Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-02 / 79. szám
Vasárnap, 1361. április 8, 3 SOMOGYI SÉPtáP EGY RENDELET, ÉS AHOGY VÉGREHAJTOTTÁK Töm bfűtés va gy tá vfii tés? — Ebből megint cikk lesz? — Igen. — Én nem tudom, miért ■asn erre szükség. Jobb lenne, ha arról írnának, milyen munkát végez az építőipar az északnyugati városrészben. Olyan nyílások vannak az ablakokon, hogy lehetetlen fűteni a lakásokat. Egy fél évvel korábban még a rigók énekeltek azon a fán, amelyikből az ablakokat készítették. Csoda, ha megvetemedi k ? Aztán az emberek egész télen át nem vettek annyi fáradságot, hogy ruhát tegyenek ezekre a nyílásokra. Mondja meg lehet így fűteni? Miérí csak januárban? — Ettől függetlenül még a lakóknak is lehet jogos panaszuk. — Engem köt a rendelet. Egyébként tudja, hogy az elmúlt fűtési időszakban több mint háromszázötvenezer forint többletköltsége volt a vállalatnak? Így fejeztük be a beszélgetést Németh Gyulával, a Kaposvári Ingatlankezelő-közvetítő és Felújító Vállalat igazgatójával. A vállalat ugyanis március 17-én levélben értesítette az északnyugati városrész lakóit, hogy a 2/1966. számú nehézipari miniszteri rendelet alapján távfűtésnek minősül az északnyugati városrész hőellátása. Ennek alapján az éléskamra kivételével minden helyiség fűtött területnek számít Ez növeli a fűtött terület nagyságát, s ezért felszólította a lakókat, hogy április 15-ig százötven- kétszázötven forintot pótlólag űzessenek be. — Kérem, mi a minisztériummal konzultáltunk, hogy az északnyugati városrész távfűtésnek vagy tömbfűtésnek minősül-e. — Mikor mérték föl az új alapterületet? — Januárban adtam ki az utasításit, hogy a tervrajzok alapján számítsák ki az új fűtési díjakat — A rendelet a múlt év márciusában jelent meg. A végrehajtási utasítás kimondta, hogy 1966. október 1-től kell alkalmazni. — Kérem, én augusztusban kerültem a vállalat élére — mondja az igazgató. — Nagyobb gondjaim is voltak ennél. Perecsi Ferenc, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője így válaszol: — A vita abból adódik, hogy a vállalat műszakijai nem tájékozódtak megfelelően. Ök az építésügyi miniszter rendeletét tartották Irányadónak egészen addig, amíg az osztály föl nem hívta a figyelmüket a nehézipari miniszter rendeletére. be kerüli a lütés, mini amennyit a lakók fizettek. Nem tartjuk valószínűnek, hogy ezek a százötven—kétszázötven forintok rentábilissá teszik az északnyugati városrész hőellátását. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek nem itt vannak hanem a munka jobb megszervezésében, a kazánok gazdaságosabb üzemeltetésében. Azt mondja az igazgató, hogy ebben az évben kevesebb embert alkalmaztak a kazánoknál, mint amennyit a létszám- keret megengedett volna, mégis többe került a fűtés a befolyt fűtési díjaknál. Lehet, hogy éppen ezért ke rillt többe? Az északnyugati városrész lakói kritikus szemmel figyelik a fűtést is, s a kazánoktól elszállított salakot is. Azt mondták, hogy sok még az éghető anyag ezekben a salakszállítmány okban. Ki fizessen tehát? Véleményünk szerint nem helyes pótlólag a lakókat terhelni ezzel a többletköltséggel azért, mert a vállalat idejében nem tudott a rendeletről. De a kérdések tisztázása után a jövőben igenis a rendelet szellemében kell dolgozni. Nem pótlólag, hanem a fűtési idény- megkezdése élőtt kell értesíteni a lakókat. Csak úgy kerülhetik el a vitákat és a félreértéseket. Kercza Imre Tízmillió építkezésre ű tabi járásban (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács me zőgazdasági osztálya, a járási banlcfiók és a járás termelőszövetkezeteinek vezetői értekezleten beszélték meg a közös gazdaságok idei építkezésével és felújításával kapcsolatos feladatait. Ebben az évben építkezésre, felújításra és közművesífösre több mint tízmillió forintot fordítanak a járás tsz-ei. ötmillió forintot hitelre kapnak, a többit saját erőforrásaikból fedezik. Somogyacsán és Törökkoppányban a major közművesítése, Nagyberény- ban a növendékmarha-istálló, Nágocson és Torvajon a te- hénistálló, Törökkoppányban a 10 vagonos kukoricagóré és az üzemanyag-tároló, Kapolyon a sertéshizlalda és az üzemanyag-tároló építését fejezik be. Az idén kezdenek hozzá Kapolyon a kocaszállás, Tábori és Somogyacsán a borjú- nevelő, Kányán a tehénistálló, Ksrádon a palántanevelő és a szaporítóház, Kisbárapátiban a gépszín építéséhez. Az idei feladatok megoldásához a termelőszövetkezetek járási építőipari vállalkozása fogott hozzá legelőbb. Az igyekezettel tavaly sem volt, s előreláthatólag az idén se lesz különösebb baj. Félő azonban, hogy a múlt évihez hasonlóan az idén is fennakadások lesznek az anyagellátásban. Tisztázatlan kérdések FEHÉR ASZTAL MELLETT Fogászati ellátást kapnak a tsz-tagok Kilnc hónap,a jel .nt meg az a társadalombiz oltási rendelet amely bővítette a tsz-ek dolgozóinak szociális szolgáltatását. — A szolgáltatások kiterjesztése a mezőgazdaságban dolgozó tsz-tagolk egészség- ügyi ellátásában jelentős változásokat eredményezett — mondották a SZOT egészségügyi osztályán. Ezek közé tartozott a fogászati ellátás bevezetése is, amelynek hiánya régen sérelmezett problémája volt a mezőgazdaság dolgozóinak. — A rendelet végrehajtási utasításával 1366. július 1. után a tsz-tagok fogászati el-, látása is a társadalmi biztosítás feladata lett. Most a tsz-e« dolgozói is igénybe vehetik a fogászati rendelőket, nemcsak foghúzás, Iranern tömés és fogpótlás céljából is. Igen jelentős a rendeletnek az a paragrafusa, amely kimondja hogy a tsz-dolgozó a fogászati ellátáshoz is igényelheti az útiköltségek meg+érítését. — Hogyan elégítik ki a meg növekedett Igényeket? — Fogászati szakrendelőink előre felkészültek, mert számítottak a tsz-tagok fokozódó jelentkezésére. Emiatt az országos hálózatot növelték, s ír- a jelentkező és még növekvő igényeket is ki tudják elégíteni. Torlódás elsősorban a fogtechnikai laboratóriumoknál jelentkezik, mert azokat ilyen gyors tempóban felfejleszteni nem lehet Ezért a iíjg.ecluúkai munkák átfutási ideje nem egy helyen duplájára, sőt háromszorosára emel- edett. — Milyen tervei vannak a községi hálózat fejlesztésére? — A fölmérés azt igazolta, hogy általában 6000 lakosú településeken indokolt önálló f< gorvosi szolgáltatás létesítése. Sajnos az ilyen irányú igényeket még nem lehet mindenhol kielégíteni, ugyanis egy fogorvosi rendelő létesítéséhez jóval nagyobb beruházás szükséges, mint egy rendes körzeti rendelő felállításához. A fogorvos munkájához fölszerelés, eléggé drága műszerek kellenek, azonkívül rendelő és orvosi lakás. Ezt tehát a helyi tanácsok nélkül megoldani nem lehet. Ha a tanácsok biztosítják a lakást és a -endelőt, vagy a körzeti orvos rendelője mellett fogorvosi munkahelyet is építenek, szó lehet arról, hogy a 3—6000 lakosú helységek is külön fogorvosi szolgáltatást kapjanak. — Lesz-e elegendő fogorvos ft következő években? — Fogorvosokkal el tudjuk majd látni a rendelőket — folytatta informátoraink •— ugyanis amióta különválasztották a fogorvosi képzést az általános orvositól, azóta évenként kétszáznál jóval több fiatal fogorvos kerül ki az egyetemeinkről — kaptuk a tájékoztatást. Zsolnai László Ez as oka annak, hogy csak januárban kezdték fölmérni a lakások alapterületét. A lakókban azonban a levél kézhezvétele után egy sor kérdés merült föl. Sok műszaki lakik az északnyugati városrészben. Amikor megkapták a fizetési felszólítást, számolni kezdtek. Nem egy helyen kiderült, hogy nem egyezik a számításuk a vállalatéval. Az egyik hármas típusú lakásban 16,22 légköbméterrel, az egyik kettes típusúban pedig 9,73 légköbméterrel számoltak többet. Ez tíz forint 80 fillérrel szorozva, nem megvetendő összeg. Ez nagyrészt abból adódik, hogy az Ingatlankezelő Vállalat sok kérdést nem tisztázott, mielőtt a leve! et kiküldte: a távfűtéses lakásokban — az éléskamra kivételével — minden helyiségben van fűtőtest Az északnyugati városrészben az előszobákat nem fűtik ugyan, de a légköbméterbe ezt a területet is beleszámítják. Az építésügyi miniszter rendelete a hasznos alapterületet veszi figyelembe. A nehézipari miniszter rendeletében egyszerűen csak alapterületről van szó. Ezt úgy értelmezte a vállalat, hogy a falak is a fűthető területbe tartoznak. Ezekre a visszásságokra célzott az egyik lakó, amikor azt mondta: — Én nem a törvény jogosságát vitatom, hanem a végrehajtás módját. Az ilyen módszerrel vtalöfoan nem leltet egyetérteni, még akkor sem, ha a vállalatnak egyéb elfoglaltsága is ván, Ki űzessen? A leveleket kézhez kapták a lakók, és háborogtak. Jogosan. Senki sem veszi szívesen, ha azért kell pótlólag fizetnie, mert a vállalat nem nézte meg a rendeletet Sezt nem lehet az új gazdasági mechanizmusra való hivatkozással sem elintézni. Németh Gyula, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója azt mondta, hogy ebben az évben is töbA forradalmi ifjúsági napok záróestje Alkalomhoz méltó, rasigos fő műsorok a televízió ünnepi programjában A felszabadulasra emlékező ünnepségeink sorából kiemelkedik egy jelentős kultúrpolitikai esemény, a forradalmi ifjúsági napok záróestje. Ezt a műsort a magyar rádió 3-án, hétfőn este 19,10-kor a Kossuth adón; a tv pedig április 4-én 18,30-kor közvetíti »Én is fiatal voltam« címmel, képfelvételről a Madách Színházból. A keretjáték fölvonultatja a magyar munkásmozgalom különböző korszakaiban keletkezett dalait az 1800- as évektől napjainkig. Történelmi, irodalmi és zenei visz- szaemlékezések idézik föl a mozgalom jelentősebb fordulóit ebben a műsorban, amelynek a főszereplője Major Tamás, szintén régi cselekvő részese a munkásmozgalomnak. Mellette neves színészek: Gábor Miklós, Gobbi Hilda, Horváth Ferenc; együttes"'': — a KISZ Központi Művészegyüttese, a Honvéd Művészegyüttes, a munkásőrség és a rádió kóru sa, a Vándor-kórus — is föllépnek. Ünnepünk előestéjén ugyancsak nem mindennapi fő műsort sugároz a televízió. 20.20- kor Fele-jele címmel mutatják be az első moszkvai—budapesti tv-koprodukeiót. A műsor részben a stúdiókban részben Moszkva, illetve Bu dapest különböző látványof helyein játszódik. Hazánkban hosszabb ideig vendégeskedett a fölvételek alkalmából Rajkin, valamint több híres moszkvai színház szólistája is. A magyarokat Koós János, Koncz Zsuzsa, Takács Mari és Dobsa Sándor képvi seli. Április 4-én a délelőtti mű sorból a budapesti KISZ- fiatalok ünnepélyes fogadalomtételét emeljük ki. Erről a tv »Hűség a néphez, hűség a párthoz« címmel 9.55-kor helyszíni közvetítést ad. Végül még egy jelentő- nűsor a tv-ben: Hétfőn, áp -ills 3-án 15,50 kor megismé! lik a nagy sikerű Oly korba? éltünk... című dokumentum játék 1—II. részét. ÉTTEREM A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Mindegyik asztal leterítve, s rajta váza virággal. Még otthon sem kerül minden étkezéskor virág az asztalra. Itt, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet étterhiének összképéhez úgy hozzátartozik ez, mint az üvegfalon át beragyogó napsugár,: a hófehér falak, a csillogó tisztaság... Az asztalok mellett ebédela csuhészatyor melle letelepedjünk ebédelni. A köténybe egy darab kenyér, aztán menet közben bekapott az ember egy-lcét falatot.« Csuhészatyor, kötény — és a hófehér ebédlő, ízlésesen megtérített asztalaival. Egy regény, egy kis történelem van a kettő között. Hófehér falak, az asztalon virág. nek. Vezetők és kezes-lábasba öltözött munkások. Hal kan beszélgetnek. — Jó étvágyat! — Köszönjük, az van. És megvan hozzá a jő ebéd is. Az jutott hirtelen eszem- . be, hogy nem is olyan régen a megye egyik szövetkezetében néhány paraszt- emberrel egészen véletlenül a kötény viseléséről beszélgettünk. Ott náluk hagyomány, szokás, hogy a férfiak is, ha dolgozni mennek, rendszerint hosz- szv. kék kötényt kötnek maguk elé. »Nemcsak a -uha megvédése miatt alakult ki ez a szokás. Kellett a kötény, mert nem volt mindig arra idő, hogy — Egészségére! ízlett az ebéd? — Jő volt Mint mindig — mondja Csík Vendel traktoros. — Ezt nyugodtan állíthatom, hiszen kezdettől fogva itt eszem. Én csak azt mondhatom, hogy okos volt, aki kitalálta. Mert aki nem csinálta, az nem is tudja, mit jelent a nagy dologidőben száraz koszton élni ... Mikor por lepi az embert, nap szárítja a kenyeret, melegíti az italt. Lassan három éve már. hogy üzeméi a szövetkezetnek ez a tökéletesen fölszerelt konyhája. A gondoskodás, hogy még emberibb körülményeket teremtsenek — ez indította a vezetőket arra, hogy étkezdét létesítsenek. Úttörő kezdeményezés volt ez, hiszen akkoriban itt-ott még furcsa mendemondák járták a közös étkezésről. De ide csak egyszer kellett eljönni. — És jöttek, jönnek tapasztalatot szerezni az ország távoli falcaiból is — jegyzi meg Róth Pál, a konyha vezetője. — Mióta megvan ez a konyha, minden asszony kihízott — szól közbe tréfásan Kapronczai Andrásné főszakács —, nem azért mondom, hogy dicsérjem magunkat, de így van. Ilyenkor, tavasszal kevesebben étkeznek az üzemi konyhán. Hatvan—nyolcvan személyre főznek naponta. De ha megkezdődik a növényápolás, a sok fajta mezei munka, előkerülnek a lyen jól lehet itt ebédelni. Na de hát ez csak a miénk! Nyáron, ha messzebb dolgoznak, kiviszik a munkahelyre az ebédet Most már ott tartanak, hogy a szövetkezetben dolgozók túlnyomó többsége igénybe veszi ezt a kedvezményes étkezési lehetőséget. — Most már kiismerem a kosztosaimat — mondja Kapronczainé. — Lassan már tudom, hogy melyik ember mit szeret aztán ezt figyelembe veszem az adagolásnál. A legnagyobb dicséret nekünk, szakácsoknak, ha kiürülnek a tányérok. S a jó ebéd mellé mindig jut néhány kedves szó is: »ízlett? Elég volt? Egészségére!« nagyobb lábasok, üstök, három-négyszáz ember számára készül az ebéd. — Ha hiszi, ha nem. bizony várjuk már azt az időt. Burgonyát válogatnak az asszonyok: Kanf József- né, Jakubács Sándorné, Kreskai Jó- Kapronczai fősza1 ács. zsefné, Csontos Imréné és Brüsszel Vilmosáé egymásnak adogatják a szót, amikor a szövetkezet konyhájára terelődik a beszélgetés. — Nekünk, asszonyoknak különösen nagy könnyebbség ez. — Nem is lehet elmond'1 ni, mennyivel kevesebb a gondunk. — Arról nem is beste1 - hogy a száraz koszt több ’•■erülne. Mart hat torintb- ’■ogyan lakhatna jól otthon 'gy fizikai munkás? — Tudja, mi volt? Az egész Barcs oda akart ;árni, mikor híre ment, hogy naiAztán ki-ki folytatja a nunkáját. — Olyan természetes ez ma már nálunk, hogy az ember el sem tudja képzelni, osy másként is volt. Pedig volt, és a legtöbb helyen még máskér.r van | rna is. Még nem került. | mindenütt a szögre a csu- atyor. .4 parasztember egyfajta abeaxillrse. A 1 "fehér ’■'llö, az ízléses' nieg- rített. asztalok. É min- len asztalon váza benn» virág.. . Vörös Marti