Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-11 / 110. szám

Csütörtök; 1967. májas XL, SOMOGYI NÉPLAP 3 Készüljenek föl az önállóságra a ktsz-ek Ülést tartott a KISZÖV megyei választmánya Megyénk kisipari szövetkeze- Isi több mint háromszázmillió forint értékű termelési ered­ményt értek el tavaly. Az elő­ző évihez képest ötyenmilUOs a növekedés, s ilyen nagyságren­dű termelésemeikedésrc a so­mogyi szövetkezeti mozgalom fennállása óta nem volt példa. A külkereskedelemnek több mint harminchatmillió forint ér­tékű terméket adtak át me­gyénk ktsz-ei. Tavaly kétszáz­hetven emberrel foglalkoztatott többet a szövetkezeti ipar. A tavalyi nyereség összege meg­haladta a huszonötmillió forin­tot. A műit évben több mint tizenhétmillió forintot ruháztak be a szövetkezetekben. A har­madik ötéves tervben összesen hetvenmilliól fordítanak beru­házásra. A tavalyi eredmények­re épül a szövetkezeti ipar idei fejlődése. 19tí? első negyedében hatvanba tinillió forint volt a termelési érték, s háromszáz- negyvenhárommal nőtt a lét­szám. Az export és a termelé­kenység nem alakult ilyen jól, s noha az első évben három­millió volt a nyereség, több ktsz veszteségesen gazdálkodott. Ezekről a kérdésekről és az üj mechanizmusról tanácsko­zott tegnap délelőtt a KI­SZÖV megyei választmánya Laznicsek Imre elnök írásos és szóbeli beszámolója alap­ján. A vitáiban felszólaló szö­vetkezeti elnökök: Vass Béla, Pomucz János, Radnóti Lász­ló, Nagy Ferenc, Puskás Gyu­la elsősorban az idei fel­adatokról szóltak, kifogásol­ták, hogy akadályozza a ter­vek teljesítését az építőanya­gok hiánya, növeli a költsé­geket, hogy olyan anyagokat kénytelenek az ország másik részéből beszerezni, amely a Dunántúlon is megkapható volna. Szóvá tették az elnö­kök, hogy nincs elég gépko­csija a ktsz-eknek, a megle­vők régiek. A választmány tagjai annak a kérésüknek adtak kifejezést, hogy sokkal több információt, tájékozta­tást kapjanak az OKlSZ-tól az új mechanizmust illetően. A szövetkezeti bizottságok fel­adata és szerepe a szakszer­vezetekéhez hasonlóan meg­nő a mechanizmusban. Na­gyon fontos, hogy terjesszék a közgazdasági szemléletet. Somogyi JózseJ, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazga­tóságának főelőadója a beru­házások meggyorsítására, a fejlettebb technológia beveze­tésére, a gyártmányuk fej­lesztésére, a Balaton-parti szolgáltatás színvonalának emelésére és az elemző mun­kára hívta föl a figyelmet Deák Ferenc, a megyei tanács pari osztályának vezetője tol­mácsolta a megyei tanács el­nökének elismerését a tavalyi fejlődésért. Kiemelte, hogy a szövetkezeti ipar hozzájárult a foglalkoztatottsági gondok enyhítéséhez, az építőipari ter­melés növekedésével pedig a megye fejlesztéséhez. Az új mechanizmusról szólva hang­súlyozta, hogy a tanácsnak és a szövetkezeti iparnak szo­rosabbra kell fűznie a kapcso­latát Kelenhegyi Emil, az OKTSZ elnökhelyettese tájé­koztatta a választmányt, mi­lyen kérdésekkel foglalkozik az OKISZ vezetősége, milyen tájékoztatás várható a közel­jövőben a ktsz-eket foglal­koztató témákban. Hozzászó­lásában hangsúlyozta a mű­szaki fejlesztés fontosságát, felhívta a figyelmet a bedol­gozói és a gebúnes rendszer le­hetőségének a jobb kihaszná­lására. A választmány ülése Laz~ nicsek Imre zárszavával ért véget. L. G. KEREKASZTAL a hivatali pártszervezetek munkájáról- A pártszervezetek joga és kötelessége a területükön folyó munka átitató ellen­őrzése, a vezetők beszámol­tatása.*. (Az MSZMP Szer­vezeti Szabályzatából.) Balaitonf öld váron kéthetes tanfolyam részvevői voltak Somogy megve hivatali és intézményi pártszervezeteinek titkárai. Az aktuális bel- és külpolitikai kérdések, nép­gazdasági és ideológiai témák mellett természetesen szó esett a tanfolyamon a pártszervezetek munkájának to­vábbi javításáról a párt IX. kongresszusának . határozatai szellemében. Érthető, hogy a tanfolyam hallgatói első­sorban a módosított Szervezeti Szabályzat biztosította lehetőségekről érdeklődtek, hiszen most már megszűnt az a kettősség, ami a nem termelő üzemeket — a hi­vatalokat és az intézményeket — az ipari termelőüze­mektől korábban megkülönböztette. A tanfolyam egyik napján kerekasztql-beszélgetésre kértük fél Knoh Arankái, a Mosdósi Szanatórium, Ham­vas Jánost, a Nagyatádi Járási Tanács, Tüsér Pált, a Beruházási Bank meg Tóth Lajost, a Közúti Igaz­gatóság párttitkárát és Markos Dezsőt, a megyei tanács pártszervezetének képviselőjét. Arra kerestünk választ, hogy a kongresszus határozatai és a módosított Szerve­zeti Szabályzat milyen segítséget adnak munkájukhoz, hogyan élnek az új lehetőségekkel. — Ügy gondolom, a, hivatali pártszerve­zeteknek kettős feladatuk lesz — kez­di a beszélgetést Tüsér Pál. — A ml alapszervezetünk egészen új, nem áll nagy múlt mögöttünk, hiszen köz­vetlenül a pártkongresszus után alakult meg a Beruhá­zási Bank pártszervezete. Cé­lunk elsősorban az, hogy jól felkészüljünk az új gazdasá­gi mechanizmusra, és felké­szítsük erre dolgozóinkait is. Mindez azzal jár, hogy javí­tani akarjuk a munkafegyel­met, meg akarjuk szüntetni a korábban tapasztalt lazasá­gokat Nem nagy szavak, de így van: az egész gondolko­dásmódot szeretnénk átfor­málni, hogy az emberek na­gyobb felelősséget ^erezzenek az ügyfelek iránt, ne csak az aktát nézzék, hanem az embert is mögötte. Nálunk a gazdasági vezető is párttag, s nagyon örül annak, hogy önálló alapszervezetet hoz­tunk létre. Ebben biztosíté­kát látja a további tervszerű előrehaladásnak. Az első lé­pés az volt, hegy elkészítet­tük a bank káder fej leszfcési tervét A kommunistáknak nincs egymás előtt rejtegetni valójuk, nyíltan megmond­hatjuk egymásnak a vélemé­nyünket mindenről. így volt ez a terv elkészítésénél is. Van egy másik dolog is, ami­nek ugyancsak nagy fontossá­got tulajdonítok. Az új gaz­dasági mechanizmus kezdeti szakaszában rengetek olyan Tavaszi munkák Ordacsehiben 650 hold kukoricát vetettek Komolyan veszik a tisztasági hónapot Az ordacsehi Március 15. Tsz vezetői mondták: ha a tavaszi munkákról beszélnek, mindig együtt nézik a közöst és a háztájit. A közösben és a háztájiban együttvéve mint­egy 650 hold kukoricát vetet­tek. Ha a háztájiban is idejé­ben elkészülnek, ez serkentően hat a közös munkára, többen vesznek részt benne. Ottjártunkkor a 60 hold cu­korrépa zömét már megsara- bolták, s hogy nem álltak eiőbbre vele, annak csak az volt az oka, hogy korábban nem tudtak rámenni a sáros földre. Gyors ütemben hord­ják ki a mezőre az istállótrá- gyát. Mivel május a tisztaság hónapja, az istállók környéké­ről mind kihordják a trágyát, s a mezőn szarvasokba rak­ják. Utána már győzik a trá­gya folyamatos kihordását egész évben. Nemrég kaptak 50 000 forint állami támoga­tást a vízrendezésre, ebbő! a pénzből fizetik a legelők víz­telenítésének munkáit. Kertészetét évről évre növe­li a Március 15. Tsz. Tavaly 70 holdon kertészkedtek, az idén már 90, jövőre pedig 100 hold lesz a szántóföldi kerté­szetük. Ottjártunkkor mintegy negyvenen szorgoskodtak a kertészetben. Ötholdnyi terü­letre ültették ki eddig a pa­lántákat, s ezen a héten még szaporábban — palánt ázógép segítségével — folytatják az ülteted Okos gép ötletes gépet szerkesztett az élelmiszeripar számára Georgi Krivosejev mérnök és Hriszto Tanév technikus, a plovdivi konzervipari tudományos ku­tatóintézet két munkatársa. A gép automatikusan kiselejtezi és leszedi a futószalagról azo­kat a konzervdobozokat, ame­lyekben nincs meg a szüksé­ges vákuum. A vákuum mé­rése csatlakozás nélküli mód­szerrel, speciális indukciós berendezés segítségéved törté­V w *■ vv HARMAN A KIVÁLÓK KÖZÜL Még goíhasem láttam együtt, | egy teremben annyi kiváló dolgozót, mint nemrégiben a Kaposvári Ál­lami Gazdaság központjában. Traktorosak, fogaitosok, ál­latgondozók. brigádvezetők, mérnökök, ipa­rosok és nö­vénytermesz­tők ültek egy­más mellett. Mindenki ün­neplőben. A gazdaság vezetői a leg­jobbakat hív­ták össze. Azo­kat az embe­reket, akik éveken át pél­damutatóan dolgoztak. Ezen a tanácsko­záson őket ünnepelték: a ki­váló dolgozókat Három emberrel beszélget­tem a százhárom közül. Egy kováccsal, egy ellető kanász- szal és egy gépkocsivezetővel, aki mindem nyáron kombáj- nes. A kovács széles válla, színezüst hajú ember. Neve: Kardos János. Az asszony ka­nász: Visnyei József né. A gép­kocsivezető: Srakta Sándor. Egyetlen kérdésre válaszoltak mind a hárman. A kérdés: Miért érdemes jól dolgozni? A kovács próbálkozott első­ként választ adni. Tömören fogalmazott: — Azért, mert csak a jó munkának tud örülni az em­ber. Annak, ha tisztességgel csinálja a dolgát... Kardos János ötvennyolc éves. Több mint négy évtize­de választotta ezt a szakmát. Tizenhét éve van a gazdaság­nál. Ezen a napon kapta meg a negyedik kiválódoLgozo-jel- wányt. Amikor átvette a ki­tüntetést, mindenki tapsolt a teremben. Karde* János meg­I hatotton ült vissza a helyére. J Ennyit mond még: — Én jó munkát meg be­csületet tanultam az apámtól is meg a mesteremtől is. Ha nekem egyszer visszaadnák a munkámat, nem ís tudom, mi lenne velem ... A kombájnos, aki »civilben*' gépkocsivezető, huszonkilenc éves. Két év óta az egész or­szágban ismerik Snakta Sán­dor nevét. A múlt év nyarán világrekordot állított fél. Hat­vanegy nap alatt 1240 hold ke­nyérgabonát takarított be. Négyszeres kiváló dolgozó. Hazánk felszabadulásának hu- szonharmadik évfordulóján a Parlamentben kapta meg a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést. 0 így fe­lelt: — Teljesen egyetértek Kar­dos János bácsival. Ha valami miatt nem tudnák jól dolgoz­ni, akkor úgy éreznóm magam, mint aki beteg De ha min­den rendben van, akkor úgy érzem mindig, hogy én vagyok a legboldogabb ember.. . Munkatársaitól és a gazda­ság vezetőitől hallattam, hogy a hatvanegy nap alatt három­négy órát aludt éjszakánként Hóimét volt az ereje, a kitár-* tása? Föiemelőan egyszerű a válasz: — Szeretek dolgozni .., Az asszony csupa mosoly, csupa derű. — Most utolértem az ura­mat Az oklevél után én is megkaptam a kiválédolgozó- jelvényt... Kisivánpusztán dolgozik. Ti­zedik éve ellető kanász. — Amikor kezdtem, sokan kinevettek. Még az uram is tréfálkozott velem. Hogyan gondolom ón ezt, mivelhogy a kanászság mindig férfimun­ka volt. Most már seniki sem nevet ki, mindenki megszokta, hogy assztxnylétemre én va­gyok az ellető kanász. Szerin­tem ez női munka, mert ezen a területen igazi rendnek és tisztaságnak kell lenni. Me­hettem volna már máshova is dolgozni. Élívtok, de eszembe se jutott, hogy elmenjek. Én ennyit tudok mondani. . Németh Sándor dolog lesz, amivel lehet he­lyesen és helytelenül is élni. A mi kezünkön milliók fut­nak keresztül, párttagjaink ott dolgoznak az íróasztalok mellett, látják, hogy melyik vállalat hogyan gazdálkodik. Ha valamiről úgy látjuk majd, hogy nem a legszeren­csésebb, akkor úgy vélem, azonnal jeleznünk kell az illető vállalat pártszervezeté­nek, kommunistáinak, hogy baj van, nézzetek utána, in­tézkedjetek, Nos, itt kap­csolódik egybe a mi káder- fejlesztési tervünk a többi vállalat segítésével, hiszen elsősorban ki kell nevelnünk azokat az embereket, akik észre is veszik a számok mö­gött az esetleges melléfogá­sokat, helytelen intézkedése­ket; akik mernek felelősség­gel dönteni, ha szükség van rá. Egy járási apparátus pártszerve­zetének tit­kára Ham­vas János. Hivatali beosztá­sa: a Nagyatádi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese. — Sokat beszélgettünk már róla, hogy milyen »státus­ban« van a mi pártszerveze­tünk, mennyi jogunk van ahhoz, hogy beleszóljunk az egész járást érintő intézke­désekbe Valahogy úgy gon­doljuk, okvetlenül részt kell vennünk az egész járást érin­tő tervek kidolgozásában, mégpedig oly módon is, hogy a szakosztályok tagjait ideo­lógiailag alkalmassá tesszük feladataik végrehajtására. A legutolsó tanácsválasztás előtt a pártvezetés ég a tanács ve­zetőivel együtt dolgozta ki a ciklusprogramot A járási ta­nács elnöke eddig is számí­tott a pártszervezet munká­jára, korábban is kikérte vé­leményünket sok mindenről. Ügy ítéljük meg azonban, hogy mégis hasznos volt a Szervezeti Szabályzatban rög­zíteni jogainkat* Nekünk az a feladatunk, hogv a part po­litikáját valósítsuk meg já­rási szinten. A járási tanács pártszervezetének kisugárzó erőt kell jelenteni, hogy a községi tanácsok tanulhassa­nak tőlünk. Ez az, amiről ugyancsak beszélgettünk már, de még nem találtuk meg a módszereket, hogy mit, ho­gyan is kellene tulajdonkép­pen tennünk. Mert mi a gya­korlat? Éta megvizsgáltuk e£y-egy szakosztály munká­ját, az osztály munkájának hatását egy-egy területen, ak­kor tulajdonképpen beleszól­tunk a járás egészének életé­be az adott témakörön belül. Vágy amikor az embereket tovább képezzük, akkor azért is tettünk valamit, hogy ők ezután az egész járás érde­kében hatásosabban dolgoz­zanak. Ilyen gondjaink van­nak jelenleg, de örülünk ne­ki, hogy vannak, hiszen nem állóvíz a mi munkánk. Végül még egy gondolat: tapasztal­tuk, hogy a pártkongresszus határozatai után bizonyos egzisztenciális problémák ütötték föl a fejüket, néme­lyek furcsának találták, hogy a pártvezetőség tagja ala­csonyabb beosztásban van, mint mondjuk az osztály ve­zetője. Nagvon nyílton meg­mondtuk mindenkinek, hogy a pártvezetőségi tag a párt politikáját képviseli munka- területén, azt a politikát, amelynek végrehajtásáért ten­ni, dolgozná, mindenkinek be­csületbeli kötelessége. Máris érezhető a segítség A hiva­tali és intézmé­nyi párt­____________ szerve­zetek jogkörének kibővítését — mint a KPM Közúti Igaz­gatóság esete is bizonyítja — örömmel fogadták a gazda­sági vezetők is. hiszen hat­hatós támogatást várnak a kommunistáktól. Erről Tóth Bajos így beszélt: — Huszonhárom pártta­gunk van, velük kell elvé­geznünk sok olyan munkát, ami eddig nem volt a fel­adatunk. Nem titkolom, a kezdet kezdetén a gazdasági vezetés nem lelkesedett azért, mert megpróbáltunk érdek­lődni, tájékozódni, sőt bele­szólni a munkába. »Mi köze ehhez a pártszervezetnek?« — hallottuk nemegyszer, sőt, volt olyan nézet is, hogy nem a taggyűlés feladata el­dönteni, mire költjük a hat­vanmillió forintot. »Vezes­sük, irányítsuk csak a poli­tikai oktatást, de a gazdasá­gi munkába ne avatkozzunk be...« — kaptuk meg a magunkét. Aztán egy csapás­ra megváltozott a helyzet; amikor a pártszervezet bebi­zonyította, hogy igenis van, kell hogy legyen beleszólási joga a gazdasági munkába. Arról volt szó, hogy párt­szervezetünk nem értett és nem ért egyet budapesti fő­hatóságunk egy intézkedésé­vel a barcsi közüli felüljáró megépítése ügyében. A gaz­dasági vezetőnek kötelessége lett volna a főhatóság, intéz­kedését végrehajtani, hiába érvelt ellene. Ekkor avatko­zott be a pártszervezet, s el­mentünk egészen a rninisz- terhelyettesi szintig. Elértük, hogy felülvizsgálják az ügyet, s amíg nincs újabb döntés, nem kell végrehatjani. S ez már nagy eredmény. Vagy itt van egy másik példa: a he­tes útvonal korrekciója. Gaz­daságtalannak találtuk a fő­hatóság tervét, mondhatnám úgy is, hogy megvétóztuk, s nem is valósul meg. Summa summárum: egy sor ésszerűt­len intézkedést már sikenjjt pártszervezetünknek gyors közbelépéssel megakadályoz­nia, Ha a korábbi elvek sze­rint nem gyakorolhattuk vol­na ellenőrzési jogunkat a gazdasági vezetés fölött, ak­kor bizony sok millió forint veszett volna kárba. — Egész ta­nácsi appará­tusunk sokkal aktívabb, mint a korábbi években, a pártszervezetnek soha ilyen tekintélye nem volt, mint napjainkban — így kezdte a beszélgetést Markos Dezső a megyei ta­nácstól. — Rendszeresen meg­tartjuk a párthizakm- és a pártcsoport-értekezleteket, és ma már a pártcsoportvezető is beszámoltatja az osztály­vezetőket az osztály munká­járól, a közös tennivalókról, a tervekről. Feladatunk, mint arról Hamvas elvtárs járási szinten beszélt, ugyan­csak sokrétű, szerteágazó. Lemérni még nem tudjuk munkánk hatását A káder- munkát mi is az egyik leg­fontosabb feladatunknak tart­juk, hiszen ebbe nemcsak a dogozók felvétele vagy el­küldése tartozik, hanem kép­zése is. És azt is tudjuk, hogy a káderfej'lesztást nem lehet a pártszervezet nélkül végrehajtani. — A mi hivatali vezetőink elismerik a pártszervezet munkáját — mondja a mos­dósi szanatórium pártszerve­zetének fiatal titkára, Knoh Aranka —, jól együtt tudunk dolgozni velük, noha egyetlen párttag sincs közöttük. A mi munkánk eddig nem volt kielégítő, hiszen főleg a tag­létszám növelésére töreked­tünk, de ma már egyéb prog­ramot is magunk e!é tűzhe­tünk. Jelentős társadalmi munkát vállaltunk, hiszen az intézetben nagy építkezés fo­lyik. Ezzel mindenki egyet­értett és csinálja is. öt vélemény az új Szer­vezeti Szabályzat biztosítot­ta lehetőségekről. Némely helyen nagyszerűen megér­tették és alkalmazzák is a felkínált hathatósabb mód­szereket, másutt tájékozód­nak, ismerkednek a körül­ményekkel. S így van ez rendjén, hiszen egyik nap­ról a másikra seholsem le­het különleges dolgokat mű­velni. Mindenütt az adott körülmények között kell el­dönteni, hogy a hivatali és intézményi pártszervezet mi­ként tudja a legjobban se­gíteni a a' -Ja&ági vezetést, és miként érvényesítheti el­lenőrzési jogát. V. Gy,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom