Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-19 / 117. szám
Péntek. 1961. május 19. 3 SOMOGYI NBPtAP SEGÍTIK EGYMÁST Lépésben halad a palán- tázógép. Ahogy elmegy apor- hanyós földön, mögötte egyenes sorban, szabályos rendben szépen zöldellnek a paradicsompalánták. Az öt asszony közül kettő drávagárdonyi, három a darányi—drávata- másd szövetkezet tagja. Hogy kerültek egy gépre, miért dolgoznak együtt? Története van ennek. Az idei tavasz óta Keserű József kettős elnökként irányítja a két szövetkezetei Mindkettő kertészkedett korábban is, igaz a gárdonyiak jóval kisebb területen, mint az egyesített darányi—dráva- tamáisi szövetkezel — A határ szomszédos — mutat a távoli zöldellő gabonákra az elnök — és itt a kertészkedéshez jobbak a föltételek. Megbeszéltük az emberekkel, legyen egy helyen, egymás mellett a két gazdaság kertészete. így sakkal észszerűbb. A nagy szövetkezet adott a gárdonyiaknak nyolc hold földet, ők pedig másutt biztosítottak cserébe ugyanekkora területet takarmánytermelésre. Minden munka könnyebben szervezhető, jobban elvégezhető így. A darányi—tamási szövetkezetnek van öntözőberendezése, az idén már két palántázógé- pe, a gárdonyiaknak egy sincs. De így az ő kertészetük is öntözhető és éppen úgy gépesíthető, mint szomszédaiké. / Segítik egymást minden vonatkozásban — ez a szép, nemes törekvés jut kifejezésre. Az elszámolás kölcsönösségi alapon történik. A gárdonyiak télen gépet adtak a szállításhoz, most géppel rakják el az 5 palántáikat Két szomszédos gazdaság között számtalan alkalom kínálkozik, hogy kisegítsék egymást. S a támogatás akkor válik gyümölcsöző valósággá, ha sikerül kialakítani .ilyen baráti, emberi munkakapcsolatot mint itt 1, hMBMÍ A gárdonyi asszonyok életükben először most ülnek palántázógépen. A szomszédos gazdaság asszonyai tanítják őket. Kicsit szokatlan még ez a munka, gyorsan kell járni a kéznek, s ha ülnek is, bizony estére kelve érzik a derekukat De azért néhány forduló uitán már szépen, egyenletes távolságban sorakoznak a földben a palánták. — Hiába, bele kell jönni ebbe is. — És igaz, ami igaz, sok asszonyt sok fáradtságos haj- ladozástól ment meg a gép. Szaporodnak a zöldellő sorok, fogyogat az üres terület. A fordulónál fölemelik a fejüket, kémlelik az eget, de sehol egy felhő, a messzi kék égen vakítóan tűz a nap. — Holnap reggel öntözni kell... S az üdítő, nevelő víz egyforma sugárral hull majd a gárdonyiak és a darányiak frissen földbe rakott, szép palántáira ... V. M. KIÁLTÁS VÍZÜGYBEN mm Otvennégy munkás panasza GYŐZÖTT A KAPOSVÁRI JÁRÁS a barcsi járással folytatott páros versenyben Három évvel ezelőtt ver- senysaerzödést kötött a barcsi és a kaposvári járás. Mozgalmukat azzal a céllal kezdeményezték, hogy mindegyik járás termelőszövetkezeted évről évre jobb és jobb eredményt érjenek el. A helyzetet félévenként elemezték, évente tehát kétszer tartottak versenyértéke lést. 1966 második felének, illetve több tekintetben az egész múlt év teljesítésének mérlegelése egyszersmind a hároméves időszak lezárulását is jelenti. A most értékelt versenyszakaszban a kaposvári járás 1162 ponttal megszerezte az első helyet. A barcsi járás pontjainak száma 1127. Ez is mutatja, hogy fej fej mellett haladtak, s végeredményben mindkét járás túlteljesítette 1966. évi eredményességi tervét. A páros versenyben a mezőgazdasági termelés, árutermelés, áruértékesítés fejlődését, az állattenyésztési, az építkezési tervek és a tagság közösből eredő jövedelmének alakulását mérték. A közösen megszabott huszonhat feltétel közül tizenkilencre a kaposvári járás kapott most több pontot. A páros verseny három éve alatt megtartott hat értékelés során kétszer a barcsi járás volt az első. A két járás páros versenye az eltelt három év alatt egyre hatékonyabbá vált és rendszeres tapasztalatcselévé, hasznos együttműködéssé fejlődött. Ezen alapszik a nagyrészt tsz-vezetőkböl álló értékelő bizottságnak az a javaslata, hogy mindkét járásban vitassak meg a közeljövőben e versen., folytatásának föltéteKészülődés a mezőgazdasági kiállításra Gazdagnak ígérkező eredmény bemutató Összesítették az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár jelentkezési adatait. Amint azt a Kiállítási Iroda tájékoztatójából megtudhatjuk, a jelentkezésekben megnyilvánuló érdeklődés felülmúlja a várakozást, és az erediménybemutató magas színvonalúnak ígérkezik, a termelés nagy területen elért sikereit fogja szemléltetni és bizonyítani. Említésre méltó, hogy növénytermesztési témával 461, kertészeti termelvénnyel 237, gyümölcstermesztésig eredménnyel 139 és a szőlészet-borászat termékeivel 59 üzem jelentkezett Vegyük közülük a somogyiakat. A barcsi Vörös Csillag Tsz búzát, őszi árpát, burgonyát és kukoricát vihet a kiállításra. A jelentkezés elfogadásáról szóló döntés ismeretében a ráksd Űj Élet készülhet a búza, az igali Aranykalász a burgonya, a zi- mányi Béke a cukorrépa és a szöllősgyörökd Kossuth a dohány bemutatására. A nagyberki Pannónia Kincse Szőlőtársulás csemegeszőlővel vehet részt az eredménybemutatón. A megye állami gazdaságai közül három kért lehetőséget a részvételre A balatonnagy- berekeiek mentát, a balaton- újhelyiek a búza és a kukorica mellett paprikát, paradicsomot, zöldbabot és őszibarackot, a daránypusztadak pedig illóolaj tartalmú növényeket jelentettek be. Az állattenyésztési bemutatókon való részvételt a har- I madfokú felülvizsgálat dönti majd el. Erre a végleges értékelésre július közepéig kerítenek sort. Az útépítők abbahagyják a munkát, körénk sereglenek, s a szerszámjukra támaszkodva várják a beszélgetést. Kezükbe nyomom a szerkesztőségnek küldött panaszos levelet: »Hajnitól sötétedésig dolgozunk, építjük a 7. sz. műutat, most éppen Szemesnél. Már három hete elromlott a szivattyú motorja, s nincs víz a mosdóban. Amikor este hulla,- fáradtan hazamegyünk a Közúti Üzemi Vállalat szemest munkásszállására, a kútról kell vizet húznia annyi embernek ... Nincs módunkban körülbelül egy hónapja, hogy rendesen tisztálkodjunk.« — Így van ez, szentség — dohog egy köpcös munkás. — Ott van a mosdó, meleg víz folyhatna belőle... Ha már van a munkásszállón, akkor működjön! — szögezi le Havasi Károly. Egyre jobban belemelegszünk a beszélgetésbe. Király Imre párttitkár, Zóka Győri József munkásvódeimi előadó elkísért a panasz kivizsgálására, ők is hallhatják az emberek felháborodását — S képzeljék el, hogy ötvennégy munkás egy vécét használhatott... Volt aki hajnali négykor fölkelt, hogy előbb sorra kerülhessen — vette át ismét a szót Havasi Károly. S mi a véleménye Zsidi György brigád vezetőnek? — Szerintem beállíthattak volna egy tartalékmotort. Hatan laknak fekete munkások (a hitumenezőket hívják így) a szálláson. Ök mennek haza a legpiszkosaibban. — Milyen a kútról húzni vizet? — Képzelheti — mondja Szabó István gépkezelő. — Este negyed kilenckor érünk ha. za fáradtan, nem kényelmes a kútból húzni a vizet, amikor ott a hideg-meleg vizes csap. Pedig nekünk minden este mosdanunk kell... Megnéztük a munkásszállást. Hiába tekergettük a csapokat, nem folyt a víz, pedig aznap szerelték vissza a helyére a motort. — Most meg a nyomáskapcsoló rossz — mérgelődik Szabó Józzsef építésvezető. Ila valami baj van a vízszolgáltatással, ő ereszkedik le az aknába, s addig dolgozik, amíg újra meg nem indul a szivattyú. — Nézze, az az igazság, hogy ez a berendezés kiszolgálhat egy háztartást, de nem hatvan embert! A keverőtelepen, majd a munkásszállás udvarán a villanyszerelővel is beszéltünk. A magas, szemüveges Jäger Ernő azt mondta: — Ha kiküldik a nyomáskapcsolót, a feszmérőt, azonnal megcsinálom a berendezést. A motort most tekercselték, üzemképes, csak nem üzemeltethető, amíg rossz a kapcsoló. Amikor a taxival Szemes felé tartottunk, a munkásvédelmi előadó azt mondta, hogy május 10-én már volt víz a szállón. Szabó József építés- vezető és Simon Katalin adminisztrátor segítségével azonban kiderítettük, hogy a motor ásprilis végén romlott el, az ünnepre hazautazó munkások már nem tudtak megfür- dani. A mosdót fél hónapig nem lehetett használni, a vécét ugyanennyi ideig lehúzni. S amiért nagyon érdemes odafigyelni a levélben megírt kiáltásra: rohammunkát végeznek az útépítők a Balatoru parton, az idén kétszáz munkással többet összpontosított ide a vállalat, a szállások zsúfoltak, sok a panasz (például a Horváth-brigád a kemény fejalj akat kifogásolta. S a raktárban egy hete ott vannak a puha párnák, csak éppen nem szállították ki). Természetes, hogy ez kihat a munkakedvre, elkedvetleníti az embereket. Tizenkét órát, sőt ennél többet dolgozó munkásokról van szó, jogosan követelik, hogy mindig legyen viz a munkásszálláson. Csütörtökön este már folyt — legyen mindig ezután is. Lajos Géza Állatgondozók premizálása a termelőszövetkezetekben Kidolgozási módszereket ismertet és segédszámokat közöl útmutatásként. Állatgondozók premizálása termelőszövetkezetekben című szakkönyvében Béky László. A Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában megjelent mű szerzője a bevezetőben megállapítja; »A jövedelemrészesedés által érvényesülő közvetett személyi érdekeltség mellett az utóbbi évek során a növénytermelésben többféle, közvetlenül is ösztönző megoldás alakult ki és terjelt el. Ilyenek például a részes művelés, a nádudvari módszer stb. Az állattartásban ma is a munkaegység szerinti díjazás az általában jellemző. Nincs vagy csak lényegesen kisebb mértékben van lehetőség a természetbeli díjazásra, a részes megoldásokra és más hasonlókra. Ezért különösen fontos az állattartásban a helyes premizálás.« Éppen az állatgondozók helyes premizálása szükségességének megismertetése és jelentőségének bizonyítása az az elsődleges cél, amelyet szolgálni kíván e könyvével a szerző. A mű szerkezeti tagozódása jól igazodik a tartalom minél teljesebb közvetítésének, részletes és sokoldalú bemutatásának követelményeihez. Általános tudnivalók ismertetésével kezdődik a könyv. Helyet kapott ebben a fejezetben a prémium fogalmának meghatározása, a munkadíjjal való kapcsolatának megmutatása; a prémium fajtáinak felsorolása, a helyi premizálási rendszer kidolgozásának elvi és gyakorlati vo„MA MÁSKÉNT GONDOLKODNAK AZ EMBEREK” PAPP LÁSZLÓ, a tapso- nyi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke középkorú, napbarnított arcú, határozott kiállású parasztember. Született tapsonyi. 1959 óta elnöke a Rákóczi Tsz-nek, közben eredményesen elvégezte a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot. Ott volt az első megyei tsz- tanácskozáson, ott a termelőszövetkezetek első országos kongresszusán, s a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának és szociális albizottságának tagjává választották. A múlt év őszétől a Marcali Járási Pártbizottságnak is tagja. BESZÉLGETÜNK. Kérem, hogy magáról mondjon valamit, de ő a szövetkezetről beszél a legszívesebben. Évek során megtanult »nagyban« gondolkodni, mindig a közöst nézni, de nem tévesztve szem elő1, az egyént, gondjával, bajával, örömével. Nyolc év útját járjuk végig. — Szövetkezetünk megalakulásakor volt a legtöbb gond. A kétkedőkbe lelket önteni, a naevüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítani bizony nem volt könnyű. Épületek, gépek kellettek ... Ahogyan épült a gazdaság, úgy oszladozott az emberek kétkedése. Eleinte előfordult, hogy egyik-másik munkával elkéstünk, s elrothadt a felületesen kazlazott szalma. Csizmadia Tibor, párttitkárral meg a többi vezetővel megosztottuk magunk között a feladatot Politikai munka volt ez a javából. Arra vagyok kiváncsi, amivel elégedett, és arra is, amivel még elégedetlen. — Persze, hogy szívesebben beszél az ember arról, ami örömmel tölti el. Ilyesmiben mostanában gyakran van részem nekem is, meg a közösségünk tagjainak is. Aki ma szorgalmasan dolgozik nálunk, az jól él. Tavaly 30 forint volt a munkaegység nettó értéke. 1959- ben alig több mint másfél millió forint volt a szövetkezet tiszta vagyona, s a múlt év, végére ez tizenegy- millióval emelkedett. A tavaszi munkák a befejezéshez közelednek. Földben van a kukorica csaknem 600 holdon, s a háztájiban is végeztek mindennel. Szépek az őszi vetések, a termésátlagok meghaladhatják a tervezettet, ha nem jön közbe valami. Kilencven negatív tehenük van. Fejlődik a géppark, s ez nagyon fontos. Az elnök így mond'"- a gén az alappillér a gazdaságban. —1 Jólesik látni a közgyűléseken a megnyugodott arcokat. A szövetkezeti demokrácia megtartására ügyelünk. Segítjük a háztájit, de elvárjuk a tagoktól, hogy rendszeresen és szorgalmasan dolgozzanak a közösben. Körülbelül 600 szarvasmarhát 'tartanak most a gazdák. És nem tagadhatják, hogy a szorgalmuk jómódot teremtett számukra. A böhönyei TÜZÉP vezetője mondta a minap, hogy az építőanyagnak több mint a felét a tap- sonyiak viszik el. Egyre több a televízió, az autó, a motor- kerékpár a faluban, s a takarékbetét majdnem két és fél millió forint. Ma már másként gondolkodnak az emberek, mint néhány évvel ezelőtt. A kocsis, aki tavaly ősszel kukoricát hordott a mezőről, megállt és fölszedte a lehullott csöveket. És szólnak, ha valahol észrevesznek valami rendellenességet. Megnőtt azoknak a száma, akik féltik a közöst és rendre utasítják az önzőket. — AMIRŐL NEM SZÍVESEN BESZÉLEK? Ilyen is van. Hiányzik a pétisó, nem mindig megfelelő az alkatrészellátás. Aztán azzal sem dicsekedhetünk, hogy a hízott sertéseknél öt kiló abrakkal érünk el egy kiló súlygyarapodást. A szakember-utánpótlással sem lehetünk elégedettek. Ezek azok a problémák, amelyeket igyekszünk mostanában megoldani. — Mint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagja, hogyan látja a problémákat? — Ügy érzem, a műtrágya- ellátásban mutatkozó zavart ott is meg kellene beszélni, és a somogyi gazdaságok vízrendezésének ügyét szininatkozásai ugyancsak ebben a részben olvashatók. A könyv gerincét a második fejezet adja. Premizálási jogcímek szerint sorra veszi az állattenyésztési munkának mindazokat a szakaszait és elemeit, amelyekben kimutathatóan számottevő eredményt hoz a dolgozók közvetlenebb anyagi ösztönzése. Állatfajonként rendszerezve és állatféleségenként többváltozatot is közre adva igyekszik megkönnyíteni, illetve egyáltalán lehetővé tenni e széles terület áttekintését. A prémiumok mértékének számítási módja — ezt a címet viseli a harmadik fejezet, a befejező rész. Kimondottan gyakorlatias megoldásokról van itt szó. Mégsem tekintendő egyetlen ismertetett módszer sem kész receptnek vagy bárhol alkalmazható sablonnak. Útmutatás valamennyi példa, eligazítást ad mindegyik minta és változat, hogy figyelembevételükkel, felhasználásukkal minden tsz- ben kidolgozhassák vagy tökéletesíthessék saját premizálási rendszerüket Ennek a kis könyvnek a forgatását ezért ajánlhatjuk küiön is megyénkben, ahol a közös állat- tenyésztésnek az átlagosnál jóval nagyobb jelentősége van. úgy. Számottevő a belvízkár, és ezen valamiképpen segíteni kell. Tudom, a vízrendezés országos probléma, és hogy sok pénzre van szükség a megoldásához. De itt vannak például a sóvolyiak, akik adót fizetnek a vízkár miatt terméketlenné vált több száz hold föld után. Saját erejükből nem boldogulnak ... Papp László tsz-elnöknek mindennél fontosabb a közösség ügye. Most, miután tagja lett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, ezt a tulajdonságát mén több ember javára hasznosíthatja.
