Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 35. szám. 1967. február 10., péntek A sazdasásiránvitás reformja LONDON Koszigin sajtóértekezlete A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott A kor­mány elnöke ismertette az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételeit, javaslatokat. A kormány a tájékoztató alapján felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javas­latok megvalósításának lehe­tőségeit, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—lengyel ál­landó gazdasági együttműkö­dési bizottság tanácskozásain létrejött megállapodásokról. A kormány a beszámolót tu­domásul vette. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a kormány­nak az idei Budapesti Nem­zetközi Vásár előkészítéséről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Lesz elegendő fémzárolt kukoric j vetőmag Az állami gazdaságok 12 hibridüzemében együttesen több mint 5300 vagoivnyi hibridkukorica vetőmagot fémzároltak. A hazai szük­séglet teljes kielégítésére 2900—3000 vagonnyit adnak át. A szállításokat március végére, tehát jóval a kukori­cavetés kezdete előtt befeje­zik. (MTI) Magyar játékbemutató Moszkvában Csütörtökön délben ma­gyar játék- és sportszerbe­mutató nyílt Moszkvában a KONSUMEX Árucsere-for­galmi Vállalat rendezésében. A szovjet belkereskedelem képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar me­chanikai játékok, rádióama­tőr-készletek, a szellemes társasjátékok és mulatságos játékbabák iránt. (MTI) Magyar építészeti kiállítás Londonban Az Építésügyi Minisztérium építésügyi tájékoztatási köz­pontja február közepén ma-' gyár építészeti kiállítást ren­dez Londonban, a Building Center bemutatóteremben. A megtakarítás: 61 millió forint A tavaly Magyaroi-szágra küldött szovjet olaj 92 szá­zaléka a Barátság-olajvezeté­ken érkezett. Csaknem fél­millió tonnával jött több olaj a csővezetéken, mint aroenv- nyfü eredetileg terveztek. Ez­zel a magyar népgazdaság 61 millió forint vasúti fuvardí­jat takarított meg. További megtakarítás az a kétmillió forint, amit a tartálykocsik A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottsága és a Magyar Agrártudományi Egye­sület megyei szervezetének agrárgazdasági szakosztálya tegnap Kaposváron tanácsko­zást rendezett. A gazdaság­irányítás reformja és a mező- gazdaság címmel dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára tartott elő­adást, majd pedig válaszolt a részvevők nagy érdeklődésről tanúskodó kérdéseire. Elöljáróban elemezte a me­zőgazdaság helyét és szerepét a népgazdaságban. A párt és a kormány tavaly bevezetett ár- és bérintézkedései azt mu­tatják — mondotta —, hogy politikailag és gazdaságilag felismert és elismert szükség- szerűségként megkezdődött és folyamatban van a mezőgaz­daság valóságos szerepének érvényesítése minden tekin­tetben, így a nemzeti jövede­lemből való részesedéséi il­letően is. A párt tehát ezt a törekvést a gazdaságpolitika rangjára emelte, s ennek eredményeként megy végbe a parasztság reáljövedelmének, szociális ellátása mértékének a népgazdaság többi területén dolgozókéhoz való közelítése. A IX. pártkongresszus hatá­rozatai, agrárpolitikai dönté­sei bizonyítják, hogy a mező- gazdaság erőteljesebb fejlesz­tése, a parasztság életkörülmé­nyeinek további javítása — az egész társadalom jól felfogott érdekében — a pártnak és a kormánynak eltökélt szándé­ka, s ezt a politikát határo­zottan képviseli és ingadozás­mentesen megvalósítja. Egy újabb témakörben az előadó a termelőszövetkezetek vállalati jellegének ismérvei­ről szólt. Ebben az összefüg­gésben megmutatta a közös és a háztáji gazdaságok szer­ves egységét, a tagság tulaj­donosi és munkavállalói hely­zetét, majd pedig rátért a termelőszövetkezeti . szövetsé­gek létrehozása alapelveinek kifejtésére. Mint mondotta, nemzetközi tapasztalatok sze­rint a gyakorlat előbb-utóbb fölveti annak szükségességét gának valamilyen központját. Ez vagy politikai-mozgalmi jellegű elsősorban, vagy: ős­iig kereskedelmi-gazdasági. Nálunk az első változát ke­rült szóba, mint tartalmi meg­határozó, amelynek értelmé­ben minden új szövetség egye­lőre mentesül más feladatok­tól, hogy teljesebben elláthas­sa képviseleti, érdekvédelmi, egyeztető, összehangoló funk­cióját. A szövetség a termelő- szövetkezetek szervezetében rejlő erő összefogását testesíti meg. Agrárpolitikánknak új hajtása ez, s kívánatos, hogy létrejöjjön, megszülessen, és bizonyos, hogy megerősödésé­Szóűában, a kilencedik Vi­lágifjúsági Találkozó színhe­lyén megkezdődtek az 1968 nyarán sorra kerülő s min­den eddiginél - nagyobb sza­básúnak ígérkező VIT előké­születed. Az előkészítő bizottság is­mertetése szerint, a kilénce­vel tevékenységének kőre is bővül majd, s munkájának hatékonysága tovább növek­szel. A tanácskozás sokoldalúan vizsgálta a gyenge szövetke­zetek nehézségeit. Bizonyos összegű munkadíj előzetes ga- ran tálasa, a gépelt kel való ki­szolgálás úgy került szóba, mint a szükséges munkaerő biztosításának & a termelés, ezen belül elsősorban a nö­vénytermesztés nagyobb ará­nyú és gyorsabb ütemű fej­lesztésének nélkülözhetetlen előfeltétele. dik VIT 1968 júliusának vé­gén és augusztusának ele­jén lesz. Az előkészítők már 110 országgal léptek kapcso­latba. A szófiai VIT-re elő­reláthatólag 15—20 000 kül­földi fiatal érkezik majd. (MTI) Több mint 500 újságíró je­lenlétéiben, a reflektorok, filmfelvevőgépek és televízió- kamerák kereszttüzében vála­szolt Koszigin csütörtökön a tudósítók kérdéseire. Az első kérdést a Sunday Mirror tudósítója tette föl: — Ha Anglia belépne az Európai Közös Piacba, ez jó vagy rossz szolgálatot tenne az európai fejlődés­nek és a biztonságnak? Koszigin azt felete, hogy ezt a kérdést mindenekelőtt Wil­son miniszterelnöknek kelle­ne föltenni. Ami a Közös Piacot illeti, az tulajdonkép­pen nem is »közös«, mert csu­pán néhány állam zárt cso­portosulását jelenti. A zárt piacok viszont csak csekély hasznot hajthatnak Európá­nak. A Wall Street Journal munkatársa megkérdezte: — Óhajt-e a Szovjetunió műszaki-tudományos együttműködést az Egye­sült Államokkal is, vagy csupán a nyugat-európai országokkal törekszik ilyen kapcsolatokra? Koszi gin kijelentette, hogy a Szovjetunió azt szeretné, ha az együttműködés egyetemes len­ne, de ez egyelőre, bizonyos ismert körülmények miatt, nem valósulhatott meg. Ezzel kapcsolatban utalt arra az amerikai állításra, amely sze­rint Európa műszakilag el­maradott. A tények ezt nem igazolják — mondotta. — Eu­rópa természeti és emberi adottságainál fogva egyenlő partner lehet, sőt sokban meg is előzi az amerikai műszaki ás tudományos haladást. Az angol stratégiai kutató- intézet egyik munkatársa és Thaler, az UPI londoni tudó­sítója két kérdést tett föl: 1. Vajon a szovjet raké­tavédelmi rendszer kiépíté­se új szakaszt nyit-e a fegyverkezési versenyben? 2. Lehetséges-e olyan egyez­ményt kötni, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezné magát, hogy lemond a költséges rakétaelhárító rendszer ki­építéséről? Koszi gin előrebocsátotta, hogy mindkét kérdést igen fontosnak tartja, de nem kí­ván rájuk közvetlen választ adni. Ehelyett megkérdezné a stratégiai kutatót, aki a kér­déseket föltette: vajon mi a fenyegetőbb, egy támadó vagy egy védelmi rendszer? A védelmi rendszerek ki­építése nem fokozza a fegy­verkezési hajszát. Ellenkező­leg, megakadályozza az embe­rek tömeges elpusztítását. A szovjet miniszterelnök vi­tába szállt azzal a gondolko­dásmóddal, amely az olcsóság vagy a drágaság szemszögéből vizsgálja, hogy mi a célsze­rűbb: embereket elpusztíta­ni vagy védelmi rendszereket kiépíteni. Lehet, hogy a vé­dekezés esetleg drágább — mondatta Koszigin, majd hoz­záfűzte: Ismétlem, nem felel­tem az önök kérdésére, csak kifejtettem saját véleménye­met, önök pedig maguk is le­vonhatják ebből a következ­tetéseket. ' E probléma megoldására más, megfelelőbb út is kínálr kozik — mondotta. — Ml amellett foglalunk állást, hogy minden ország szüntesse meg a nukleáris fegyverkezést, és semmisítse meg nukleáris fegyvereit. Nem azért java­soljuk ezt, mintha kevés nuk­leáris bombánk lenne felhal­mozva, hanem éppen azért, mert sok, és úgy véljük, hogy az emberiségnek nincs szüksége nukleáris fegyverek­re. Jobb lenne, ha nem azt vitatnák, hogy mennyibe ke­rülnek a védelmi berendezé­sek, hanem inkább azt, mi­ként lehet elérni, hogy min­den állam mondjon lo a nuk­leáris fegyverek birtoklásáról. Ez valóban bonyolult, nehéz kérdés, és minél később old­ják meg, annál rosszabb az emberiségre nézve A Der Spiegel tudósítója két kérdést tett föl: 1. Van-e kilátás arra, hogy mielőbb megkössék a nuk­leáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozására hivatott szerződést? 2. Fon­tosnak tartja-e Koszigin ebben a kérdésben az NSZK állásfoglalását? Válaszában Koszigin meg­erősítette, hogy a Szovjetunió helyesnek és időszerűnek tart­ja az atomstop-egyezmény megkötését. A tárgyalások je­lenlegi helyzete indokolttá te­szi azt a föltételezést, hogy a közeljövőben alighanem kölcsönös megértést sikerül el­érni ebben a kérdésben — fűzte hozzá. Ami pedig az NSZK véleményét illeti: akár akarja Nyugat-Németország, akár nem, az egyezményt vé­gül is alá kell írnia. Semmi­esetre sem engedjük meg, hogy Nyugat-Németország nukleáris fegyverekhez jusson, mindent megteszünk azért, hogy ne kerüljön ilyen fegy­verek birtokába. Ezt a legtel­jesebb határozottsággal mond­hatom — jelentette ki Koszi­gin, akinek ezeket a szavait nagy taps fogadta. Poliak, a Rheinseher Merkur tudósítója megkér­dezte: A nyugatnémet kor­mány mely akcióját tekinti miniszterelnök úr olyan­nak, amely konkrét és po­zitív bizonyítékot nyúlt ar­ra nézve, hogy Bonn őszin­tén törekszik a békére és az európai biztonságra? Ez a kérdés csupán egy ré­sze a német kérdésnek, amely igen lényeges probléma az európai biztonság szempontjá­ból — válaszolta Koszigin. Ki­fejtette, a Szovjetunió abból indul ki, hogy a második vi­lágháború következményeit, a fennálló határokat nem sza­bad megváltoztatni. A nyugat­németeknek mindenféle re- vánsvágyról le kell monda­niuk. Meg kell érteniük, hogy a határok kiigazítása háború nélkül nem valósítható meg. Az NSZK-nak el kell fogad­nia azt az elvet, hogy a ki­alakult határok sérthetetlenek. Egy ilyen elhatározás nagy­ban hozzájárulna nemcsak Európa, hanem az egész világ légkörének megjavításához is. Mindez elkerülhetetlenül előbb-utóbb be is fog követ­kezni. (Folytatás a 2. oldalon.) Gandhi asszonyt megsebesítették Indira Gandhi indiai mi­niszterelnököt egy vidéki vá­lasztási gyűlésen jobboldali tüntetők kővel megsebesítet­tek. A fővárosba visszatérve a kormányfő orvosai tanár csára két napot ágyban tölt. Indira Gandhi asszony a száján és az orrán sebesült meg. (MTI) átfejtésénél munkabérként kellett volna kifizetni. hogy minden szövetkezeti mozgalom hozza létre önma­Megkezdték a tavaszi munkákat a kapolvi tsz-ben. Németh János és Fodor József traktorosok először a tsz kerté­szetében fogtak hozzá a szántáshoz. Iáét nap alatt 15 holdat szántották tel. Bulgáriában készülnek a VIT-re

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom