Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-19 / 117. szám

Évente 2 700 000 forint felújításra SomoauiMéolaa AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jó úton a zenei nevelés ALIG MÚLT KÉT HETE, hogy a kaposvári Liszt Fe­renc Zeneiskola tanárai a kamaramuzsikálásban mu­tatták meg képességeiket, szemléleti közelségüket a társaszenéhez. S ennek egye­nes következményeként szer­dán este tanítványaik — az utódok — álltak pódiumra. Kis muzsikusok, akik már a hangszerismeret első fázisai­ban megismerkedhetnek a kamarazene örömeivel. Nem volt ez az est magas színvo­nalú, minden tekintetben ki­fogástalan hangverseny, nem is volt és nem is lehetett ez a követelmény. Mégis öröm­mel és bizakodással beszél­hetünk róla, hiszen a zenei nevelés változásának első s mindjárt szembetűnően érzék­letes bizonyítéka. ELSŐ ÉS MÁSODÉVES fuvolisták, klarinétosok, ne­gyedik, ötödik osztályos vo­nósok, zongoristák és éneke­sek nagy együttese kapott lehetőséget a tizenöt számból álló műsorban. S itt min­denki csak közvetve bizonyít­hatta egyéni képességeit: a közösségi szellem uralkodott; epvenrangú »ellenfelek-", vá­laszol ga tó, feleselő hang­szerek megszólaltatóinak ne­mes vetélkedője volt ez. S hogy a hangversenyt hallat­lanul türelmes, elmélyült ta­nári munka, sok-sok próba, javítás, nevelői tevékenység előzte meg. ezt talán mon­dani sem kell. Értéke a hangszeres tudás érlelésén, Németh József kiállítása Somogybái elszármazott festőt mutat be most a Rippl-Rónai Múzeum kép­tára. Az I, Kaposvári Ta­vaszi Tárlaton két képét láthattuk Németh József­nek, amelyeket a zsűri Va- szary-díjjal ismert el. Ezzel az időponttal egybeesett a művész budapesti kiállítá­sa, s most annak az anya­gát láthatjuk múzeumunk­ban. Az l. Kaposvári Tavaszi Tárlaton különösen kitűnt Németh József karaktere. Eddigi munkássága, beérett képei együttesen most ezt bizonyítják előttünk is. Ha még egy kis összevetést te­szünk az l. Kaposvári Ta­vaszi Tárlat és a vásárhe­lyi Németh József képei kö­zött, világosan kitűnik a festő művészi célzatossága. Ez pedig megőrző szán­dék* Századunk rohanásá­ból megőrizni -valamit'*. Nem konzervatizmusból, még csak nem is múlt szép­ség fölötti sajnálkozásból, és kevésbé romanticizmusból. Mindezek ellenkezőjét bizo­nyítják képei. Monumentali­tásra váló törekvése is a festő erejét, rendjének hitét fejezi ki. Képeinek mélységes em­bersége alakjainak ember­ségéből fakad. Azt bizonyít­ják a Halászok, a Pásztor, a Halottak napja keskeny arcú, a földből alig kinövő asszonyai, a Krumpliföld barna dolgosai, a boglyák a Fehér tehenek, a Kaszálók, a Pihenő, a Vásárhelyi ma­donna. Németh Józxef nem misztifikálja őket, nem ködben fénylő hősök, na­gyon is egyszerű emberek, egyszerű tájak, egyszerű dolgok. Jelenlétükkel a vi­lág is oly egyszerűnek tű­nő, mint amilyen is meg nem is. Németh József az egysze­rűségét őrzi meg. Alakjai oly monumentálisak, hogy úgy érezzük, az Ember ké­pes megőrizni a világ egy­szerűségét a maga bonyo­lultságában is. H. B. a társas muzsikálás örömé­nek felfedezésén túl a zenei nevelésben rejlik, amivel oly hosszú ideig adós maradt a mi zeneiskolánk. A felfogás­beli változás félre teszi a »sztárnevelés« kultuszát, ze­nét kedvelő, értő közönséget formál, s ettől még a kima­gasló tehetségekből lehetnek szólisták is. Bach-, Purcell-, Mozart-, Telemann-művek, menüettek, indulók, duók és szonáták hangzottak el kü­lönböző hangszeres összeállí­tásban, s a közönségen kívül a zenetanárok (Csupor lAsz- !ó, Gellén lAszló. Geibinger Sándorné, B. Ittzés Irma és S. Perjés Margit), az együttesek betanítói is öröm­mel, izgatottan figyelték gyermekeink játékát, ök pe­dig mindannyian kéoességeik javát adták, ezért is nem szólunk külön róluk. Ha csak annyit meg nem említünk, hogy szerepelt itt két kama­raegyüttes is, amelyik a debreceni országos fesztivá­lon áprilisban kiváló ered­ményt ért el, s most is a legjobb teljesítményt nyúj­totta. Külön szépsége volt az estnek egv kaposvári szer­ző, Tárnái György szellemes, bájos Fúvósötösének bemuta­tója, amely Szánkózás, Táj­kép, Verebek a hóban téte­leivel, hangulatával is oly közel állt a gyermekmuzsi­kusokhoz. MIT TANÚSÍTOTT EZ A NÖVENDÉKHANGVER­SENY? Azt, hogy zeneisko­lánk a zenei nevelés helyes útján jár. Ezt kell folytatni, csiszolni tovább — elbizako­dottság nélkül —, hisz vol- { takénpen csak az alaookat raktuk le, amelyre viszont biztonsággal építhetünk ... J. B. Miké kerüllek a szép állomások? 47 000 négyzetméter park — Negyvenkét mázsa festék — Háromezer tő rózsa — Megbecsülik mindezt az utasok? Evembe kétmillió-hétszáz­ezer forintba kerül a Balaton déli partján az állomások csi­nosítása. A nagykanizsai pá­lyafenntartási főnökség min­den évben külön brigádot szervez ennek a munkának az elvégzésére. Február 1-e és május 20-a között mintegy 250 000—280 000 óráit dolgoz­nak a brigád tagjai az állomá­sok épületein, az utakon, a so­rompókon, a vágánysaegédye- ken és a parkokban. A vasút kezelésében 47 000 .négyzetmé­ter park van a somogyi par­ton, Ebből harmincezer négy­zetméter a pázsit. Varga István, a MÁV Nagy- kanizsai Pályafenntartáivi Fő­nökségének vezetője elmon­dotta, hogy az idén 190 000 da­rab, hatvannégy féle, virágot ültettek ki Ezenkívül három­ezer tő rózsa és hétezer tő kán­ná díszíti a vasút parkjait, az állomások környékét. De so­rolhatjuk tovább az adatokat. A csinosításhoz huszonöt má­zsa olajfestéket használtak fel, a csutak szegélyét hu­szonhat kilométer hosszan rostálták ki, ötvenkét kilomé­ter hosszúságban rakták ki kézzel a kavicsot a munká­sok. Az épületek festéséhez ti­zenhét mázsa porfestéket használtak fel. Mindezt azért, hogy mire megindul a balatoni forgalom, tetszetős, csinos ál­lomások várják az üdülőket. Arra töreked tele, hogy az épületeket mindenütt élénk színűre fessék. Sok állomáson felújították a bútorokat is: vi­lágos színű műanyag borítás­sal látták el az asztalokat, szé­keket Az anyag árát jól szemlélteti, hogy a 2 700 000 forintból mindössze hétszáz­ezer forintot fizettek ki bérre. A többi anyagköltség volt. Úgy látszik azonban, hogy mindezt nem becsülik eléggé az utasok. Évek óta például azért akalmaznak egész nyá­ron át két nőt, hogy az uta­sok által összafirkáiit mellék- helyiségeket újra és újra ki­meszeljék. Pedig nem ártana jobban vigyázni a parkokra és az épületekre sem. Az utasoknak kellene rá vi­gyázniuk! Új ÁFOR-szolgáltatások a Balaton-parton Gyümölcsöskert a házban t.6ry Tibor, a palánta! Közszolgái tatást üzem dolgozója már több mint 30 esztendeje érdekes kedvtelésnek hódol. Üvegházában al­mát, körtét, barackot, cseresznyét, őszibarackot, ringlót, citromot, narancsot, szőlőt, sőt fügét is termeszt. Mintegy 100 fácskája t—18 esztendős és 30—150 centiméter magas. — Tűz volt szerdán dél­után a kaposvári Villamos­sági Gyár cseri telepén. Az öntődében a ventillátortól keletkező tüzet a kapsovári tűzoltók harrfbrosan eloltot­ták, a kár ötezer forint. — Hat új pavilont vásá­rolt 150 000 forintért a Sió­foki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A pavilonokat a Zamárdi és Sóstó közötti területen állít­ják fel, s élelmiszert, vala­mint ajándéktárgyakat áru­sítanak bennük. A kis tábori gázpalackok újratöltésével is segíti a Ba- laton-parti kempingek la­kóit az ÁFOR Ásványolaj - forgalmi Vállalat. Az északi és a déli par­ton öt-öt helyen veszik majd át az üres gázpa­lackokat, és 21 óra múl­va megtöltve adják visz- sza. Fölkeresi majd a kempinge­ket a vállalat hat mozgó üzemanyagtöltő állomása, hogy továbbutazás előtt hely­ben tankolhassanak az autó­sok. A vállalat egyéb új szol­gáltatásokkal is készül. az idegenforgalmi és az autós idényre. Július közepétől 15 ÁFOR-töltőállomáson meg­kezdik az autóápolási szerek és kisebb felszerelési tár­gyak árusítását. összesen 110 féle cikket — gyújtó- gyertyát, ékszíjat, biztosíté­kot, izzót stb. — hoznak forgalomba. Ezenkívül újabb 60 nagy forgalmú állomást szerelnek föl légkompresszor­ral is. Az idegenforgalmi központokban növelik a töl­tőállomások kútkezelőinek számát, emellett a nyári idényben idegen nyelven be­szélő főiskolásokat alkalmaz­nak segéd-kútkezelőnek. ' Említésre méltó még, hogy Siófokon »tükrös! tik« a benzinkutat: az út mindkét oldalán műkö­dik majd töltőállomás. Bala- tonföldváron ugyancsak ha­sonló megoldást alkalmaznak, de félő, hogy ez a munka nerr. készül el időre. P. Gy. KÉZIMUNKARÉSZLEG MARCALIBAN A talemte megrendezett szabó-varró tanfolyamok adták az ötle­tet a Marcali és Vidéke Ér­tékesítési és Fogyasztási Szövetkezet ve­zetőinek, hogy új részleget hozzanak létre. Az előnyomdá- ban hárman dolgoznak, a hímzők és ki­varrók száma viszont októ-i bér óta már huszonkettő­re emelkedett. A Népművé­szeti Intézet által zsűrizett és elfogadott sárközi, buzsA- ki, torockói motívumok gazdag válto­zatban készül­nek a bedolgo­zó marcali és környékbeli asszonyok ott­honában. A szebbnél szebb térítőkét és párnahuzatokat főként Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat révén ér­tékesítik. Az első negyedév­ben csupán előnyomásból *sfeí- - , Ivusza Istvánná. A legszebb munkákból nemrégiben kiállítást rendeztek. 187 000 forintot forgalmaztak. Árusítanak a boltokban olyan térítőkét és párnahuzatokat is, amelyek hímzését még az előnyomóban megkezdik. Eh­hez hozzáadják a kivarrófo- naiat is. A kézimunkarészleg termé­kei máris keresettek a me­gyében, de a megye határain túl is. Apróbb népművészeti KAPOSVÁRON KÉSZÍTIK Tetszettek a csomagológépek Budapesten Nem rég megírtuk, hogy a I elkészítette a ládapántoló a.mogy Finommeoha-1 nikai és Gépjavító Vállalat nedvesítő prototípusát, ezen­kívül csomagológépeket is akar gyártani. A vállalat vezetőd nemrégi­ben Budapesten, az Anyag- mozgatási és Csomagoiásd In­tézet tanácstermében bemu­tatták a szakembereknek, a felhasználó üzemek képvise­lőinek a kézi leszakítású ra­gasztószalag-nedvesítővei bő­vült gépcsoportot. Szendrő Lajos, az Anyag- mozgatási és Csomagolási In­tézet (ÁCSI) osztályvezetője ismertette a prototípus-készí­tés előzményeit: majd arról szólt, hogy a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjaví­tó Vállalat miután elhatároz­ta, hogy a csomagológépek profilgazdája lesz, nagy len­dülettel látott munkához, és eredményeket ért el. Ezután Nagy Antal, a ka­posvári vállalat igazgatója szólt. Kijelentette, hogy sokat köszönhetnek a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vál­lalatnak. Ugyanis ez a keres­kedelmi forgalmazó vállalat. Az ÁCSI útmutatása alapján piegadta a prototípusgyártás­hoz szükséges anyagi biztosí­tékot, vállalva a kockázatot Az igazgató beszéde után Nagy Imre főmérnök ismer­tette műszakilag a jelenlevők­kel a gépeket, tervezőjük, Tauber Dezső pedig megmu­tatta, hogyan működnek. A meghívottak elismeréssel beszéltek a bemutatott gépek­ről. A Finommechanikai Vál­lalat a csomagológépek null­szériáját július 3-ig eljuttatja a kereskedelemnek, 1963. ja nuár 1-ével pedig megindul a sorozatgyártás. dísztárgyakból — a hímzett tűtartó papucsból vagy a dí­szes könyvjelzőkből — há­rom-négyszáz készül el a nyárra. Ezeket a Balaton- parton kívánják értékesíteni. mSOfSOR Pszichiáteri rendelőben A pszichiáteri rendelő­be új beteg állított be, és edőadita, hogy álmában veri a feleségét. — Nem olyan súlyos az eset, velem is megtör­tént már — nyugtatta meg a pszichiáter. — Es mit kell tennem az álom ellen? — érdek­lődött a páciens. — Gondoskodni kell, hogy reális alapja legyen a dolognak. Akkor nem fogja többé azt álmodni! Kettős ok — Mindig magamban beszélek — panaszolja a páciens az orvosának. — Miért teszi ezt? Van rá valami különös oka? — Hogyne, doktor úr. Kettős okom van rá Az egyik, hogy szeretek okos emberekkel beszélni. De annál is nyomosabb ok, hogy szerete© ha okos ember meghallgat. Takarékos A skót férfi odahaza a Braille-írást tanuljá. Egyik barátja megkérdi tőle: — Miért tanulod a va­kok írását? — Hogy ne kelljen ott­hon a villanyt égetni, ha olvasni akarok. Csevegés Cseng a telefon és a hatéves Sanyika jelentke­zik. — Halló, itt Rátóti-la­kás. — Halló, hogy hozzak ceruzát? Bácsi kérem, mindjárt. — Halló, tessék egy ki­csit várni, mert kitört a hegye. — Halló, bácsi kérem, meg van a ceruza — Halló, igen, hegye is van. — Halló, hogy papírt is hozzak? — Halló, bácsi kérem, meg van a papír. — Halló, hogy írjam le? De bácsi kérem, én nem tudok írni. Majd jő- ^ vöre. Jó megfigyelő — Anyuka holnap hadd maradjak itthon. — Szó sem lehet róla. — De számtan dalit írunk, és halvány gőzöm sincs hozzá. — Akkor sem! Nem tű­röm, hogy lógjál az isko­lából. — A múltkor te is lóg­tál a hivatalból. — Éh nem lógtam, én táppénzen voltam. — Ha fizetnek érte, altkor lehet? — Szemtelen kölyök! H. S.-né Somogyi Néplap M'S'rwr' Somost megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő í WIRTB LAJOg, Szerkesztőség: Kaposv#»* Latinka Sándor u. 2. Telefont 11—510 U—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telelőn .—.>16 Felelős kiadd: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díi egy hónapba 12 Fi. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom