Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-17 / 66. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AZ MHS EJTŐERNYŐSEI KÖZÖTT Negyven évből huszonnégy a falué Hetenként egyszer katonás vezényszavaktól hangos a Berzsenyi Dániel Általános Iskola tornaterme. Hor- váth István oktató vezetésével az MHS ejtőernyősei készülődnek a tavasai ugrásokra. Hatvan fiatal gyakorol szorgalmasan. Egy részük versenyszerűen űzi a bátrak sportját, de találni közöttük több sorköteles fiatalt is, akik majd a hadseregben szeretnék gyümölcsöztetÄi itt szerzett tudásukat. — Ennek a sportnak alapvető föltétele a rendszeres testedzés, a kar- és lábizmok fejlesztése, erősítése — mondja az oktató. Különben kéip- telenek lennének ugrás közben az ernyő irányát megváltoztatni. Érteni kell az ernyő szakszerű összehajtásához is, s aki ebből nem vizsgázik ötösre, az nem is ugorhat. Az MHS ejtőernyősei az első tavaszi táborozásra, illetve az első idei ugrásra készülnek. Valamennyien nagyon komolyan veszik ezt a munkát; Szofrán Mihály, Dankó Lászlóné, Antal József, Horváti. Ferenc, Gérnyi László és < többiek is igen lelkiismeretesen hajtják. végre a legnehezebb feladatokat. A tavaszi táborozás után ha marosan sor kerül a dunántúli bajnokságra, majd a tevü- leti válogatásra; a legjobbak részt vesrmek az országos bal n-akságon. Bemutatják tudásúkat a szekszárdi repülőna- pon is. Tavaly az MHS ejtőernyőse: a dunántúli bajnokságon a stílusugrásban elsők, a cél ugrásban másodikak, a csoportos ugrásban harmadikak lettek. Jól szerepeltek a fiatalok az országos utánpótlásbajnokságon is; a negyvenkilenc induló között Dankó Lászlóné hatodik, Szofrán Mihály pedig tizenharmadik lett A harcai já• rá-sban nagyon' sokan ismerik Bátorfi Jenánál, a járási tanács népzzi'rű Rozikáját. Az idén lesz negyvenéves. Férje ktsz-ben dolgozik, három gyermekük közül a nagyobbik ipari tanuló. G maí;v a rre-ő a~d "ági osztó- •• -■ dm' nisz'T-bora. Vele mindenki találkozik. ' árkit kere° az osztály?-- Varinak, a' már húszon - át'-' évvel ezelőtt is úgy i-memék, meg őt Barcson, mint a közügyek szorgos munkását. — A négy polgári után munkát ke lett vállalnom. A brresi jegyzőiségen dolgoztán:, egy évig fizetés nélkül. 1945- n megkaptam a kinevezésemet kisegítő dolgozó lettem. A tanácsok megalakulása után úgyszólván megszakítás nélkül tanácsi munkakörben dolgozott Barcson; a mező- gazdasági osztályra nyolc évvel ezelőtt került. Dr. Papp Ferenc járási tanácselnök és Vass Lajos osztályvezető eiis- merő szavait haliam: 1— Az osztály ügyintézésével kapcsolatos minden tennivalót jól ismer, szívesen és hozzáértéssel tájékoztatja az ügyfeleket. uMnkája, embersége példaadó az adminisztrátorok között. Jelentős társadalmi mun~ C t.is végez. — Szeretem ezt a munkahelyet, és alig vettem észre, hogy így elszaladt az idő. Ügy érzem, megbecsülik munkámat, és ezzel a tudattal jó dolgozni. Meg ilyen emberek között. Néhányan azok közül, akik Rozikának írógépbe diktálták a hivatalos szövegeket, már nyugdíjba mentek. A gép billentyűi azonban még fürgén kattognak: Rozika fiatalos lendülettel oldja meg napról napra a rábízott feladatokat. Ez a lendület az elmúlt huszonnégy év alatt talán semmit sem csökkent. Erőt ad száméra a megbecsülés, amely munkahelyén körülveszi. H. F. Ülést tartott a megyei diálparlament A Forradalmi ifjúsági napok keretében az országban elsőként Kaposváron ült ósz- sze szerdán a megyei diák- parlament. Az ülésre a megye összes tanintézetéből a legkiválóbb KlSZ-fiatalokat delegálták az alapszervezetek. Nyolcvan küldött vett részt az Hiúsági Ház klubtermében rendezett ülésen. Vörös Zsuzsa, a Noszüopy Gáspár Közgazdasági Szak- középiskola KlSZ-szervezeté- nek csúcstitkára a tanintézeti PHSZ-szervezetek tevékenységének megvei tapasztalatairól tartott referátumot, eh- f»ez négy korreferátum csatlakozott. A vitában tizenhatan szóltak hozzá a témához, és számoltak be a saját iskolájukban folyó munkáról. Ruttkai Ferenc, a megyei pártbizottság főelőadója válaszolt az interpellációkra. Részt vett és felszólalt az ülésen Sasvári Erzsébet, a KISZ központi bizottsága középiskolai osztályának munkatársa is. A parlamenti ülés végén titkos szavazással hat' küldöttet választottak az országos diákparlamenti ülésre. Valamennyien oktatójuk példáját akarják követni, aki a tavalyi nemzeti bajnokságban nyolcadik lett, s ezzel megőrizte helyét az országos ejtőernyős válogatott keretben. Képeink az MHS ejtőernyőéinek tornatermi foglalkozá sán készültek. Sz. L Fölfigyeltek rájuk Az U laESllátó kaposvári restijében a minap termelési tanácskozást tartottak. Preller Antal üzletvezető ezt mondta: — Fölkértek bennünket, hogy vegyünk részt az országos büféáru-bemutoatón. Közölték, hogy úti csomagokkal kell szerepelnünk. Hetekig törtük a fejünket praktikus, könnyen kezelhető, vihető étcsomag elkészítésén. Végre sikerült néhány útraMAJDNEM SZAKMUNKASOK Lesz elég betonelem Az utóbbi években a beton elem hiánya nagymértékben aka dályozta Somogybán az építkezést. Több létesítményt azért nen tudtak elkészíteni, mert hiány zott az áthidaló vagy egyéb fon tos építőanyag. Az idén is hasonló helyzet elé nézett a megye. A megyei ta náes vezetői meghányták-vetették, hogyan lehetne gondos kodni a beruházások meg valósi tásához elengedhetetlenül szüksé ges elemekről. Elhatározták, hogy Kaposvárra hívják a Betonelem- gyártó Tröszt vezérigazgatóját, s megkérik, hogy az elemek bizto sitásával mozdítsa elő Somogj fejlődését. Megegyeztek abban* hogy a segítségre a megye is segítséggel válaszol: támogatja a trösztöt abban, amiben tudja. Az igazgató Kaposvárra utazott, megtekintette a nagyotfb építkezéseket (északnyugati városrész stb.), ellátogatott a Tanácsi Epí tőipari Vállalathoz. A lehetőségeket számításba véve megígérte, hogy a kért építőanyagot biztosítják a megyének. Somogy vállalta, hogy segít megoldani a tröszt munkaerőgondját. A tröszthöz már eljuttatta az igényeket Nagy Lajos, a megye tanács ipari osztályának főmérnö ke. Március 20—25-e körül a vállalatok megkapják a visszaigazolást. A tröszt a megye igényét nem máshonnan elvett elemekkel elégíti ki. Az idei érkező építőanyagot műszaki fejlesztéssel, a termelékenység emelésével bizto- terven felül. MÉG NÉHÁNY HÓNAP, s bizonyítvánnyal a kezükben kilépnek az életbe. Nem lehet többé másra támaszkodni, csak a tudásra, amelyet három év alatt itt az ipari- tanuió-iskolában és a munkahelyeken szereztek. Parkettások lesznek. Már nemcsak vágy lesz a szakma, hanem megvalósult álom. Most tt ülnek velem szemben, s hallgatnak a kérdés után. Mert mit lehet arra mondani, amikor egy ismeretlen mber megkérdi; milyen »akmának tartják azt, amit ■ árom éven keresztül tanul- ak? Aztán a legbátrabb, ulyás Sándor szólal meg; — Meg lehet belőle élni. 5s nem is erős fizikai muna. — Miért éppen ezt váosztottad? — Esztergályos akartam enni vagy parkettás. Ez lelem. — Miben látod ennek a munkának a szépségét? — Egyszerű munka ez. Dl- izített parkettát nemigen csinálnak. Precíz munka kell hhez is. — Hogyan vagy megelégedve azzal, amit eddig csináltál? A szakember szemével nérve milyennek tartod? — Jó. Csak az a bosszan- ó, hogy amikor elkészíti az -■mber. jönnek a kőművesek meg a festők, és összefröcsölnek mindent. Akkor eöl- ől kell kezdeni a csiszolást. I Ivánkor elfordul, hogy nagyon magVékonyodik a parkett ... De a szervezés nem a mi feladatunk. HÁROM ÉV HOSSZÜ vagy Gulyás Sándor beszél, a IDŐ. S ezalatt két épület kivételével dolgoztak az észak- nyugati városrész minden lakásában. A két épület helyett pedig segítettek a Kapos Szálló szobáinak parkettázásában. Míg ezt csinálták, tanultak. öreg szakmunkásoktól lesték el a szákma fortélyait. — Az öregek mindig szívesen megmutatták a munkát, de azok, akik tavaly meg két éve szabadultak, egy kicsit lekezeltek bennürket — Miből éreztetek ezt? — Még a szemetet is Vélünk akarták levitetm. — Mi volt a legnagyobb élmény három év alatt? — Amikor Topomárra járóink gyalog. Esett a hó, úgy hordta a szemünkbe a szél, hogy alig láttunk. Akkor csináltuk a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tornatermét. Ment autóbusz is, de a szerszámokkal nem fértünk fel rá. — Meg az is előfordult, hogy lekéstünk a buszról. — Az építőiparban milyer. -elentőségű a ti szakmátok? — Az egészséges, kényelmes és szép lakáshoz hozzátartozik. — A jövője? — Alighanem a műanyag felé hidad. — Mi az, amit a legkevésbé tudtok? Ván-e a szakmának olyan része amit nem lapultatok meg megfelelően? ’ — A műanyag. Lassan -rind az öten megszólalnak. Véleményt mondanak, s ha Sümegi Ferenc, Cseh Ottó, SártU László, Sebők Lajos többiek hallgatnak. Amikor oefejezi, sem fűznek hozzá többet jelezve, hogy az ő véleményük is azonos. — Tavaly hatvankét órán keresztül tanultuk elméletben, de gyakorlatban egyszer sem próbáltuk meg. Ügy látszik, Kaposváron nem készül műanyag parkett. E--szer láttuk, hogyan csinálják az Állami Építőipari Vállalat új irodaházában. De dolgozni nem engedtek nekünk. Csak az anyagot hordtuk. — Mi történne, ha egyszer ilyen megbízatást kapnátok? — Az lehetetlen. Kaposváron taián senki sem csinálja. — Az élet produkál várai- lan dolgokat is. — Akkor nekiállnánk úgy, ahogyan a könyvből tanultuk. És... — És? ..; — ... lehet, hogy elrontanánk. — Kit hibáztatnátok akkor?-r- Kit lehet ezért hibáztatni? Az oktatótól mindazt megkaptuk, amit adni. tudott. Igazán lelkiismeretesen foglalkozott velünk. Az iskolában is mindent megtanítottak, ami a könyvben volt — Merre felé halad a szakma? — Bővül, s egyre változatosabb lesz. Itt-ott mindig -lóbukkan az új. Amikor az ember majdnem szakmunkás, akkor már jobban látja, hogy mennyit fejlődik. — Milyen terveitek van nak? — Maradni akarunk a vá'- '.alatp’ál és dolgozni. Kereza Imre valót csinálni. A kiállításon úgy éreztem, ki sem érdemes pakolni őket, a fővárosi és a nagy peremvárosi utasellátók készítményei mellett a miénk úgy is eltörpül. A bemutató azonban dicséretet, elismerést Ijozott számunkra. Fölfigyeltek ránk ... Megmutatta a Budapestről magával hozott cédulát, amelyen nagy piros betűkkel ez állt; Elsődíj Ez nem véletlen műve. Koronája annak a szívós munkának, amelyet a kaposvári resti kis kollektívája egész évben végzett. Nemcsak a bemutató előtt, hanem a szürke hétköznapokon is azt keresték, mivel szolgálhatnák legjobban a vendégekét- Ezt bizonyítja többek között az. hogy amikor egyes húsfélék ára emelkedett, olcsó húsokból (baromfi- és vadhúsból stb.) készítettek ételt. Egész évben árusítottak kedvelt krémeket, fagylaltot. Sok 'zletes értéllel szolgáltak. A aját készítésű ételek forgalma az egész ételforgalomnak 39,1 százaléka volt. De nemcsak finom ízekkel, bőséges adaggal, nagy választékkal igyekeztek az embe -eket a restibe vonzani, hanem udvariasságukkal, kedvességükkel is. A termelési tanácskozáson szocialista brigád címet kapott. Vető Károly vezette kollektíva főként azt tűzte ki célul, hr-v a vendégeket gyorsan, jól és -dvariasan szolgálja ki. Hogv az üzem d-'!gózó’na! törekvése nem volt eredménytelen, azt a múlt év gazdá1kodását . iellemző adm- 'ok is bizonvítiák: a rest- bruttó forgalmi tervét 110 -názalékra teljesítette. Nyeresége * forint volt. A kicsi, de szorgalmas kollektíva hamarosan megkapja méltó jutalmát, a mintegy 15 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést. — Emléktábla Garibaldi ezredesének. Szerdán' ünne- élvesrn avatfk fel A g -al földön a magyar és az ola-’z 'zabaLságküzdelmek közös hő sánek, Dunyov Istvánnak — Garibaldi magyar ezrede-éné — tiszt Tétére elhelyezett emlék *ábl át a ró1 a e’nevezett utca 2-es számú épületének falán. JNehé, apának lenni! tó ötletében ■ yy Mexiko City-i apa k nyteLn voll eilá.ni egyetlen na .ig hét gyermekét. Ut na i.ij.scn kimerül e elkeszíteite a nap statisztikáját: oJ-szor nyílott ejtő17-szer kent :- ,'as ken eret, 9-sser kért o.eán.. a s:om zédok- . A, 136 kérdésre adott választ, 146 kérdésre pedig adós maredt a felelettel. „Sátáni esküvő“ Sátáni esküvőnek nevezte házasságkötéséi egy fiatal San Franciseő-i házaspár, ameljyel egy életre -sátáni szövetséget« kötött. A «-házasságkötő termet-« feketébe burkolták, a menyasszony égővörös ruhát viselt, és a vőlegény is igyekezett «sátáni« külsőt ölteni. A pap helyett A. L. «■főördög« eskette össze a fiatalokat, aki «-a sátáni egyház« elnevezésű amerikai szekta főnöke, ö is feketébe öltözött, és hogy még «sátánibb« legyen, szarvakat is viseli. Műsorpolitika Atlantában (USA) egy kisebb rádióállomás igazgatójának a felesége — férje révén — kiharcolta, hogy az adóállomás délelőtt csak komoly műsort sugározzon, mert — a hölgy indoklása szerint — a nevetés által keletkezett ráncok tönkreteszik az éjszakai arcpakolás hatását. Hasznos jelzések Egy élelmes milánói női fodrásznál soha sincsenek türelmetlenül várakozó vendégek. A fodrász ugyanis messzire látható neonjelzésekkel figyelmezteti vendégeit, mikor jöjjenek. A piros fény azt jelenti, hogy minden hely foglalt, a narancsszínű azt, hogy pár percet kell várni, a zöld pedig: azonnal jöjjön, aki szép akar lenni! * * * A világ leghírhedtebb börtönében, az amerikai Sing S ingben minden hét ten megjelenik a fegyen- cek újságja. Magáik az elítéltek írják, szerkesztik, szedik, tördelik, nyomják és olvassák. A lapnak állandó rovata van »-Hova menjünk estére?« címmel. * * * A perui egészségügyi minisztérium nagy sorsjátékot szervezett, hogy fölépíthessen egy gyermekkórházat. A főnyeremény — ingyenes vakbél-operáció. Daphne Hilde McCarthy Dillon válási keresettel fordult a bírósághoz, mivel férje — John Dillon — minősíthetetlen lelki kegyetlenségeket követett el ellene. John Dillon egyébként megalapítója és főtitkára a Moral Law Defense Assoclaitn nevű szervezetnek, amely többek között azért is harcol, hogy megnehezítsék és így csökkentsék a válások számát. Som^gyr N*t>!ap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: W1RTH LAJOSSzerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11—516 11—511 Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—515 Felelős kiadó: Szabó Gábor. beküldött kéziratot nem őrzünk meg é* nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. EIő- zetheto a helyi postahivataloknál és postáskézbcsitőknél. ’/»fizetést dí.i egy hónapra 12 Ft. Index: Készült a SqmogY megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &
