőzé- i L séért folytatott küzdelem- % ben sokat várnak július- | ban a Somogy—Zala me- ? ♦ gyei Tégla- és Cserépipari £ Vállalattól. Ebben a hó- j napban ugyanis a vállalat ; valamennyi gyárában mun- | kásvédelmi vetélkedőt ren- | deznek. Csuka Albert, a £ vállalat munkásvédelmi csoportvezetője elmondta, hogy a gyárakban a leg­jobb eredményt elért mun­kások részvételével körzeti vetélkedőt rendeznek. A Somogybán, illetve Zalában megtartott körzeti vetélke­dők három első helyezett­je kerül a vállalati döntő­be. A legjobbakat min­denütt díjazzák. A verseny eredménye azonban nem a díj. Ha hozzájárul, ez a vetélkedő ahhoz, hogy csökkenjen a vállalaton belül a balese­tek száma, akkor megérte a fáradságot versenyzők­nek és rendezőknek egy­aránt. Jó lenne, ha nem­csak júliusban, hanem, egész esztendőn át vigyáz­nának egymásra az embe­I rek, megelőznék a balese­teket. Hiszen ebből első­sorban nem a vállalatnak, Í * hanem a munkásoknak származik előnyük. Víz a réten RekJ&enő naütésben igyekeztem nagykorpádi szénaforga­tókhoz. A kertek alján, a burgonya- meg a kukoricafoid folytatásában hosszan végighúzódó réten serénykedtek. Már messziről hangosan szólva figyelmeztettek: álljak meg és vár­jak rájuk, míg visszaérnek a kukorica széléhez, vagy pedig óvatosan menjek, nehogy bokáig süllyedjek a mocsaras-vizes ingoványba. Ilyen ez a rét. Néhány nappal ezelőtt még megbírta a traktort — gépi kaszával vágták le a füvet. Aztán rájött az eső, és most mélyebb fekvésű részein áll a víz. Jó fű termett rajta. Csak hát a széna betakarítását nehezíti az a körülmény, hogy ilyen kevés csapadéktól is vizenyőssé válik. Kereken 69 000 hold rétet tartanak nyilván a megyében. Szakemberek fölmérése szerint ebből 10 000 hold elmocsaraso- dofct, tehát elveszett a szénatermelés szempontjából, mert csak sás meg nád tenyészik rajta. Ha mindet nem lehet is vissza­szerezni, nagy része egészen biztosan megjavítható vízrendezés­sel. Az kell, hogy a lecsapoló hálózatot megtisztítsák, vagy ahol a szükség úgy kívánja, új medret készítsenek a réti ár­koknak. Az erre a célra alakult társulatok elsősorban a mezőkön vagy a szántóföldek szomszédságában dolgoztak. Még mindig sok az ilyen tennivalójuk is. Természetesen rétek szívóárkai­ról is gondoskodtak. Ezen a területen van hátra a legtöbb teen­dő. S egy-egy falu rétjeinek vízmentesítése egyedül az adott község termelőszövetkezetének a dolga, ha más gazdaság ebben nincs érdekelve. Tudunk róla, hogy helyenként szervezetten hozzáfogtak ehhez. A böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet például egész évben foglalkoztatja saját kubikus brigádját. Azon munkálkodnak, hogy a jövőben ne álljon meg a víz a rétjü­kön, ne ússzon még kiadós eső után se a száradóra levágott fű, a széna. Mint említettem, a szántóföld elsődleges víztelenítésén dol­goznak jobbára a társulatok. Ezek a szövetkezeti és állami gazdasági vízrendezéshez is megadják a kellő szakmai útmuta­tást. Az ügy szempontjából mindegy, hogy ki csinálja — a fon­tos az, hogy legyen rendben a rétek lecsapoló árokrendszere is. S ha végiggondoljuk a dolgot, ezzel is védjük a szántó­földet, méghozzá kettős értelemben. A rét jó árkain könnyeb­ben és gyorsabban levonul a mező vízfölöslege; a megjaví­tott rét fűhozamánafif növekedése lehetővé teszi, hogy a szán­tóföldön kisebb területre korlátozzuk a takarmánynövények termesztését. A Rinya-menti társulás idevágó adatait ismerem: 5258 hold­dal csökkenthetik ebben a térségben a mezei takarmányföl­deket, ha sás és nád helyett ismét jó és sok füvet ad a le­csapolt, megjavított rét nagy része. Ezzel egyidejűleg azt is elérik, hogy száraz lábbal bejuthasson az ember mindenütt oda, ahol ilyenkor még renden szárad a széna. K. J. Az aratásra készülnek Korszerűbb gabonáét vétel Maholnap munkába állnak a gépek a gabonatáblákon, el­kezdődik az aratás. Hogyan készült a termény átvételére a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat; hogyan szer­vezték meg a szállítást, a tá­rolást, az elszámolást: ezt kér­deztük meg Gábor Dávid igazgatótól és Rózsa György osztályvezetőtől. Tavaly alkalmazta a válla­lat először, s az idén kiszé­lesíti a jól bevált módszert, az úgynevezett naturgabona átvételét. Ez gyakorlatilag ab­ból áll, hogy a gazdaságok a gabona zömét a cséplőgéptől vagy a kombájntól egyenesen az átvevőhelyre szállítják, igaz ugyan, hogy a tisztítás költségét nekik kell fizetni, de ezzel meggyorsul az áruszállí­tás, és csökken a szállítási, ra­kodási idő és költség a gaz­daságokban. Tavaly 5000 va­gon gabonát már így vett át á. vállalat, s az idén még több­re számítanak. Százhúsz átvevőhelyet tart fenn a vállalat a megyében, s a gabona tisztítására úgy készültek fel, hogy a nagyabb telepeket húsz stabil és négy mozgatható, nagykapacitású tisztító berendezéssel szerelték föl. Így a termény tisztább, tá- rotóképesebb állapotban kerül A rendelkezésünkre álló ada­tok, a meghallgatott vezetők véleménye egy ponton talál­kozott, Föltétlenül meg kell szigorítani a kilépést. A Ru­hagyár a város szívében van, közel az OTP, a bútorüzlet, a Rendelőintézet. Van, aki olyankor is elkéretőzik, ami­kor nem volna rá szükség. Sokan állíttatnak ki kapucá­A hetvehelyi Egyetér­tés Mg. tsz-nél kiváló minőségű égetett mész kapható Nagyobb megrendelés esetén a helyszínre, il­letve a leadó állomás­ra történő szállítást is vállaljuk. (56817) a raktárakba. Az átvétel gyor­sítását szolgálja az is, hogy erre a célra garatokat szerel­tek fel a legtöbb raktárban. Hídmérleg dolgában még mindig van pótolni való, noha az idén is kettőt építet­tek, és így a nagyobb telepe­ken már ott van ez a mérő­eszköz. Még több hídmérlegre lenne szükség. A tavasz óta minden terme­lőszövetkezetet fölkeresett a vállalat, s megbeszélték a szállítások helyét, a lebonyo­lítás módját, s megállapodtak a termelőszövetkezeti átadók személyében is. Az átvétet időpontjának szinte nincse­nek korlátái: vasár- és ünnep­napokon is szállíthatják a ter­ményt a gazdaságok, s a vál­lalat jóváhagyja azt is, ha a tsz-ek és az átvevők éjszakai átvételében egyeznek meg. A szemes-termény minősí­téséhez — hektolitersúly, tisz­taság és nedvességtartalom megállapításához — minden átvevőhelyen megvannak a szükséges berendezések. A vállalat időnként a helyszínen ellenőrzi ezeket a vizsgálato­kat. De ilyen műszere a na­gyobb tsz-eknek is van, így maguk is ellenőrizhetik a ter­mény minőségét. Lehetőség van arra is, hogy együtt vé­gezzék ezt a munkát. Ha ned­ves a gabona, megállapodhat­nak, hogy a vállalat a tsz ter­hére száríttassa önköltségi áron. Tavaly például csak­nem 2000 vagon kenyérgabo­nát szárítottak, a marcali já­rásban a legtöbbet, a termés­nek mintegy 50 százalékát. Az idén erre a munkára öt nagy kapacitású és huszonegy Farmer szárítót állítanak rá. ezek naponta 140 vagonnyi gobanát száríthatnak. Az idei szárító kapacitás csak­nem 30 vagonnal növekszik a tavalyihoz képest, s a beren­dezéseket úgy helyezték el a megyében, hogy a »vizesebb*« járásokba — a barcsiba, a csurgóiba, a nagyatádiba és a marcaliba — jut belőlük a legtöbb. Előrelépést jelent a raktári anyagmozgatásban, hogy gabonafelfúvó, illetve felvonó csak azokon az átve­vőhelyeken nincs, ahol még ezután kerül sor a villamosí- iásra. A vállalat vezetői számíta­nak arra, hogy. mivel a me­gyében tavaly óta megnöve- kedett a kombájnok száma, a gatx>n>abetakarítás ideje meg­rövidül. Ebből következik, hogy rövid idő alatt nagyabb mennyiségű termény elhelye­zéséről kell gondoskodni. Tiz tárolószínt építettek ebben az évben. Hozzáfognak rövidesen a Kaposvári Nagy mai ómnál egy ezer vagonos siló készíté­séhez is. A múlt évihez ha­sonlóan viszont az idén is gond a tárolás. A becslések szerint a tava­lyihoz hasonló mennyiségű gabona átvételével számolhat a vállalat. S amíg tavaly kö­rülbelül 400 vagonnyit tárol­tak a szabad ég alatt, az idén ennek mintegy a kétszeresét kell így elhelyezniük. A ko­rábban igénybe vett gápállorná- si színeket ugyanis átalakít­ják műhelyekké. Az idén a bérelt színekben már csak 280 vagonnyi gabonának mar radt hely, s mintegy 1800 va­gon gabona elhelyezésére kö­töttek bértárolási szerződést termelőszövetkezetekkel és ál­lami gazdaságokkal. Az illetékesek kutassanak föl minden alltalmas helyet a gabona tároláséra, hiszen nem kisebb értékről, mint a ke­nyérről van szó. S hogy ide­jében tető alá kerüljön a megtermett kenyérnek való — ez közügy, mindannyiunk ér­deke. Hernesz Ferenc A böhönyei Szabadság Tsz húsz holdas, hétéve« gyümölcsösében az esős időjárás miatt eddig már ötször permeteztek. Képünkön éppen hatodszor végzi ezt a munkát Horváth László és Ko­vács József, hogy megvédjék a gyümölcsöst a varosod ás tói, a gombabetegségektöl. A KAPOSMÉRŐ—KADARKÚTI ÉPÍTŐIPARI KTSZ villanyszerelési munkát vállal AZONNALI KIVITELEZÉSRE ((6133) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom