Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-20 / 118. szám

T-n VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKJ ÁKA t 50 FIXLfiB Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA í?, A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XXIV. évfolyam 118. szám. •) ------------------------1--------------------------:--------------------------------­1 967. május 20., szombat Magyar—NDK barátsági nagygyűlés A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége pénteken délután magyar—NDK barát­sági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlés részvevői hosszan tartó tapssal köszön­tötték a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Péter János külügy­miniszter, Nagy Józsefmé könnyűipari miniszter, továbbá a közélet több ismert személyisége. Ugyancsak az elnök­ségben foglalt helyet Walter Ulbricht, Willi Stoph, az NDK párt- és kormányküldöttségének vezetői, Erich Ho- necker, dr. Heinrich Homan n, Hans Rietz, Oskar Fi­scher, dr. Herbert Plaschke, a küldöttség tagjai. Részt vett a gyűlésen Lotte Ulbri cht, valamint Losonczi Pál- né és Fock Jenőné is. A himnuszok elhangzása után dr. Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután nagy taps közben Kádár Já­nos lépett a mikrofonhoz. Kádár János beszéde — Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — Szívből köszöntőm a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság barátságának szen­telt gyűlésünk minden rész­vevőjét — mondotta beveze­tőben Kádár János, majd az üdvözlések után kijelentette: — Német barátaink mos­tani magyarországi látogatása különleges fontosságú és va­lóban történelmi mérföldkő államaink, népeink kapcsola­tában. Kezdeményezésünk, közös elhatározás alapján a tegnapi nanon megkötöttük a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződését. A szer­ződés aláírásával jó felté­teleket teremtettünk ahhoz, hogy továbbfejlesszük barát­ságunkat, szövetségi viszo­nyunkat. Szerződésünk meg­felel a két szocialista ország népei érdekeinek és jól szol­gálja nemzetközi síkon a tár­sadalmi haladás, a szocializ­mus, a népek barátságánák, együttműködésének, imperia­listaellenes harcának, a béke védelmének ügyét. Joggal mondhatjuk, hogy barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk megkötésével országaink szu­verenitásának, népeink szo­cialista jövőjének új biztosí­tékát és a nemzetközi élet­nek egy új, pozitív és haté­kony tényezőjét hoztuk lét­re. A megkötött barátsági szerződés a két nép közös érdekeit szolgálja A magyar nép történelme során állandóan, közvetlenül és súlyosan szenvedett a né­met imprializmustól, különö­sen a második világháború időszakában a Hitler-fasiz- mustól. Ebben szerepet ját­szott Magyarország akkori urainak, a Horthy-fasiszták- nak bűnös kalandorpolitikája is. Érthető, hogy a magyar nép — céljainak és létérde­keinek megfelelően — szem- befordult és harcol ma is a német imperializmus, milita- rizmus, revansizmus Nyugat- Németországban még eleven erőként létező veszélye el­len és természetes az is, hogy ebben a harcban népünk leg­jobb szövetségese a Német Demokratikus Köztársaság. Mi a Német Demokratikus Köztársaságot nemcsak a magyar nép szövetségesének tekintjük, hanem egyben az egész német nép jobb jö­vendője letéteményesének is. Azt tartjuk, hogy a most megkötött barátsági szerződé­sünk nemcsak a két állam, hanem a magvar nép és az egész német nép közös érde­keit. jövendő barátságát, jó együttműködését szolgálja és alapozza meg. Az első német munkás—pa­raszt állam megalakulása óta állandó és nehéz harcot vív az amerikai imperialisták ál­tal támogatott nyugatnémet revansista erők ellen. Az im­perialistáknak a szocialista világ elleni harcával szemben a nyugat-európai front első vonalában a Német Demokra­tikus Köztársaság népe küzd. Ezen a fronton a Német De­mokratikus Köztársaság nem­csak önmaga nemzeti függet­lenségét, szuverenitását, ha­nem a szocialista országok népeinek békés építőmunká­ját is védi. Manapság már barátnak és nem barátnak egyaránt reá­lis tényként kell számításba vennie, hogy a szuverén Né­met Demokratikus Köztársa­ság olyan európai hatalom, amely az európai biztonság egyik legfontosabb tényezője. Határait, függetlenségé’t a vi­lág szocialista erői is garan­tálják. A német munkás-pa­raszt államnak — a bonni elszigetelési törekvések elle­nére — ma már 35 ország­ban van állami képviselete és a nemzetközi szerződések szá­zait írta alá. Kádár elvtárs ezután rész­letesen szólt arról a hatal­mas fejlődésről, melyet a Né­met Demokratikus Köztársa­ság belső helyzete érzékeltet. és kormányaink valamennyi fontos nemzetközi kérdésben, valamint a nemzetközi mun­kásmozgalom előtt álló fel­adatok megítélésében azonos nézeteket vallanak, vállvetve együtt harcolnak. A legjobb nlvtársi szellemben folytatott tárgyalásaink, megegyezéseink újabb lendületet adtak kap­csolataink fejlesztésének rpin- denkor, és ez így volt ihost jelenlegi tárgyalásainkon is. A fejlődő párt-, állami és gazdasági kapcsolatok mellett örvendetes, hogy egyre gya­koribbak a magyar és a né­met emberek közötti közvet­len találkozások. Üj szerződésünk megfelel a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság csaknem két évtize­des és állandóan bővülő együttműködésének, új távla­tokat és lendületet nyújt or­szágaink politikai, gazdasági \s kulturális kapcsolatainak további kibontakoztatásához és elmélyítéséhez. Ez a szer­ződés annak az őszinte ás elmélyült barátságnak eredménye és megnyilváhulá- si formája, amely a két or­szág dolgozó népe, párt- és állami vezetés közöt^ a közös célok jegyében a szocializmus építése során kialakult és amely kedvező és kedvezőtlen körülmények közepette egy­aránt fényesen kiállott már sok próbát. Mind a Magyar Népköztár­saság, mind a Német De­mokratikus Köztársaság — a Varsói Szerződés tagállamai­nak múlt év júliusi bukares­ti nyilatkozatával, az európai kommunista- és munkáspár­tok ez év áprilisi Karlovy Vary-i tanácskozásának állás­foglalásaival összhangban — elsődleges feladatának tekin­ti az európai béke és bizton­ság megszilárdítását. Világos, hogy ez a cél csak a máso­dik világháború után kiala­kult realitások elismerése alapján, s a kapcsolatok va­lamennyi európai állam kö­zött történő normalizálása út­ján közelíthető meg. Ezzel összhangban a leghatározot­tabban szembeszegülünk min­den revansista törekvéssel, mely a jelenlegi európai ha­tárok megváltoztatását céloz­za. Változatlan meggyőződés­sel hangsúlyozzuk, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság állami létének tisztelet­ben tartása nélkül nem lehet megteremteni az európai béke ss biztonság szilárd rendsze­rét.. BNV ml Megnyílt a I25. nemzetközi vásár Az amerikai imperializmus a világ csendőrének sötét szerepére , vállalkozott Mi úgy látjuk, hogy a je­lenlegi helyzetben az euró­pai légkör enyhülését az im­perialista célokat szolgáló Észak-atlanti Szövetség, azon belül az amerikai imperia­lizmus Európa jelentős részét megszállva tartó katonai erői ás az általuk támogatott Né­met Szövetségi köztársaság politikája akadályozza. Az amerikai imperializmus min­den földrészen, a világ csend­őrének sötét szerepére vállal­kozva nemcsak a német tér­ségben, hanem egész Európá­ban a legreakciósabib erőkre támaszkodik, a népek bizton­ságát, szabadságát, jogait fe­nyegeti. Nem titok, hogy a Görögor­szágban nemrégen puccsot végrehajtó és terror uralmat bevezető katonai erők is a NATO rendszerében nevel­kedtek, NATO-fegyverzettel és támogatással léptek fel és tartják ma is magukat. Az imperialisták, akik nagy elő­szeretettel szónokolnak világ­szerte a demokráciáról, több­pártrendszerről, szólásszabad­ságról, emberi jogokról, most a görögországi katonai pucs- csal azt bizonyították, hogy minden'sötét eszköz jó nekik a haladó erőkkel szemben, ugyanakkor önmagukról is újabb szegénységi bizonyít­ványt állítottak ki. Az általuk -demokratikusnak-“ nevezett Német Szövetségi Köztársa­ságban már sok éve betil­tották a kommunista pártot és üldözik még a békemoz­galom híveit is. Most, egy vá­lasztás kilátásaitól megriadva ugyanezt teszik Görögország­ban is — ne felejtsük el, egy újabb európai NATO- országban. Ezek a kalandor- módszerek szenvedést és ve­szélyt jelentenek a népekre, de végső fokon nem segíte­nek az imperializmus baján. A történelmet eddig senki és semmi nem tudta megállítani, az emberiség és a görög nép igazságos ügye is győzni fog minden katonai puccs ellené­re! (Nagy taps.) Kiküldött munkatársunk te­lefonjelentése: A zászlófalon a főbejárat­tal szemben 35 ország — a kiállítók — állami lobogóját mossa a májusi eső. Megfia­talodva és gyarapodva nyi tóttá meg kapuit a jubiláló Budapesti Nemzetközi Vásár. A 800 négyzetméter alapte­rületű kecses alumíniumpa­vilonnak elkészült az iker­testvére is. Mint két egy­másba ívelő kéklő hegy, úgy köszöntik a látogatót. A fő­teret esténként az alumínium toronyból a tavalyinál is na­gyobb fényerejű jódgőzlám- pák öntik el fényzuhataggal. 1291 kiállító Nemcsak külsőségeiben gyarapodott a vásár, ez az év újabb rekordokat is ho­zott A 260 000 négyzetméter területből 100 0C0 négyzetmé­tert foglalnak el a kiállítá­sok, a pavilonok. A vásár rendezősége a terület elosz­tásánál főként a külföldi ki­állítók igényeinek jobb ki­elégítésére törekedett. A har­mincnégy külföldi ország 1291 kiállítója több mint 54 000 négyzetméter területet foglal el. A múlt évben 1057 kiállító vett részt a vásáron. A négy kontinens képvisele­tében megjelent országok kö­zött az idén először hozta el iparának termékeit Buda­pestre a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, Ka­merun és a Malgas Köztár­saság. A vásár — ahogyan azt Naményi Géza, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának vezetője mondta a megnyitás előtti sajtótájékoz­tatón — valóban megtestesí­tője a különböző társadalmi berendezkedésű országok bé­kés egymás mellett élésének, és mutatója a közöttük folyó gazdasági versenynek. Amíg idáig eljutott, hosszú utat tett meg Egy kis vásártörténet A BNV elődjének, az ipar­műkiállításnak a gondolata Kossuth Lajos nevéhez fű­ződik. 125 évvel ezelőtt, 1842-ben az ő ösztönzésére rendezték az első vásárt, hogy “így a hazai műipar­nak minden termesztvényeit az ország fővárosába ösz- pontositva jelenlegi iparálla­potunknak egy élethű kepét állítsák a közönség elébe.-« Kik voltak az akkori ki­állítók? A névsorban jelen­tős helyet foglaltak el a szó­dagyárak, a Pécsi Papírgyár, Irinyi János gyufagyárából a tapló, a gyújtó és a fidi­busz. Azon a kiállításon mindössze 213 kiállító vett részt. (A mostanin 1291.) Az első vásár tizenháromezer látogatójával szemben ta­valy például egymillió em­ber látogatott el a Városli­getbe. A számok önmagukért be­szélnek. De nem mondhatnak el mindent. A BNV pavilon­jaiban az idén is világhírű cégek mutatják be világhírű termékeiket. Növekvő kereskedelem A vásárnak elsősorban nem a jubileum ad különös je­lentőséget, hanem a jövőre életbe lépő új gazdaságirá­nyítási reform, amelyben a piackutatás és ezen belül a vásárok minden eddiginél nagyobb szerepet kaptak. Érthetővé válik ez, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a ta­valyi üzleti forgalom 2100 millió devizaforint volt. Az idén bizonyosan ebben is re­kord születik, hiszen a gaz­dasági élet minden területe felvonultatta termékei legja­vát. Az emberi ügyesség, a tudás, a szakértelem, a munka nagyszerű produktu­maival találkozik a látogató az idei BNV-n. Különleges­ségről nehéz beszámolni, hi­szen a vásáron bemutatott termékek és gépek mind­egyike a világszínvonalat szemlélteti. A hagyományos kiállítási tárgyak között na­gyon sok az új. Először lát­ni pl. a vásáron Lovenban készült bolgár Renault sze­mélygépkocsit. Az autók kö­zött mutatta be a csehszlo­vák Skoda-gyár legújabb 1000 MBX személygépkocsi­ját. De nem számít luxus­nak a városi ipari hulladé­kok elégetésére szolgáló tel­jes berendezés sem. A szov­jet pavilonban az esős idő ellenére is sikere van a ma­gyar utakon is jó! ismert Moszkvics 408-as személyau­tónak. Érdeklődéssel szemlé-* lik a látogatók az új Ika­rusz—200. buszcsalád város­ligeti változatát. Ez az autó­busz gazdasági és műszaki szempontból is felülmúlja az eddig gyártott típusokat. Mo­dern, automatikus szerszám­gépek, híradástechnikai esz­közök, a ruhaipari pavilon­ban pedig a színek kaval- kádja készteti megállásra a látogatót. Mindez azonban csak ízelítő a sokszínű és sokrétű világról, minderről részletesen legközelebb. Kercza Imre Őszinte hívei vagyunk az európai országok közötti jó viszony kialakításának Elsődleges feladatunk az európai béke és biztonság megszilárdítása- Tisztelt nagygyűlés — ytatta beszédét Kádár civ­s'. — A Magyar Népköz- saság és a Német Demok- ikus Köztársaság interna­cionalista kapcsolatai jól meg­alapozottak, megbonthatatla- nok, évről-évre fejlődnek. Mindenekelőtt említem, s ez a legfontosabb, hogy pártjaink Tisztelt nagygyűlés! Nem mindenkinek és nem mindig kellemes számot vet­ni a valóságos helyzettel. Ez­ért vannak, akik erre ne­hezen és sokszor csak elkés­ve hajlandók. A Német .Szö­vetségi Köztársaság uralkodó kö^ej például nem hajlandók belenyugodni a második viJ lágháború nyomán kialakult helyzetbe, még mindig nem ismerik el a valóságos ténye­ket, az európai határokat változatlanul törekszenek az atomfegyverek megszerzésére és makacsul ragaszkodnak ah­hoz a rögeszméjükhöz, hogy kormányuk a német nép ki­zárólagos képviselőjeként fo­gadtassa el magát. Ilyen kö­rülmények között a Német Szövetségi Köztársaság jelen­legi ' kormánya diplomáciai kapcsolatok felvételét kezde­ményezte az európai szocia­lista országok jó nchányával, amelyeket nyugatnémet rész­ről 17 éven át figyelmen kí­vül hagytak és tudomásul sem vettek. Már többször leszögeztük és ez alkalommal is szeret­ném hangsúlyozni, hogy a magunk részéről őszinte hí­vei voltunk és vagyunk az európai országok közötti jó viszony kialakításának és fejlesztésének. Bármely irányból jövő olyan törek­vést, amely földrészünk füg­gő ügyeinek rendezésére, a normális kapcsolatok kiala­kítására irányul, szívből üd­vözlünk, A jelenlegi bonni kormány úgynevezett új ke­leti politikája, az azt kísérő és sok mindent eláruló saj­tókoncert azonban eddig vaj­mi kevés őszinte törekvést és lépést mutat fel a viszo­nyok tényleges rendezésére, annál több leplezett manő­vert a szocialista országok megosztására. Meg kell értet­niük, hogy ez az út nem járható. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok, a Magyar Nép- köztársaság számtalanszor be­bizonyította, hogy normális viszonyt, békés egymás mel­lett élést óhajt a más társa­dalmi rendszerű országokkal, köztük a Német Szövetségi Köztársasággal is. A Magyar Népköztársaság minden dip­lomáciai lépésében ezt a po­litikát követi. Ahol a viszo­nyok, a kapcsolatok tényle­ges rendezésének szándéká­val találkozik, ott minden­kor kész a megfelelő gya­korlati lépéseket mérlegelni. De saját érdekeinek, a szo­cialista országok közös érde­keinek, a szabadságukért küzdő népek érdekeinek fel­adására sohasem lesz haj­landó. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezen az elvileg helyes úton járva, és csak ezen az úton járva tudjuk rendezni kapcsolatainkat mindazon kapitalista orszá­gokkal, amelyekkel ezt ed­dig még nem tudtuk megva­lósítani. Eljön a nap, amikor Vietnam hős népe szabadságban élhet Kedves elvtársak! A világ ma politikailag megosztott, de a béke oszt­hatatlan. A világ népeinek társadalmi haladása, függet­lensége és békéje a mi hit­vallásunk. Ennek megfele­lően , kezdettől fogva politi­kai, erkölcsi és anyagi támo­gatásban részesítettük a megtámadott vietnami népet, és a legmesszebbmenőkig ki­álltunk igaz ügye mellett. Változatlanul elítéljük az Egyesült Államok imperia­lista agresszióját, népirtó há­borúját Vietnam ellen, mely­nek népe már évtizedek óta küzd szabadságáért és füg­getlenségéért. Az amerikai agresszió egyre súlyosabbá válik; Dél-Vietnamban a félmillióhoz közeledik az amerikai csapatok létszáma, növekednek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­len irányuló amerikai légitá­madások méretei is. Az ame- rikdi imperialisták a háború további kiszélesítésére újabb sötét terveket szövögetnek és valósítanak meg napról nap­ra. Tegnap például tízkilo­méteres mélységben behatol­tak a demilitarizált övezetbe. Meggyőződésünk, hogy alap­vetően tévednek Washington­ban, amikor azt hiszik, hogy a szabadságáért harcoló viet­nami népet brutális katonai erőszakkal leverhetik. Viet­nam népét nem tudják meg­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom