Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

Vasárnap, 1967. január 29. 5 SOMOGYI NSPiáV Erőteljesen fejlődött megyénk földmivesszövetkezeti mozgalma a SZÖVOSZ V. kongresszusa óta írta: Horváth János, a MÉSZÖV elnöke A FÖLDMŰ VESSZÖVET- KEZETI MOZGALOM a SZÖ­VOSZ VI. kongresszusára ké­szül. Az a politikai munka, amelyet napjainkban a szövet­kezetek vezetői és aktivistái végeznek, túlnő a mozgalom keretein. Tevékenységűik része annak a nagy munkának, ame­lyet egész dolgozó népünk vé­gez a különböző állami, tár­sadalmi éts szövetkezeti szer­vek kongresszusaira való ké­szülődés jegyében. E munka tartalmát elsősörban az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak megismerteté­se, helyes értelmezésének elő­segítése és a határozatiak vég­rehajtására való mozgósítás adja. A kongresszusi készülődés időszakában szólni kell a meg­tett út eredményedről, és meg kell határozni a további fel ­adatokat Napjainkban zajla­nak a tag- és küldött-, illetve közgyűlések. Tagságunk nagy érdeklődéssel és hozzáértéssel tárgyalja az elért eredménye­ket, megvizsgálja a hibákat és kijavításuk módját Megvitat­ják a SZÖVOSZ VI. kong­resszusának irányelveit, s ki­alakítják megvalósításuk helyi módozatait Most választják újjá valamennyi tagszövetke­zetben a vezetőségeket, s meg­választják a körzeti igazgató­ságokat, felügyelő bázottságo- kat is. A foldművesszövetkezeítd mozgalom Somogy megyei ve­zetői, dolgozód a szövetkezeti tagságra, bölcs tanácsaikra tá­maszkodva, a SZÖVOSZ V. kongresszusának határozatai szellemében tevékenykedtek az elmúlt öt évben is a tagság, a lakosság szolgálatában. Eiz volt a feilődós alapja. Munkánkat elősegítette az MSZMP helyes és következetes gazdaságpoli­tikája, a megyei párt-, tanács és tömegszervezetek és moz­galmak segítőkész munkája. TOVÄBB NŐTT AZ FMSZ-EK TEKINTÉLYE. Ezt bizonyítja egyebek között, hogy a SZÖVOSZ V. kong­resszusa óta 30 000 taggal gya­rapodott mozgalmunk. Jelen­leg 138 000 tagja van me­gyénkben a szövetkezeteknek, a felnőtt lakosság 44,9 százalé­ka. A tagság több mint 5 mil­lió forint részjegybefizetéssel és társadalmi munkával erő­sítette a mozgalom gazdaság: alapjait. , Munkánkra, gazdálkodá­sunkra jó hatással volt, hogy kialakultak a nagy körzeti fmsz-ek, s élükre megfelelő szakvezetők kerültek. A csur­gói járásban például jelenleg egy fmsz működik, és eredmé­nyei azóta megsokszorozódtak. Az előző évihez képest tavaly kereskedelmi forgalmuk ló, jövedelmezőségük 23,8 száza­lékkal volt nagyobb. A gazda­sági eredmények javulása elő­segítette a járásban az üzlet- hálózat fejlesztését is. Megyénkben az egyesülések után az fmsz-ek száma 73-ról 30-ra csökkent, s gazdasági eredményességük szövetkeze­tenként kimutatható. Megyei szinten például a harmadik ötéves terv első esztendejében előirányzott éves jövedelme­zőségi tervünket 50 millió fo­rintra teljesítettük, ez az ö: évvel k" rabbi jived elemhez képest 33,5 százalékos növeke dóst jelez. Somogybán ezze' az eddigi legnagyobb évi eredményt értük el. A nagv körzeti fmsz-ek kialakulásával megváltozott a MÉSZÖV irá­nyító és el’enőrző szerepe, nö­vekedett a körzeti fmsz-ek ón állósága, s az igazgatóságok mindinkább tényleges politi kai és gazdasági irányítói let­tek szövetkezetüknek. FÖLDMŰ VÉS SZÖVETKE­ZETEINK FELELÖSSSÉGÉT csak megnöveli, hogy a megye lakosság nak mintegy 80 szá­zaléka él a földművesszövet kezetek ellátási területén, s r megye '.eres'ed el mi forg-lm ■ naik csaknem 50 százaléké szövetkezeti üzlethálózat bo­nyolítja le. Politikai és gazda­sági szempontból e gyárán ‘ fontos számunkra, hogy a fej­lődés útjára lépett megyénk­ben az iparosítás, erősödnek _ a tsz-ek, növekednek gazdaság5 eredményeik. Igyekeztünk üzlethálózatun - Irat a lehetőségekhez képes fejleszteni, alkalmassá tenni arra, hogy egyrészt a boltok legjenek Mésformálók a falusi emberek számára, másrész; magasabb — városias — szín­vonalon tudjuk a lakosság igé­nyeit kielégíteni. Az V. kongresszus óta i’6 új kiskereskedelmi üzlefet, 30 zöldség- és gyümölcsboltot, il­letve pavilont, 7 kisvendéglőt, 10 presszót építettünk. Több mint 200 bolt eladó- és ráírtál' terét bővítettük, s ezzel együtt megfelelő berendezéseket áll) tottunk fed. Minden járásban cukrász ás hidegkonyhai készítménye két előállító bázisüzemeket lé tesítettünk. Ezzel elértük, hogy az ételforgalom az elmúlt öt évben a bázishoz képest 126 százalékkal növekedett. Négy üdítőital-üzemet létesítettünk, ezekben évenként mintegy 6000 hl üdítő italt állítanak élő. A SZÖVOSZ V. kongresszu­sának határozatai alapján haj­tottuk végre megyénk kereske­delmi hálózatfejlesztését, bár még igen sok a feladatunk, hogy gondjainkat a lakosság igényeinek megfelelően meg­oldjuk. Ehhez a jövőben is kér­jük a tagság és a különböző szervek segítségét. A Badaton- panti idegenforgalom állandó növekedéséből adódó igények kielégítését mind a hálózat- fejlesztésben, mind egyéb vo­natkozásban a megye egész szövetkezeti tagsága érdekei­nek szem előtt tartásával old­juk meg a jövőben is. Az V. kongresszus határo­zatai között helyesnek bizo­nyult a lakosság számára vég­zett szolgáltatás, kölcsönzés mint újszerű feladat. Az enne . végrehajtásában elért eredmé­nyekkel tovább erősödött me­gyénkben az fmsz-ek és a tag­ság közötti kapcsolat. Az fmsz-i mozgalom ellátási, termelésszervező és felvásárló, valamint áruértékesítő mun­kája mintegy összekötő kapocs a város és a falu, a munkások és a párasatok között Az elmúlt öt évben a felvá­sárlási feladatokat — a burgo­nyafelvásárlás kivételével — teljesítettük. Exportterveinket évenként is túlteljesítettük, s az öt év alatt több mint 5000 vagon árut küldtünk a me­gyéből külföldre. A HÁZTÁJI GAZDASÁ­GOK termelésében rejlő lehe­tőségek kihasználása igen fon­tos feladatunk volt. Nagy gonddal szerveztük az önfo­gyasztásra és a helyi ellátásra való termelést. Biztosítottuk a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-ellátásit. A kisállattenyésztés fejlesz­tésében is eredményes volt az fmsz-ek munkája. A baromfi- tenyésztés fejlesztése, a tojás­termelés fokozása érdekében évente mintegy 2 millió na­poscsibét juttattunk a háztáji gazdaságoknak. Szervezett ál­lományé íorét hajtottunk végre évenként 10—15 községben, s ízzel is a tojástermelés növe- t-jedését segítettük elő. A második ötéves tervben negyeinkben a tojás felvásár- ása 39,9 százalékkal növeke­dett. A tojástermelés növeke­dését elősegítette a tojóhibrid- llomány megteremtése, fej- esztése. 1965 őszétől 1966 vé­géig megyénkben 17 000-re lövettük a tojóhibrid állo­mányt és 1967 végéig ezt 12 000-re kívánjuk fejleszteni. Külön nagy eredménynek ártjuk, hogy az fmsz-ek si­keresen megszervezték a házi- yúltenyésztést. Évente körül­iéiül 50 000 nyulat vásárolunk "el főleg exportra. Gondot >koz viszont a házikertek és i szórványgyümölcsösök no ónyvédelme, faállományának oótlása. E téren voltak kez­deti eredményeink, munkán­kat azonban tovább kell ja­vítani. Nem engedhető meg ahogyan a kaposvári fmsz foglalkozott ezzel a feladatta], Taszáron és Toponáron nem biztosították a termelők ré - szére a háztáji gyümölcsösök növényvédelméhez szüksége- permetezőgépet. PÁRTUNK IX. KONG­RESSZUSÁNAK HATÁROZA­TAI alapján az Országos Földmű vessző vetkezeti Tanacs kongesszusi irányelveiben mu­tat utat az fmsz-i mozgalom további fejlődéséhez. Ennek szelleméiben készülnek a me­lye fnnsz-ei, takarékszövetke­zetei, szakszövetkezetei a kül­döttgyűlésekre. Az irányelvek­ben szerepel— a többi között —:, hogy a földművesszövet­kezetek nevét Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezetre változtassuk, mivel a tagság összetételét és a te­vékenység sokoldalúságát te­kintve egyaránt általános szö­vetkezetekké váltak. Javasolja az OFT, hogy egy- sgy részjegy értékét a jelen­legi 50 forintról 100 forintra emeljük. Ennek föltételei már­is biztosítottak, hiszen me­gyénkben egy-egy részjegy át­lagos értéke máris meghalad­ja a 100 forintot. Végül a szövetkezeti rendszer fölépí­tésében is változásokat java­sol az OFT. Minthogy a járási központok betöltötték hivatá­sukat, az a cél, hogy az fmsz- ek és a szakszövetkezetek a MESZÖV-höz kérjék tagszö­vetkezetként felvételüket. A KONGRESSZUSI KÉ­SZÜLŐDÉS KÖZBEN a tagok egyetértésével körvonalazódik a szövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlesztésének iránya. Továbbra is alapvető felada­tunk lesz a lakosság kulturált •ellátásának biztosítása, a me­zőgazdasági termékek felvá­sárlása. Emellett még néhány fontosabb feladatra utalok. Elsősorban a gazdaságira nyitási reform követelményei­nek megvalósítására kell al­kalmassá válniuk szövetkeze­teinknek. Ehhez segítséget nyújt az, hogy az év elejétől a megye négy szövetkezete — Csurgó, Marcali, Siófok, Nagy­bajom — kísérleti gazdálko­dást folytat, s tapasztalatokat megfelelően tudjuk majd hasz­nosítani a többinél is. Továb­bi feladatunk a demokratiz­mus, az önállóság fejlesztése egyrészt a nagy körzet' fmsz- ikfoen, másrészt pedig az ezekhez tartozó tagszövetke- ’.etekben. Sok munka hárul a földmű vesszövetkezetekre a helyi áru­alapok bővítésének keretében az ipari üzemek fejlesztése új ipari üzemek létrehozása terén. Ezzel ugyanis a lakos­ság ellátásának javítása mel­lett a foglalkoztatottságot is fokozni tudják. A vezetőségek megfelelő ki­alakításával mindezt elő tud­ják segíteni fmsz-eink azzal, hogy a választott vezetőségek­be a legmegbecsültebb, a ter­melőmunkában helytálló, hoz> záértő és rátermett, megfelelő szövetkezeti ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező tagokat választanak be. A lé­nyeg az, hogy az igazgatósá­gokat és az intéző bizottságo kait alkalmasabbá kell tenni az operatív vezetésire, a he- ’yes, önálló döntések mégha zatálára, hogy a gazdaság' mechanizmus elveinek megfe ’elő gazdálkodási módszerek uigalmas alkalmazását min­denkor biztosítani tudják. A MEGYE FMSZ-EINEK, akarékszüvetkezeieinck, szax- izövetkezeteinek tagságára vár most az a feladat, hogy észre­vételeikkel, javaslataikkal se­gítsék elő a szövetkezeti moz­galom fejlődését. Ezzel fokoz­hatják szövetkezeteink a Te­gyünk többet SomogyérU- m-ozgalom eredményességét is saját területükön. Egyúttal negkönnyítik az április 7-ér is 8-án tartandó megyei kül­döttgyűlés munkáját, s orszá­gos küldötteink a Somogy me­gyei szövetkezeti mozgalom eredményes felkészüléséről is -zámot adhatnak maid a. SZÖVOSZ VI, kongresszusán. Bútoráruház vagy jégverem ? Kevés vevői látni mostaná­ban hosszasan időzni a föld­művesszövetkezet csurgói bú­toráruházában. Ennek nem a választékihány az oka, hi­szen kevés járási székhely büszkélkedhet hasonló mo­dern, bőséges árukészlettel rendelkező bútorüzlettel. Mégis ha valaki bemegy vásárolni vagy csak széjjel­nézni, igyekszik mielőbb tá­vozni. Ennek egyetlen oka van: amikor az üzletet csak­nem 200 000 forint költséggel nem is olyan régen átépítet­ték, megfeledkeztek a ter­vekben arról, hogy tél is lesz, és fűteni kell. Ígérték még a tél beállta előtt, hogy adnak hordozható kályhákat, mire a hideg megérkezik. De csak a hideg érkezett meg, igaz vi­szont, hogy ígéret nélkül. Ezért aztán nem egy vevő lepődött meg, amikor egy fiókot, szekrényajtót alcart kinyitni, hogy a bútor át­nedvesedett, s csak hosszas erőfeszítésnek engedett. Van ugyan az áruházban egy kis irodaféle, ahol oz eladók melegedhetnek, de ha vevő érkezik, kénytelenek be­kecset vagy nagykabátot húz­ni. Nem lehetne ezen az áldat­lan állapoton változtatni? Sz. L. KOVÁCSOLJÁK A KERÍTÉST A NAGYATÁDI GIMNÁZIUMNAK A Nagyatádi Komfort Ktsz lakatosműhelyében készítik a helybeli Ady Endre Gimnázium új kerítését. A szép vonalú kerítést, a kis- és nagykapukat hamarosan a helyére szállítja, a szövetkezet. :T „VAl M A KULISSZÁK VILÁGÁBAN TpÜGGÖNY, tap6, felvillanó fényárban úszó nézőtér... A vasfüggöny mél­tóságteljesen leereszkedik, miközben a kö­zönség új élmény birtokában indul a ki­járat felé. Vége egy előadásnak. Ez a — népszerűén — »vas-« az iménti aktív kapcsolatot kettészakítja. Hatása ben­nünk marad ugyan, de mindenki elindul a maga útján a »vas«-on túl és innen is. Néha folytatódik, olykor éjnek évadjáig is eltart, amíg befejeződik aznapra a pezsgő, lüktető élet a hatalmas lemezkolosszus r? ■ götti sajátos, zárt világban. * * * TJÉT KÖZNAP, késő délután. A kivilá- gított színházépület ajtaján két diák­lány oson kifelé. Aprókat kacarászva futnak a művészbejáró felé. A hangszóró a délutáni előadás végét jelzi: — Figyelem! Az Aranyvirág előadása 17 óra 44 perckor befejeződött... További utasítás aligha lenne szükséges. A műszak — hat-hét díszletező — a leeresz­kedő vasfügöny mögött azonnal hozzálát a lebontáshoz. Minden pillanat drága: mind­össze nyolcvanöt percük van tisztán; este 7 óra 10 perckor megkezdődik az Elektra előadása. Addig egy csillogó, fényes operett elemeinek a helyét egy ógörög végzetdráma sötét drapériás világának kell betöltenie. Kellékesek, takarítók, díszletezők serény­kednek a színpadon, s alig tizenöt perccel az operett fináléja után már a tartóbakok tömkelegé várja a színpadon, hogy rájuk he­lyezzék a »világot jelentő deszkákat«. Ezút­tal a szó legszorosabb értelmében, mivel ezen a magasított, ferde síkban kiképzett színpad tér ben játszódik az Elektra. 1Y[ EMETH LILI, a színház gazdasági 1 ’ igazgatója szegődik kalauzomul. El­sőnek a színpadtér mögötti díszletfestő mű­helybe vetünk egy pillantást. Tágas, enyv- szagú helyiség ez a földön hatalmas díszlet elemekkel. Körö6-körül festékek, ecsetek, a sarokban villanyfőzőn enyv rotyog. A kö­vetkező bemutató, a Tabáni legenda házi­kóinak falain munkálkodik most Király Pál- né és Mészáros István. Először egy drappos, ún. hegyi kréta színnel »grundolják«, vagyis alapozó anyaggal bemeszelik az elemeket. Ejsaaka szárad másnap meg festik őket a díszletterv alapján. Időközben a kellékesek is mindent elrak- nak a pontosan előre meghatározott helyé­re. Ez a darab nekik nem sok feladatot ad. Egy jelenetben alig két-három kelléket hasz­nálnák. De gondoskodni ezekről semmivel sem kisebb felelősség. Itt, a kellékek között ismerkedtem meg Károllyal is, egy néma szerep tolmácsolójá- val, aki tulajdonképpen nő. Azaz női bábu (a szükséges formai változtatással). »Ö játsz- sza« a hulla-»szerepeket«, ezúttal a csalárd Aigiszthoszt, akit a második részben leta­karva behoznak a színre. Károly két éve, Mrozsek egyik egyfelvomásasában »debü­tált«, innen kapta a nevét is AYA ESTE a darab minden szereplője és technikai munkatársa fokozottabb iz­galommal készül az előadásra. Már futótűz­ként elterjedt a hír, hogy megérkezett és megtekinti az előadást a tragédia műfordító­ja, Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő is. Néhány órával később a páholyban meg­győződhettem arról, hogy bármennyire elis mert, neves költő, műfordító is valaki, szer­ző — és ember — akkor, ha darabját először látja a színpadon. Alig észrevehetően, de be­lül nagyon szurkol... Az előadás után arról érdeklődtem tőle, alkotómunka közben gondolta-e, hogy az Elektráit színpadra készíti elő. Gyors, szte­reotip válaszokat kaptam. — Nem. Euripidész hatása alatt tűzijáték­nak éreztem ezt a művét. Euripidész a drá­mát szolgálja ... Viszont a fordítót arra készteti, hogy vizuálisan, szinpaden is lás­son ... — Mi volt a véleménye a néhány merész szövegbeli változtatásról? — A rendező és a dramaturg is igen jó érzékkel tudott ilyen módon társszerzője lenni Euripidésznek. — És mennyire tetszett a produkció egé­szében? — Élmény volt. Különösen a darab szer-™ tartás jellegének, extatikus kórus jellegének, euripidészi jellegének a kifejezése; amilyen mértékben ez a mával egybeesik... Ide kívánkozik: szintén az előadás után — miközben Devecseri Gábor elmondta ész­revételeit a produkcióról —, fenti nyilatko­zatát magvas humorával átszőve summázta: — Isten bizony olvastam a darabot, mégis lenyűgözött... * * * TTŰRSÉTÁNKAT a kulisszák mögötti fodrászműhelyben folytattuk. Fél hét­kor már sminkkel az arcukon egyre többen ide jönnek öltözőjükből. Napközben a fod­rászok a következő darab parókáin dolgoz­nak, az este a színészeké. A hosszú hajúak tincseit csigákba csavarják, és megtűzik, ne­hogy kibújjanak a paróka alól. A becsavart fejekre egy vékony sapkaféle kerül, s csak erre a paróka. Háromnegyed hét. Lassan elnéptelenednek a folyosók. Minden szereplő behúzódik az öltözőjébe, és fölveszi a jelmezét. S feszülten várakozik, számolja a lassan múló perceket, .amíg eljön a pillanat... Kocsis Lászlót halljuk a hangszóróban. Néhány percre fölkeressük őt is fülkéjében, a színpad bal oldali sarkában, ahol — mint valaki megjegyezte — ügyelő, de »mellékál­lásban« isten ... Van ugyanis egy némasze­repe: ógörög istent játszik az Elektra utolsó jelenetében. »Főállásban« azonban ennél is több... Karmestere, parancsnoka az elő­adásnak. Itt áll asztalánál, a szövegkönyv, az előadás partitúrája előtt, amely tele van a végszavak, a világítás, a zenei effektusok bejegyzéseivel. Most éppen kezdéshez szólítja a címsze­replőt és a kórust, majd a fővilágosítót a vezénylőbe, a kísérőket a toronyba rendeli. A színpadon az utolsókat simítják... Kial­szik a hatalmas 500-as égő, teljes a sötétség. Egyetlen parányi kék fény dereng az ügyelő asztalán. Minden és mindenki a helyén, a kulisszák közé is belépnek a kórus jelené­sükre váró tagjai, amikor 19 óra 10 perckor elhangzik a két szó: »Megy a vas« . . A hatalmas lemezkolosszus méltóságtelje­sen fölfelé húzódik. Két érdes drámai ak­kord, majd egv gordonkaszóló »sendül fáj­dalmas-szomorú an A teljes sötétből fejvilágítással egy nőalak bontakozik ki: Tímár Éva — Elektra. S elhangzik egy 2500 éves tragédia kezdő gondolata: »Gyorsan lépdelj, az idg hajt, Ó. lépj csak lépj, míg sűrű könnyed hull*’... Wallinger Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom