Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1967. február OLASZORSZÁG Követelik Moro lemondását Pénteken valamennyi olasz párt megvizsgálta a csütörtök esti szavazás következtében előálott helyzetet, amikor is a szenátus elutasította a kor mánynak a társadalombiztosí­tási közalkalmazottak ügyében benyújtott törvényjavaslatát. A szocialista és a szociálde­mokrata vezetők — Nenni ki­vételével — a kormány' le­mondása mellett szállnak sík­ra. A párt titkárságának ülé­se kompromisszummal végző­dött: közleményt adtak ki, amelyben »csalódásukat-« fe­jezik ki a kereszténydemok­rata állásfoglalás miatt, egy­közölje Mórával azokat az alapvető feltételeket, amelyek mellett a szocialisták hajlan­dók bennmaradni |i kormány­ban. A republikánusok — a kor­mánykoalíció harmadik párt­ja — szintén közölték, hogy esak bizonyos föltételek telje­sítése esetén maradnak benn a kormányban. Ezek között a egsürgősebb a mezőgazdasági konzorciumok szövetsége szám­éinak tisztázása. Az utóbbi években a kommunisták le­leplezték e szövetség súlyos visszaéléseit. Éppen ezért a úttal megíbízták Nenni t, hogy | kommunisták javaslatot nyúj- kében. (MTI) tottak be a képviselőházban, amely felszólítja a kormányt, rogy tisztázza ezt a botrányos igyet. A kormánynak hétfőn kell állást foglalnia. A keresz- énydemokraták az állammal ikarják megfizettetni az el­tűnt ezermilliárdot. Pénteken és szombaton több száz gyűlést tartottak az országban, s a gyűléseken kö­vetelték Moro lemondását. Moro miniszterelnök egyéb­ként szombaton délelőtt egész sor megbeszélést folytatott a hivatalosan be nem ismert, de a valóságban meglevő kor­mányválság megoldása érde­Tito és VI. Pál pápa üzenetváltása Joszip Broz Tito, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke pénteken fogadta Mario Cagnát, a Va­tikán jugoszláviai diplomáciai képviselőjét. Tito elnök üzenetet váltott VI. Pál pápával. Tito üzene­tében a többi között hangoz­tatja, a jugoszláv kormány és közvélemény értékeli a Vati­kánnak a béke megőrzése és a vietnami kérdés békés meg­oldása érdekében tett lépéseit. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia lehetőségei­hez képest állandó erőfeszíté­seket tesz a béke biztosítá­sáért, a különböző társadalmi berendezésű államoknak az egyenjogúságon alapuló együttműködésért. VI. ■ Pál pápának Titóhoz intézett üzenete ismét meg. állapítja, a Szentszék állást foglalt az igazi és tartós bé­ke mellett, támogatja a bé­két fenyegető összetűzések gyors és igazságos rendezését majd reményét fejezi ki, hogy a Vatikán és Jugoszlávia kap­csolatainak helvreállítása az e téren való együttműködést is lehetővé teszi. (MTI) Washington néni akar békét (Folytatás az 1. oldalról) ■Sfc tudósítója megállapítja. a vietnami javaslatok miatt a Fehér Ház attól tart, hogy sarokba szorítják. Hogy eb­ből a helyzetből kikerüljenek, találtak egy varázsigét, és ezt minduntalan ismételgetik: »kölcsönösség«. Arra hivat­koznak, hogy két fél van ébben a háborúban. Az j egyik »inváziót« követel. a másik bombáz. Ez szerintük a háború két fele, és azt állítják, hogy nem lehet az egyik részt, a bombázásokat megszüntetni. Rusk azonban, úgy látszik, megfeledkezik ar­ról, hogv két alkalommal e-gy rövid időre a bombázások át­meneti szüneteltetésével ezt már lehetségesnek tartották. Mindez arról tanúskodik hogy Washingtonban elhatá­rozták az áláspont megmere­vítését. Csak arról vitáznak, hogy ezt mivel indokolják. Az amerikai katonai hatósá­gok Saigonban szombaton be­jelentették, hogy a fegyver- szünet négy napja alatt csa­pataik 92 partizánt öltek meg. A szóvivő elismerte, hogy az összetűzések következtében 17 halottat és 126 sebesültet vesz­tettek az amerikaiak. Mint is­meretes, a DNFF közleménye korábban bejelentette, hogv a szabadságharcosok visszaüt­nek, ha megtámadják őket. A fegyverszünet legvéresebb eseményére azonban nem har­ci cselekmények miatt került sor. Xuan Loc helységben, Sai­gontól 70 kilométerre keletre dél-vietnami katonák és pol­gári személyek pénteken kár­tyázással töltötték az ünne­pet. Az egyik vesztes kézi­gránátot dobott a nyerőkre. A robbanás 30 halálos áldozatot követelt, 18-an pedig megse­besültek. Szombaton négynapos láto­gatásra Saigonba érkezett John B. McConnel tábornok, az amerikai légierő vezérkar főnöke. Ho Si Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­ke fogadta a magyar—vietna­mi kulturális munkaterv ér­telmében a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban tar­tózkodó Farkas Aladás Mun- kácsy-díjas szobrászművészt, Várkonyi Tibort, a Magyar Nemzet munkatársát és Pál­jai Gábort, az MTI fotóripor­terét, és szívélyesen elbeszél­getett velük. Ho Si Minh el­nök meleg szavakkal mondott köszönetét a magyar népnek a vietnami nép igazságos har­cához nyújtott támogatásáért és a testvéri segítségért. (MTI) Béke­világtanács (Folytatás az 1. oldal, gezte a neonáeizmus és revansizmus újjáéledését és azokat a mesterkedése­ket is, amelyek arra irá­nyulnak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nukleáris fegyverekhez jusson. Elmondották, hogy a bu­dapesti ülésre meghívták Li Sao-paót, a titkárság kínai tagját, aki január első nap­jaiban azt állította, hogy ki­zárták a testületből, Li Sao- pao azonban a meghívás ' el­lenére sem vett részt a ta­nácskozáson. Bejelentették, hogy n Bé­ke-világtanács küldöttsége — élén Isabelle Blume asszon) - nyal — Kambodzsán keresz­tül megérkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Romesch Chandra főtitkár vé­gül meleg szavakkal mondott köszönetét az Országos Béke- tanácsnak a vendégszerete­tért. (MTI) Pekingien s*ííják a szovjetéilenességjjet Szombaton délben Peking­ijén, a központi stadionban a fővárosi »vörösgárdisták-« forradalmi tömegei nagygyű­lést tartottak körülbelül száz­ezer ember részvételével. A gyűlés amelyet a kínai rádió és televízió is közvetí­tett, a szovjetellenes hisztéria további szítását szolgálta. A felszólalók között szerepeltek a moszkvai Vörös téren ja­nuár 25-én huligánkodó kí­nai diákok képviselői, vala­mint Kína moszkvai nagykö­vetségének azok az alkalma­zottai, akik a nagykövetség előtt kifüggesztett szovjetel- 'enes propaganda? r, vág eltá­volításakor kínai állítás sze­rint »megsérültek«. A »vö- .ösgárdisták« felszólalásai hemzseglek a már ismert szovjeteilemes piszkolódások- tól. A gyűlésen felszított szov­jetellenes szenvedélyek tüzére olajat öntött Csou En-laj. az államtanács elnöke és. Csen Ji külügyminiszter a Szovjet­unió és az SZKP elleni kiro­hanásokban bővelkedő beszé­dével. A nagygyűlés befejezése után a részvevőket fel­szólították, hogy vonulja­nak szervezetten a szov­jet nagykövetség épülete elé. Amerikának érdeke Mao híveinek győzelme Moszkvics Bonn-nak A Deutsches Handels-Kon tor Ősit nyugatnémet cég a szovjet gépkocsi külkereske­delmi vállalattól ötszáz Moszkvics 408 gépkocsit kö­tött le. A New York Times beszá­mol egy Chicagóban minap véget ért nemzetközi értekez­letről, amelyen több mint i 70 amerikai, nyugat-európai, és ázsiai »Kína-szakértő« vi­tatta meg a Kínával szemben követendő politika kérdését. Az értekezlet több részve­vője arra a következtetésre jutott, hogy a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok érdeke Mao Ce-tung híveinek mielőbbi győzelme Kíná­ban. Álláspontjukat azzal indokol­ták, hogy Mao hívei szakíta­ni akarnak a Szovjetunióval, nem hajlandók akcióegységre lépni a Szovjetunióval Viet­nam megsegítésében. Donald Zagoria, a Colum­bia-egyetem tanára, az ame- "ikai külügyminisztérium vietnami kérdésekkel foglal­kozó tanácsadója úgy véleke­dett, hogy Mao csoportja nem kíván szembe kerülni az Egye­sült Államokkal Vietnam kérdésében. A kommunista sajtó külö­nös nyugtalansággal hívja fel a figyelmet arra, hogy Mao 'Ce-tung politikája hátbatá- madja az amerikai agresszió ellen harcoló vietnami né­pet. Az Humánjáé a következő­ket írja: Az ameri’ra ultrák terveiket Peking szovjetelie- nes politikájára alapozzák, amely lényegesen gyengíti a Vietnamnak nyújtott politikai 4s katonai támogatást. A Narodna Armije című bolgár lap Gyalázat és becs- jelenség című cikkében meg­állapítja, hogy Mao Ce-tung híved- segítik az amerikai ir'.- reríalizmust egv testvéri szc- -•iailipta ország barbár elpusz­tításában. Kína területeket követel Indiától A Pre'ss Trust of India je­lentése szerint az indiai kor­mány jegyzéket juttatott el Kína delhi nagykövetségére dl ászul arra a kínai jegy­iékre, amelyben a pekingi kormány ismét bejelentette igényét bizonyos indiai terü­letekre. Az efféle propagandának szemlátomást az a célja — állapítja meg az indiai jegy­zék —, hogy elterelje a kí­nai nép és az egész világ fi­gyelmét a jelenleg Kínában folyó nyílt hatalmi harcról, zavargásokról és erőszakossá­gokról. ­A jegyzék a továbbiakban szóváteszi, hogy Kínai katonai nyomást gyakorol Indiára, csapato­kat von össze Szikkim és Bhután határán, és meg­sérti az indiai államha­tárt. A múltban már visszautasí­tott területi igények újbóli előterjesztése, valamint az a fenyegetőzés, hogy »védelem céljából visszavágunk <, az India ellen táplált . k.nai ag­resszív és rosszindulatú szán­dékok beszédes megnyilvánu­lása — hangsúlyozza a jegy­zék. Csu Te marsallt eltávolították Pekingben szombaton »kü­lönleges« falragaszokon adták hírül, hogy a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga mellett működő katonai bizottságból eltávolították Csu Te marsallt és Ho Lung marsallt, akik már hosszú ide­je Mao Ce-tung ellenfeleiként állnak a »kritika« kereszttű­zében. A bizottság új helyettes ve­zetői: Hsziao Hua, a kínai hadsereg politikai főosztályá­nak vezetője és lang Csen-ti* tábornok, vezérkari főnök, a pekingi katonai körzet pa­rancsnoka. Ugyanezen a különleges tá­jékoztatáson közük, hogy a »forradalmi tömegek« ház­kutatást tartottak Csu Te la­kásában és Csu Te feleségét végighurcolták az utcákon. (MTI) Sukarno: „Nem emigrálok“ A világ kilencedik legnagyobb vasbeton gátja Az argesi v VÍZI ERŐMÜVET AVATNI sokkal több egy technikai-mű­szaki művelet pezsgés dicsérte­iénél. Mert, ha igaz is az, hogy minden vízi erőmű építése ezernyi geológiai, tervezési, technikai, építészeti és villa­mossági problémát vet föl, éppolyan igaz az is, hogy olyan kollektív emberi erőfeszítés eredménye, amely nemcsak csodálatot vált ki, hanem or­szágos, sőt sokszor nemzetközi visszhangot is. Arges Bukaresttől körülbelül hatórányira van északnyugat irányában, a Havas-alföld felső vidékén. Itt, a Fogarasi-hava- sok déli lejtőjén télvíz idején ritkán süt a nap. Felhős az ég, komor a táj. Sok sziklával, ve­szélyes, szakadékos partrész- szel, magasba ívelő csúcsokkal. Ahhoz, hogy a világ kilence­dik legnagyobb vasbeton gát­iát megépítsék, gránitkemény sziklába vájtak egy csaknem 20 km hosszú autóutat, és ez- -el egy időben létesítettek egy nagy kapacitású cementgyárai is. Ennek a segítségével nem I Az ÉM Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat 7. sz. Gyár barcsi telepe két műszakos üzemre több éves szakmai gyakorlattal rendelkező vasszerkezeti lakatosokat vesz föl. Bérező., .c -.egyezés szerint. Jelentkezés a barcsi gépgyár munkaügyi osztályán személyesen naponta 7.30-tól 16 óráig. (4509) kevesebb, mint 500 000 köbmé­ter betont öntöttek le az el­múlt esztendőik folyamán. A kollektív emberi energia, tu­datos építővágy és igaz helyt­állás eredménye ez a 165 mé­ter magas gát, amely két egye dülálló sziklát kot össze. A gát architekturális megoldása szinte páratlan, ugyanis kettős ívű, »hasas« gát, amelynek tervezése és kivitelezése nem­csak pontosságot követel, ha­nem bizonyos fokú virtuozitást is. A VÖLGYZÁRÓ GÁT be­tonvállai mögött mintegy iél- milüárd köbméter víztartalmú hegyi folyó született, amely hosszú kilométereken keresztül húzódik a hegyek között. A Déli-Kárpátokból alázúduló Arges patak vizét gyűjti egy­be, azonkívül a Topolog, a Vil- san, a Doamnei és a Cérnát patakok vizét is. Ez a mennyi­ség ©gy 28 kilométer hosszú föld alatti alagút hálózaton keresztül jut az Arges patak­ba. A Gheorghiu Dej nevét vi­selő új vízi erőmig négy, ösz- szesen 220 megawatt teljesítő- képességű áramfejlesztője évente 400 millió kilowattóra villamos energiát termel. »Ezekről a tájakról, ahol már évszázadokkal ezelőtt megve­tették Havas-alföld alapjait, ahonnan az Arges évszázado­kon át hozzájárult az ország rónájának jólétéhez, a kilo­wattórák millió indulnak el ltjukra, energiát, fényt hor­dozva, és hozzájárulnak ahhoz hogy a szoci~lista Románia a ivilizáció és a haladás útján újabb nagy lépést tegyen elő­re« — mondotta Nicolao Cau- sescu, a decemberi avatás pil­lanatában. A turbinaterem egy csodálatosan kiképzett, 10. méter hosszú helyiség, ahol a rejtett fény nappali világossá­got teremt. Boltozatát alumí­nium lemezek borítják és agy hatalmas mozaik teszi valósá­gos képzőművészeti alkotássá. Hatszáztizennégy lépcsőfok ve­zet le a föld alatti palotába. Ide a föld szívébe irányították az argesi tó vizét, amely 11 ki­lométer hosszú alagúton érke­zik a turbinákhoz. A vízi erő­mű szerelését 26 nappal a ha­táridő előtt fejezték be. AZ ARGESI CSATA azon­ban tovább folyik. A nagy gát­tól lefelé ugyanis még négy erőmű épül, összesen 60 000 ki­lowatt teljesítőképességgel és évi 120 millió kilowattóra energiatermeléssel. Az argesi vízi erőmű segítségével több mint 100 000 hektárnyi terüle- ‘et öntöznek, ezenkívül hozzá­járul Pitesti város és Buka­rest ivó- és ipari vízellátásá­hoz. Az argesi énítők nagy ré­sze a Vaskapui Vízi Erőműhöz került és nagy tapasztalatait felhasználja arra, hogy Európa egyik legnagyobb hasonló mű- ,rét minél előbb és minél töké- ’etesebben megépítsék. Az épí­tők másik része a Latra patak mentén épülő nagy vízi erő­műnél talált munkát. Románia villamosítása nagy léptekkel halad előre. Míg 1938-ban Eu­rópa egyik legelmaradottabb állama volt ebből a szem­pontból, ma már az egy főre eső villarnosenergia-termelés 'ekintetében Európa élvonalá­ban halad. S. T. Mint a Reuter-hírügynökség jelenti, Amir Machmud ve­zérőrnagy, a djakartai katonai helyőrség parancsnoka szom­baton betiltotta a nemrég lét­rejött Sukamo-barát népi ak­ció egységfrontot. Ezt a szer­vezetet az Indonéz Nemzeti Párt irányította. A fővárosban ez volt az ■'gyetlen olyan csoportosulás, amely az elnök mellett fog­lalt állást, és mozgósítani akarta a tömegeket a szélső­jobboldali diákság ellen. Sukarno elnök, aki jelenleg Bogorban tartózkodik, újság­íróknak kijelentette, nem helytállóak azok a híresztelé­sek, amelyek szerint nemsoká­ra Japánba emigrál. (MTI) DANGE: India a hátsó ajtón surran be az imperializmus táborába S. A. Dange, az Indiai Kommunista Párt elnöke nyi­latkozott az egyik indiai hír- ügynökség tudósítójának a belpolitikai helyzetről. Meg­kérdezték tőle, nem kell-e tartani a jelenlegi helyzetben egy katonai hatalomátvcte'tői. S. A. Dange kijelentette: az indiai uralkodó osztály a dol­gozó tömegek szemében még nem járatta le magát any- nyira, hogy ne lenne módja a maga demokratikus játékait látszani. A második kérdés az In ■,;rí Kongresszus Pártnak ar­ra az állítására vonatkozott, amely szerint az országot a széthullás veszélye fenyege- ‘i, ha a kongresszus párt vá­lasztási vereséget szenved. Dange a kérdésre válaszolva megállapította: India egysége ebben az esetben sem kerül­het nagyobb veszélybe, mint amilyenben most van. A mai helyzetet az jellemzi, hogy 1ndia a hátsó ajtón át sur­ren be az imverialirmus tá­borába. Egy jobboldali hata- 'orr,átvétel esetén nemcsak a hátsó ajtót, hanem a főkaput ’s icönvbe venné (MTI) Ha az elnök képtelen ellátni feladatát Az Egyesült Államok al­kotmányának az elnöki tiszt­séggel kapcsolatos módosítása február 10-én törvényerőre emelkedett, amikor Nevada állam parlamentje ratifikálta a kongresszusnak módosításra "onatkozó határozatát. Neva­da a 38. á'lam. amely a ja- 'íven vaslatot elfogadta, s ez már Mztosítja a szükséges kéthar­mados többséget. A módosítás arról rendel­kezik. hogv ki töltse be az elnöki tisztséget abban az «setben. ba az elnök k-rda. rendelkezés szerint az elnöki falelősség az alelnökre há­rul, ha 1. az elnök írásban szögezi le. hogy nem képes elvégezni feladatait; 2. ha az elelnök és a végrehajtó szer­iek vezetőinek többsége úgy ''éli, hogy az elnök nem ké­nes tisztségét betölteni, és irányú wilntkozatot •uttatnak el a kongresszus­hoz. Fz utóbbi esetben az ■''nők fellebbezhet a <ong- ■•esszushoz, amely szavazást tart. Ez ügyben a kongresz- szus kétharmados többségé­nek döntése a mérvadó. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom