Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-09 / 34. szám
Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEi TANÁCS LAPJA FÉLÚTON - DE MIÉRT NEM TOVÁBB? Gondolatok a kaposvári filmmúzeumról f N4vje?yz4k a kapu NEMRÉGEN FEJEZŐDÖTT EE a TXT és a Latinka Művelődési Ház nyolc előadása. filmmúzeum-sorozata. Ez a rendezvény több éves múltra tekint vissza Kaposváron is. A TIT kezdeményezése iránt egyre többen érdeklődtek, így a filmbarátok köre a múlt évben már valóságos táborrá szélesedett. A Latinka Művelődési Ház legutóbb csaknem 380 bérletet adott el erre a sorozatra, s a látogatóknak átlag mintegy 70—80 százaléka az előadásokon meg ia jelent. Érdemes föltenni a kérdést: Vajon milyen hatást értünk el, milyen eredményre jutottunk a filmbarátok körében, a csaknem 400 — többségében a filmművészet iránt érdeklődő — látogatónál? A filmbarátok körének, azaz a filmmúzeum előadásainak elsődleges célja a művészeti nevelés, a helyes ízlés, a közönség látáskultúrájának formálása. Ezt szolgálják a didaktikus összeállítású különböző filmsorozatok s a filmek előtti rövid esztétikai beveze tő előadások. A fő cél tehát az, hogy a legnagyobb tömegeket vonzó művészeti ág befogadásában a jártasságot el mélyítse, illetve ennek ige nyét fölébressze. A KÖZÖNSÉG rendkívül .íeterogún osuze í..cju voi.. diákok, dolgozó fiatalok és .'elnőttek s nem kevés számban már nem egészen fiatalok vásároltak bérletet erre a sorozatra. Ilyenformán mindig akadt a közönségnek egy olyan •esze, amely unatkozott a bevezető előadáson (nem az előadó hibájából!), felháborodott egyik-másik film leveti :ésón, illetve (egy giccsfilm után) az előadó határozott a giccs módszereit elítélő ál-’ áspontján. Ezek száma azonban — remélhetőleg — egyre kevesebb, s a többséget eddig is az új ismeretek szerzése, a filmművészet mélyebb megismerése iránti érdeklődés vonzotta a filmbarátok körébe. Műsorpolitikai hiba volt a Halálos tavasz bemutatása, ie ilyen film szerencsére csak agy akadt, ez is a harmincas évek magyar filmgyártásának VILÁGTÖRTÉNET TÍZ KÖTETBEN ektikus és történelmi zmus, a marxizmus Kainak, Marxnak, Sn..Sv.;,, Leninjeik a tanítása szőr tudományos vá- , hogy mi is a világra. A marxizmus tárta fel a. zör — az emberi év- onkrét tanulmányozás«, s a nagy gondolkodók müveinek kritikai vizsgálata segítségével —, hogy az emberiség egész történetének alapja az anyagi javaik termelése, a termelőerőknek és az emberek termelési viszonyainak fejlődése. Am a törtóneimd haladás nagymértékben függ az abban részt vevő tömegeik erejétől és tudatosságától is. Az emberi történelem egységes, törvényszerű folyamat, amelynek azon Dán figyelembe kell venni egjész bonyolult sokoldalúságát Hogyan lehet ezt a sokágű- bogú folyamatot úgy összefoglalni, hogy ne lássa kárát a tudomány, és az olvasók valóban nagy tömegei is nagy haszonnal forgathassák? Már Lenin óvta attól a tudósokat, hogy a különböző mítoszok elleni küzdelmükben ne csináljanak mítoszt a közérthetőségből, s ne vulgarizálják azt. amiből éppen a vulgiarizálás öli ki a marxizmus »élő lelkét*«, a dialektikát. Nehéz dolga volt tehát annak a J. M. Zsukov vezetésével működő szovjet töriénészkollekfívának, amely — több mint tíz esztendeje — nekifogott, hogy tíz kötetben az olvasók elé tárjon egy világtörténetet. A nehézségek megoldásának egyik »eszköze« éppen maga a kollektíva volt. Nem egy — vagy néhány — kutató tehetségéie bízták e hatalmas munka elkészítését, hanem — a történettudomány különböző területein működő — szerkesztő bizottságra. És az egyes köteteket is) igaz. e kötetek 6—700 oldalasak) — külön szerkesztők és szerkesztőségek — fogták össze, ugyanakkor nat: »n sok adattal, számos jól kiválasztott illusztrációval és 'érképpel és nem utolsósorban a színvonalas ismeretterjesztés stílusával. A Világtörténet tíz kötetén kimunkált szovjet tudósikollektíva küzdött a »szakmai« tévedések és a »cóhszem- lélet« túlzásai ellen, vagyis azért, hogy a mű lehetőleg sehol se legyen vulgarizált, és segítségévei előttünk álljon az «mb sri történelem nagy, konfliktusokban és katarzisokban nem szegény drámája. A mű készülése közben új lénnyel világítódnak meg az addig még homályban maradi kérdések. A szerkesztő bizottság előszavában — amely a nagy mű magyarul 1962-ben napvilágot látott I. kötetében olvasható — szerepel többek között az a szerény, tárgyilagos megállapítás, hegy a Világtörténet nem lépett föl a kimerítő teljesség igényével, és arra sem törekedett, hogy a világtörténelem minden problémájának végleges megoldását adja. El lehet mondani azonban, hogy a második világháború eseményeit és tanulságait tárgyaló X. kötet megjelenésével immár magyar fordításban is teljes — s magyar vonatkozásokkal gazdagított — Világtörténet nemcsak szempontjainak korszerűségével és adatainak gazdagságával jelent többletet minden eddig hazánkban megjelent összefoglaló világtörténelmi műhöz képest, hiszen ez a mű mint olvasmány is lenyűgöző. A. G. szemléltetésére. A sorozat töb ú előadásában néhány igen -Uigas színvonalú alkotás rezese lehetett a közönség. Ilyen volt például az Elia Kazan endézte A vágy villamosa című film és Kawalerowicz Ma .3r Johannája. Kár, hogy zeknek hatását már nem lehetett lemérni vagy gyümöl- csöztetni esetleg egy ankí' ormájában. A FILMBARÁTOK KÖRE üyanis egy kínálkozó unoi^. éget kihagyott. S ez nem esősorban egy jó előadó kevés bé jó módszerében rejlett. A tatai filmesztéta, Karajiáth Indrás fölidézte a két héttel korábban látott film néhány Jellemző vonását, kiemelkedő alakítását, jellegzetes alkotó módszerét stb. Majd röviden bevezette a soron következő filmet, amelyet közvetlenül utána levetítettek. Az előadás végén a közönség hazament, a vita, a beszélgetés a látottakról elmaradt. S ez nem is csoda: este tíz óra tájt már kinek jut energiája erre? A vitára, a gondolatok közvetlen filmélmónyböl táplálkozó kicserélésére viszont feltétlenül szükség van. Oiy módon, hogy a sorozat szervezői nem este fél nyolc után, hanem jóval korábban kezdik meg az előadást. Így, ha nem százalékai is, de legalább akik közvetlenül igénylik: tizenöt- húsz érdeklődővel mindenképpen meg lehetne tartani a beszélgetést, amiért tulajdonképpen a filmbaráti köröket, a filmmúzeum sorozatait Metre hívták. Ilyen módon tölthetné be feladatát, és érhetné el célját a kaposvári filmmúzeum, jóllehet a film •ajátos formanyelvének megismertetésében, a filmművészet befogadásához való közelítés terén eddigi formájában is megtett egy bizonyos itat a filmbarátok köre. EZT AZ UTAT azonban égig kellene járni. És ehhez kiváló alkalom az újabb, az 1967. első félévi sorozat, amely a francia filmművészet fejlődését, korszakait szemlélteti. Wallinger Endre Elkészültek az ideiglenes vá’asztói névjegyzékek. r MEGFÚRTÁK A TÉMÁMAT — 15 300 nyúl átadására kötött szerződést a lengyeltóti földművesszövetkezet a területén működő öt szakcsoporttal. — 7700 mázsa babot exportál az Idei év első leiében a megye. Korábban egész évben nem küldött ennyi babot exportra a megye. A nagy mennyiségű exportot a tavalyi jó termés tette lehetővé. Amikor megjelentek a választási hirdetmények, és hátunkban a lépcsőházból leszedték a négy évvel ezelőtti választás idejéből visszamaradt hirdetmény- foszlányokat, köztük a régi választói névjegyzékek darabkáit, eszembe jutott egy régi történet, amit időszerűnek véltem. Annak idején, vagyis a legutóbbi választások táján gyakran meg-megálltam a lépcsőházban, s olvasgattam a névjegyzéket. Örömmel láttam, milyen változatos skálán mozog kisded bérházunk lakóinak foglalkozása, és büszke voltam rá, hogy a házban mindenki valamilyen fő. Például főélőadó, főkönyvelő; főrevizor, és így tovább. Bántott, hogy megbontom e szép sort. Az összeíró lapra nekem is — a szürkén hangzó újságíró helyett — azt kellett volna bejegyeznem, hogy főmunkatárs. Ez nem egészen pontos, nem egészen igaz, de jobban hangzik. Aztán érdeklő-léssel nézegettem a névjegyzéken a lakótársak életkoráról árulkodó adatokat különös tekintettel a ház nőnemű lakóira. Ez igencsak szórakoztató olvasmánynak bizonyult. Egyszer éppen elléptem a lista elől, amikor két aszszonyka állt meg izgatottan a helyemen. Egymás szavába vágva hadarásztak, aztán fogadtak egy üveg likőrbe, és nagy izgatottan futott szemük és mutatóujjuk a listán. Az egyik diadalittasan kiáltott fel. ő nyert: a házban lakó Galamb Leona énekművésznő, polgári nevén Sepecsák Lajosné született Karolina valóban elmúlt harmincmincöt esztendős. Kereken tizenkét évvel. (Es azóta újabb négygyei.) Ezt a négyesztendős emléket akartam feleleveníteni, amikor a fentieket egy humoros karcolatban papírra vetettem. A szerkesztő nevetve adta vissza. Megörültem: ha ennyire tetszik neki, közölni fogja. Aztán lehűtött mondván, nem a humoreszken, hanem rajtam nevet, mert megfeledkeztem arról, hogy a mostani választói névjegyzéken — bizonyára a hölgyek iránti tapintatból — nem szerepel a választók életkora. Karcolatom tehát elvesztette időszerűségéi, tűzhettem a kalapom mellé. Szomorúan téptem szét a visszaadott kéziratot. Valahol megfúrták a témámat. Benedek Miklós T£NCER4LATTJARÓHÉTKÖZNAPRA A hamburgi nemzetközi hajó- és csónakkiál lításon első alkalommal mutattak be egy egyszemélyes »tengeralattjárót«. A kis méretű, viz alá merülő hajót nemcsak saját szórakozásra, hanem »értelmesebb« dolgokra is föl lehet használni, így például a folyók és tavak fe nekén fekvő kábelek és vezetékek ellenőrzésére. A 63G kiló súlyú hajót két villamos motor hajtja meg és óránként hat kilométeres sebességgel haladva 6—8 órát tud 50 méter mélységben: eltölteni. A beépített biztonsági berendezések lehetővé teszik, hogy a hajó eay lábnyomásrc. — terhének elbocsátásával — fölemelkedjék. Veszély esetén ezenkívül egy automatikus .szerkezet is gondoskodik • felnsariiié&roL „Drágám, elhúzódott az értekezlet.. Nyugat-Berauben van egy éjszakai klub, ahol a telefon mellé lemezjátszót helyeztek olyan hanglemezzel, ame-lvre hivatali zajokat rögzítettek: író- gépfcattogast, megbsszéiés- töredékekefc, széktologaitást stb. A kiruccanó férj annak bizonyosságában hívhatja fel »munkahelyéről« családját, hogy a drót másik végén nem fogják hallani az áruló muzsikát és pohárcsengést. Morzsák Mindig akadnak eszkimók, akik a trópusi országok lakói számára utasításokat dolgoznak ki, hogyan kell kánikulában viselkedni. Elképzelhető-e olyan asszony, aki szerelmesének megengedné, hogy az 1001 éjszaka történeteit végigmesélje ? Ha örömödben elkezdesz ugrálni, vigyázz, hogy közben senki se húzza ki lábad aLól a talajt! Lelkiismerete tiszta volt. Ugyanis még sohasem használta. 4« * * , Megbolygatott méhkasra emlékeztetett a napokban a kölni Plasztikszobrok múzeuma — írja a Spiegel című nyugatnémet hetilap. Az intézet személyzete rendkívüli óvintézkedéseket tett egy Középiskola diákjainak látogatása előtt: lepedőt kerítettek az ösz- szes ádámkosztümös szobor ágyéka köré. * * * Lawrence Martin londoni lakost nagy öröm érte. Húsz évvel ezelőtt beadott kérvényére a napokban végre kiszálltak hozzá a városi gázművek szerelői, hogy bevezessék házába a gázt. A minden lében kanál riporterek persze nyomban lecsaptak a témára, és megkérdezték Martinnét, miért vártak két évtizedig, miért nem sürgették meg a gázgyárat. — Mi, kérem, türelmes, békés természetű emberek vagyunk, igazán nem akartuk öröklcé háborgatni őket. * • • Az amerikai Parade című képeslap riporterei megkérdezték a 20th Century Fox filmvállalat reklámfőnökét, hogyan állapítja mag egy-egy színésznő valódi életkorát. — Egyszerűen — felelte a reklámfőnök. — összeadom azoknak az éveknek a számát, amelyeket maga vall be, és ahánynak a legjobb barátnője tartja, azután az összeget elosztom kettővel. * • « A L’Arts című párizsi művészeti fobtóirat körkérdést intézett olvasóihoz, hogy mebnk ké^et mentenék ki a Louvre-ból, ha az épület kigyulladna. A legszellemesebb válasz: — Azt, ameb'ik legközelebb van a kUárathoz. K,ét>!ap Az MSZMP Somos;v megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lap fa. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u 2 Telelőn; 11—510. U—511 Kiadja a Somog> megyei lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—518 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem ö:zünb meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a heívi postahivataloknál és postáskézbcsftőknél. Előfizetési dH egy hónapra 12 Ft. Tnde*: 25067. Készült a Somogy m«yyei. Nyomda ipari. Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka' Sándor' utca ö
