Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-27 / 99. szám
Csütörtök, 1967. április 27. 3 SOMOGYI NEPS.AP ÁLL A MALOM... A Kaposvári Nagymalom valóban áll, de nem úgy a munka Az üzem dolgozói a szokásos évi karbantartást végzik. A gépek ellenőrzése és a hibák kijavítása egy hónapig tart. Május elsejétől pedig ismét megindul a malom, s három műszakban egész éven át őrli a ke- nyérhekvailó lisztet Tárják fel a hasznosítható tartalékokat EZ AZ ÚTMUTATÁS A KAPOSVÁRI JÁRÁS TSZ-EIiXEK Javítják a lisztosztályozó sf'yemszitát. (Fotó: Cservenka) A múlt hét végén együttes ülést tartott a Kaposvári Járási Pártvégrehaj tóbózottsá g és a járási tanács végrehajtó bizottsága. A választások értékelése mellett összegezték a termelőszövetkezeti zárszámadások és tervkészítések tapasztalatait A gondosan elkészített beszámoló és a számos hozzászólás arra mutat, hogy ez a téma a megye legnagyobb járásában még mais sokakat foglalkoztat Gazdagági és politikai erősödég A járás termelőszövetkezeteinek gazdasági helyzetéről, a tagság jövedelmének alakulásáról meggyőző képet ad néhány, átfogó adat Az egy hold szántóra jutó szövetkezeti bruttó jövedéem például 1963-ban 1704 forint volt, tavaly pedig meghaladta a 2400 forintot A jövedelem a múlt évben a járás valamennyi közös gazdaságában emelkedett, ám a tsz-ak között nagy az eltérés,, Gálosfán például 451, Ráksiban pedig 4145 forint volt tavaly az egy hold szántóra jutó bruttó jövedelem. Több tényező is kedvezően hatott a múlt évi gazdálkodásra. Nőtt a termelési kedv az ár- és hitelrendezések hatására, s tovább javult a munkaszervezés, a gépesítés aránya. A gazdasági erősödés láttán egyre többen jutnak arra az elhatározásra — s ebben részűit van az idén érvénybe lépett szociális intézkedéseknek is —, hogy fölvételüket kérik a tsz-ekbe A januári és februári zárszámadó közgyűléseken 627 kívülálló kérte tsz- tagruak való felvételét. Több mint ezer kommunista dolgozik a járás közös gazdaságaiban. Minden tsz-ben van pártszervezet, s ezeknek a munkája tavaly a korábbinál hatékonyabb volt. Arra törekedtek, hogy minden fontosabb kérdést előbb taggyűlésen beszéljenek meg, s csak utána vigyék közgyűlés elé. Így volt ez a zárszámadás, a terv jóváhagyás előtt, s megbeszéltéit a gazdasági vezetés személyi problémáit A jövő egyik nagy feladata: megteremteni annak föltételeit, hogy minden alapJUBILEUMI FELAJÁNLÁS November 7-re elkészül az autóbusz-pályaudvar ÚJ beruházás megkezdéséről adhat hírt az újságíró. A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megkezdte az autóbusz-pályaudvar építését. Vasárnap délelőtt már a hajdani kaposvári piactéren dolgozott a földgyalu és a markológép. S ami a leglelltesítőbb, egy évvel előbb épül meg a buszállomás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Az ünnepélyes átadást november 7-re tervezik. Három vállalat dolgozik egyszerre az új létesítményen: a Tanácsi Építőipari Vállalat, a Somogy megyei Ütépítö Vállalat és a Víz- és Csatornaművek. A jubileumi felajánlást csak akkor teljesíthetik, ha jól együttműködnek. Ezért tervezi az építőipari vállalat, hogy szocialista szerződést köt a társvállalatokkal s mindazokkal, akiktől az építkezés gyors kivitelezése függ. AZ autöbusz-pAlyaIT DV ART az UVATERV két szakembere tervezte, Bandi Ferenc tervező, Detre Dezső statikus. S hogy milyen lesz a több mint négymillió forintos költséggel megkezdett buszállomás? Csupa üveg. Vasbeton héjszerkezetű tetős, nagyon tetszetős épület. A váróterem aiapterülete száztíz négyzetméter alapterületű. Ehhez csatlakozik a hetvenkét méter hosszú, tizenegy méter széles peron, amelyet kilenc pillér tart. Érdekességként megemlítjük, hogy az esővizet a pillérek belsejében vezetik le a tetőrőL A tervezők gondoltak az utasok kényelmére: a váróteremből fedett »-folyosón« át juthat a buszokig. Egyszerre tizennyolc autóbusz állhat oe az utasperon két oldalán. A környező községekből busszal bejárók biztosan érzik e rövid leírásból is, hogy milyen kellemetlenségektől szabadítja meg őket a kor-szerű buszállomás. Eddig bizony esőben, hóban a szabad ég alatt topoghattak. Ez november 7-tői megszűnik. A váróterem másik szárnyában helyezik el az irodát, a szociális helyiségeket. Amikor leszáll az est a városra, világító üvegpalotává alakul át az autóbusz-pályaudvar. A váróterem három üvegfalán keresztül átsüt majd a villanyfény. A perontetők alatt elhelyezett világítótestektől, a buszállomás környékén elhelyezett kandeláberektől minden fényárban úszik majd. Szépség és kecsesség, üvegfalak, nyersbeton homlokzat, pillekömnyű héjszerkezetek gyönyörködtetik a szemet. Kaposvár ékessége lesz az új pályaudvar. Nyilván föltette már a kérdést minden olvasónk magában: vajon megépülhet-e hat hónap alatt. A Tanácsi Építőipari Vállalat új építésvezetőséget állított fel, ennek a fő feladata a buszállomás épí tése. A másik garancia a társvállalatokkal kötendő szo- -ialista szerződés. S hogy mi a lelkesedés forrása? Inks Sándor igazgató, Németh József főmérnök szavait idézem: Erre az évre ötszázezer forint értékű munkát terveztünk a kétmillióból. Jövő év novemberére húzódott volna el az átadás. Ügy kapcsolódunk be a »-Tegyünk többet Sotnogyért!«-mozgalcm- ba, hogy egy évvel előbb átadjuk rendeltetésének a buszállomást, noha január helyett csak most kezdjük el a kivitelezést Az anyagi ösztönzésről sem feledkezett meg a vállalat: csaknem harmincezer forint eélpérmiumot tűzött ki a műszakiaknak és a fizikai dolgozóknak. S hogy mit bér a jubileumi felajánlás megvalósításához a Tanácsi Építőipari Vállalat? Megértést, támogatást rugalmasságot. A Vas- és Fémipari Vállalattól, hogy idejében készítse el a vasmunkákat az ablak- és az ajtótokokat. A postától, hogy 1968 helyett az új határidőnek megfelelően végezze el a teletfonszerelést, enélkül ugyanis nem helyezhetik üzembe a buszállomást. Az Áramszolgáltató Vállalattól pedig azt, hogy haladéktalanul helyezze át a húszezer voltos kábelt. Ez a »haladéktalanul« napokat jelent: a munka teljes megindulását ugyanis ez gátolja. SÍNRE került egy üj BERUHÁZÁS. Hogy zöld utat kap-e, több vállalattő' függ. Reméljük, hogy senki sem állítja tilosra a jelzőt a jubileumi felajánlás előtt. tajn* Géza szervezet vezetősége képes legye« ellenőrizni a termelést is. Még nagyobb gondot a háztáji árutermelésre! A növénytermesztés és az állattenyésztés hozama s ezzel együtt az áruértékesítés is növekedett Tavaly például 145 vagonnal több kenyérgabonát értékesítettek, mint 1965-ben, a burgionyaértékesí- tés megkétszereződött, ezenkívül 2000-rel több hízott sertést 19 OOO hektoliterrel több tejet adtak el, mint bét évvel ezelőtt. Mindez együttesen eredményezte a közös bevételek, a jövedelem növekedését A múlt év kedvező tapasztalatai közé tartozik, hogy a járás egyre több szövetkezetében a 'különböző termelési megbeszéléseken együtt esik szó a közösről és a háztáiiról. A számadó közgyűléseken például a közös gazdaság eredményei és problémái mellett megtárgyalták a háztáji gazdálkodás tapasztalatait is. A háztáji árutermelést még szervezettebbé kell tenni, hiszen egynémely vonatkozásban szembetűnő visszaesés tapasztalható. 1962-ben például méj 7780, 1963-ban pedig már csak 5664 háztáji gazdaságban tar tottak tehenet. Az együttes ülésen szervezési és termelési, elvi és gyakorlati eredményekről és problémáikról egyaránt szó esett, területi egységenként boncolgatták a tavalyi gazdálkodás tapasztalatait: a Zselíc- ség, a Kapos vö'gye, a burgonyatermő homokos területek sajátos problémáit, s külön figyelemmel értekéi ték a gyenge gazdaságok helyzetét Dr. Szerényt János, a járási pártba"ottság titkára említette a vitában részt vevők között először azt a gondolatot, amit más megfogalmazásban ugyan, de a beszámoló is tartalmazott: a pártszervezeteik igyer VÁLTÁS öt óra 30 perckor Horváth István, az éjszakai műszak szakmányvezetőjét (főparancsnokát) kerestem. Nem volt az irodájában. Sajnos az üzemben tett kör- utam sem járt szerencsével. Nem találkoztunk. Végül is az irodában találtam rá, amikor visszamentem. Azért nem bántam meg a körsétát. Alkalmam volt látni az éjszakai műszak végét. Két dolog ragadott meg. Nem látszottak fáradtnak az éjszakások. Egyik üzemrészben még egymás derekát átkarolva pörögtek is egyet a lányok. Lehet, hogy ezt az élénkséget csak a műszak vége okozta? Vagy a szombat? A másik: a délelőtti műszakosok egy része már jóval a váltás ideje előtt elfoglalta helyét. No persze az éjszakások hangulatáról, helytállásáról elsősorban a szakmány vezető hivatott véleményt mondani. Föl is tettem a kérdést Horváth Istvánnak: — Milyen volt ez az éjszaka? — Akadt egy kis zűr — hangzott a válasz. — A négyes szálelszívó motorja elromlott. Egy ventillátort átállítottunk a négyes csatornára. így hárítottuk el a hibát. Aztán a kettes számú Car- niti olasz gépnek eltörött a fogaskereke. A rezsiműhely hozzálátott egy új kerék elkészítéséhez. — Hogyan álltak helyt a munkások? — Jól. Egy asszony azonban rosszul lett. Elsősegélyben részesítettük. Helyrejött — Minden parancsnok igyekszik számot vetni azzal, hogy a rábízott feladatot hogyan teljesítette, ön is megteszi ezt? — Igen. Pontos képet csak egy nap múlva lehet látni. Ugyanis vannak olyan munkafolyamatok, amelye- Itet mi kezdtünk meg és majd csak a délelőttösök fejeznek be. Megközelítőleg azért meg lehet mondani, mit termeltünk. Véleményem szerint az éjszaka jól dolgoztunk: 101 százalék körül lehet a műszak teljesítménye. Miközben beszélgettünk, Szakáig Endre szakmányve- zeiő — Horváth István váltótársa — már készült a parancsnoki tiszt átvételére. A naplót forgatta, amelybe az előző nap délutánja ótű történt jelentősebb eredményeket jegyezték be. A naplóból tájékozódott a helyzetről, ebből látta, hol kell nagyobb segítség, beavatkozás. A búcsúzó Horváth István azért szóban is elmondott egyet s mást. Aztán kezet fogott a két szak- mányvezető. Ettől a pillanattól Szakály Endre felel a C műszakjáért. A fiatal szakmányvezető a napló átnézése után körútra indult. Vele tartottam. — A szakmányvezető legelső teendője, hogy megnézze, mennek-e a gépek, nem akadályozza-e létszámhiány a munkát — mondta. — Sajnos az utóbbi elég sok gondot okoz. Főként a dél- utános és az éjszakás műszak küzd létszámgondokkal. Hogy én ezt minek tulajdonítom? Dolgozóink többsége fiatal, szeret szórakozni. A szórakozás ideje főként délután és este van. Akadnak, akik a szórakozásnak nem tudnak ellenállni, s nem jönnek be dolgozni. Az előfonó művezetője arról tájékoztatott, hogy egy fölöslege van. Eggyel több dolgozója volt a tisztítónak, a fonó II. gyűrűsfonónak és a keresztorsózónak is. Ez tehát a szakmányvezető által elmondottakat támasztotta alá. A délelőttös műszaknak még több is a dolgozója, mint kellene. Közben a szakmányvezető szeme sokfelé tekingetett. Vé- gigsiklott az anyagkészleten, észrevette a fonó II. gyűrűsfonójában, hogy az egyik gép teteje üres. Mindjárt meg is jegyezte, meg kell vizsgálni, miért. Lehet, hogy anyaghiány miatt. Megnézte az említett meghibásodott olasz gépet is, amelynek javítását szorgalmazni kell. Sőt az egyik művezetővel a vasárnapi önkéntes műszakról, annak előkészítéséről is beszélgetett. — Minden gépet ki kell javítani — mondta, — hogy vasárnap ne kelljen azzal bajlódni. Én el is búcsúztam tőle, hogy minél több ideje jusson a munkára, hiszen tudom, nemcsak azt akarja, hogy a C műszak többet termeljen a tervezettnél, s megtartsa az első negyedévben szerzett első helyét. Ehhez bizony minden percet ki kell használni, s azonnal meg kell szüntetni az esetleges hibákat. Szakály Endre erre sokat ad. Láttam a »kisokosát-«, amelyben minden jelentős számadat föl van tüntetve. Hiba esetén csak belekukkant, és rögtön látja, hogy adott esetben mVs/en in*Azk"dés- sei használhat legjobban az üzemnek. No de lennünk optimisták — ebben a műszakban talán nem lesz rá szükség ... Szegedi Nándor bezzenek a problémáikat Inkább emberi Oldalról megközelíteni. A korábbi tapasztalatok ugyarús azt mutatják, hogy a dologi o.dalról való megközelítés a könnyebb, s ezért ezt választják szívesebben. Az emberekkel való törődés, gondjaik és örömeik jobb megértése a munkák elvégzésének, a gyümölcsözőbb együttműködésnek az alapja. Éljenek jobban a lehetőségekkel Sok még a tartalék, a kihasználatlan lehetőség a járás szövetkezeteiben — ezt is megállapította az együttes vb- üiós. Nem használták föl teljesen pl. a beruházási hitelkeretet Elszalasztott lehetőség? Bizony az. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzed Bank megyei igazgatóságának vezetője mutatott rá erre felszólalásában. A hozamokat még növelni, a költségeket csökkenteni lehet — ezek a legkézenfekvőbb tartalékok. Nem kielégítő a szerves trágyázás üteme sem, s emiatt a növekvő mű- trágyaf el használ ás nem hozhatja meg a kívánt eredményt. Ez csak egy példa a sok közül arra, hogy hol van kiaknázatlan tartalék. Párt- és kormányhatározatok segí-. tik a szövetkezeti gazdaságok megerősödését, de ezek a kitűzött célt csak akkor érik el, ha maguk a szövetkezetiek az eddiginél jobban élnek a kapott lehetőségekkel. H. F. Nyilatkozat E gy parasztasszony áll magányosan a kis- gyaláni buszvárónál. Beszélgetésije elegyedünk. Mondja, hogy haza igyekszik a szomszéd faluba, Göllébe. — Bizonyára a termelő- szövetkezetben dolgoznak. — Abban. — Hogyan élnek? — Nagyon jól. Ha iparkodik az ember, nem lehet panaszai. — Ügy érthetjük ezt, hogy elégedett sorsával a család? — Munkánk alapján kicsinyenként mindent megszereztünk. Amióta téesz van, azóta szebb házban lakunk. — Rendbe hozták, megjavították a régit? — Nem. Lebontottuk. Helyette újat építettünk. — A rávalót... — A pénzt már egyéni korunkban elkezdtük gyűjteni. Tizenöt holdon gazdálkodtunk, minden évben szép összeget kaptunk. Az adó kifizetése után mégis csak a legszükségesebbre költhettünk. Ami maradt, tartalékolnunk kellett a következő időszakra. Ha. mondjuk, elpusztul az egyik ló, vagy valami más baj fordul elő, akkor kell, hogy legyen az embernek, amihez nyúlhat — Mire költenek most? — A ház bebútorozására. Meg a nagylányom az idén érettségizik a gimnáziumban, a sok szép ruha megvétele nem csekély kiadás. — A közös vagy a háztáji adja a nagyobb jövedelmet? — Nem így számolunk. Mindent rendesen elvégzőnk a közösben, hosy kaphassunk elegendő takarmányt meg abrakfélét a jószág eltartásához. Ügy viszi az ember valamire, ha nem röstell dolgozni. — A múlttal egybevetve mostani életüket, mit mondhatna7 — Azt, hogy nekünk a téeszben jobban megy. mint egyéni korunkban. — Valóban ígv van ez? — ígv bizony. Én ki merem je’entenl akár ezer ember előtt is. — Ha szabad kérdeznem, kivel is beszélgettem utazás közben? — Gál Mihályné vagyok — feleli. Göllébe megérkezvén aztán sarkon ‘Vadulva elindul ~ ‘‘elvég felé. K. -L
