Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
Szerda, 1967. január 25. 5 SOMOGYI NÉPLAP E lózó este méteres hullámokat kergetett az északi szól. Sötétnek indult az éjszaka, de aztán szépen kitisztult az ég. A hold elnyelte a felhőket. Szokás szerint a két öregebb kőműves érkezett először az építkezésre, öt óra körül járhatott az idő. A brigád nagyobb része mindig csodálta ezért az öregeket. A kisebbik része meg kinevette. — A munka bolondjai — így szokták mondani. — Ki fizeti meg nekik, hogy egy órával előbb kijönnek? Piros, az ország túlsó feléről ide vándorolt vagány így határozta meg a véleményét: — ök ketten a munka kommunistái. Az öregek háta mögött folyó vitákat mindig ezzel zárta le: — Marhák vagytok! összesen tizenketten dolgoztak a brigádban. Hót kőműves és öt segédmunkás. Hat éve kerültek erre a környékre. Azóta villákat és családi házakat építenek. A központban az a vélemény róluk, hogy összeforrott, jó kollektíva. A műszaki vezető — az öregek egykori munkatársa — annyira bízik a régi barátok tekintélyében, hogy még a tulajdon két szemével látott rosszat sem hinné el erről a kollektíváról. Szabó Dezső és Kerekes János még sohasem panaszkodott a műszaki vezetőnek. Ha gondjuk, bajuk volt, megoldották saját maguk. Ezen a reggelen öreg Szabó kezdte a beszélgetést — Meglátod, Jani, nem lesz ennék jó vége. A másik hallgatott. — Mások ezek a gyerekek, amióta Piros a vezérük. Egyszerűen nem lehet rájuk ismerni ... Cigarettára gyújtottak, és szótlanul nézték a napfényben fürdő néptelen partot — Igazat szólsz. így van, de mát lehet tenni? Tulajdoniképpen felnőtt ember mindegyi- ikük. A sétányt szegélyező fákon új koncertet kezditek a madarak. Valahol messze az üdülők környékén tejeskannákkal csörömpöltek. — Az igaz, hogy felnőttek, de még nagyon az élet elején tartanak. Es ha ez így megy tovább, csúnyán ér véglet... öreg Szabó a barátjára nézett, és így folytatta: — Nem is mondtam neked, hogy volt nálam Pista édesanyja. Talán még emlékszel rá, hogyan könyörgött nekünk annak idején, amikor idevettük a gyerekeket tanulónak. Azt mondta, fogjuk keményen a fiát, neveljünk belőle becsületes mesterembert. Most az este jó egy órát sírt. Hetek óta éjfél után kerül ágyba a gyerek. És mindig ittasan. — Szóval már István is közöttük van! — vágott közbe Kerekes. — Ezt eddig nem is tudtuk... — Te mit mondtál volna az anyjának? — kérdezte öreg Szabó. Kerekes elhajította a cigarettáját. — Nem tudom. Te mit mondtál neki? — Azt, hogy mi ketten megforgatjuk majd ezt a dolgot, és kitalálunk valamit. Csak ezt tudtam neki mondani... L — Rendben van, Dezső. Most mindjárt a kezdéskor beszélünk Pirossal. Először a segédmunkások jöttek. Mind az öten együtt. Utolsónak Tóth Pista és Piros. Bukósisak nélkül ültek a motoron. — Jó reggelt minden állampolgárnak! — köszönt nagyot nyújtózkodva Piros. — Azoknak is, akik ágyban töltötték ezt az éjszakát. !_! reg Szabó odament f ^ Piroshoz, és halkan, t J hogy a többiek ne hallják, ennyit mondott neki: — Gyere már egy kicsit távolabb, beszédünk lenne veled. — Azt lehet, nagyapám! Ha módomban állna, én egész életemben csak beszélnék. Maguk még nem is tudják, hogy mi mindenről tudnék én mesélni. A többiek munkához láttak. A két öreg és Piros lement a partra, öreg Szabó kezdte. Csöndesen szólalt meg: — Mondd meg nékem, édes fiam, miért teszitek ti ezt? Miért isztok minden áldott éjjel? Piros két kagylóval játszott — Befejezte, nagyapám? — Egyelőre igen. — Szóval most rajtám a sor. ígérem, hogy rövid leszek. Azért iszunk, mert nekünk így tetszik. Érti, fater?! Nekünk így jó. És akinek nem tetszik, az elmehet a sóhivatalba, vagy ha nagyon akarja, tehet egy szívességet... — Ez ránk is vonatkozik? — Ügy értik, ahogy akarják! Én tisztelem, becsülöm magukat, de a magánéletembe maguk se szólhatnak bele. De ha már a filozofálásnál tartunk, i merüljünk mélyebbre. Ügy tudom, a kőművesek a maguk idejében is ittak. Így van? — Igen, voltak ilyenek is. — Ugye, van egy olyan mondás, hogy az a jó kőműves, aki sokat tud inni? — Van. — Akkor most jól figyeljenek rám. Maguk maholnap nyugdíjba mennek, én meg huszonkét éves vagyok. Értik ezt? Azt is tudják, hogy nekem az ég adta világon senkim s.n ■ csen. Az apámnak- hírét se hallottam, az anyám meg utcalány volt. Örömlány. Mindössze annyit tudok róla, hogy szép volt, ka,pás a szakmájában. Aztán később már csalt Rittyenteni kellett neki. Énnálam meg annyit kell csalt tudni, hogy óni akarok. Semmi mást, mint élni! A pénzem megvan hozzá. Itt két kiló nyolcvan deka az átlag. A maszekból hozzájön még havonta három kiló. Ha többet keresek, mint egy megyei vezér, akkor többet is költhetek. Azt hiszem, világos? — Értjük, édes fiam — szó- alt meg egy idő múlva öreg Szabó. — Ha akarsz, vissza is mehetsz. Mondd meg a többieknek, hogy délben brigád- gyű’ést tartunk. Ha nem haragszol meg, mi még maradunk néhány percet. Piros nem ilyen csöndes szél várt. Azt hitte, vitája lesz az öregekkel. Zavartan elköszöni és elment. Amikor a fiú messzebb ért Kerekes a barátjára nézett. — Azt hiszem, értelek. Tulajdonképpen jó gyerek ez a Piros, de mivel nem kell sen • kiért fele’nie, hiányzik belőle valami. Én megbízom benne, de mit szólnak hozzá a többiek? Az tény, hogy így egy csapásra két legyet ütünk, demi lesz, ha mégis melléfogunk? Akkor még az Isten se hozza rendbe ezt a szénát! öreg előA brigád gyűlésen Szabó szélalt fél szőr: — Talán meglep benneteket, amit most mondok, de én már régóta ké szülök erre. Mi ketten János bátyátokkal kiöregedtünk kö- zületek. Ti egymás között sokkal jobban feltaláljátok magatokat. Nekünk még hátravan egy év, aztán vesszük a kalapot, és megyünk pihenni. Én azt kérném most, hogy válasz- szatok helyettem új brigádve- rotőt. A mi kettőnk jelöltje Piros lenne. Ismeritek mindannyian. Dolgos, érett eszű, talpraesett gyere'.:. Minden té- "en megfelelő vezetőtök lenne. Amikor öreg Szabó befejezte, olyan súlyos lett a csönd, mint a túloldali hegyen a sziklaormok. Piros sápadt arccal ült a malterosláda szálén. Mindenre gondolt, csak erre nem. A brigád tagok öreg Szabót és Pirost néztek. Azt hitték, hogy reggel a parton erről beszélgettek hármasban. Hogy már mindez eldöntött dolog. — Ha senkinek sincs szava, okkor rendben van minden. Mi ketten búcsúestet tartanánk ma este. Mondjuk, hatkor ta- álkozunk a Diófában. A gyűlés után mindenki elment ebédelni, csak Piros maradt a két öreg mellett. Odaült eléjük, és rekedten ennyit mondott: — Miért tették ezt?! Ben- m-m most megbíztak. És éppen maguk... Öreg Szabó megölelte a fiút, ás a túlsó part felé mutatott. — Oda nézzetek! Jó lesz, ha lólután ráverünk, mert órákon belül itt a vihar. A túlsó part fölött arasznyi élhőket úsztatott a szél. Németh Sándor A SZESZMESTER TITKA Mindig ilyennek képzeltem el a szép mesék jóságos óriásait. Egyszerű, nagyon kevés beszédű ember. Neve Horváth József. Több mint negyedszázada vezeti a MÉK zákánytelepi szeszfőzdéjét. Az év tizenkét hónapjából tízet ebben a szeszgőzös házikóban tölt. Ebben a házikóban csak a főzőberendezés régi. Más minden eltér a hagyományostól. Van pihenőszoba és egy ajtóval odább öltöző meg fürdőszoba. — Amikor elkészült ez a ház, nem akartunk hinni a szemünknek... — Aztán miért nem? — Hát hogy reánk is gondoltak. Hogy ennyire gondoltak ránk ... Üzem alatt pihenésre alig van idő. A hatalmas üstökben megállás nélkül készül a pálinka Törköly, szilva, körte, meggy és ki tudná felsorolni, még hányféle. A szeszfőzés tudományának mestere tulajdonképpen több dologról is nevezetes. Először arról, hogy az elmúlt negyed század alatt sohasem volt hiánya. Másodszor meg arról, hogy messze környéken őt tartják a legjobb főzdésnek. A harmadik: sohasem szerette, és ma sem issza meg a pálinkát. A főzés utáni minőségi ellenőrzésnél csak i szájában fordítja meg az talt. A negyedikről, az öröméről hadd valljon maga: — Tessék elhinni, annak örülök legjobban, hogy a mi kör- 'V, ékünkön nincs részeges ember. Egyetlen olyan ember sincs, aki többre becsülné az italt a családjánál. .. A demokratizmus és a vezetői önállóság SOKAN ÜGY VÉLEKED- riz önállóság növekedésével NEK, hogy a gazdasági me- feloldódnak a beleszólási jog chanizmus reformjában ellentmondás van a vezetői önállóság és az üzemi demokrácia széles körű kiterjesztése között. Azt mondják: az igazgató egyszemélyi és önálló .felelős vezetésének valóban érvényesülő elve nem ( fér össze a demokratizmussal, a dolgozók beleszólási jogával, hiszen ez bénítaná akaratát, és anarchiához vezetne. »Régi« szemlélettel valóban felfedezhetünk ellentmondást a kettő között, ám lia az új gazdasági mechanizmust sok összetevőjével ‘együtt vizsgáljuk, feltétlenül észrevesszük, hogv az eddiginél is jobban kiegészíti egymást a vállalati önállóság és az üzemi demokrácia. Induljunk ki abból a közismert tényből, hogy a régebbi gazdálkodást a centralizált termelésirányítás és ebből eredően a központi t- rvmuta- tók nagy száma jellemezte. Üzemelnie nemcsak a vállalatfejlesztésben, hanem a szociális, az egészségügyi, a munkavédelmi és a kulturális beruházásokban sem használhattak fel többet és másra, mint amennyit és amire a fölöttes hatóságok jóváhagyásukat adták. Ilyen körülmények között a dolgozók beleszólási vagy tanácsadási joga is arra korlátozódhatott hogy a központi tervutasításokban, vagy a pénzügyi keretekben előírt feladatokat miként teljesíthetnék jobban. Tény, hogy erősen korlátozva ugyan, de ez is lehetőséget adott a demokratizmus érvényesüléséhez. AZ ŰJ MECHANIZMUSBAN a vállalatok önállóan készítik terveiket, és ezekért nemcsak a felelősséget, hanem a kockázatot is vállalniuk kell. Nagyobb lesz érdekeltségük a pénzeszközök és a jövedelmek felhasználásiban és felosztásában, a válla- latfejlesztésben és mindennemű beruházásban. Ez az önállóság szinte kényszeríti a vezetőket, hogy felkarolják és támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, meghallgassák és megvalósítsák hasznos javaslataikat. Hatni fog ennek a fordítottja is. A munkabérek, a pérmiumok és a jutalmak jórészt a vállalati nyereségtől fuggnek, tehát a dolgozók közvetlen érdeke lesz. hogy részt kérjenek, sőt részt vál- 1 újanak a vezetők gon dóriból. kötöttségei, kibővülhetnek a termelés minden részére, hatékonyabban és következetesebben érvényesülhet a demokratizmus. Ahogy a változó élet készteti az üzemek vezetőit a dolgozók javaslatainak, tanácsainak meghallgatására, úgy készteti a dolgozókat is, hogy közzétegyék a napi munka közben szerzett sok-sok tapasztalatot, és 'gényeliék ezek felhasználását. TANÁCSOS ÉS INDOKOLT azon gondolkodni, hogyan tehetnénk íjiég hatékonyabbá az üzemi demokratizmus szervezeti formáit. Feltétlenül nagyobb és tartalmasabb zerepet kell biztosítani például a termelési tanácskozásoknak, és az is érdekük lesz mind a gazdasági, mind pedig a műszaki vezetőknek, hogy gyakrabban megforduljanak a szocialista brigádok körében, többször részt vegyenek tanácskozásaikon. Azt :s az élet követeli, hogy a vezetők szakadjanak el az íróasztaltól. kerüljenek em- Vorközelségbe, Ritkán esik szó arról, hogy az önállóságot nemcsak vállalati szinten, hanem a vállalatokon belül is tanácsos megteremteni, egyszerűbben szólva arról, hogy az igazgató megfelelő önállóságot adjon az egyes üzemrészek és műhelyek vezetőinek. Ez is föltétele az üzemi demokráciának. hiszen azok a ve-, zetők, akik mindennapjaikat a munkások között, a munkahelyeken töltik, még több és hasznosabb tanácsokat, javaslatokat szerezhetnek. Bár az utóbbi éveidben több rendelet szabályozta a művezetők jogait és kötelességeit, mégis érdemes meggondolni, hogy az új föltételeknek és feladatoknak elegendőek-e ezek. A íövő gazdasági mechanizmusában az üzemi vezetőik ezt sem várhatják a miniszté- ’dumoktól. az igazgatóknak a bővítettebb kötelességekről és -Ofrf,V«ól is önállóan V»11 Hőnfpr'í íí V »J! önállD gazdálkodás és az üzemi demokrácia fejlesztése, a gazdasági mechanizmus reformjának egyik politikai célkitűzése is, mert kedvezőbb föltételeket teremt a munkásság kollektív részvételének a termelés ás gazdálkodás irányításában, ellenőrzésében. K. A. Sötét az Erkel köz A donneri városrészben az Erkel utca lakói rövid, alig százméteres közön keresztül juthatnak ki a Táncsics Mihály utcára és a Szegfű utcára. így közelíthetik meg az autóbuszt és a város központjába vezető utakat. A Táncsics utcára kivezető útszakaszt járda szegélyezi, és az utat két villany égő világítja meg. A másik köz, amelyik közelebb esik a város központjához, különösen télen okoz sok bosszúságot az Erkel utcaiaknak. A korai műszakba indulók a kerítésbe kapaszkodva kénytelenek botorkálni, mert közben egyetlen utcai lámpa sincs. Jogos az Erkel utcaiak kérése: szereljen föl az Áramszolgáltató egy Iámnál az utca sarkán le 5 villanyoszlopra. így a korai műszakba indulók és - Jelűid rú műszakból hazatérők is biztonságosabban közlekedhetnének. N. J. Kövületek és termelőszövetkezetek részére fűrészelt hulladékfsit vagontételben 36,10 Ft-os q-énti árban szállítanak a Baranya megyei földmuvesszövetkezeti tüzelő- és építőanyag-telepek Megrendelhető a BOLYI, DUNASZEKCSŐI, GÖRCSÖNYI, SZENTLŐRINCI, VÓKÁNYI, VÉMÉNDÍ, MÁGOCSI, SZÁSZVÁRI, MAGYARSZÉKI, KÉTÉJ FALUI, VAJSZLÓI, BEREMENDI, SZENTLÁSZLÓI, KISDOBSZAI TÜZÉP-telepeken (19852)
