Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-11 / 110. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1967. május 11» Sörétbombakkal gyilkolják a békés lakosságot rj A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata Erélyes intézkedések a szíriai összeesküvők ellen A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának szóvivője szerdán nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy az amerikai légierő Észak- Vietnamban bűnös módon sörétbombát alkalmaz, amely kizárólag emberek megölésére és mcgsebesíté- sére szolgál. Minden sörétbomba — mutat rá a nyilatkozat — 400— 800 gramm súlyú, és 300 fémsörótet tartalmaz. Egy tartályban körülbelül 600 ilyen bomba vám A tartályok robbanásakor több mint 150 000 kis sörétet és rcpeszt szórnak szerteszét. Ezek az átlagosan hat milliméter ámérőjű sőrétek egyáltalán nem okoznak kárt a katonai létesítményekben vagy az épületekben. Az amerikai agresszorok már több mint két éve tervszerűen alkalmazzák a sörét- bombákat városok, lakótelepek, falvak, iskolák, kórházak ellen. Április 20-án, amikor Haiphong üzemeit és lakónegyedeit bombázták, körülbelül ötven, repeszbombákat tartalmazó tartályt dobtak le az amerikai repülőgépekről. Hanoira és környékére április 24-től május 5-ig összesen körülbelül száz ilyen tartályt dobtak. Az agresszorok taktikája rendszerint az, hogy miután ledobták gyújtó- és napalm- bombáikat, sörétbombákat szórnak az életbenmaradott és a fedezékből menekülő emberekre. Johnson, az Egyesült Államok elnöke — hangsúlyozza a nyilatkozat — ismételten azt hangoztatja, hogy az amerikai repülőgépek állítólag csupán »a beton- és acél létesítményekre« mérnek csapásokat, és igyekeznek elkerülni az emberáldozatokat. Az igazság ezzel szemben az, hogy az Egyesült Államok olyan fegyvert alkalmaz, amely kizárólag a lakosság pusztítására szolgál. A külügyminisztérium szónisztériuma május 6-án hosz- szú köntörfalazás után beismerte a sörétbombák alkalAz amerikai haditengerészet repülőgépei szerdán a kora délutáni órákban — a nyugati hírügynökségek szerint nagyobb arányúnak minősített — támadást intéztek Haiphong kikötőváros térsége ellen. A kalóztámadás a várostól kilenc kilométerre délnyugatra fekvő Kien An-i repülőtér, A VDK fővárosa ellen intézett légitámadásokra a hanoi hatóságok és a várost védő alakulatok parancsnoksága a légvédelem erősítésével és újabb légoltalmi rendszabályok bevezetésével válaszolnak. Folytatódik a lakosság áttelepítése is. A főváros lakóinak elköl- töztetése már a légiháború idején megkezdődött. Akkor arról beszéltek, hogy a 900 ezer lakosú Hanoiban mintegy 450 ezer ember maradt. Nem ismeretes, hogy szám szerint hány lakost érintenek a mostani intézkedéseik. A Nhan Dán szerdai vezércikke szerint »ezrek és ezAz Indiai Kongresszus Párt Delhiben ülésező munkabizottsága, a párt legfelsőbb szerve -külön határozatban ítélte cl azokat a felelőtlen kijelentéseket, amelyeket egyes jobboldali politikai vezetők a közelmúltban egy katonai hatalomátvétel lehetőségiéről tettek. A határozat háttere az, hogy miközben az Amerika- barát Szvatantra Párt megújuló kísérleteket tesz arra, hogy a kongresszus párt ellenzéki vezetőivel közösen »nemzeti kormányt« alakítson, Dzsajaprakas Nárján, India ismert jobboldali politikai személyisége feltűnő nyilatkozanisztóriuma erélyesen tiltakozik és keményen elítéli az amerikai imperialisták barbár bűnteleit. valamint a Haiphongtól keletre. illetőleg nyugatra fekvő két hőerőmű elten irányult. A hírügynökségek gyorshírei a kár méreteiről még nem szólnak, de jelentették már. hogy a VDK légelhárítása lelőtt egy, a bombázásban részt veti Skyhavvk típusú repülőgépet. A pilóta eltűnt. rek áttelepülése a városokból kifejezi a népnek a haza megmentéséért folyó harcban tanúsított példátlan erőfeszítését«. A lap kiemeli, hogy a kegyetlen légitámadások ellenére »a nép ét, dolgozik, termel, tanul és harcol. Iskolák százai a sző szoros értelmében a föld alatt működnek, a többiek körül pedig valóságos földerődítményeket kényszerültek építeni. A párt központi lapja kiadja a jelszót: »A minimumra kell csökkenteni a veszteségeket«. Az óvóhely ma a lakásnál is fontosabb!« (MTI) puccs lehetőségéről. A kongresszus párt munkabizottsága külön határozatban utasította el ezeket, a »fasiszta tendenciákat«, és felhívta a 'figyelmet arra, hogy az indiai fegyveres erők hűek az indiai kormányhoz. A felszabadítás! front harcosai Adienben, a Radfan- hegységben és El Kauseb vidékén támadásokat intéztek a brit megszálló csapatok ellen. A front jelentése szerint 33 brit katonát öltek meg. A Megszállt Dél-Jemen TELE Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben megbeszélést folytatott Pirzada pakisztáni külügyminiszterrel. Hivatalosan bejelentették, hogy a napokban elhagyta Moszkvát Camille Reynkens, a belga nagykövetség harmadtitkára. A belga diplomatát kiutasították, mert a diplomáciai státussal összeegyeztethetetlen tevékenységet fejtett ki. Johnson elnök kedden a Fehér Házban ebédet adott az amerikai körúton tartózkodó Jen Csian-kan tajvani aleinök és miniszterelnök tiszteletére. Johnson pohárköszöntőjében kijelentette: »Szilárdan elköteleztük magunkat, hogv . meg védelmezzük Tajvant és az ország jogát az ENSZ-tagságra.« A Japánban hivatalos látogatáson tartózkodó Brandt nyugatnémet külügyminiszter szerdán megbeszéléseket folytatott Szato japán miniszterelnökkel a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzetről. A találkozó után Brandtot fogadta Hiro- hito császár. A kaliforniai Vandenberg támaszpontról Thor—Agena rendszerű rakétával amerikai kémszputnyikot juttattak a világűrbe. Dingden nyugatnémet város közelében felrobbant egy Canberra mintájú angol bombázógép. A pilótáknak sikerült ejtőernyővel kiug- raniuík. Sza.úd-Arábia szerdán két szíriai diplomatát »nemkívánatos személynek« nyilvánított. Kiutasításuk nyilván válasz arra, hogy a hét elején szaúd-arábiai diplomatákat minősítettek »persona non grata«-nak Damaszkuszban. A djakartai katonai bíróság halálra ítélte Sukamo volt testőrségének egy tizedesét. Az észak-szumátrai Tand- jung ' Púra iskolaépülete csz- szedőlt. Tizenhárom iskoláslány meghalt, négy megsebesült. Felszabadítási Frontjának felhívására szerdán általános sztrájkot tartanak Adenban. Fejszal szaúd-arábiai uralkodó Londonban a brit csapatok adeni tartózkodásának meghosszabbítását kéri. A kairói lapok arról számolnak be, hogy a Szíriából kiutasított két szaúd-arábiai diplomata, aki szoros kapcsolatot tartott fenn a szíriai összeesküvőkkel és lázadásra buzdította őket, kedden este elhagyta Damaszkuszi. A damaszkuszi sajtó újabb részleteket tárt fel az összeesküvésről. A kormánnyal szemben álló erők a hadsereg lapjának egyik cikkét használták fel ürügyül a zavarkeltésre. A néphadsereg hetilapja vallásellenes cikket közölt. Erre hivatkozva Hasz- szán Rabannakeh sejk, a Szíriái ulemák szövetségének el- löke múlt pénteki imájában felhívta a mohamedánokat, ne működjenek együtt a Szíriái hadsereggel. A kormány elrendelte mind a vallásé1 lenes cikk szerzője, mind az uszító sejk letartóztatását. A belügyminiszter közölte, hogy a vallásellenes cikket A vasárnap lemondott Ta- leib-kormány helyett szerdán Aref köztársasági elnök vezetésével 25 tagú új kormány alakult Irakban. A köztársaság 1958-ban történt kikiáltása óta most először jött létre elnöki kormány az országban. A Nemzeti Demokrata Párt szierda délelőttre tűzte ki rendkívüli kongresszusát Nürnbergijein. A párt vezetői, akik kedd este érkeztek Nürnbergije, meglepetéssel értesültek arról, hogy a kiállítási csarnok tulajdonosad a városi tanács utasítására hatálytalanították az NDP-vel kötött szerződésüket, és nem hajlandók a helyiséget a kongresszus rendelkezésére bocsátani. A Nürnbergi. városi tanács a szakszervezetek és a haladó nyugatnémet közvélemény erőteljes tiltakozására hozta meg döntését. A nyugatnémet szakszervezeti szövetség kedden mintegy 70 000 röplapot osztogatott a városban. A röplap hangoztatja: »Fel kell iép- ni az ellen, hogy Nürnberg ismét a náci párt kongresszusainak városa legyen.« A kongresszus ellen tiltakozó az apierikai CIA kémügynökség révén csempészték a hadsereg lapjába. A belügyminisztérium nyilatkozata szerint erélyesen letörnek minden ellenforradalmi megmozdulást. A szakszervezetek elnöke közölte, hogy az újabb ellen- forradalmi megmozdulás hírére riadókészültségbe helyezték a fegyveres munkásosztagokat, amelyek készek a haladó rendszer ellenségeire csapást mérni. A szíriai hatóságok közvetlenül a damaszkuszi rendbontási kísérletben részt vevő nagykereskedők vagyonának elkobzása után úgy döntöttek, hogy pótlólag még 25 üzletet koboznak el Damaszkusz Dumma nevű elővárosában és Aleppóban, mert tulajdonosuk szintén részt vett a meghiúsult kormányellenes öszeesküvés szervezésében. Az új kormánynak négy miniszterelnök-helyettese van, egyikük — Faud Aref — kurd nemzetiségű. Az előző kormány két fontos tárcájának birtokosa, Adván Pacsa- csi külügy- és Mahmud Sukri hadügyminiszter az új kormányban iis betölti ezt a tisztséget. (MTI) felvonulást tervezett szerdára a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata és a szabaddemokrata párt is. A neonáci párt vezetősége a nürnbergi adminisztratív bíróságnál tiltakozott, és a bíróság tízezer márka pénzbüntetés, vagy hathavi börtön ter- .be. mellett .kötelezte az épület' igazgatóját, tegye lehetővé a kongresszus megtartását Az adminisztratív bíróság döntése miatt Nümbergben — az egykori hírhedt nácigyűlések városában — tüntetésre került sor a főtéren a volt nácikat egyesítő párt kongresszusa ellen. A kongresszusi csarnok tulajdonosai felsőbb bírói szerveknél appeláltak a bírósági végzés ellen. Nyilvánvaló lett, hogy amíg a följebbviteli bíróság nem dönt az ügyről, nem lehet szó a kongresszus megtartásáról. vivője megjegyzi, hogy az . __ • E gyesült Államok külügymi- | tot tett egy jobboldali katonai mazását. A VDK külügymdKalóztámadás Haiphong térségében Folytatódik a kitelepítés Hanoiból Jobboldali puccstervek Indiában Támadnak a dél-jemeni hazafiak Ui iraki kormány alakult Elmaradt a nürnbergi neonáci kongresszus A washingtoni Fehér Házban nemrég komoly protokolláris problémát kellett megoldani. Johnson elnök tanácskozásra hívta össze az Ötven állam kormányzóját, s közben az elnök felesége külön programot állított össze a kormányzók hitveseinek. A programban városnézés, ünnepélyes faültetés, teázás az elnöki lakosztályban és természetesen némi »csevegés« szerepelt. A problémát az okozta, hogy a kormányzók egyike nem feleséggel, hanem férjjel érkezett Washingtonba: Lurleen Wallace, Alabama kormányzója magával hozta »elődjét« és egyben férjét, Geoirge-ot is. George Wallace az állam hírhedt fajgyűlölő ura az elmúlt évben nem választathatta újra magát: a helyi törvények megtiltják, hogy huzamosabb időn át ugyanazon személy töltse be a kormányzói tisztet. Így azután a folyamatosság biztosítására az állam fajüldöző fehér elemei Lurleen asszonyt juttatták _ a magas állásba, aki első intézkedéseként kinevezte férjét fő tanácsadójának, évi egy dolláros fizetéssel... George Wallace természetesen nem ment a kormányzó- nékkal fát ültetni és teázni, ehelyett washingtoni szállodájában folytatott tanácskozásokat egy-két bizalmasával. A protokolláris probléma így megoldódott. A jelek azonban „Wallace-t elnöknek"! arra mutatnak, hogy Wallace rövidesen másféle gondot is okoz majd a Fehér Ház gazdájának: bár hivatalos bejelentés erről még nem hangzott el, Wallace mind nyíltabban hangoztatja, hogy a j'övő évi elnökválasztáson harmadik jelöltként akar indulni, szemben a demokrata, illetve a republikánus párt jelöltjeivel. S hogy ez nem puszta fenyegetés csupán, azt kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy országszerte megindították már a kampányt az egykori alaba- mai kormányzó elnökjelöltségéért. A Washington melletti Arlingtomban hivatali helyiséget nyitottak a »Wallacet elnöknek«-mozgalom hívei, de van irodájuk Clevelanban, Chicagóban és számos más északi nagyvárosban, no és természetesen a déli államokban, ahol a Wallace által képviselt politikának mindmáig sok híve van. A volt kormányzó maga is megkezdte már kortesköirútját: több északi nagyvárosban, így Pittsburghban, Clevelandban és másutt tartott beszédekei programja ismertetésére. »Egy alabamai éppen olyan jó elnök lehet, mint egy New York-i és istók uccse, jobb. mint egy texasi«. Wallace kijelentése szállóige lett Délen, s politikája széles körű támogatásra talált a fajüldözők körében. (Lurleen asszony valósággal diadalt aratott a választásokon: megszerezte a szavazatok 67 százalékát, hogy folytathassa a dinasztria uralmát Alabamában.) Persze a volt kormányzó tagadja, hogy a faji elkülönítés híve lenne: programbaszédeiben azt hirdeti, hogy ő »az egyes államok jogát akarja képviselni a túlburjánzott szövetségi kormányzattal szemben«. Csakhogy ezek a jogok főként a szövetségi kormány által hosszas huzavona után bevezetett polgárjogi intézkedések ellen irányulnak. Alabama például a Wallace dinasztia uralma alatt mindmáig nem hajtotta végre azt a legfelsőbű bíróság által hozott határozatot, hogy az állam iskoláiban meg kell szüntetni a faji elkülönítést, sőt bírósági úton követelte a döntés »alkotmányellenesnek« minősítését. Most, hogy egy újabb bírósági határozat elutasította ezt a követelést, George Wallace sürgősen tanácskozásra hívta össze a déli államok kormányzóit, hogy kidolgozza az újabb ellentámadás taktikáját. Alabama több más déli állammal együtt megtagadta több polgárjogi intézkedés végrehajtását, s például nem hajtotta végre a néger választóknak a névjegyzékbe történő felvételére vonatkozó törvényt sem. (A szövetségi kormány végül is külön, megbízottakat küldött az államba a névjegyzékek kiegészítésére, s ezt az intézkedést Wallace természetesen haladéktalanul alkotmányellenesnek és »az egyes államok jogaiba történő beavatkozásnak« minősítette.) A volt alabamai kormányzó azzal indokolja kampányát, hogy sem a demokrata, sem a republikánus párt elnökjelöltjei »nem állnak ki Amerikáért«, nem képviselnek elég határozott magatartást a kommunista, a liberális, a fekete és az isten tudja még miféle »fenyegetéssel« szemben. Wallace szemmel láthatóan meg akarja lovagolni a „fehér visszacsapást“ azt a mozgalmat, amely a mind harcosabban és hangosabban jogokat követelő négereket vissza akarja küldeni a gettókba. Bár mindmáig hivatalosan annak a pártnak tagja, amelyhez Johnson elnök is tartozik, nyíltan kijelentette, hogy kész harmadik pártot szervezni a két uralkodó amerikai párttal szemben, de persze hajlandó lenne elfogadni, a demokraták elnök jelöl fiségót is, az 1968-as jelölő kongresszuson. Indokoltak-e George Wallace reményei? A déli államok ultrareakciós politikusai közül már sokan jelentették be, hajlandók támogatni elnökje- lötségét, Északon pedig, ahol fogadtatása eddig, enyhén szólva, igen vegyes volt (Pittsburghban több helyi politikus lemondta részvételét a Wallace tiszteletére rendezett banketten, Clevelandban tüntettek ellene, de mellette is), a szélsőségesen jobboldali elemek látványos kampányt kezdtek a volt alabamai kormányzó mellett. Wallace természetesen ki akarja használni azt a megosztottságot, amelyet a vietnami háború okoz Amerikában: nemcsak a faji elkülönítést és az »államok jogait« hirdeti, hanem éles kirohanásokat intéz a »hazaárulók«, vagyis a háború ellenfelei ellen, beszédei hemzsegnek a vádaskodástól, a rágalmaktól és természetesen a kommunista-ellenes jelszavaktól, hogy megnyerje a »hazafias« szólamoktól elva- kított választókat. Persze a hagyományos amerikai kétpártrendszer mellett Wallacenak nem sok reménye lehet arra, hogy meghódítja a demokrata párt apparátusát, s kiakolbólítja a jelöltségből Johnsont; sőt arra sem, hogy a hatalom jelenlegi birtokosaival szemben eredményesen vívhat meg — harmadik jelöltként — egy választási kampányt. De a volt kormányzót nemcsak a fanatikus fajüldözők támogatják: mind nagyobb érdeklődést mutatnak iránta bizonyos tőkés csoportok is, azok, akiknek érdeke, hogy az -államok jogaira« hivatkozva az amerikai Délen továbbra is fenntartsák a munkásellenes törvényeket, Északon pedig meggátolják a négerek kitörését a gettóból. George Wallace már az 1964-es demokrata párti primaryn, az elnökjelölt személyét meghatározó előválasztáson is tisztes számú szavazatot szerzett. A kiélezett helyzetben, a növekvő politikai feszültségben, amely a mai Amerikát jellemzi, könnyen lehet a zavarosban halászni, s megtörténhet, hogy a volt kormányzó a protokolláris problémán kívül másfajta fejfájást is okozhat Lyndon B. Johm'-’mak. Kiss Csaba
