Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-22 / 146. szám
Csütörtök, igei. június 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Üj majort alakítanak ki a vízvári Vörös Csillag Tsz-ben. Eddig egy 104 férőhelyes növendékmarha istállót építettek föl. Most készül a 104 férőhelyes tehénistálló, majd a borjúnevelő és a lóistálló. Az építkezés 4,5—5 millió forintba kerül. Kapucédula KIESETT 57 780 perc — Naponta harminc-negyven kilépő van a gyárból. Akinek az OTP-ben van dolga, bútort szándékozik venni, kapucédulát kér, s félórára, sőt többre abbahagyja a munkát Egy szék miatt tizenkétszer elmennek a bútorboltba. Az a baj, hogy egy időben zárnak az üzletek és a munkahelyek. Valamit tenni kell, hiszen értékes percek vesznek eV Müller László, a Ruhagyár igazgatója mondta el ezt a városi párt-vb ülésén. A munkaügyi osztályvezető asztalán vastag spárgával átkötött hatalmas köteg kapucédula. Mellette az összesítés a májusi kilépésekről. — Hány órát töltöttek a dolgozók a kapun kívül? — Kilencszázhatvanhárom óra esett ki a termelésből. Ebből ötszáztizenhét magánügy miatt. A hivatalokban és a boltokban nyolcvannyolc, az OTP-nél tizenkét, az orvosnál százhetvennyolc órát töltöttek a ruhagyáriak — mondja Szedő Pálné. — S hányán kértek cédulát? Az osztályvezető megszámolja a neveket. — Százhatvannyolcan, de több alkalommal. — S hány órát fizettek ki? — Mindössze száztizenötöt. Ha magánügyben van távol a dolgozó, vonatkésés miatt később áll munkába, ezt nem fizeti meg a gyár. A hivatalos távollétre bért kapnak a dolgozók. — Szóval nem jó üzlet a kilépés? Szedő Pálné előveszi a bérjegyzéket, s megnézi az egyik többszöri eltávozó keresetét. — Látja, csak ennél az egy dolgozónál száz forinttal kevesebb a bér. dulát azzal, hogy fogászati szakrendelésre mennek, pedig oda délelőtt és délután is mehetnek, a két műszak sem zavarja a kezelést. Légrádi József termelési főosztályvezetőtől azt kérdeztem meg, mennyibe került a vállalatnak a májusi 963 óra távoliét. — Kétszázötven kiskamasz öltönyt lehet megvarrni eny- nyi idő alatt. Egy szalag kétnapi normája esett ki. Ez bizony nagyon sok. A gyár munkát tervez ezekre az órákra is, ha nem esne ki ennyi, többet termelhetne. Sok gyárban jártam már, határozottan állítom, hogy máshol nincs ennyi kilépés. — A többi dolgozót is zavarja? — Természetesen, hiszen a Ruhagyárban szalagon dolgoznak a munkások. Ha valaki elmegy, mást kell a helyére ültetni. A helyettesítő azonban nem .-smeri olyan jól azt a műveletet, s így kevesebbet varr, mint a társa. Ez a szalag bérezését ugyancsak zavarja. — Miért mennek el az emberek munkaidőben? — Az egyik asszonynak telefonál a férje, ha most nem mennek el a boltba, nem tudják megvenni a kiválasztott bútort. Más személyi kölcsönt vesz föl, s a kezeseket is a gyárból viszi. Jó volna, ha az OTP délutáni ügyeletet is tartana, akkor a délelőttös műszakban dolgozók, a munkaidő után mehetnének a hivatalba. Kék ruhában, egyensapká- val a fején áll a fülkében Rézbányái János főportás. A Dimitrov utcai kapun mennek ki a munkások, itt adják le a kapucédulát. Most is van hat az asztalon, s ez hét és negyedóra kiesést jelent. — Mikor mennek el a legtöbben? — Szombaton. A hétköznapi kétszerese, sőt háromszorosa. — Sok az egyforma arc? — Ismétlődik. Onnan tudom, ki a ritka kilépő, hogy azt sem tudja, mit csináljon a kapucédulával. A másik nyújtja, s hozzáteszi: aztán nehogy többet írjon be! Kísérőm Csonka István rendész megjegyzi, hogy nemcsak májusban volt sok a kilépés, hanem máskor is. — Elintéztük, hogy a gyárban tartsák meg a tüdőszűrést. Erre a városi szűrésre is beidézték a dolgozókat, hiába mondták, hogy már voltak. Az a véleményem, hogy az ügyek többségét el lehetne intézni munkaidő előtt vagy után. Persze sokkal kényelmesebb a munkából elkéretőzni, akkor megmarad a szabad idő! Nagyon sok gondot okoz a gyárnak ez a »-népvándorlás*«. Zavarja a szalagok munkáját, csökkenti a termelékenységet. Senki sem tudja ellenőrizni megnyugtatóan, hogy oda mennek-e a magánügy- ban kilépők, ahova elengedték őket. Többször előfordult már, hogy becsapták a gyárat. Ez az ügy egyik oldala. A másik, hogy a hivataloknak és a kereskedelemnek is oda kellene figyelnie a kaposvári gyárak és vállalatok gondjára. A »népvándorlás*« megszün- teiese forintban érződne a dolgozók borítékában és a gyár mérlegében is. Lajos Géza ÍMUNKÁSVÉDELMI \ 'ersenyi ♦ A balesetek megelőzé- i L séért folytatott küzdelem- % ben sokat várnak július- | ban a Somogy—Zala me- ? ♦ gyei Tégla- és Cserépipari £ Vállalattól. Ebben a hó- j napban ugyanis a vállalat ; valamennyi gyárában mun- | kásvédelmi vetélkedőt ren- | deznek. Csuka Albert, a £ vállalat munkásvédelmi csoportvezetője elmondta, hogy a gyárakban a legjobb eredményt elért munkások részvételével körzeti vetélkedőt rendeznek. A Somogybán, illetve Zalában megtartott körzeti vetélkedők három első helyezettje kerül a vállalati döntőbe. A legjobbakat mindenütt díjazzák. A verseny eredménye azonban nem a díj. Ha hozzájárul, ez a vetélkedő ahhoz, hogy csökkenjen a vállalaton belül a balesetek száma, akkor megérte a fáradságot versenyzőknek és rendezőknek egyaránt. Jó lenne, ha nemcsak júliusban, hanem, egész esztendőn át vigyáznának egymásra az embeI rek, megelőznék a baleseteket. Hiszen ebből elsősorban nem a vállalatnak, Í * hanem a munkásoknak származik előnyük. Víz a réten RekJ&enő naütésben igyekeztem nagykorpádi szénaforgatókhoz. A kertek alján, a burgonya- meg a kukoricafoid folytatásában hosszan végighúzódó réten serénykedtek. Már messziről hangosan szólva figyelmeztettek: álljak meg és várjak rájuk, míg visszaérnek a kukorica széléhez, vagy pedig óvatosan menjek, nehogy bokáig süllyedjek a mocsaras-vizes ingoványba. Ilyen ez a rét. Néhány nappal ezelőtt még megbírta a traktort — gépi kaszával vágták le a füvet. Aztán rájött az eső, és most mélyebb fekvésű részein áll a víz. Jó fű termett rajta. Csak hát a széna betakarítását nehezíti az a körülmény, hogy ilyen kevés csapadéktól is vizenyőssé válik. Kereken 69 000 hold rétet tartanak nyilván a megyében. Szakemberek fölmérése szerint ebből 10 000 hold elmocsaraso- dofct, tehát elveszett a szénatermelés szempontjából, mert csak sás meg nád tenyészik rajta. Ha mindet nem lehet is visszaszerezni, nagy része egészen biztosan megjavítható vízrendezéssel. Az kell, hogy a lecsapoló hálózatot megtisztítsák, vagy ahol a szükség úgy kívánja, új medret készítsenek a réti árkoknak. Az erre a célra alakult társulatok elsősorban a mezőkön vagy a szántóföldek szomszédságában dolgoztak. Még mindig sok az ilyen tennivalójuk is. Természetesen rétek szívóárkairól is gondoskodtak. Ezen a területen van hátra a legtöbb teendő. S egy-egy falu rétjeinek vízmentesítése egyedül az adott község termelőszövetkezetének a dolga, ha más gazdaság ebben nincs érdekelve. Tudunk róla, hogy helyenként szervezetten hozzáfogtak ehhez. A böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet például egész évben foglalkoztatja saját kubikus brigádját. Azon munkálkodnak, hogy a jövőben ne álljon meg a víz a rétjükön, ne ússzon még kiadós eső után se a száradóra levágott fű, a széna. Mint említettem, a szántóföld elsődleges víztelenítésén dolgoznak jobbára a társulatok. Ezek a szövetkezeti és állami gazdasági vízrendezéshez is megadják a kellő szakmai útmutatást. Az ügy szempontjából mindegy, hogy ki csinálja — a fontos az, hogy legyen rendben a rétek lecsapoló árokrendszere is. S ha végiggondoljuk a dolgot, ezzel is védjük a szántóföldet, méghozzá kettős értelemben. A rét jó árkain könnyebben és gyorsabban levonul a mező vízfölöslege; a megjavított rét fűhozamánafif növekedése lehetővé teszi, hogy a szántóföldön kisebb területre korlátozzuk a takarmánynövények termesztését. A Rinya-menti társulás idevágó adatait ismerem: 5258 holddal csökkenthetik ebben a térségben a mezei takarmányföldeket, ha sás és nád helyett ismét jó és sok füvet ad a lecsapolt, megjavított rét nagy része. Ezzel egyidejűleg azt is elérik, hogy száraz lábbal bejuthasson az ember mindenütt oda, ahol ilyenkor még renden szárad a széna. K. J. Az aratásra készülnek Korszerűbb gabonáét vétel Maholnap munkába állnak a gépek a gabonatáblákon, elkezdődik az aratás. Hogyan készült a termény átvételére a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat; hogyan szervezték meg a szállítást, a tárolást, az elszámolást: ezt kérdeztük meg Gábor Dávid igazgatótól és Rózsa György osztályvezetőtől. Tavaly alkalmazta a vállalat először, s az idén kiszélesíti a jól bevált módszert, az úgynevezett naturgabona átvételét. Ez gyakorlatilag abból áll, hogy a gazdaságok a gabona zömét a cséplőgéptől vagy a kombájntól egyenesen az átvevőhelyre szállítják, igaz ugyan, hogy a tisztítás költségét nekik kell fizetni, de ezzel meggyorsul az áruszállítás, és csökken a szállítási, rakodási idő és költség a gazdaságokban. Tavaly 5000 vagon gabonát már így vett át á. vállalat, s az idén még többre számítanak. Százhúsz átvevőhelyet tart fenn a vállalat a megyében, s a gabona tisztítására úgy készültek fel, hogy a nagyabb telepeket húsz stabil és négy mozgatható, nagykapacitású tisztító berendezéssel szerelték föl. Így a termény tisztább, tá- rotóképesebb állapotban kerül A rendelkezésünkre álló adatok, a meghallgatott vezetők véleménye egy ponton találkozott, Föltétlenül meg kell szigorítani a kilépést. A Ruhagyár a város szívében van, közel az OTP, a bútorüzlet, a Rendelőintézet. Van, aki olyankor is elkéretőzik, amikor nem volna rá szükség. Sokan állíttatnak ki kapucáA hetvehelyi Egyetértés Mg. tsz-nél kiváló minőségű égetett mész kapható Nagyobb megrendelés esetén a helyszínre, illetve a leadó állomásra történő szállítást is vállaljuk. (56817) a raktárakba. Az átvétel gyorsítását szolgálja az is, hogy erre a célra garatokat szereltek fel a legtöbb raktárban. Hídmérleg dolgában még mindig van pótolni való, noha az idén is kettőt építettek, és így a nagyobb telepeken már ott van ez a mérőeszköz. Még több hídmérlegre lenne szükség. A tavasz óta minden termelőszövetkezetet fölkeresett a vállalat, s megbeszélték a szállítások helyét, a lebonyolítás módját, s megállapodtak a termelőszövetkezeti átadók személyében is. Az átvétet időpontjának szinte nincsenek korlátái: vasár- és ünnepnapokon is szállíthatják a terményt a gazdaságok, s a vállalat jóváhagyja azt is, ha a tsz-ek és az átvevők éjszakai átvételében egyeznek meg. A szemes-termény minősítéséhez — hektolitersúly, tisztaság és nedvességtartalom megállapításához — minden átvevőhelyen megvannak a szükséges berendezések. A vállalat időnként a helyszínen ellenőrzi ezeket a vizsgálatokat. De ilyen műszere a nagyobb tsz-eknek is van, így maguk is ellenőrizhetik a termény minőségét. Lehetőség van arra is, hogy együtt végezzék ezt a munkát. Ha nedves a gabona, megállapodhatnak, hogy a vállalat a tsz terhére száríttassa önköltségi áron. Tavaly például csaknem 2000 vagon kenyérgabonát szárítottak, a marcali járásban a legtöbbet, a termésnek mintegy 50 százalékát. Az idén erre a munkára öt nagy kapacitású és huszonegy Farmer szárítót állítanak rá. ezek naponta 140 vagonnyi gobanát száríthatnak. Az idei szárító kapacitás csaknem 30 vagonnal növekszik a tavalyihoz képest, s a berendezéseket úgy helyezték el a megyében, hogy a »vizesebb*« járásokba — a barcsiba, a csurgóiba, a nagyatádiba és a marcaliba — jut belőlük a legtöbb. Előrelépést jelent a raktári anyagmozgatásban, hogy gabonafelfúvó, illetve felvonó csak azokon az átvevőhelyeken nincs, ahol még ezután kerül sor a villamosí- iásra. A vállalat vezetői számítanak arra, hogy. mivel a megyében tavaly óta megnöve- kedett a kombájnok száma, a gatx>n>abetakarítás ideje megrövidül. Ebből következik, hogy rövid idő alatt nagyabb mennyiségű termény elhelyezéséről kell gondoskodni. Tiz tárolószínt építettek ebben az évben. Hozzáfognak rövidesen a Kaposvári Nagy mai ómnál egy ezer vagonos siló készítéséhez is. A múlt évihez hasonlóan viszont az idén is gond a tárolás. A becslések szerint a tavalyihoz hasonló mennyiségű gabona átvételével számolhat a vállalat. S amíg tavaly körülbelül 400 vagonnyit tároltak a szabad ég alatt, az idén ennek mintegy a kétszeresét kell így elhelyezniük. A korábban igénybe vett gápállorná- si színeket ugyanis átalakítják műhelyekké. Az idén a bérelt színekben már csak 280 vagonnyi gabonának mar radt hely, s mintegy 1800 vagon gabona elhelyezésére kötöttek bértárolási szerződést termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. Az illetékesek kutassanak föl minden alltalmas helyet a gabona tároláséra, hiszen nem kisebb értékről, mint a kenyérről van szó. S hogy idejében tető alá kerüljön a megtermett kenyérnek való — ez közügy, mindannyiunk érdeke. Hernesz Ferenc A böhönyei Szabadság Tsz húsz holdas, hétéve« gyümölcsösében az esős időjárás miatt eddig már ötször permeteztek. Képünkön éppen hatodszor végzi ezt a munkát Horváth László és Kovács József, hogy megvédjék a gyümölcsöst a varosod ás tói, a gombabetegségektöl. A KAPOSMÉRŐ—KADARKÚTI ÉPÍTŐIPARI KTSZ villanyszerelési munkát vállal AZONNALI KIVITELEZÉSRE ((6133) t
