Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-28 / 125. szám
Vasárnap, 1961. május 28. 5 SOMOGYI NÉPLAP EGÉSZ ÉVBEN PÉLDÁT MUTATNAK A minőség nyomában Miért nem ébred a lelkiismeret? Reggel még lógott az eső, s most, dél körül júliusi módra perzsel a nap Segesden. A. községi pártszervezet titkárával, Nagy Lászlóval meg a járási pártbizottság munkatársával járjuk a falut. Néptelenek az utcák, az emberek a mezőn vannak, csak néha dübörög egy-egy gép a kövesúton. Tavasz van, s sok a munka a határban. Apró lazítás, rövid ideig tartó szervezetlenség is nagy bajt idézhet elő ilyenkor. Ennek elkerüléséért igazán sokat tehetnek a szövetkezet kommunistái, ki-ki a maga munkaterületén. Erről beszélgetünk, és a párttitkár hangjából büszkeség érződik. Azt mondja, náluk nemcsak a kampánymunkákban, de egész éven át példaadóan dolgoznak a kommunisták, és ez serkenti a pártonkívülieket. Nem akarnak elmaradni. És az eredmény: az időszerű munkákat fennakadás nélkül végzik. A mércét magasabbra állította a vállalat minden építkezésen. Meggyőző szóval, forinttal ösztönöz a jó minőségre mindenkit Sajnos, még mindig vannak, akik nem ugyanezzel a mércével mérnek. Még nem költöztek be az egyemeletes lakóházakba a Ságvári utcába, az építők azonban már elvonultak innen. S hogy milyen osztályzatot kapott az ipari tanulók munkája? Arra csak néhány tényt idéznék a Tanácsi Építőipari Vállalat üzemi híradójából: a külső homlokzat- vakolat kritikáin aluli. A csempézés osztályon aluli. A fali lámpát a tükör helyett először a fürdőkád fölé tették a villanyszerelők. Hogyan vetekednek az oktatók és az ipari tanulók a saját munkájukról, föléb- redt-e a lelkiismeretük a házi cikk nyomán? Ezt kutattam Otolecz János kaposvári fő- építésvezetővel együtt Megnéztük a vakolást — Szebb is lehetne, hullámos a szürke cs'k, hanyagságból kisebb áílványfoltok látszanak. Esztétikai szempontból kifogásolható... Persze, az az igazság, hogy a kőművesek sem csinálják meg jobban. Benézünk a földszinti ablakokon. A főépítósvezetó megállapítja, hogy a konyhai csempézésnél mintha szürke cementet használtak volna a tömítéshez fehér helyett. — Én ezt megcsináltatom utólag, noha nincs benn a hiánypótlásban! — Gépkocsiba ülünk, s az épülő bútoxrak- tárhoz indulunk. Az ipari tanulók egy része most ott dolgozik, — Azt kérem, hogy mérsékelten hozza ki ezt a cikkben, ezek a tanulók mégis összehoztak egy négylakásos épületet Magas ember Balogh János oktató. Kezében ácsceruzát szorongat. Olvasta az üzemi híradó cikkét, s a következő a véleménye: — A főmérnök elvtárs szigorúan bírálta a tanulókat. Ha most nem tudja is úgy megcsinálni, ahogy kell, majd megtanulja, mire felszabadul™ — Nézze, a lónak is négy lába van, mégis megbotlik. Kisebb hibák minden építkezésen előfordulnak. Ezt az építkezést különben nagyon sürgették, az volt a baj. Az Április 4. utcában építenek napközis konyhát Takács János tanulói. A közép- termelű sovány oktató szintén olvasta a házi cikket, s véleménye szerint nem fedi a valóságot. — Kész munkában könnyű hibát találni... — Maga szerint a csempézés például jó? — Nem kifogástalan, szakmai nyelven szólva találni benne gazemberséget, de azért el lehet fogadni ... Magas szőke fiút hív be az oktató az irodába. Kása Sándor harmadéves tanuló. Vakolt és csempézett is a Ságvári utcában. Az utóbbi munkáját így értékelte: — Hát egy kieséit eltoltam a esempézést, egyik fele lejjebb lógott... •— No, nem lehet azt észrevenni, csak fél centi az eltérés — szól közbe az oktató. — Hamar kellett végezni ott. S különben is havonta száz- húszezer forintot kell termelnünk a tanulókkal __ Szerint em ez túlzott, mi maradt el? A mi nőség. A főépítésvezető közbeszól: — A minőség mindennél elóbbrevaló, még a határidő sem számít ilyenkor... Mi lesz később, ha a tanulói: most nem tanulják meg: csak jól szabad dolgozniuk? A lelkiismeret rezdüléseit kerestem. Hogy nem nagyon találtam, arról az oktatók is tehetnek. A megértés és az elnézés nem ösztönöz jó irányba. S miért nyugszanak bele olyan könnyen, hogy a fiatalok munkája a mérce alatt van. Amíg nem nevelik bele a jövendő kőművesekbe az igényességet, addig nem kerülnek ki jó szakemberek a kezük alól. Ez a tanulsága ennek a riportútnak. Lajos Géza A párttag kötelessége, hogy élen járjon a termelésben, példát mutasson a munkafegyelemben. (Idézet az MSZMP Szervezeti Szabályzatából.) traktor hőt sugároz, nemrég még a dű- lőúton dübörgőit a megrakott pótkocsival. A konyhában a rakodók és a traktoros ebédelnek kiadósán, a nehéz munkához illően. Bognár Géza traktoros — alapító tagja a falu első termelőszövetkezetének, fogatosként kezdte, majd a traktorosiskola elvégzése után gépre ült — a legszorgalmasabbak egyike. A kommunista traktoros SSC munkaegységet szerzett tavaly, ennél többet csak egy traktorosnak sikerült összegyűjtenie. — Munkában soha sincs hiány — mondja. — A tavaszi szántás-vetésből nekem bőven kijutott, 1300 forintot kerestem■ havonta. Ez a végzett munkához képest kevés ugyan, a gépállomásiak például jobban keresnek, de lesz még gazdagabb ez a szövetkezet is, és akkor többet ér az egység... Bíztató előjelnek számít, hogy mióta új elnökünk van, javult a szervezés, nincs lemaradás. Hordják a szárítóra a lucemaszénát, nemsokára kimérik a réteket. Vezetőségi tag vagyok, sokat beszélek az emberekkel, ki ezzel, ki azzal hozakodik elő. — Igyekszem mindig úgy dolgozni, hogy ne találjanak benne kifogást. Traktoros vagyok, de például a háztáji földemen mások végzik el a gépi munkákat, senki se mondhatja, hogy nekem a magamé az első ... " j ház, tágas udvar, és az árnyékban levő gyermekkocsiban egy aprócska, alig néhány hetes kislány. Édesanyja Csór Jánosné növénytermesztő, pártvezető- ségi tag, amíg dolgozhatott, ugyancsak a legszorgalmasabbak közé tartozott. — Iparosfeleség voltam, a férjem cipész volt. Juttatott földön kezdtük a gazdálkodást a háború után. Én fuvarért dolgoztam a gazdáknak. Itt a szövetkezetben jól megtalálja a számítását, aki szorgalmas .. — Csorné a tavalyi 142 munkaegységével az asszonyok között jól megállta a helyét — hallom a párttitkár tájékoztatását. — Ez a teljesítmény jó közepesnek számit, többet a körülményei miatt nem is vártunk tőle. — Ügy szeretnék már kimenni a határba — sóhajt az asszony. A tavasszal még én is ott voltam közöttük. Azt hiszem, a gyermeknevelési segélyt nem veszem igénybe a törvényesen megjáró egész időszakban, csak az elején. Kapóra jön ez az intézkedés, de én a munkát is nagyon szeretem.. — Mi a véleménye a szövetkezeti kommunisták munkájáról? — Pártvezetöségi tag vagyok, gyakran értékeljük, ki hogyan dolgozik — mondja, és sorolja a neveket, köztük Bognár Gézáét is. — Nem mondhatja rájuk senki, hogy nem teljesítik a kötelességüket. Mindig ott vannak, ahol kell az erő, és példát mutatnak... S .zalai József tsz-el- nök a járási párt- bizottság . munkatársa volt, onnan hívták meg tsz-elnöknek a segesdi Üj Élet tagjai az idén februárban — de azelőtt másfél évet már eltöltött itt brigádvezetőként. — Mi jelenti most a legnagyobb tennivalót? — A sürgős feladatok megoldása nem tűr halasztást, mert abból csak munkatorlódás, végül pedig tetemes kár származhatna. Kicseréljük a kocaállományt, s ezt csak szervezetten, körültekintően lehet sikeresen elvégezni. Az emberekkel a határban, az istállókban a munkadíjazásról beszélgetünk legtöbbet. Két éve garantált munkadíjazást alkalmaz a szövetkezet, de sokan még mindig nem látják tisztán, hogy milyen munkáért mennyit kereshetnek. A határ nagyon szén, a kilátások biztatóak. Állattenyésztési időarányos terveinket is folyamatosan teljesitjük. Akikkel probléma van, azokkal beszélgetünk, hogy szót értsünk velük a közösség és salát maguk érdekében... Akikkel beszélgettem, mind úgy említették Szalai elvtársat, mint akinek az emberségben, lelkesedésben és szorgalomban mutatott példáját érdemes követni. Hernes/ Ferenc BOGNAK GÉZA CSÓR JÁNOSNÉ SZALAI JÓZSEF — De at a házait most építették, kit ér kár? — Minket. — S az építtetőt? — Azt is. Kocsis József harmadéves tanuló szintén dolgozott a Ságvári utcában. Megkérdem a kék szemű, fehér arcú fiútól, mi a véleménye a munkájukról. — Ez nem miránk tartozik. A főépítésvezeöo gyorsan vitába száll az idén szabaduló tanulóval. — Hát... — lehetett volna szebb... így sikerült Egy másik fiút hív oda az oktató. Kárpáti János másodéves tanuló. Nem néz ránk beszélgetés közben, félrefordítja a fejét, zavarban van. Véleménye szerint nagyjából nem rossz a vakolás, a csern- pézés. Az utóbbit először csinálták. — Durva volt a kőpor s tele volt szénporral, rostálni kellett volna, a raktárban azonban nem volt olyan rosta. A munka meg sürgős volt — mondja az oktató. — Annyira nem sürgetett az idő — mondja bosszúsan a főépítésvezető. Walter János oktatót és a tanulóit a Császár-réten találjuk meg. Cementraktárt ép?- tenek a Közúti Üzemi Vállalatnak. Péter Lajos és Nagy Ferenc harmadéves tanulókkal beszéltem itt a cserhpé- zésről. — Mihozzánk képest elég jó — így a szőke Lajos. — Ahogy tudtuk, megosi náltuk — válaszol a simlis sapkás Nagy Feri. Amik r búcsúzaink félrehív a szakoktató: Kulturális, kommunális, szociális helyzetünk Fontos téma szerepeit a megyei tanács csütörtöki ülésének napirendjén: megyénk kulturális, kommunális, egészségügyi és szociális ellátottsága, a harmadik ötéves tervben kibontakozó fejlesztés kérdései; a Politikai Bizottság 1965. január 12-i határozatának végrehajtása. A jelentés megállapította, hogy a Politikai Bizottság határozata óta mind erőteljesebben fejlődik megyénk szoIskola, laki Kulturális helyzetünket elemezve megemlíti a jelentés, hogy míg az óvodai ellátottságban (6500 hellyel) az országos átlagnál is jobban állunk, addig az iskolai tantermekből — különösen ahol átlag 62 tanuló jut egy osztályteremre — hiány van. Ezért a tervidőszakban elsősorban Kaposváron növelik a tantermek számát. Az épülő 16 tantermes iskolán kívül 1968-ban egy újabb 8 tantermes, illetve egy 10—12 tantermes iskolával bővül a hálózat. Elemzi a jelentés a középiskolák helyzetét is. A gimnáziumi iskoláztatás túlméretezése mellett elhanyagoltuk a szakmunkásképzést. Ezérí a jövőben az oktatást a népgaz- laság érdekeivel és a megye szakmunkaerő-szükségletável sszhengban fejlesztik. 1970-ig 12 500 szakmunkást kell kiképezni megyénkben. Az előző cialásta ipara, szocialista mezőgazdasága. Jó létünk, magasabb színvonalú ellátottságunk csakis ennek — a népgazdaság fejlődésében elért eredményeknek — az arányában emelkedhet, s a jövőben is csak erre alapozhatunk. Erre mozgósított a megyed vezetés Tegyünk többet Somogy ért .'-mozgalma, amely a megye lakosságának osztatlan elismerésével és támogatásával találkozott. is, víz, gáz tervidőszakban Csurgón, Bala- tonibogláron, öreglakon létesültek szakmunkásképző iskolák. A továbbiakban nemke- vésbé fontos oktatási forma a középfokú általános műveltség és a szakképzés egyesítése, az ún. emelt szintű szakmunkás- képzés. Megyénkben a fizikai munkaterületek aránya kb. 85 százalékos. Reális törekvés tehát az, hogy a fiatalokat ne elsősorban a 15 százalékot adó szellemi pályák felé irányítsuk. A második ötéves tervidőszakban 44 községben épült művelődési otthon. Ismeretes, hogy közülük igen sok méreteiben korszerűtlen; klub- és szakköri helyiségeinek száma pedig kevés. Ezért a továbbiakban a klubkönyvtárak fejlesztését kell szorgalmazna. Megyénk kommunális ellátottságban való lemaradása országosan ismert. A harmadik ötéves tervidőszakában 1040 állami lakást, 1000 OTP-lakást és 6500 családi házat építenek föl megyénkben 1870-ig, figyelembe véve az Különös figyelmet szentel a jelentés a megye vízügyi és gázellátási helyzetének. Kaposváron feleannyi víz jut egy lakosra, mint a dunántúli megyeszékhelyek. A folyamatban lévő munkálatok eredményeképpen azonban a város súlyos vízellátási problémája előreláthatólag még 1967-ben megoldódik. Vidéken pedig 18-ról 25-re emelték a megépítendő törpe vízművek számát. A további fejlesztés végett a terveket jobban ösz- sze kell hangolni a tsz-ek hasonló törekvéseivel. A vezetékek kiépítésével Kaposváron 1980-ig 15 000 — az első ütem szerint még a tervidőszakban 5000 — lakást kapcsolnak be a központi gázszolgáltatásba; a palackos gázellátásba pedig évente 3—4000 háztartást kapcsolnak be. Fontos feladatként hangsúA felszólalók többsége a jelentés egy-egy részletkérdését vagy megállapítását támasztotta alá, külön kiemelve ameépítkezéseknél a koncentráltság elvét; Kaposváron például az ötszintes helyett a nyolc- tízszintes lakóházak építés-ének szükségességét, és lehetőségeit. lyozza a jelentés úthálózatunk fejlesztését, korszerűsítését a harmadik ötéves tervidőszakban, A tervek szerint 1970-re minden községnek lesz bekötőútja. Egészségügyi ellátottságunk az orvosi körzetek és a kórházi ágyak számát tekintve is az országos átlag alatt van. A feladat így elsősorban az ellátatlan falukörzetekben és Kaposvár peremrészein is a körzeti rendelők kialakítása. A fekvőbeteg-ellátásban a két felépülő járási kórház jelenti majd az egyik, a megyei kórház rekonstrukciója pedig a másik nagy előrelépést. A társadalombiztosítás kiterjesztése megyénkben 67 000 tsz-tagot érintett. Hasonlóan nagy jelentőségű a gyermekggondo- zási segély bevezetése, a családi pótlék kiterjesztése és a tsz-nyugdíjtörvény is. gye helyzetéről szóló elöterjes” tés őszinteségét, sokoldalú é: alapos mérlegelését, reális értékelését. Rostás Károly, a váróéi tanács vb-elnöke felszólalásában a vámosban kibontakozó hatalmas méretű társadalmi munkamozgalom eddigi eredményeit méltatta. Elmondta a többi között, hogy lakosságunk különösen a vízprobléma megoldásában és a parkosításban segít sokat kétkezi munkával. Jó ütemben formálódik a cseri és a sántosi főnyomóvezeték elkészítése; jól halad a Jókai ligeti és a Juta! úti parkosítás —, itt lesz a város legszebb zöldövezete — és a munkálatokat, az eredményeket még hosszan lehetne sorolni. — Ha minden kaposvári csapból víz folyik majd, akkor tudjuk csak igazán értékelni ezt a nagy megmozdulást. Ügy tűnik, mindenki magáévá tette a párt és a tanács felhívását. S erről csak a legnagyobb tisztelettel szólhatunk — mondotta a többi között a városi tanács vb-elnöke. Javaslatára a megyei tanács határozatot hozott, amelyben mély elismerését, nagyrabecsülését és őszinte köszönetét tolmácsolja mindazoknak, akik a megyeszékhely vízellátásának megoldásában és a város szépítésében társadalmi munkával részt vettek, részt vesznek. Ezután a megyei tanácsülés , ’ megye helyzetéről szóló je- ntést, valamint a határozati I avaslatot egyhangúan alfo- I gadta. 1970-re minden községnek lesz bekötőútja Köszönet a város lakóinak
