Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-10 / 60. szám (59. szám)

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara t 50 FÜLÉ» A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN: A fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségei Választási nagygyűlés Tabon A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese be­számolt a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa végrehaj­tó bizottságának 28. üléséről. A kormány a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter, a művelődésügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága közös előterjesztésben tájékoz­tatták a kormányt az ifjúság továbbtanulásának és elhe­lyezkedésének a következő években várható helyzetéről. Az előterjesztők részleteseniis- mertetták a folyamatban levő sokirányú gazdaságpolitikai és egyéb intézkedéseket, amelyek jelentősen segítik az 50-es évek elején született nagy lét­számú korosztályok elhelyez­kedését, illetve tanulmányaik folytatását, majd a további teendőkre tettek javaslatokat. A Minisztertanács határozatokat hozott, amelyek — egyebek között — kimondják: bővíteni kell a szakmunkásképzést; a szakkép­zettséget nyújtó iskolákban a le­hetőséghez képest növelni kell a felvételre kerülő leányok szám­arányát; meg kell gyorsítani a szakközépiskolák fejlesztését; elő kell segíteni, hogy a falusi fiata­lok oiyan szakmát tanuljanak, amilyenre leginkább szükség van a termelőszövetkezetekben. A kormány' felliivta a minisz­tereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a megyei, vá­rosi tanácsok végrehajtó bizott­ságainak elnökeit: tekintsék első­rendű feladatuknak az ifjúság folgalkoztatásának és továbbtanu­lásának előmozdítását, s a SZOT- tal, továbbá a KíSZ-szel együtt­működve tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács fölkérte a KISZ központi bizott­ságát és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát, hogy felvilágosító munkájukkal segítsék elő az álla­mi intézkedések eredményes vég­rehajtását. Az építésügyi miniszter ja­vaslatot tett az építőipari ki­vitelezési jogosultság kiterjesz­tésére. A kormány ennek meg­felelő határozatot hozott. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság Vezetőjének előterjesz­tése és a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökének ehhez kapcsolódó jelentése alapján a Minisztertanács ha­tározatot hozott a vízrendezés és a belvízvédelem további fejlesztésére, a következő éveikre tervezett munkálatok meggyorsítására. a 3. cdéalonj A lengyel és magyar vezetők a tárgyalóasztalnál. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására március 8-án és 9-én baráti látogatást tett Budapesten Wladyslaw Gomuika, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára cs Józef Cyrankie­wicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Budapesti tartózkodásuk so­rán lengyel vendégeink ta­lálkoztak és eszmecseréket folytattak Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárával, Kállai Gyu­lával, a Politikai Bizottság tagjával, a Minisztertanács elnökével és Komócsin Zol­tánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizott­ság titkárával. , Az eszmecseréken áttekin­tették a két testvéri szocia­lista ország kapcsolatai to­vábbi fejlesztésének lehetősé­geit, megvitatták a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit, az európai békéért és biztonságért folyó közös harc feladatait, kicserélték véle­ményüket a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom helyzetéről, az egység erősí­tését szolgáló további lépé­sekről. A szívélyes légkörű, elvtár­si eszmecseréken a két test­vérpárt, a két szocialista or­szág vezetői megelégedéssel állapították meg. hogy ered­ményesen feilödik népeik ba­rátsága, politikai, gazdasági és kulturális együttműködé­se. A megbeszélések igazol­ták a két fél nézeteinek tel­jes azonosságát valamennyi megtárgyalt kérdésben, azok a két nép barátságát, a szo­cializmus és a béke ügyét szolgálják. A két párt vezetői kölcsö­nösen egyetértenek abban, hogy a jövőben is rendsze­res eszmecseréket, konzultá­ciókat folytatnak egymással. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány Wladyslaw Gomuika és Józef Cyran- kiewitz tiszteletére csütörtö­kön ebédet adott az Ország­ház vadásztermében. A meleg hangulatú, baráti ebéden Kádár János és Wia- dyslaw Gomuika pohárkö- s.zöntőt mondott. * * * Wladyslaw Gomuika és Jó­zef Cyrankiewicz csütörtökön délután elutazott Magyaror­szágról. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Kádár János, Kállai Gyula, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, Németh Károly, a kormány több tagja és so­kan mások. * * * Wladyslaw Gomuika és Jó­zef Cyrankiewicz csütörtökön este hazaérkezett 11 idapestrál. A varsói repülőtéren a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkárát és a kor­mány elnökét Edward Ochab, a lengyel államtanács elnöke, valamint más vezető szemé» lyiségek fogadták, {MTI) Lengyel vendégeink elutaztak hazánkból Közlemény a tárgyalásokról hatlak? — tette föl a kér­dést az előadó. — Hertelen- dy nyugalmazott huszárezre­des, Bánó Iván földbirtokos, Csi cser:-Rónai István vezér­kari ezredes közül. Nem a dolgozó népből valók voltak, a. burzsoá földesúri rendszert képviselték. Ma kiknek a ne­vei olvashatók a képviselője­löltek listáján? A megye leg­jobb, néphez hű s a szocia­lizmus ügyéért fáradozó mun­kások, parasztok, értelmisé­giek nevével találkozunk, ök a mi jelöltjeink: a szó igazi érteimében a népből való Losonezi Fái, a munkásosz­tály képviselője Szirmai Je­nő. Böhm József és a töb­biek, akik mindannyian ki­állják az összehasonlítás pró­báját, akik mindannyian méltóképpen képviselik a dolgozó népet, amelyből va­lók. KÖZÉLETI AKTIVITÁS — Örömmel számolhatok be arról, hogy megyénkben ta­lán soha nem volt ilyen nagy politikai érdeklődés, közéleti aktivitás, mint most, a választások előkészítésének időszakában. Párt- és tö­megszervezeteink élő, eleven kapcsolatot alakítottak ki a választópolgárokkal, meg­Szerdán a kora délutáni órákban Tabra látogatott Németh Ferenc elvtárs. a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. Programjának első ré­szében Kocsis Lászlónak, a propaganda- és művelődési osztály vezetőjének és Bogó Lászlónak, a Tabi Járási Pártbizottság első titkárának kíséretében a járási sziékhely üzemeit látogatta meg. Hosz- szabb időt töltött a zsák- és ponyvaüzemben; a továbbfej­lesztés lehetőségeiről, a dol­gozók életkörülményeiről ér­deklődött Megtekintette a kaptárgyártó üzemet be­szélgetett a dolgozókkal és a vezetőkkel, majd körútja végén Tab áruházaiban szer­zett tapasztalatokat. Az esti órákban választási nagygyűlésre jöttek össze Tab munkásai, termelőszö­vetkezeti parasztjai, értelmi­ségi dolgozói. A Zichy Mi­hály Művelődési Ház szín­háztermében úttörők köszön­tötték virágcsokorral a ked­ves vendéget, majd Hegyi Árpádnak, a községi tanács elnökének megnyitó szavai után Németh Ferenc elvtárs mondott nagy érdeklődéssel kísért választási beszédet. HÉTMILLIÓ EMBER SZÍVE SZERINT NÉPURALOM — Sok szó esik manapság a demokratizmusról —. foly­tatta beszédét az előadó. — Munkásosztályunk, clolgozo parasztságunk, értelmiségünk körében ma már nem vitás, hogy a mi rendszerünk szo­cialista demokratikus rend­szer. Külső ellenségeink azonban ilyenkor párhuzamot vonnak, bírálják választási rendszerünket, a nyugati de-' makráciával hivalkodnak, s a többpártrendszert állítják előtérbe. A burzsoá pártok tevékenységét népünk jól is­meri. saját bőrén tapasztal­ta. Már eljátszották történel­mi szerepüket, megmérettek, s a történelem ítélkezett fö­löttük. Kádár elvtárs sport­csarnoki beszélőben hangsú­lyozta: a demokratizmus ami értelmezésünk szerint nép­uralmat jelent. Ennek meg­felelően élünk, dolgozunk és választunk. — A felszabadulás előtt többpártrendszer volt nálunk, igaz. De kik közül választ­hányták-vetették közös dol­gainkat. Százötvenezer em­ber vett részt a jelölő gyűlé­seken, több tízezren mondták el véleményüket, javaslatai­kat S a felszólalók szavait a segíteni, a tenni akarás jellemezte. Ez a közéleti ak­tivitás nagyrészt annak kö­szönhető. hogy jelölő gyűlé­seink nem a felelőtlen ígér­getések, hanem az őszinte számvetés gyűlései voltak, ahol az állt a középpontban: hogyan tudjuk megyénkben eredményesebben realizálni a párt politikáját Jelöltjeink nem ígérgettek, hanem konk­rét programot tártak a vá­lasztópolgárok elé. S ez a program a párt IX. kong­resszusának programja: a nép szolgálata, életkörülmé­nyeinek javítása, a béke vé­delme. a szocializmus teljes felépítése, a szocialista tár­sadalmi rend állandó erősíté­se. Ez a program fejezi ki a munkások, a parasztok és a- értelmiségiek döntő többségi5 nek óhaját, ez felel meg né pünk alapvető érdekeinek. / maeyar dolgozó népet meg­unhatta a történelem arrr fösv megvédje a munkásba ♦almait, amely a dolgozói! szíve szerint való. A FEJLŐDÉS ÜTIAN Németh elvtárs ezután z tabi járás fejlődéséről be szélt Megállapította, hog; a járás körülményei, kedve zőtlen domborzati viszonya megnehezítették a fejlődést emiatt hosszú ideig nem a legelőkelőbb helyet foglalta el a megyében. Az utóbbi évek odaadó munkája követ­keztében azonban gyorsult a fejlődés üteme, javult az élet. 1963-ban még 43 száza­lék volt a gyenge tsz-ek ará­nya a járásban, 1967-ben már csak 22,5 százalék, s ez a megyei átlag alatt van. Kedvezően alakult a tsz-ta- gok jövedelme is. 1962-ben 6117, 1966-ban 12 332 forint volt az egy tagra jutó jöve­delem. — Ezért a nagyszerű ered­ményért elismerés és köszö­net illeti azokat a tsz-fago- kat, -vezetőket, járási irá­nyítókat, akik mindent elkö­vettek a fejlődés meggyorsí­tásáért, a lakosság életkörül­ményeinek javításáért. — Az utóbbi években szin­te a semmiből kezdtük el lerakni Tab iparosításának alapjait Legnagyobb gon­dunkat, a foglalkoztatást old­juk meg ezzel. Az egyetlen ipartelep, a tabi téglagyár mellett olyan exportra gyár­tó üzemet hoztunk létre, mint a zsák- és ponyva­üzem, amely hamarosan ön­állósul, s dolgozóinak száma eléri a négy-ötszázat. Szinte semmiből jött létre a kap­tárgyártó üzem, ez is csak­nem kétszáz embert foglal­koztat majd. Fejlődik a gép­javító, a téglagyár, és nyo­mában javul az emberek éle­te. A lehetőségek még ennél is nagyobbak. Továbbbi erő­feszítéseket kívánunk tenni a foglalkoztatottság javítására. — A járásban meggyorsult a bekötő utak építése. A második ötéves tervben 20,3 milliót áldoztunk, a harma­dikban 30,5 millió forintot fordítunk erre. Csak a Sér- sekszöllős, Lulla, torvaji be­kötő út 25 millió forintba került. 1967-re a tabi járás minden községét szilárd bur­kolatú út köti be az or­VÁLASZTHAT DEMOKRATIZMUS — TAB Németh elvtárs beszédének bevezető részében a megyei pártbizottság szívélyes üd­vözletét tolmácsolta a vá­lasztási nagygyűlés részvevői: nek, majd megállapította: — A párt IX. kongresszu­sa után belpolitikai életünk legjelentősebb eseménye előtt állunk; az országgyűlési kép­viselő- és tanácsválasztások kiemelkedő helyet foglalnak el tevékenységünkben. S a készülődés időszakában érde­mes számvetést készíteni, összehasonlítást tenni a múlt és a jelen között. A magyar munkásosztály harcának min­denkor központi kérdése volt a demokratikus választójog kivívása. De csak egyetlen­egyszer csil­lant meg a lehetőség, 1919-ben, s a mi népünk akkor élt is a titkos válasz­tás lehetőségé­vel. Németh elv­társ ezután a Horthy-rend- saer népellenes választási póli- tikájára emlé­keztetett. az 1939-es titkos választásokra, amikor az or­szág lakosságá­nak alig húsz százaléka élhe­tett a lehető­séggel. — Március 19-én Magyar- országon hét­millió ember járulhat az urnák élé — mondotta Ne­meth elvtárs —, s meggyőző­dése, szíve szerint, titkosan választhat, dönthet a Haza­fias Népfront jelöltjeiről. SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 60. szám. [: * 1 1967. március 10., péntek SZIVÜNK szerint..

Next

/
Oldalképek
Tartalom