Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-07 / 107. szám

Tudományos magyarázat néikül az álotn az egyik leg- ttíokzatosabb életjelenségnek tűnik. Az alvás alatti lehetet­len és a valószínű mozzanatok összeszövődése évezredek óta foglalkoztatja az emberek kép­zeletét. Kellő ismeretek híján burjánzott el az a tévhit, hogy az álom valami természetfe­letti jelrendszer, »égi sugal­lat-«, amelynek megfejtése ■arsmutató. I. P. Pavlov, a Nobel-díjas ftóoJógus, elsősorban bioló­giai! oldalról keresett magya­rázatot az álomjelenségre. Kísérletei során bebizonyí­totta, hogy az alvás nem más, mint az egész agykéregre kiterjedő gátlás, amit részben a sejtek kifára­dása, másrészt a környezet periodikusan változó ingerei okoznak. Az alvás nem fel­tétlenöl terjed ki az agyké­reg minden egyes sejtjére, bizonyos »-felvevő állomások-“ — csökkent működéssel ugyan, de — »szolgálatban-“ marad­nak, készen arra, hogy az érzékszervi ingereket továb­bítsák. Az elalvást követő 1—3 órás úgynevezett élőal­vás, majd a 2—3 órás mély alvás utáni -utóaílvás-“ 3—4 érás szakaszában gyakran ke­letkeznek olyan közvetlen ha­tású álmok, amelyek az ér­zékszervi ingerek lanyha és éüenőriaetlen továbbítása foly­tán, az agysejtekbe zsúfolt emlékfoszlányokkal találkozva bukkanak fel sajátos álomké­pekben Minél éberebben alszik va­laki, minél több ingert továb­bit az idegi jelzőrendszer, annál élénkebbek és változa­tosabbak lesznek az álorn­ÉS Vi^LÓSiLG események. A hangingerek például, a butorpattogás, az eső, a szél, a járkálás nesze az álomképben is többnyire zaj- álményként jelentkezik, de az éber tudat ellenőrzésének el­maradása miatt dobpergés, vi­ta, ének, csatazaj, zene vagy más egyéb lesz belőle. Az ágyirugó vagy paplangomb okozta nyomásfáj-dalom ér­zékeléséből keletkeznek a be­tegség-, műtét-, sérülésálmok. Gyakori álomkép a repülés, a lebegés. Ez többnyire a hal­ványan érzett léghuzattól, a bőrre ható hűvösebb hőmér­séklet hatástól keletkezik; a paplan lecsúszik, a hálóru­ha nagyobb testfelületet hagy meztelenül. A nyomasztó, nehéz légzésű, úgynevezett lidérces álmokat a telt gyo­mortól felnyomott rekeszizom miatt nehezebben mozgó tüdő, erősebb munkára kényszerí- tett szív okozza De adódhat ez abból is, hogy egy öntu­datlan mozdulat az orrot, a szájat betakarja, kevesebb le­vegőhöz jut a szervezet. A hirtelen zuhanások, mély esések álomélménye többnyire a lábizmok hirtelen elernye­déséiből származik. Különö­sen elalvás közben vagy éb­redés előtti félálomban fordul elő, hogy a térdizznok elen­gednek, a láb vízszintes hely­zetbe csúszik, és álmunkban „talajt veszítve a mélységbe zuhanunk”. A nagyfokú fizikai fáradtság, vagy fázás közbeni elalvás gyakori kísérőjelensége a zuhanás álom. Természetesen nemcsak a külső érzéklések hatnak az álomképek alakulására. Lega­lább ilyen mértékben befo­lyásolja az álom »eseménye­it« a tudat »sedejtje«. Az agy­sejtek nem képesek minden élmény tartós befogadására, rendszerező elraktározására. Mindaz, ami különösebb je­lentőség nélkül éri a tudatot, átmenetileg ott »élősködők« az agytekervényekban, és míg a módszeres gondolkodás révén oda csoportosítódik egy már rögzített fogalomkörhöz, vagy új benyomások hatására ki­hull a tudatból, addig álma­inkban gyaíkram »fed'kérődzik« kusza összevisszaságban. Teljes emléktárunk is alap­anyag az álomképhez. Lehet­nek nagyon régi, ébren már elfeledett és távoli múltunk­ból felszálló emlékeik, amelyek valami nappali élmény hatásá­ra törnek a felszínre. Az álmok megfejtéséhez csakis ilyen és ehhez hasonló okok ismerete adhat kulcsot. Az álmok nem jósolnak. Elő­fordulhat, hogy egy-egy nagyon eleven álom emlékébe utólag — egy-egy esemény bekövet­kezése után — belemagyaráz­zuk, hogy arra utalt, ami vé­gül is megtörtént. A „jövőt sejtető álom” érzése abból is adódik, hogy az esemény alakulásával kap­csolatos gondolatfoszlányokat — a más egyébbel foglalkoz­tatott — tudat éber állapotban a háttérbe szorítja, de amikor a tudat kikapcsol, ezek a gon­dol atfoszlányok előjönnék. Goethe, a nagy német költő az álom és valóság összefüg­géséről írta: »A csillagok nap­pal is fénylenek, de fényüket a Nap sokkal hatalmasabb fé­nye elhomályosítja, ezért nem láthatók; de ha a nagy fény eltűnt, akkor előbukkan a számtalan kisebb fény, ugyan­úgy, ahogy álmunkban a ho­mályos apró képzetek akkor kerülnek elő, ha a nappali erő­sebb hatások megszűntek.« Nyerges Agnes ANYÁK NAPJÁN VÍZSZINTES: 2. A függőleges 17. sorban elrejtett költő verséből Idézünk. 13. Főző alkalmatosságok <+’). 15. -Babonázóbb- 16. Jófaj­ta külföldi bor. 13. E takarmányom 19. Félig tempós. 20. Vas megyei község. 22. Z. U. D. 23. Dél-Viet- nam Amerika-barát tábornoka. 25. Hozzátartozókét (—’V 23- Laton és. 29. Hím. 31. Valóban. 32. Fei név­elő?; ellentéte. 33. Elárusít. 35. Fe­lékig ürítsd. 36. Étkezés. 37. Más­ra, más valakire (—’39. T. S. Ó 40. »A« héit egyik napja. 41. Név- elős megerősített épület. 42. Tény- szám. 43. Kiskabátok. 45. Földszo­ros a Maláj-félszigetnél. 47. »A« leng Ikerszava. 49. Évszakhoz kö­tött időmeghatározás. 50. Tüzet szüntet. 52. Somogy megyei köz­ség. 53. Tagad. 54. Egy feladat végrehajtására kész (—’). 56. Női név (-f-*). 57. Belga autók jelzése. 58. Kötőszó. S9. Ö. T. G. 60. Orosz — igen. 62. Csak félig férfi név. 63. Becézett női név. 65. Felüdü­lést jelentő hely a sivatagban (hiányosan). 67. A gyermekek ked­venc édessége (—’). 69. Nemcsak átlapozta a könyvet, . . .is. 71. Al­mában képeket látó. 73. Rajzdesz- kám. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. sor folytatása. 2. Súlyt megálla­pított. 3. Híres olasz csapat. 4. Ezt követik a nyomozókutyák. 5. Latin — istenek. 6. E-bellik. 7. Mu­tatószó. 8. Lángol-e? 9. Levág a kenyérből (+’). 10. Bizonyos törzs­be tartozó indiánt. 11. Szín. i2. Félig — fekete vulkanizált kau- csuk. 14. Zened C-hang. 17. Az idézetben közölt vers írójának ne­ve. 20. A kutya teszi. 21. Meg­hosszabbító. 24. Kanadai telepü­lés. 26. Szín. 27. Félig kedves. 28. Színed elé. 30. Sivatag a Trükmén SZSZK-ban. 32. »A« páciense. 34. Ismert svájci város. 36. »E« be­cézett női név. 38. Tészta ízesítő. 40. Kisváros a Volta torkolatánál. 44. Állam Délnyugat-Azsiában. 45. Súlymérték. 46. Dunakeszivel ösz- szeépült község. 48. Észak-Atlanti Szövetség rövidítése. 50. Mással­hangzó kimondva. 51. T. L. 54. Hi­básan írt textilipari munkahely. 55. Odacsap. 58. Település az USA északkeleti részén. 61. »A« lóabrak (utolsó betű kettőzve). 63. Bim ikerszava (-f-my 64. Görögkeleti szentkép. 65. Lokalizáló a tüzet. 66. Skóciai folyó. 68. Szintétikus áttetsző anyag közepe. 70. Talán. 72. Olasz — igen. M. J. * * * Beküldendő a vízszintes 2., füg­gőleges 1., valamint a függőleges 17. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1967. május 1.2-én, péntek délig. Kérjük olva­sóinkat, hogy a szükséges soro­kat levelezőlapon küldjék be. s ír- lék rá: »-Felnőtt keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvénvünk helyes megfejtése: Szép hérics int, meg­hal a hóvirág. Szén ünnepükre pénvienek a fák: Fodor József. Körkén 65 című könvvet nyer­ek: Borőcz Jánosné. Beruáth Já- ■ios. Kaposvár: B»rtalus Józsefné. Fonyód; Tóth Mihály, Hetes. A könyveket postán küldjük el. 'Tjatmizl to ni a gyakori a tök Tavasz közeled­tével meghökkenvc vesszük észre, hogy a téli kényelmesebb életmód megaján­dékozott egy-két felesleges kilóval Itt az ideje, hogy lefogyjunk. Ennek — a vitamindús, de kalóriaszegény táp­lálkozás mellett — legfontosabb eszkö­ze a napi torna. Első gyakorlat: Terpeszállásban, fe­jünk felett össze­kulcsolt kézzel törzshajlitást vég­zünk: Először előre, öt-hat ritmikus mozgással, majd ugyanígy hátra. Kezdetben ez nehe­zen megy, de nem szabad abbahagyni. A gyakorlatot jobb­ra, és balra szintén többször ismételjük meg. Második gyakor­lat: Térdeljünk le a szőnyegre és vala­milyen tárgyat, — lehet virágcserép, vastagabb könyv, vagy vasaló —» egyik oldalról a mákra helyezzünk át többször. Ez a gya­korlat az egyébként keveset mozgó hát és csipőizmokat »dolgoztatja«. Harmadik gya­korlat: A szőnyeg­re téve két kezün­ket előbb leereszke­dünk, majd ki­nyújtjuk lábunkat — a lábfejet is le­feszítve. Ezután lá­bunkat térdben msszdhajlítva, fe­jünket erőteljesen hátrahajtva, mélye­ket lélegzünk. Ez a gyakorlat a hasiz­mokat, a nyak- és lábszárizmokat mozgatja. A tornát nyitott ablak mellett vé­gezzük. Két három hét múltán az ered­mény nemcsak friss közérzetben, hanem a csökkenő sú­lyunkban is jelent­kezik. — ács — A HAMVÉTÓL A DUPLÁIG Évről évre több kávé fogy hazánkban. Az 1964-ben fel­használt szemes kávé körülbe­lül 700 millió duplára volt ele­gendő, 1966-ban az országos ká­véfogyasztás már csaknem egy- milliárd adagot tett ki. Sokat beszélünk a minőségéről, aro­májáról, hatásáról, a főzés kü­lönböző módszereiről — de tör­ténetéről vajmi keveset tudunk. Az abesszíniái Kafa város vi­dékén — a kávé őshazájában — az itallá főzött kávét kahvénak mondják, de a növény, a kávé­bab neve: bún. Ezen a vidé­ken — a krónikák szerint — évezredekkel ezelőtt egy erdőtűz után jöttek rá, hogy a vadon növő cserje babszemtermése a megpörkölődéstől kellemes za- matú lesz, s ha ezt megőrlik és itallá főzik, az elmét frissen tartja, felpezsdíti a vért. Állítólag az adeni mufti, Dse- mál Eddin vitt először más or­szágba kávét, s azt azzal adta át az imádkozó derviseknek, hogy ha ezt isszák, jobban bír­ják a virrasztást. A mekkai helytartó, Khair bey 1511-ben már tűzzel-vassal küzdött a ká- véivás ellen, de szigora hiába­való volt. A törökönéi II. Szo­limán idejében, a XVL század első harmadában honosodott meg, méghozzá hamar, mert Vállalatoknak, közül eteknek és a lakosságnak megrendelésre BÉRMUNKÁT VÉGZÜNK ADK 6,3 to PANTHER TORONY AUTÓDARUVAL, emelőmagasság 25 m Pécsi Járási Építő Ktsz Sallai utca 11. Telefon .* 17—14, 31—50. (57415) hogy tilos volt, mindenki kós­tolni akart belőle. Magyarországra a törökök hozták a zamatos Italt. A köz­hit azt tartja, hogy a »hátra van még a fekete leves-« — szó­lásmondás a kávéra vonatko­zott, hiszen Arany János is azt írta a Török Bálintról szóló költeményében, hogy: »Hosz- szas ebéd a török szultáné, Hát­ra van még a fekete kávé; Török Bálint tétova tekinget: Körülfogott a janicsár bennün­ket!« A történelem nem tá­masztja alá a szólásmondás ere­detét. A korabeli szakácsköny­vek viszont arról tanúskodnak, hogy az étkezések végeztével vérrel főzött fekete mártásokat szolgáltak fel, és ezeket nevez­ték »fekete Ieves«-nek és nem a kávét. A magyarok között azonban nem terjedt gyorsan a kávé- ivás. Erre utal például, hogy a Rákóczi-kor egyik vitéze így gúnyolta a törököket: »Majd sok török test lesz eves, kiknek nem kell kávéleves«# A nyugat-európai országok közül Franciaország vált legha­marabb kávéfogyasztóvá. Köz­rejátszott ebben, hogy a fran­cia királyok nagy ínyencek voltak; az arisztokrácia maj­molta az udvari szokásokat, a polgárság pedig az arisztokrá­ciát. A kávéra XIV. Lajos ki­mondta, hogy »elűzi a gondot, erősíti a gyomrot. . .« —- s ez valóságos szállóigévé vált. A kávéházak tömeges létesíté­se Bécsben kezdődött. 1683-ban nyitotta meg az első kávéházat Kulesinzki kávémérő úr. Ná­lunk azonban még hét évtized múltán is korholás tárgya a ká- véivás. Egy fennmaradt asz- szonykorholó litániában például ez olvasható: »Te káfé vesz­tegető jobbítsd meg magad«. Másutt a nemesembert ítélik el azzal, hogy »Hat óra a nyugo­dalmuk, tíz órát a cafféban és a theazrumban időznek«. Még a papok is lebeszélték híveiket a kávéfogyasztásról azzal, hogy »jó katolikus nem issza a po­gány kávét...« M3 a kávé népszerűségének titka? Az aromán kívül első­sorban az élénkítő hatása. Ez­zel manapság sokan visszaél­nek, mert nem tudják, hogy a napi 3—4 duplánál több már nem élér-kít, hanem fáraszt, mert túlizgatja az idegeket, amelyek ennek hatására eler- nyednek. Ny. A. Már most kaphatók a legújabb mintájú sokszínű, gyűrtelenített és tartós fényű nyári pamut és selyem ruhaanyagok A divatmintás pamut és műselyem anyagok éra 80—90 cm szélességben 31 Ft-tól 48 Ft-ig Idejében készüljön a marra! <3647) ■ : ________________________ _______________________1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom