Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-21 / 119. szám
Vasárnap, 1967. május 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP ( BIZALOM tek. Tavaly párthelyiséggel, Pirospozsgás arcú, életvidám ember, csupa frissesség, csupa fáradhatatlan vitalitás. 58 éves, de ötven- nek sem látszik. Falujában, Balatonszentgyörgyön vitathatatlanul a legnépszerűbb ember. 1945 után került először a község élére a szent- györgyi embereik bizalmából. Bírónak. Aztán tanácselnök lett, később egy egész flalufcörzet: Balatomberény, Hollád, Tikos és Vans tanácselnöke is. Az idei választások alkalmával sokan írtak a nevét tartalmazó szavazócédulára egy szót: "Éljen-«. Ellenszavazatot egyet sem kapott. Egyhangúlag beválasztották a községi és a járási tanács tagjai közé is. A községi tanács végrehajtó bizottsága pedig újra őt választotta elnökévé. A balatonsizentgyörgyiek az idei szavazáskor Ángyán János 22 évi helytállását, a községért vállalt két évtizedes önzetlen fáradozását jutalmazták bizalmukkal. 1. Nem kisebb a népszerűsége a többi faluban sem. A herényiek a Béke utca le- kövezésére így emlékeznek: »Ilyen útépítést még nem láttak a környéken«. December 10-én telefonon értesítették a járástól a szentgyörgyi tanácsot, hogy 100 000 forintot kapnak útépítésre. Az elnök még aznap fölkereste a balatoni felvidék kőbányáit, visszafelé jövet a keszthelyi AKÖV- nél megrendelte a markológépet és a billenőik oc sókat. A műszakiak irányításával másnap megkezdték az út tükrének kivágását. Kereken tíz nap múlva bekanyarodhattak a járművek a 800 méteres útszakaszra, az építők befejezték a munkát. A herényiek, de főleg a Béke utcaiak ezért is szeretik Ángyán Jánost. Az idén több mint 2 millió forintot költenek az új Határcsárda építésére. A pénz még sehol, de az építőanyag nagy része már a helyszínen van. Megelőlegezték a községfejlesztésből. 2. Az építés, a falvak rendezése, csinosítása a legfőbb gondja. Három éve egy 600 000 forintos beruházásról kellett volna lemondani építőipari kapacitás hiányában. Nem nyugodott bele a tehetetlenségibe, hozzálátott, és megszervezte az építőbrigádot, és ők elkészítették az orvosi rendelőt. Szép bemutatkozás volt, mert rendes munkát végezklub- és kiállítási teremmel, büfével bővítették a szentgyörgyi művelődési házat A községi tanács igazgatási előadója, Kiss Ferenc öt év óta ismeri Ángyán Jánost: A legkisebb eredménynek is nagyon örül. Szervezőképességét, frissességét mi, fiatalabbak is gyakran megcsodáljuk. Az építkezésekkel kapcsolatos teendőiket egyedül látja el. más nem is avatkozhat bele. 3. A fejlődő, épülő falunak nemcsak a külseje változik, hanem megváltoznak az emberek is. Ahol már orvosi rendelő, művelődési ház, tágas szaküzletek biztosítják a megfelelő egészségvédelmet, a jó áruellátást, a szórakozási lehetőségeket másképpen élnek, másképpen gondolkoznak az emberek — summázza véleményét az építkezések fontos- tógáról szólva a vb-elnök. — Még van tennivaló bőven egyik-másik községünkben. Oj utakat, járdákat kell építenünk ahhoz, hogy a művelődés, a kultúra utat találjon a legeldugottabb házakhoz is. Esetenként ezeknek kell lenniük a legfontosabb beruházásoknak. Ángyán János tanácselnök egyben a balatonszentgyörgyi pártalapszervezet titkára is. A községfejlesztésben elért eredményedért, jó tanácsi munkájáért 1964- ben kormánykitüntetést kapott 4. A balatonszentgyörgyi emberek elismerően beszélnek a tanács fásítási programjáról. Megszépültek az utcák az egészséges törzsű, díszes koronájú ezüst juharok kiültetésével. A tanácselnök az ország másik sarkából maga hozta a fiatal fákat. Az építésen kívül még egy szenvedélye van: szereti az embereket, örül, ha tehet értük valamit. A falvak lakóit annyira ismeri, hogy amikor panaszos ügyben keresik föl a hivatalában, már így kezdik: »Úgy is tudod, miért jöttem, mi járatban vagyok...« Mint a lelkiismeretükhöz, úgy fordulnak hozzá. Bíznak a jóindulatában, humanitásában és segítőkészségében. Ilyennek ismerték meg 22 évvel ezelőtt, amikor először választották a község élére. Nagy József ______________J S zebb, korszerűbb, Gyors ütemocn folyik a marcali presszó átépítése. Az új létesítmény szebb, korszerűbb, nagyobb ttsa •Sédjénél. Ültetik a paradicsompalántát a barcsi Vörös Csillag Tsz kertészetében. Két holdon paradicsomot, tíz hoidon pedig paprikát termesztenek. Rendet kell teremteni! A NÖVÉNYVÉDELEM ÉS AZ EMBER Egyre több szó esik mostanában a kemizálásról, a vegyszeres növényvédelemről. A tudósok és a szakemberek az élővilág, az ember érdekében emelnek szót, tesznek javaslatokat. De vajon hallgatnak-e kellően rájuk? A válasz: sajnos nem! Egy munkásvédelmi tanácskozáson jegyeztem föl a Somogy megyei Növényvédő Állomás vezetőjének szavait: »Az okos növényvédelemről sohasem lehet eleget beszélni.« A növényvédő állomás vezetője a növény védelmén túl évek A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén külön tudományos ülést szenteltek a közelmúltban a ke- mizálási műveletek összefoglalásának. Ezen az ülésen szólalt fel Babies Antal akadémikus, ismert orvostudós. Az ő szavait idézzük: »A civilizációs betegségek előidézésében kétségtelenül első helyre kell helyeznünk a környezet vegyi hatását, a kemizációt.« Kemizálás nélkül ma már elképzelhetetlen a növénytermelés. Megyénkben például az utóbbi években mintegy ötvenmillió forint értékű, háromezer tonna , mennyiségű növényvédő szert használtak fel a termelőszövetkezetek. A megyében végzett gazdaságossági számítások szerint a növényvédelemre fordított minden forint, öt-hat forint hasznot hoz ugyanabban az évben. (A növényvédelem nem termésnövelő, hanem hozambiztosító tényező!) Az öt- venmilliós befektetés a gyakorlatban tehát minden évben 250—300 millió forint értékű termést ment meg. Ez pedig nem kis dolog! Bizonygatni is fölösleges, hogy a vegyszeres növényvédelemre szükség van. Példák sokasága igazolja, hogy a vegyszer csak a tudatlanság, Az alábbiakból világosan kitűnik, hogy miért huszadrangú kérdés az ember védelme. Négy évvel ezelőtt még a Növényvédő Állomás végezte a gyakorlati munkát. Az állomáshoz tartozó harminckét növényvédő gép mindegyikén , jól képzett szakmunkás dolgozott. Azóta a termelőszövetkezetek, illetve a gépállomások végzik el a növényi és állati kártevők elleni vegyszeres védekezést. A szövetkezetek 4?0 növényvédő gépet működtetnek. A tsz-ek növényvédelmi munkálatainál dolgozó tagok közül azonban mindössze 132- °n szakmunkások és betanított munkások. Ez az egyik súlyos hiba. A megyei tanács mezőgazóta az ember védelmének is megszállott szószólója. Hivatali kötelességén túl időt és fáradságot nem kímélve próbál tenni: vizsgálatokat vezet, kezdeményez, előadásokat tart, hadakozik a tudatlanság és a közöny ellen. Hadd tegyem mindjárt hozzá: elégedetlen a mai állapotokkal. Munkatársaival együtt azt szeretné elérni, hogy a megye minden termelőszövetkezetében rend legyen ezen a téren. A rend- teremtés minden szövetkezet minden tagjának érdeke. a felelőtlenség révén okozhat és sajnos okoz is bajokat. A Népszabadság hírt adott a Magyarkeszi határában bekövetkezett halálos balesetről. A falu határában repülőgépről Dikonírtot permeteztek. A munkában segédkező termelőszövetkezeti tagok nem részesültek baleset-elhárítási oktatásban. A tizenegy ember közül csak négyen viseltek védőruhát Szabó István tsz-tag a permetezés közben rosszul lett, de nem tudtak rajta segíteni, és meghalt A halálos baleset ügyében a rendőrség orvosszakértő bevonásával kezdte meg a vizsgálatot Sajnálatos módon megyénkben is gyakori a vegyszerlopás. Pár éve Bárdudvarnokon, most pedig a kaposvári járásnak egy másik szövetkezetében ivott Tiadánt borosüvegből bor helyett egy nénike. A bárdudvarnok! bácsikát már nem, az idős asszonyt szerencsére még sikerült megmenteni. Vannak tsz-tagok, akiket hónapok óta gyógyítanak, mert súlyos bőrbetegségben szenvednek. Őszintén ki kell mondani, mert tény, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben huszadrangú kérdés az ember védelme. dasági osztálya és a növényvédő állomás kellő időben gondolt arra, hogy betanított munkásokat képezzen a közös gazdaságok részére. Az első tanfolyamot 1959-ben tervezték. Azóta minden évben nyolcvan-száz tsz-tag vesz részt a növényvédő tanfolyamokon. Az idei tanfolyamon végzettekkel együtt már mintegy ötszáz betanított növényvédő munkást kellene találnunk megyénk szövetkezeteiben. Ezzel szemben, amint már írtuk is. mindössze százharminckettő van. Szakképzetlen emberektől pedig egyszerűen nem várható el a kellő elővigyázatosság. Dehát hogyan és hova tűnhetett d háromszázhatvannyolc betanított munkás? Ennyi embert képtelenség alkalmi szaktanácsadással pótolni! Az már másodrendű De folytathatjuk a sort A meglevő 420 erőgép szakszerű üzemeltetéséhez az ember védelmében 840 védőruhára lenne szükség. Ezzel szemben mindössze 346 védőruha van. Ugyancsak 840 gázálarc, ugyanennyi pár gumikesztyű és gumicsizma kellene. Jelenleg összesen 394 gázálarc, 374 pár gumikesztyű és 308 pár gumicsizma van a tsz-ekben. A szakképzettségen kívül a legelemibb védőeszközök is hiányoznak. Pedig nehéz lenne összeszámolni, hogy hányszor, hány esetben hívták föl erre a szövetkezeti vezetők figyelmét! És hány körlevél, szakcikk, személyes tanácsadás figyelmeztette a vezetőket a növényvédő szerek helyes tárolására. Sajnos, többnyire eredménytelenül. A Növényvédő Állomás jó kapcsolatokat alakított ki a KÖJÁLL-lal. Közös vizsgálatokat, ellenőrzéseket tartanak. Az egészségügyi szolgálat orvosai sok hasznos tanácsot adnak a szövetkezeteknek. De — és ez már nem rajtuk múlik — még ennél is többet kell tenni, mert az ember védelméről van szó. A Növényvédő Állomás vezetőjének véleménye szerint a legfontosabb feladat a vegy- szerraktárak rendbehozása és a védőruhák, védőfelszerelések beszerzése Nagyobb gondot kell fordítani a tanfolyamok szervezésére és a beiskolázásra. Olyan embereket küldjenek tanfolyamra a szövetkezetek, akiket valóban a a növényvédelemben akarnak foglalkoztatni. A somogyi vizsgálatok, tapasztalatok fölvetnek néhány országos szervek hatáskörébe tartozó egyre inkább sürgető feladatot is. Az egyik ilyen: időszerű lenne létrehozni több önálló szakmunkásképző iskolát. Somogyi és országos fölmérések igazolják, hogy a termelőszövetkezeti agronó- musok (a gyakorlatban) a növénytermesztésben munkaidejük 15—20, a gyümölcs- termesztésben pedig 52—55 százalékát fordítják növény- védelmi tevékenységre. Nincs kérdés, hogy kárba veszett az a több százezer forint is, amit az eltűnt betanított munkások képzésére fordítottak. Évek óta rossz a szentgálos- kéri, a buzsáki, a táskái, a somogysámsoni, a kutasi, a nagyberényi és a kőröshegyi raktár. Pedig a védőszerek helyes tárolása is az élővilág, az ember érdeke! Az anyagi javadalmazásnál is hiányzik a megbecsülés. A Növényvédő Állomás szakmunkásai védőételt, ezenkívül a fizetés 10 százalékát kapták, illetve kapják veszélyességi pótlék címén. A növényvédelemnél dolgozó szövetkezeti tagok védőételt és veszélyességi pótlékot nem kapnak. Miért nem? És hogyan, hogyan se, a legtöbb szövetkezetben a premizálásnál is elfeledkeznek róluk. A megyei főagronómus szerint nagyon kevés olyan szövetkezet van, ahol premizálják a növényvédőket. Pedig mindenütt lehetne, sőt kellene! ezzel arányban a növényvédelem oktatására fordított órák százalékos aránya az összes oktatási órákhoz viszonyítva; az agrárfőiskolákon 4—5 százalék, a felsőfokú technikumokban 6—10 százalék, a technikumokban pedig 1—2 százalék. Változtatni kellene ezen a helyzeten is. És végül, de nem utolsósorban meg kell becsülni anyagilag és erkölcsileg egyaránt a növényvédelemben dolgozó, valóban hozzáértő szakmunkásokat. Németh Sándor Tanácsok, vállalatok, szövetkezetek, magánosok! SÓDERT első osztályú rostálatlan oányakavicsot vagonba rakva Kerepes vasútállomáson 91.— Ft m3 áron azonnali vagy kért határidőre szállítunk. Haladás Tsz, Csömör. Jgyint: Juhász Mátvás. (3529) Súlyos tragédiák Hova tűnnek a szakmunkások? Hiányzik a megbecsülés Sü rgős tennivalók