Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-26 / 74. szám
▼»«árnap, 1967. március 26. 7 SOMOGYI SfiPlAP Georgij Gulia: A lany szerette a fiút A fiú szerette a lányt Elhatározták, hogy összeházasodnak. Egyszóval egészen mindennapinak tűnik ez a történet Ráadásul még olyan régi is. Masz még nem tudta, mit —■ Semmit — válaszolta mint a világ. Kát erdekelne fog csinálni azután. Masz. — A barátom visszaírja mar ilyen történet. Ku- rjunda úev szedte ki utazik a városba. Saját au£££, m«*., . Ä««. . ** ™ , S'?”“ * ■*“ SS^iéibS^8" * “■ -SÄ ^ ««= G™*. * A ttU «*». Z * k«*U*’ fiúé: Masz. Gunda Dzsegerda £e?}fég .feje*í? * kozépisT — És a városba utazik? abház faluban lakik, Masz £9*“^ A csoda tadja, mat _ jgerl) a városba, a szomszédos Kotolban. A két ebben a fiúban. Masz A lány félre rúgott egy falut egy névéniT~ '‘s patak olyan munkabíró, mint egy kavicsot a cipője orrával. A választja el egymástól. ökör. Talán huszonnégy órán kő legurult a parton, és egy Nem is olyan régen ennek át dolgozna, ha «te nem Pillsnatra zavarossá tette a a pataknak a partján elhang- )áVv5rA, vizet. Gunda szája szögletézott a következő párbeszéd: " ,? .Jí“"* , tUm’ rejtelmes mosoly búj„ u iránt általában minden an- kait — Rettentően unatkozom, KeUI~ Masz. Mit akarsz tenni? bért De Gunda nem ezért A kérdés váratlanul érte. vonzódott Maszhoz. Az iga- Mdntha sohasem vallott vol- zat megvallva Gunda róna szerelmet? Mintha soha- mániákus természetű volt, s ^„^^,.,VOlnaD^„hog! valami más tetszett neki ebben a fiúban, sokkal jobban, mint az ereje Egy szó, mint száz: tetszett neki. Mi kell még ennél több? — No, akkor gyújtsd be a kocsit Egy óra múlva ott kell lennünk. M összeházasodnak? Pedig fiú már harmincesztendős, lány tizenkilenc. Masz válaszolt: — A malomba kell nem. — Rendben van! A fiatalember azt gondolta, hogy teljesen kielégítette ságát. Mert a malomba — Ide figyelj — mondta Masznak. — Ki tudnál jönni ma este pontosan tízkor a kaputok elé? — Ki... tíz asz hallgatott, mint a csuka. Zaur sejtette, valami rendkívüli dolog fog történni, s elegánsan a kapu elé hajtott a kocsival. — Mi a szándékod? — kérdezte bátortalanul Masz. — Nem nekem, hanem neked a szándékod! — felelte Gunda. — Te most elrabolsz engem, megszöktetsz. Masz nagyon meglepődött — Én? Elrabollak téged? — dadogta. — Igen, te! ■— Akaratod ellenére? — Persze. Hiszen te egy igazi férfi vagy... És hogy tudtad az egészet ilyen ügyesen kitervelni? Barát... autó... Valid be, hogy már régóta ezen töröd a fejed! Masz valami teljesen érthetetlen választ motyogott E ste pontosan __Amikor beültek az autóba, ó raikor kint vá- Gunda elsírta magát. Ügy rakozott a kapu- látszott, nagyon nehezére juk előtt. esett elhagyni a szülői háHoldfényes este volt Ár- _1‘ Ne sírj — csitítgatta Tehát Masz kénytelen volt fényekkel és félho- Masz —, kértek, ne sírj! kimerítő választ adni- mallyal. Jellegzetesen abház Gunda'— feltörő érzelmeinyári este, _ amikor felszínre nek hatására — könnyein, törnek az ősi hajlamok, és sóhajain, a sok-sok »jaj-^-on kedvence kíváncsiságát. Mert sót° veszekT*” maid^ kimeevek rr!inden fatöI7'B ,táín;ad”Í a5ca* és *jaj-jaj-jaj«<-on át güokokért, es hazahaj-. Masz összerezzent, amikor _ gn soha, de sohasem lehe.t’_.hog3L_.b?' Gunda hirtelen megjelent gondoltam volna, hogy en— Megebédelek, aztán megyek majd a boltba, elés hiszen valóban megy... — És azután? — folytatta roznd fogunk. Azt Gunda, és úgy tett, mintha egyik barátom, hogy a patak fenekén heverő ka- rés. vicsókát nézegetné. — Ha — Értem. No és azután? visszatérsz a malomból? Azután mit csinálsz? ígérte mellette egy csomagot íolkeA FELELŐSSÉG — Én nem tudom, mi van ezekkel a tanárokkal. Hát hol élnek ezek? Például a fiam osztályfőnöke! Egyébként rendes tag, nem mondom, de vaskalapoa, szigorú ember! — Miért? Mi történt? — Kérlek szépen, a múlt pénteken esős volt az idő, és a gyerekek bent maradtak tízpercben is az osztályban. A fiam mondja, hogy ott állt a táblánál, egyszer csak odamegy hozzá a Kubik, és csak úgy hülyéskedésből hátba vágja. A fiam erre visz- szabokszolta. Nem is volt nagy az ütés, de a Kubik valahogy megbotlott, nekiesett a könyökével az ablaknak, és kitörte. Erre jött az osztályfőnök, mindketten figyelmeztetőt kaptak, és meg is kellett fizetniük az ablakot — Mennyibe került? — Nekem is meg a Kubik apjának is húsz forint — Na és? Hol itt az igazságtalanság? — Hát neked ez nem sok? Osztályfőnöki is, húsz forint is, és akkor még én is adtam a gyereknek egy-két atyait Mire való az iskolánál a költségvetés, as ilyen véletlen rongálódásokra szánt állami összeg? Hát nem a dolgozók államában élünk? Mit képzelnek ezek a tanárok? — Hát szerintem ;: a — Na, ugye! Nekem is pontosan ez a véleményem! Ezzel kapcsolatban elmondok neked egy érdekes esetet Azt tudod, hogy a bátyám nőtlen ember, és nálunk lakik az udvari szobában. Főkönyvelő az egyik üzemben, és a múltkor, amikor hazajött, láttam rajta, hogy valami baja van. Rossz kedvű volt, és vacsora után egy barátjával csak beültek a szobába, ott suttogtak. — Miről volt szó? — A bátyám elmondta, hogy a raktárból sok anyag eltűnt, és hogy a raktárost biztosan le fogják csukni, de a vizsgálat megállapította az ő felelősségét is. — Miben felelős? — Azt mondták, hogy ha többször ellenőrzi a raktárban a készleteket, akkor nem tudták volna csak úgy eltüntetni. — Hát miért nem ellenőrizte? — Miért? Miért? Van neki éppen elég dolga! Neki kell mindenkivel levelezni, lótni-futni anyagért, s akkor még azért is ő feleljen, amit nagy nehezen sikerült beszereznie. 1— Hát ha az a dolga! — Ne légy te is olyan merev, mint a fiam osztályfőnöké! Könnyű ám a felelősséget megállapítani! Szerencsére nem mindenhol olyan merevek, mint ott az iskolában. *— Mi történt? — Mondom, megvolt a vizsgálat, a raktárost elbocsátották. Én aztán nem is nagyon kérdezgettem a bátyámat, mert láttam rajta, hogy rosszul esik neki a beszéd. Gondoltam, majd csak kifigyelem, mi történik. Már korábban úgy volt, hogy a vállalat ősszel elküldi egy külföldi jutalom üdülésre, — És elengedték? — El. Hát ezt már korábban elhatározták, nem is lett volna igazságos, hogy most utólag ezzel büntetik. Aztán eladta az autóját hamarosan. Na, gondoltam, most fizethet a raktárból eltűnt anyagokért — És fizetett? — Nem. Az autóját azért adta el, mert helyette tudott venni alkalmilag egy Volkswagent Igaz, hogy használt de nagyon szép. — A fizetéséből levontak? — Ezt én is megkérdeztem tőle. Elsején, amikor fölvette a fizetését, együtt mentünk el vásárolni az üzletbe. Vett magának egy öltöny ruhát, és mivel igen rázós, villanyradiátort is, hogy a lábát melegítse majd a télen. Mondtam is neki, hogy ezt mind ki tudod egyszerre fizetni? — Miért? — azt mondja. — Hát hogy neked is megállapították a felelősségedet abban az ügyben. — Na és? Azért mért lenne kevesebb a pénzem? — Hát nem kellett fizetni? Ezen a kérdésen nagyon csodálkozott. — Fizetni? Hát miért kellett volna? Nem mondtam neked? Az volt bent a végzésben, hogy én is felelős vagyok az eseményekért. Érted? Pénzről nem volt szó! Tart János tartva a kezében. Mintha a föld alól bukkant volna elő. — Figyelj ide!, — mondta halkan, de erélyesen. — Erinek már véget kell vetni! > — Minek? —• kérdezte értelmetlenül Masz. — Hát szeretjük egymást, vagy nem? Mi a te véleményed? — Igen, szeretjük. — Ezt ki mondta neked? — Azt hiszem — mondta majdnem nevetve a fiú —, ezt nagyon jól tudom magam is, mert én szeretlek téged, és nem valaki más. — Komolyan mondod? — ’ Egészen komolyan. Gunda körülnézett. Sehol egy lélek. Csak az udvar mélyéről szűrődik elő fény. — Ériek csak szavak! — mondta Gunda. — Tettekre van szükség! — Milyen tettekre? — Mindjárt megmondom. Hogy hívják a barátodat? — Zaur. — Hé, Zaur! — kiáltotta Gunda. — Jövök! — válaszolta Zaur. És amikor odaért a kapuhoz, megkérdezte: — Ki van itt? Gunda nem hagyta, hogy Masz megszólaljon. Ügy viselkedett, mint az édesanyja, aki kézenfogva vezeti gyerekét. — Rendben van az autód? — kérdezte. — Rendben. Miért? •— A városba kellene utaznunk. — Nekem is. gém megszöktetnek... A mi időnkben. Hallod? Masznak eszébe jutott: nem helyes az, amit tesz,.. Szörnyűség! De mégis ösz- szeszedte magát, és talált magában elég erőt arra, hogy érthetően válaszoljon menyasszonyának: — Hallom; .| Fordította: Krecsmáry László * f ((joj (Kiss Attila rajzaj HÚSVÉTI ESETE KÖZNAPI LAJOS utókalkulátor a Felhőgomolyító Ktsz-nél, többszörös villamosutas és példás családapa. Ez utóbbi minőségében két serdülőkorú leányka papája. Lakása a Külső-Lótáp utca 823/c III. emeletén húzódik, közvetlenül a lépcsőház mellett déli ablakokkal. Húsvét második napján reggel háromnegyed hat órakor vészes csöngetésre ébredt barátunk és családja. A szomszédos ház segédházfelügyelőjének két ifjú fia állt az ajtóban holmi locsolóalkalmatossággal. Illedelmesen beléptek, előbb meg- törölték a lábukat, majd az orrukat, és elkezdték a verset a kis kertészlegényröl meg a hervadó rózsáról. Közben a kislánykák is előbújtak, és megadóan tartották fejüket a locsolóüvegek Húsvéti látomás (Kesztyűs Ferenc raj zaj alá. A gyerekeknek a kupica még korai lett volna, feketekávéra nem is tartottak igényt, legkézenfekvőbb megoldásnak a készpénz kínálkozott, mert a kevés számú hímes tojást tartalékolni kellett. A tízforintost az egyik gyerek zsebre vágta, és utána a másik tartotta a markát. Húsz forint. Így kezdődött a nap. Aztán a csengő szólt megállás nélkül. A fiatal fiúcskák hamar neszét vették a környéken, hogy itt érdemes locsolkodni, más gyerekek meg holmi részesedésért adták tovább a jó címet. Tekintettel arra, hogy a környéken igen sok a fiatal fiú, a forgalom minden várakozást felülmúlt. Még fél tízet sem mutatott az óra, a családfő kénytelen volt előszedni a kis eldugott pénzét is, tíz órakor pedig már a hónap hátralévő napjaira szánt háztartási pénzecskét osztogatták. Tíz óra tízkor már nem nyitottak ajtót, féltizenegykor pedig a bolondító csöngetés elől elmenekült az egész család. Az alkony leszálltakor lopakodtak haza. Másnap a szövetkezet elnöke előadást tartott Köznapi Lajosnak a szocialista együttélésről, amelyhez az is hozzátartozik, hogy az utó- kalkulátor ne szökjön el családostul, ha az elnöknek a szomszéd házban van lo- csolkodnivalója, és hozzájuk is becsönget. MÁSIK HŐSÜNK precíz, alapos ember. Főfejes János, főizé a főhivatalban. Már hetekkel korábban haditervet készített: különböző listákat írt össze a meglocsolandó asszonytársakról a férjek, ritkább esetekben az asszonyok társadalmi állása szerint csoportosítva. Piros tintával húzta alá a feltétlenül felkeresendőket, zölddel azokat, akiket csak akkor, ha jut rá idő, és kékkel azokat jelölte meg, akiket csak akkor fog fölkeresni, ha Nagyfejű kartárs, aki csúcsizé a csúcshivatalban, szintén locsolásra érdemesnek tartja. Jó mindig egy kicsit körültekintőnek leírni. Végül az asszonytársaknak az a csoportja következett, akikre csak. abban az esetben kerülhet sor, ha az ő férjeik is megtisztelik Főfejesnét. Jó, ha az ember' nem hamarkodik el semmit. Nagyjából tervszerűen ment minden. Főfejes kartárs rohant egyik helyről a másikra. Még a torkán volt az egyik ház sonkája, amikor a másik lakásban koccintott. Közben többször hazatelefonált, egyeztette a lo- csolkodókat a névjegyzékkel. Már délutánba hajlott az idő, amikor összetalálkozott Nagyfejű kartárssal, aki, mint már mondtam, csúcsizé volt a csúcshivatalban, és így Főfejes kartársnak főnöke is egyben. Nagyfejű éppen hozzájuk tartott. Haza- kisérte, ét a továbbiakban jó házigazdához illően lábat- lankodott körülötte. Nagy- fejű már fáradt volt, meg túl szives is volt a vendéglátás, s némi mámor is kö- rüllengedezte, sokáig elidőzött Föfejeséknél. Csaknem késő estig. A házigazda addig nem mozdulhatott otthonról. Másnap kiderült, hogy Nagyfejű neheztel Főfejesre, mert az nem öntözte meg a feleségét. Nem tudott jönni, mert éppen ő volt náluk. Köznapi Lajos is, Főfejes kartárs is azon töpreng, most miként engesztelhetné ki a főnökét — különös tekintettel a várható jutalmazásokra. Benedek Miklós Az ÉM Budapesti Betonárugyár, Budapest, XXI^ Rákóczi Ferenc u. 289. (Csepel) azonnali belépéssel fölvesz mozaiklap- és betonelemgyártó munkára női és férfi segédmunkásokat Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. A fölvételhez munkakönyv MIL-lap és tanácsi igazolás szükséges. Fölvételre jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. (2642)
