Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1967. február 19. Koszigin sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) A Frankfurter Rundschau tudósítója megkérdezte: Helyes irányba történt-e az a lépés, amelynek során Románia fölvette a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val? Koszigiin megjegyezte, hogy erre a kérdésre a román vezetők nyilván jobban tudnának válaszolni, mint ő. Minden államnak saját ügye, hogy kivel létesít diplomáciai kapcsolatot Ami azonban az általánosabb kérdéseket, Nyu- gat-Berlin helyzetét stb. illeti, a szovjet kormány ál láspontja az, hogy Nyugat- F| ;riin nem tartozik az NSZK- hoz, továbbá létezik egy másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek határait a potsdami egyezmény jelölte lei. Minden olyan egyezmény, amelyet bármely állam köt az NSZK- val, összhangban kell hogy legyen a három nagyhatalom által kötött potsdami megállapodásokkal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója megkérdezte Koszigint, mi a véleménye arról, hogy az NSZK-ban a «-demokratikus-« pártokat milliók követik, míg az újfasiszta NPD-nek ennél sokkal kevesebb szavazatot sikerült szereznie. Koszigin finom gúnnyal azt felelte, hogy a nyugatnémet újságírók nyilván jobban ismerik a nyugat-németországi statisztikát, mint ő. A fasizmus feledése azonban nem pusztán számok kérdése. Mégis aggasztó, hogy míg Hitle- rék a müncheni sörözőkből csupán ötvenen kezdték el menetelésüket a világkatasztrófa felé, az NDP már most is több mint egymillió szavazat birtokosa. Ez ellentétben áll a potsdami megállapodásokkal is, és a szovjet kormány reméli, hogy a szövetséges hatalmaik hasonlóképpen foglalkoznak majd ezzel a riasztó jelenséggel. Hozzáfűzte: a szovjet emberek távolról sem akarják a német népet általában elítélni vagy meggyanúsítani, ellenkezőleg: mélységesen becsülik és tisztelik a német nép nagy forradalmi, demokratikus hagyományait. A Momíng Star tudósítója megkérdezte, vajon javultak-e egy európai biztonsági értekezlet esélyei Koszigin londoni tárgyalásainak következtében. A válasz úgy hangzott, hogy maguk az eszmecserék, az őszinte tárgyalások is alkalmasak arra, hogy javítsák a légkört, fokozzák a bizalmat. A Londonban megkezdett értekezést tovább kell fejleszteni — mondta Koszigin, majd reményét fejezte ki, hogy ezek és a későbbi tárgyalások elő fogják segíteni az európai biztonság szavatolását. Az angol ITV kereskedelmi televízió képviselője megkérdezte, hogy milyen súlyosnak ítéli a szovjet kormányfő a kínai fejleményeket, és milyen hatást gyakorolnak ezek a Szovjetunió politikájára. Koszigin ezt válaszolta: — önök természetesen tudják, hogy jelentősen rosszabbodnak a szovjet—kínai kapcsolatok Mi nagyra becsüljük a nagy kínai népet és a Kínai Kommunista Pártot. Tiszteletben tartjuk a kínai népet, és minden tőlünk telhetőt meg akarunk tenni, hogy javítsuk a kapcsolatokat országaink között. De ami ma Kínában történik, az arra utal, hogy .ott belső küzdelem megy végbe, alighanem a különböző bélés külpolitikai kudarcok visz- szahatásaként, és nyilvánvalónak látszik, hogy valamilyen kiutat keresnek. A nyugatnémet Springer- konszern külföldi hírszolgálatának tudósítója megkérdezte, vajon a szovjet kormány elképzelhetőnek tartja-e egy drámai és teljes szakítás bekövetkezését vagy a Kínával való fegyveres konfliktus lehetőségét? Koszigin erre a következőket válaszolta: — Nem látok okot a kérdés ilyen formában való föltevésére. Nem hiszem, hogy a fegyveres konfliktus bármilyen lehetősége egyáltalán felvetődne. Ami a diplomáciai kapcsolatokat illeti, a Szovjetunió továbbra is minden tőle telhetőt elkövet, hogy megakadályozza a kapcsolatok megszakadását, feltéve, ha a másik fél gondoskodik a Kínában levő diplomáciai személyzet munkájához és biztonságához megkívánt normális feltételekről. Röviden szólva: minden a másik féltől függ. A vietnami helyzetről és a háború megszüntetésének lehetőségéről. Koszigin ezután tíz angol újságírónak Vietnamra vonatkozó kérdéseire összefoglalóan válaszolt. Rámutatott, hogy a vietnami kérdés az utóbbi évek egyik legbonyolultabb problémája. Emlékeztette a jelenlevőket a tasmaniai tűzvész pusztításairól, a reggeli lapokban közölt fényképekre. Ezek a képek mindenkiben föl kell hogy idézzék, milyen pusztulással és rombolással kerülhetnek szembe az emberek. Ha a londoni lapok mindennap közölnének ilyen fényképeket Vietnam lerombolt falvairól és városairól, meggyilkolt férfiakról, asz- szonyokról és gyermekekről, az bizonyosan megerősítené azt az eltökéltséget, hogy meg kell szüntetni a védtelen emberek mészárlását Vietnamban. Koszigin ezután szerdán f mondott beszédére utalva nyomatékosan megismételte: — A Vietnami Derhokrati- kus Köztársaság külügyminisztere Wilfred Burchett ausztráliai újságírónak adott nyilatkozatában a közelmúlt ban javasolta, hogy az Egyesült Államok azonnal és fel tétel nélkül vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának. és ebben az esetben a két szemben álló fél találkozhat a ♦ á rgyalóasztalnál. Mi a lógnagvobb mértékben heivpséliük a Vietnam: Demokratikus Köztársaság külügvminiszterének javaslatát. Mi úev véliiik, hogy ez noppant konstruktív javaslat Äs azt gordrvliuk. hogy az Egyesült Államoknak kellere ragadnia a javaslat n váltotta alkalmat. Remélem — fűzte hozzá a szovjet kormányfő, minden szót megnyomva —, az értelem és a józan ész arra fogta késztetni az Egyesült Államokat. hogy elfogadja ezt az ajánlatot, és megtegye a megfelelő lépéseket. Mi. amint már mondottam. tél- les mértékben helyeseljük és támogatjuk ezt az ajánlatot. nőknek nincs jogom beavatkozni a bíróság tevékenységébe, és az általa hozott ítélet végrehajtásába — fűzte végül hozzá a szovjet kormányfő. • * * A nagy sikerű sajtóértekezlet után Koszigin a délutáni órákban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, a cenotaph-ot. A piros szegfűből font hatalmas koszorú elhelyezése után, egyperces néma csenddel tisztelgett a két világháborúban Oroszország, illetve a Szovjetunió szövetségeseként elesett angol hősök jelképes sírja előtt. Az egybegyűlt tömeg lelkesen megtapsolta a szovjet miniszterelnököt. Csütörtökön az angol törvényhozás két házának tagjai előtt Koszigin javasolta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Királyság kössön egymással barátsági, együttműködési és megnemtámadási szerződést. — Ügy véljük — mondotta —, hogy egy ilyen szerződés fontos lépés lehetne a szovjet—brit kapcsolatok megszi- 'árdításában. WASHINGTON Az Early Bird mesterséges hold segítségével a nagyobb amerikai tv-állomások csütörtökön helyszínről közvetítették Koszigin miniszterelnök londoni sajtókonferenciáját. Ötnapos munkahét lesz a Szovjetunióban A szovjet hatalom 50. évfordulójára a Szovjetunió minden munkása és alkalmazottja számára bevezetik az ötnapos munkahetet, hetemként két pihenőnappal — jelentette ki csütörtökön Viktor Grisin, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöke. Tanácskozás Varsóban Csütörtökön este a lengyel Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: Február 8-án Varsóban megkezdődött a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek tanácskozása. Wla.. dyslaw Gomulka, a LEMF KB első titkára a központi bizottság épületében február 9-én fogadta a tanácskozás részvevőit: Ivan Basevet, a Bolgár Népköztársaság; Václái•> Dávidot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság; Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság; Otto Winzert, a Német Demokratikus Köztársaság, Andrej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterét, valamint Mircea Malit- zát, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterhelyettesét. A miniszterek társaságában voltak a tanácskozáson részt vevő országok külügyminiszter-helyettesei, valamint nagykövetei. Lengyel részről a találkozón részt vettek: Józef Cyrankie- wicz. a minisztertanács elnöke, Zénón Klisko, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Adam Rapacki külügy- minisszter, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, Marian Naszkowski külügyminiszter- helyettes, a LEMP Központi Bizottságának tagjai és Maria Wiema nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója. Húszéves a békeszerződés fTÚsz esztendővel ezelőtt, 1947. február 10-én írták r~| alá Párizsban a győztes hatalmak a békeszerződést Magyarországgal, Finnországgal, Olaszországgal, Romániával és Bulgáriával. A párizsi békeszerződés előkészítése során nagy küzdelem alakult ki egyrészről az igazságos békét és a demokratikus fejlődést elősegíteni akaró Szovjetunió, másrészről a nyugati hatalmak között, amelyek a legyőzött országokra imperialista diktátumokat akartak kényszeríteni. Szovjet javaslatra végül is olyan föltételek alapján kötötték meg a békeszerződéseket, amelyek népünk számára is lehetővé tették, hogy az európai népek közösségének egyenjogú tagjaként visszatérhessen a békeszerető államok családjába. A párizsi békeszerződés ilyen módon lehetőséget teremtett a győztesek és a legyőzöttek közötti barátság kiépítésére, s hazánk függetlenségének megőrzésére. A párizsi békeszerződés rögzítette azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország is vállalt az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesítésére. A^ hazánkban két évtizeddel ezelőtt kezdődött alapvető társadalmi átalakulások pedig lehetővé tették, hogy népünk a szocializmus útjára lépve testvéri kapcsolatokat építsen ki a felszabadító Szovjetunióval és a többi szomszédos szocialista■ országgal. Népköztársaságunk megnövekedett nemzetközi tekintélyét kormányunk fokozódó külpolitikái aktimtása is bizonyltja. A húsz évvel ezelőtt aláírt párizsi békeszerződések — ezt immár a történelem bizonyítja — előmozdították a háború utáni rendezést Európában. Az európai biztonság megteremtésére irányuló tevékenység azonban tovább folytatódik. Napjaink fontos politikai feladata tehát, hogy az érdekelt államok a húsz évvel ezelőtti békekötés tanulságaiként is — megértésre, a béke és a biztonság teljes értékű megszilárdítására törekedjenek. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha megszűnik a nyugatnémet imperialista körök revansista törekvése, s helyébe az államok jószomszédi kapcsolata, a kölcsönös bizalom lép. Népköztársaságunk kormánya ezt a politikát támogatja s jelentősen hozzájárul a háború maradványainak eltüntetését szolgáló törekvésekhez. Szovjet küldöttség Nicosiában A szovjet küldöttség Pime- novnak, a szovjet szakszervezetek központi tanácsa titkárának vezetésével megérkezett Nicosiába, ahol részt vesz az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet február 13-án kezdődő ülésszakának munkájában. Jobboldali tüntetés Sukarno ellen A djakartai sportstadionban 40 000 jobboldali diák háromórás tüntetésen követelte Sukarno elnök leváltását és bíróság elé állítását. A stadion környékét géppuskás katonai alakulatok vették körül, de összetűzésre nem ke- I rült sor. Az ITV angol televízió képviselője megkérdezte, hogy a .Szovjetunióban felforgató tevékenységért elítélt Gerard Brooke angol állampolgár esetében nem lenne-e helye kegyelemnek, különös tekintettel arra, hogy — mint mondotta — «-az ügy káros hatással van a szovjet—brit kapcsolatokra-«. Koszigin azt válaszolta, hogy hasonló témakörben 5 is fel tudna vetni kérdéseket bizonyos, Nagy-Britanniában történt esetekkel kapcsolatban. Ami Brooke-t illeti, az ő bűnössége szovjet bíróság előtt, nyílt tárgyaláson bebizonyítást nvert, s a bíróság a szovjet törvények alapján megfelelő büntetést szabott ki. Nekem, mint miniszterelALEKSZEJ POLIKARPOV: 40 000 kilométer gyalog 3. Hóviharban, jeges szélben Vajon ki szeret éjnek idején farkasokkal találkozni az erdőben? 1962. október 4-ct soha nem felejtem el. Már esteledett, amikor közeledtem az Északi vasútvonal Leima nevű állomásához. Messziről már látszott a bejárati szemafor. Nem is sejlettem, hogy itt valahol a közelben veszély leselkedik rám. Az erdő szélén négy »parázs« villant fel. Farkasok! Két farkas, vagyis 2:1 a javukra. Hiába kérdeznék, nem tudnám megmondani, mire gondoltam akkor. Ilyen félelmetes perceket még sosem éltem át. A természet törvénye, az önfenntartás ösztöne győzött. A vasúti töltés túlsó felén szerencsére volt egy magányos fenyő. Emlékszem, hogy mászás közben egyik ága lesodorta rólam a hátizsákot. Nemsokára arra zakatolt egy tehervonat, s valószínűleg ez ijesztette el az ordasokat. Fénylő szemük »kihunyt-«, de azért még -’em mertem leereszkedni. Zseblámpámmal végigpász-- táztam az erdő szélét. Farkasoknak nyoma sincs. Eloltottam a lámpát és lemásztam. Jobbra-balra tekintge- fek, és minden tüsköt farkasnak nézek. Az állomásig hátralevő három kilométert bizony futva tettem meg. Közben lesántultam. úgyhogy néhány napig kezeltetnem kellett a lábam. EGY FALKA SAKÁL ÜVÖLT A hat évig tartó gyaloglás közben sok minden előadódott. Nem kerültek el a nehézségek. Nem könnyű dolog naponta 40—50 kilométert kutyagolni súlyos hátizsákkal, hozzá még bármilyen időjárás mellett. Elfeledhetem-e Turkméniát, a Karakum- sivatagot? Egyik állomástól a másikig 30 kilométer, s közben egy lélekkel se találkozik az ember. Nagy néha felbukkan egy ürge, cincog egyet, azzal el is tűnik az üregében. Vagy arra robog egy vonat. A . nan^al még hagyján. de ha beesteledik, csak csillagokat láthatsz magad körül. Élénken világítanak. de mégiscsak hangtalan kísérőink. És akkor a sötétben, a teljes csendben egyszer csak üvölteni kezd egy falkára való sakál. Az ember ilyenkor persze nem hiszi, hogy a sakálok nem bántiák az embert. A neves tudósok véleménye egyszerűen meedőí. Bár zseblámpám legalább 60 méterre elvilágít. de akár- hova irányítom a fényét, sakáloknak nyoma sincs. D°mi- ’’elvt leoltom, újra üvölteni km-denek. A kígyókról nem is beszélek. Ott tekergőztek a lábam előtt a Törökországgal Iránnal és Afganisztánnal ««óm- s7.édos határvidékeken Igaz ugyan, hogy a kígyók nem ha véletlenül védekezésből támadnak, de rálépsz egyre, megcsíp. ÉHSÉG-SZTYEPPE Aki ránéz a Szovjetunió térképére, elképzelni se tudja beláthatatlan térségeit. Az ember csak rója az utat. amelynek se vége, se hosz- sza. Az ember tudja, hogy az Éhség-sztyeppét félelmetessé teszi a víztelenség, ám erre valójában csak akkor döbben rá, amikor őt magát gyötri a szomjúság. Néhányszor megpróbáltam leásni hogy vízhez jussak, de hiába. Ha pedig erre az esetre egy liter vizet hoztam magammal, még nehezebb volt cipelnem az amúgy is súlyos hátizsákot. De más megoldás nem volt. A perzselő nap nem kímélte a magányos vándort. Itt a naptár szerinti téli hónapokban is nagy volt a meleg. A hátizsák alatt facsaró víz volt a zakóm meg az ingem. Gyakran le kellett ülnöm, ledobtam a hátamról a nehéz zsákot, hogy legalább néhány percig pihenhessek. Bezzeg emlegettem a hőséget, amikor a Baikálon túli vidéken jártam. Volt részem hóviharban, jeges szélben, csikorgó fagyban. A hidegtől nem védett meg a gyapjúkesztyű sem. Soha sehol annyit nem fagyoskod- tam, mint Mogocsi és Szkvo- rogyino táján. Nemhiába tartja egy itteni mondás: »Isten teremtette Szocsit, az ór- lög meg Mogocsit.« És sehol nincsenek olyan elemi erejű zivatarok, mint a Baj- kálon túl. No de most már mindez mögöttem van. Begyalogoltam 118 nagyobb várost, köztük valamennyi szövetségi köztársaság fővárosát, átha- ’adtam 3608 vasútállomáson, gyalogszerrel megtettem ösz- szesen negyvenezer kilométert. (Vége) Thamirin, a középiskolás diákok vezetője a gyűlésen kijelentette, azért kell bíróság elé állítani Sukarnót, mert az államügyek intézésében nem járt megfelelő úton. Suharto tábornok képviseletében Alamsjah vezérőrnagy vett részt a gyűlésen. Felszólalásában kijelentette, hogy a pőlitikai konfliktust csak alkotmányos eszközökkel szabad megoldani. Egy másik Reuter-jelentés arról szól, hogy a közelmúltban megalakult Sukarno-ba- rát Népi Akciófront követelte: állami dísztemetésben részesítsék Chaerul Saleh volt miniszterelnök-helyettest, aki szerdán katonai börtönben halt meg. Suharto tábornok levélben nyilvánított részvétet Saleh özvegyének, ebben közölte, hogy a volt miniszterelnökhelyettes nem volt részese Untung alezredes Szeptember 30-a mozgalmának, hanem csak »-gazdasági vétségekért« tartották (immár tizenegy hónapja!) őrizetben! (MTI) Összeesküvést lepleztek le Sierra Leone-ban Sir Albert Margal, Sierra Leone miniszterelnöke egy szerda esti rádióbeszédében bejelentette, hogy összeesküvést lepleztek le, amely a kormány megdöntésére irányult. Az eddigi vizsgálatok szerint az összeesküvők meg akarták gyilkolni Margal miniszterelnököt, Lansanát, a fegyveres erők parancsnokát és még néhány más vezetőt. Margói azt is mondotta, hogy az összeesküvést egyaf- ikai ország támogatta, de az országot nem nevezte meg. Eddig a hadsereg 12 tisztjét vették őrizetbe. (MTI) REGGEL 7 ÓRÁTÓL ESTE 7 ÓRÁIG újságliirdetés! A SOMOGYI NÉPLAP RÉSZÉRE felveszi' nh ’ Doliány&olt (Latinka-ház) Május I. utca 7. (S)
