Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

/ Vasárnap 1967. február 1*. SOMOGYI NÉPLAP NAPIRENDEN : A termelőszövetkezetek kisegítő és melléküzemági tevékenysége A szövetkezet érd^k^ben A cseretraktorokkai kapcsolatos első tapasztalatok (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén — egyebeik között —- a tsz-ek kisegítő és melléküzem­ági tevékenységéről, s az ezzel kapcsolatos további lehetősé­gekről, tervekről tanácskoz­tak. A járás tsz-ed már eddig is több oldalú melléküzemági tevékenységet fejtettek ki, s ezt a jövőben tovább szándékoz­nak bővíteni. alapozva piaci elárusítóhelyet szándékoznak létesíteni esetleg más tsz-szal együttműködve. Ä karádi Búzakalász a már üze­melő zöldség- és gyümölcsel­árusító hely után most a több mint 200 holdas kertészet ter­mése egy részének feldolgozá­sára tartósító-, illetve savanyí­tóüzem létrehozását tűzte ki célul. Ugyanitt a tsz vezetői máris tárgyalnak egy ruházati vállalat vezetőivel a textilhul­A tabi járás 26 közös gazda- ladék válogatásáról és feldol- — jelenleg 28 darálót, 24 ko- gozásáról. A tárgyalás eredmé­vács-, 20 bognár-, 16 szerelő, 6 szíjgyártó és 1 lakatos-hegesz­tő műhelyt, 17 szalagfűrészt, 10 körfűrészt, kőt homokbányát, 3 zöldség- és gyümöl csei árusí tó helyet, két szákvíz-, egy szap­panfőző, egy-egy szerszám- nyél-, illetve seprűkészítő üze­met, egy szeszfőzdét és egy bérfuvarozó részleget üzemel­tet. Ezek többsége elsősorban a tsz-ek saját gazdaságának ki­szolgálását, a gazdálkodás za­vartalan menetének biztosítá­sát van hivatva szolgálni. Az utóbbi időben azonban egyre inkább előtérbe kerül­nek az olyan igényeik, tervek és javaslatok, hogy a tsz-ek olyan más jellegű tevékenysé­get is folytassanak, amellyel a tagság egyenletes foglalkozta­tását, a jövedelem fokozását, s a falvakból máshova járó fia­talok helvbeili munkába állítá­sát is jobban lehetne biztosíta­ni. Másutt is, de főként Nagybe- rényben tapasztalható az ilyen erőteljesebb törekvés, ahol a közelmúltban hoztak létre egy- egy szappanfőző, bérfuvarozó, szerszámnyél- és seprűkészítő részleget. Hasonló célból An- docsan a kertészet területét 50 holdra tervezik az idén föl­emelni, s eme valamint a 70 holdnyi víztároló-halastóra nye alapján 25—30 asszonynak kívánnak állandó elfoglaltsá­got, keresetet biztosítani. Bonnyán egyrészt homokbá­nya megnyitásának tervével foglalkoznak, másrészt a saját termelésű fa feldolgozására igyekeznek berendezkedni. Ezenkívül kertészetükre és ha­lastavukra alapozva, zöldség­es haláursftó standot nyitnak. Törökkoppányban a lakosság I igényeit is figyelembe véve asztalosipari éa motor javító műhelyt, Zalán pechg drótfo­natkészítő részleget szándékoz­nak üzemeltetni, a tabiak pe dig a pecsenyesütés bevezeté­sét tervezik. Felmerült a vtvülésen az is, hogy a járás domborzati viszo­nyaira való tekintettel kisebb völgyzáró gátak építésével s nem is nagy ráfordítással Fia­don mintegy 15, Karán 10, Kis- b árapáti ban és Somogyacsán 20—20, Nágocsom 30, Kapolyon pedig csaknem 60 holdas ha­lastavat lehetne, és lenne érde­mes létrehozni, ha ehhez a tsz-ek pénzügyi támogatást kaphatnának. A tsz-ek már működő önál­ló építőipari vállalkozása az anyaghiány csökkentése és dolgozói téli foglalkoztatásá­nak biztosítása végett még eb­ben az évben meg akarja kez­deni a betonelemek (oszlopok, gerendák stb.) gyártását és drótfonat előállítását. A járás egyes tsz-ei azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy egy tsz-kö- zi társulás keretében minteg, 130—140 holdon telepítenélek fűzvesszőt, s azt közösen dol­goznák fel. Ezt a tevékenyéé get később seprűkészítéssel és csuihéfeldolgozással is bővíte­nék. A vb megállapítása az, hogy ezeknek az elgondolásoknak nagyobb része megvalósítható azok valóban helyesen szolgál­nák a tsz-ek, a tagság, Illetve a lakosság és a népgazdaság ér­dekeit. Mind a vb, mind a tsz-ek részéről arra számíta­nak, hogy a helyes célok eléré­séhez megfelelő segítséget kapnak. P. F. VOLTAK OLYAN SZÖ­VETKEZETEK, amelyek már a múlt évben sürgették, igé­nyelték, és vannak, amelyek még kevésbé ismerték föl az új lehetőségekből fakadó elő­nyöket. Még többnyire der­medt, télies a határ, kevés a mezőgazdasági munka, így messzemenő következtetése­ket nem lehet levonni, hogy mit jelent a gazdaságoknak a cseretraktor. Az intézkedés január else­jével lépett- hatályba. Lénye­ge: a szövetkezeteknek, ha ja­vításra viszik gépüket, nem kell megvárniuk, míg a gép­javító állomás elkészül a munkával, hanem a beszál­lított gép helyett nyomban kapnak egy ugyanolyan típu­sú, de már kijavított gépet. Hányszor hallottunk koráb­ban olyan panaszokat, fő­ként a nagy dologidőben, hogy nehéz a szervezés, aka­dozik a munka, mert ezt és ezt a gépet javítani kellett, Korábban kellene! Jfemrégen szövi tetteik, hogy as Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vásárcsarnoki üzle­tébe késve, csak akkor szállí­tották ki az élő baromfit, ami­kor javában állt a piac. Hason­ló bosszúság érte tegnap azo­kat, akik a Május 1. utcai 318-as húsboltban akartak élő csirkét vásárolni. Az áru csak fél ki­lenckor érkezett meg, s nem valószínű, hogy a három mázsa csirkéből marad, mire a mun­kában álló háziasszonyok haza­felé menet ismét vásárolhatnak. A húsbolt reggel hat érakor nyit. Az üzlet mögött, az ud­varban felállított a vállalat egy vasbódét is, csupán az a baj, hogy amíg ki nem világosodik, nem tudnak árusítani. Ezen le­het és kell is segíteni. Jogos a vásárlóknak az a kívánsága, hogy amikor az üzlet nyit, kezdjék árusítani az élő barom­fit is. Ez csupán szervezés dol­ga, amit az Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalatnak keU déktalanul megoldania! KAPOSVÁRON KÉSZÜLNEK és most nagyon hiányzik. Ká­ra, kiesése származott ebből nem egy gazdaságnak, mert lassabban készültek el egy feladattal, és .gyakran hát­rányos helyzetbe keirült Irak toros is, mert előfordult, hogy míg javították gépét, '.emigen tudtak neki más munkát adni. Talán nincs is olyan szövetkezet, ahotl sa­ját tapasztalatból ne tudná­nak ilyen példákat felsorol­ni. A kevésbé gépesített gaz­daságok még jobban érezték ennek a problémának káros következményeit. A SZAPORODÓ FELADA­TOK, a termelés fejlesztését szolgáló célok újabb és újabb követelményeket tá­masztanak egy-egv gárdárag ban. Egyik szövetkezeti ve­zetőnk néhány hónapja ezt mondta: -Amit tegnap még elnéztünk, azt ma már nem engedhetjük meg magunknak, ha azt akarjuk — és termé­szetesen ez a célunk —, hogy fokozatosan erősödjön, gya­rapodjon közösségünk.« A tennivalók sorában egy lánc­szem az új lehetőség, a cse­retraktor. Gépjavító állomásainkon ott sorakoznak az erre a cél­ra rendelt gépek munkára készen. A megyében külön­böző típusokiból összesen negy­venkilenc cseretraktor áll rendelkezésre. Arra a kér­désre, hogyan élnek szövet­kezeteink ezzel a lehetőség­gel, még nem lehet egyértel­mű, pontos választ adni. Hi­szen — mint említettük — még kevés a munka, s a szö­vetkezetek egy része — mint oéldául a fiadi gazdaság — azt tartja, van még idő arra, hogy megvárják, míg Mer- nyén kijavítják az MTZ-t. De éppen a Memyei Gépja­vító Állomáson van már más tapasztalat is. Legelőször — még január másodikén — az andocsi zövetkezet jelentette be cse­reigényét. Azóta számításokat is végeztek, s úgy véljük ér­* tO litere» hidrofortarályok ■ Vas- és Fémipari Vállalat telepén a Ganz és Villamossági Művek hajai gyáregysége részére. US0 db-ot belföldre, 1S50 db-ot pedig külföldre szállítanak. MIKOR TALÁLKOZUNK! A kérdés nem éppen fia­talok ajkáról hangzik el, s nem randevút ké­szít elő. A kérdés: félelem. — Mikor találkozunk? — Mit tudom én. — És mi lesz akkor? — Tudom is én. — Mi történik velem, ha? ... — Hát tudom én? Nem párbeszéd ez a mi köz­életünkben. Az egyén kérdez, s ő maga válaszol rá. De nem­csak a kérdés bizonytalan, bi­zonytalan a válasz is, olyan, mint maga az ember, aki nem tudja, hol áll, s nem tudja, mi a kötelessége. Fél. Pedig vol­taképpen nincs mitől. Csupán önmagától félhet, kificamodott gondolataitól — erre oka vari... Könnyedén önmarcangolás- nak, nyüglődésnek nevezhet­ném e kérdezz-felelek játékot. De mert társadalmi hatása van, mert szocialista jellemvo­násokat tompít és veszélyeztet, olyanokat, mint a kötelesség- tudat, a határozottság, az elvi szilárdság, a következetesség, és így tovább, ezért sürgősen gyógyítandó kóros elváltozás a ráil'lőbb. a pontosabb fogalom. Az előrelépett, a kiemelke­dett ember indokolatlan félel­méről van szó. aggálvoskodá-1 Bárót, hogy mi lesz vele akkor, ha visszakerül maid oda. ahon­nét jött: befogadja-e a régi bo­ZOS'*5?? D iplomás emberrel ta­lálkoztam, vezető pe­dagógus. Orvossal, aki most nem a műtőasztal »ellett áll. Igazgatóval, akit képességei hoztak el a rajz­asztal mellől és mérnökkel, aki ma más funkciót tölt be. Veze­tők lettek, kisebb-nagyobb ve­zetők a maguk munkaterüle­tén. Nem egy példát mondok, többet. Ezért írok a Félő Em­berről, ő az, aki magában hordja az aggódás csíráit.... Mi tette alkalmassá a Félő Embert a vezető pozícióra? Nyilvánvaló: szilárd világnéze­te, szakmai tudása, kitágult lá­tóköre, tapasztalatai, jártassá­ga. És jól dolgozott, tekintélyt szerzett, megállta a helyért az első években. S egyszer csak hónapról hónapra elbdzanyta- lankodik. Intézkedésed lagyma­tagok, már csak azt veszi ész­re, amit éppen akar. A ■»ké­nyes-“ dolgokat kerüli, elhatá­rolja magát, s ha mégis meg­old ilyeneket, rendszerint a felsőbbségre hivatkozik. _ Bi­zonytalan, és korábbi példát adó jellemvonásai egyre-más- ra csorbát szenvednek. Las­san már kétkulacso6sá válik: mást mond fönt és mást lent. Népszerű akar lenni, és meg­bízhatatlanná válik. "-Jó fiú­akar lenni, és oda lesz a te­kintélye ... Miért? Mert egy átkozott »kisördög« (kispolgári szemléletnek is ne­vezhetném) önmagából vagy környezetéből táplálkozva be­fészkelte magát a fülébe: — Mikor találkozunk? — Mit tudom én ... S akkor mi lesz? Hogy fog­nak rám tekinteni? Mit mon­danak majd rólam? A vezetés együtt jár bizonyos népszerűt­len feladatok végrehajtásával, kényes kérdések megoldásával is. Hogy ítélik meg ezt ( akitor, ha újra ott leszek közöttük a tantestületben, a gyárban, a rajztábla előtt vagy orvosi mű­szerrel a kezemben? S a Félő Embernek te van íölöttese. ö a Félöbb Ember, aki nemegyszer — eredeti iü- vatásáit tekintve — mérnök, orvos vagy pedagógus. S ami­kor arról van szó, hogy a fel­ügyelete alá tartozó embert fi­gyelmeztetni kell kétarcúsága, felemás intézkedései miatt, vagy ha elhatalmasodtak rajta az effajta vonások, és szigo­rúan felelősségre kell vonni, akkor az ő füléiben is megjele­nik a »kisördög«: — Mikor találkoztunk? — S ha én leszek a beosz­tottja egyszer? — Mi lesz akkor? — Mit tudom én.. 1 És a kérdezz-felelek játék folyik, mételvez tovább, ko­rántsem kommunista jellemvo­násokat formálva.az emberek­ben ... Mondom, nem általános je­lenségről van szó (szerencsére) de sok helyen, a legkülönbö­zőbb értelmiségi körökben ta­lálkoztam hasonló megnyilvá­nulással. És nem árt elgondol­kozni ezen... Elbizonytalanodás, határo­zatlanság, kétértelmű intézke­dés vagy éppen a nehezebbtől való megfutamodás a követ­kezmény. S ez fékez, hátráltat, gúzsba kút, Mi az ellenszere? Az elvi szilárdság, az egy- é felmű, határozott állásfogla­lás, a következetesség — egy­szóval azok a jellemvonások, amelyeknek birtokában elin­dulhattak ezek az emberek fe­lelősségteljes útjukon. B eszéltem egy fiatalem­berrel, eredeti foglal­kozása pedagógus, most fontos pártfunkcióban dolgozik. Megérezte, hogy máért mondom el ezeket, s nem csodálkoztam, természe­tesnek tartottam, hogy így vá­laszolt: — Én ember akarok lenni itt, és ember akarok lenni ak­kor is, ha visszatérek a tan­testületbe. Sohasem lenne lel- kiismeretfu rdalásom amiatt amit itt becsülettel, odaadással és meggyőződéssel tettem — biztos világnézeti alapról in­dulva, lelkiismeretem szerint... — Mikor találkozunk? — Teljesen mindegy! — Találkozunk-e egyálta­lán? — Nem tudom ... lehet. Itt is, sülkor is tudjak szem­benézni az emberekkel. S hogy tudok-e, az csak tőlem függ. Kóros tünet vary nyüglődés — mindegy talán, hogy minek nevezzük. De küzdeni ellene nemesebb, ésszerűbb, mint b fogadni a sugalmazó kis »ör­dögöt« ... Jávori Béla demes erre is figyelmet for­dítani. Mert ez a lehetőség nem csupán azt jelenti, hogy a munkák könnyebben szer­vezhetők meg, tervszerűbben, zavartalanabbul végezhetők el a feladatok, hanem azt is, hogy így alapjában véve csök­ken a javítási költség. AZ ÜJ INTÉZKEDÉS ÉR­TELMÉBEN maximált, fix árak vannak. Az MTZ trak­tor esetében pl. 31 000 forint. Ha a szövetkezet nem veszi génybe a cseretraktort, ak­kor az adott gép a javítás deje alatt nem dolgozik, ki- ősik a termelésből, nem hoz hasznot. A cseretraktor azon­ban nyomban munkába áll­hat, így voltaképpen az az 'rték, melyet a javítás tar­tama alatt termel, a koráb­biakhoz viszonyítva többletet jelent, végső soron tehát ol­csóbbá teszi a javítást. Az andocsi szövetkezet például a cseregéppel január 8-tól 26- ig 116 órát dolgozott. Trá­gyát szállítottak vele. Az egyéb mezőgazdasági szállí­tás összege 4500 forint. A szövetkezetben kiszámították, hogy ezeknek a munkáknak az összegével mennyivel csök­kent a javítás költsége. De említhetnénk példákat a megye más részéből is. Cso- konyavisontán cserélte ki Ze- tor K—25-ös traktorát a ba- 'atonkiliti szövetkezet. A cserét követő 10—11 nap alatt 12 holdat trágyáztak meg a gép segítségével. A kötcsei szövetkezet T—28-as gépet cserélt. Ahogy Foki László, a Balatonkiliti Gépjavító Ál­lomás vezetője mondta, kör­zetükben nagy az érdeklődés, a szövetkezetek szívesen él­nek ezzel a lehetőséggel. Az új módszer minden előnye akkor mutatkozik meg iga­zán, ha beköszönt a nagy munkaidő. Az azonban már- s bizonyos, hogy sokat je­lent, a munka erdeményét növeli ez a szövetkezeteik érde­kében hozott új intézkedés. Vörös Márta A somogyi iparjogvédelmi tanácsadások tapasztalatai Az ú.i ítómozgalom kibonta­kozása óta szerte az országban sok ezer ember töpreng azon, hogy újításával, találmányával miként könnyítheitné meg a maga és társai munkáját. Fi­gyelemmel kísérik a műszak tájékoztatókat, a folyóiratokat és mindazokat a kiadványokat, amelyek az alkotó munkához, kezdeményezéshez segítséget nyújtanak. E kezdeményezés a szocialista építómunka szer­ves része, így arra a harma­dik ötéves terv megvalósításá­ban elengedhetetlenül szükség van. Az üzemekben és a vállala­toknál a dolgozók megvalósí­tott újításai, találmányai eddig is jelentősen hozzájárultak a feladatok valóra váltásához. A múlt év első felében például országosan 99 200 újítást és 225 találmányt nyújtottak be. Ezekből a félév alatt 35 234 újítást és 74 találmányt való­sítottak meg. A javaslatok népgazdasági hasznosságát vizsgálva kitűnik, hogy alig több mint hatszáz javaslat mintegy egymillárd forint hasznot hozott a vállalatoknak. Ez az összeg kedvezően befo­lyásolta a nyereségrészesedést is. Az újítások és a találmá­nyok megvalósítását igen sok zavaró körülmény hátráltatja. Ezek közül legjellemzőbb a közöny, a meg nem értés, az irigység és a bürokrácia. Ez csökkenti a dolgozók kezdemé­nyező kedvét. A gandrk alapo­sabb megismerése, feltárása végett tavalyi és tavalyelőtt' munkatervünkbe beiktattuk a SZMT-’ kel való együttműkö­dést. Célunk az volt, hogy megismerjük, mi gátolja az újítómozgalom fejlődését, a műszaki fejlesztést és a tech­nikai színvonal emelését a fő­várostól távoli üzemekben, in­tézményekben. Ezért rendezett az Országos Találmányi Hiva­tal az SZMT-vél együtt ipar­jogvédelmi tanácsadásokat So­mogybán is. Az első fogadóna­pot Kaposváron, a másik ket­tőt Nagyatádon és Siófokon ártottuk meg. A konzultációkon, a fogadó­órákon az újítók, a feltalálók es az újításokkal foglalkozok szép számban vettek részt. A .anácskérők által fölvetett problémákat, panaszokat az ér­dekeltekkel küiön-kiilön meg­tárgyaltuk, és ha a helyszínen nem tudtunk megnyugtató vá­laszt adni, akkor az ügyben intézkedtünk. Szinte azonosak a panaszok minden megyében: későn bírálják el a javaslato­kat, helytelenül alkalmazzák a munkaköri kötelességre vonat­kozó szabályt, sok a vita a szerzőségen és a díjfolyósítá­son. Sok panasz hangzott el a Hajózási Vállalat siófoki üzem­igazgatóságának újítói szájá­éi. gürgősen intézkedni kell, hogy megszűnjenek ezek a hi­bák. Az SZMT szervezetten és rendszeresen foglalkozik a me­gye újítómozgalmával, biztos tehát, hogy azóta megnyugta­tóan rendeződtek ezek a prob­lémák. Véleményünk szerint a foga­dónapok elérték a kívánt célt Ezt nemcsak a megjelentek száma, hanem a tanácskérők kérdésein is le lehetett mérni. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának szervező tevékenysé­ge és a megyei lap támogatása továbbra is elősegíti a sorra kerülő programok lebonyolítá­sát. Tóth Józsefné, AX Országos Találmányi Hivatal főelőadói*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom