Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
\ SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1967. január 17. KIESWGER a párizsi tárgyalásokról az Odera—Neisse határról az európai enyhülésről Észak-Irak: a fegyverszünet még nem béke Kiesinger kancellár hétfőn tartotta Ebnnban kancellárrá választása óta első sajtóértekezletét. Beszámolt legutóbbi párizsi tárgyalásairól. Kijelentette, hogy a francia—nyugatnémet szerződés új életre kelt — ez a tárgyalások fő eredménye. De Gaulle azt mondta, hogy Franciaország Nyugat-Németországgal ho6z- szú időre nagystílűén akar együttműködni. Kezdettől fogva arra törekedtünk — mondta Kiesinger —-, hogy mindent világosan megmondjunk egymásnak, nem úgy, mint ahogy az a korábbi francia—nyugatnémet tárgyalásokon történt Megállapodtunk abban, hogy nincs olyan terület, ahol olyan alapvető ellentétek lennének, amelyek akadályoznák az együttműködést Franciaország képviselői világosan megmondták, hogy Franciaország békét akar Európában és az egész világon. Mi is békét akarunk, a többi között azért, mert csak békés fejlődésben látjuk a német újraegyesítés lehetőségét. — Az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolat kérdésében különböző felfogást képvisel a két fél — mondotta Kiesinger. — Nyugat-Németország azt kívánja, hogy. amerikai csapatok állomásozzanak az NSZK területén. Egyetértés mutatkozott azonban abban a kérdésben, hogy igen fontos az európaiak saját hozzájárulása biztonságukhoz. Nagy-Britan- niának a Közös Piacba való belépésével kapcsolatban Kiesinger hangoztatta: a nyitott ajtó politikáját folytatják, de meg akarják tudni, hogy maguk az angolok mit kívánnak. Kiesinger rövid nyilatkozata után számos kérdést tettek föl a kancellárnak. Kiesinger Franciaország és a NATO kapcsolatáról válaszában ezeket mondotta: — Nem beszéltünk erről a kérdésről, de tárgyaltunk az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokról. Bár ezzel kapcsolatban mutatkoztak véleménykülönbségek a két kormány között, De Gaulle- nak semmi kifogása sincs az ellen, hogy Nyugat-Németország továbbra is jó kapcsolatokat tartson fenn az Egyesült Államokkal. A vietnami kérdésről nem tárgyaltunk — mondotta a kancellár —. De Gaulle azonban néhány mondatban kifejtette Franciaország álláspontját. Ami az úgynevezett keleti politikát illeti, erre vonatkozóan nincs kész recept. Megmondtam De Gaulle-nak, hogy a keleteurópai országokkal való diplomáciai kapcsolatok fölvételénél biztosítékokra van szükségünk, hogy jogi álláspontunkat bizonyos kérdésekben ne adjuk fel. A Odera— Neisse határ kérdését De Gaulle közvetlenül nem em- lítette, de ezzel kapcsolatban nem változott a két ország álláspontja. Az általános európai enyhülésbe természetesen beletartozik az, hogy felvegyük a diplomáciai kapcso- latokat a kelet-európai szomszédainkkal, amelyeknél ez lehetséges. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló szerződéssel kapcsolatban a kancellár hangoztatta: A nyugatnémet álláspont ismeretes: mint minden nem nukleáris hatalomnak, az NSZK-nak is vannak biztonsági érdekei. Egy másik kérdésre válaszolva a kancellár ismét aláhúzta, hogy Bonn érvénytelennek tartja a müncheni szerződést, és nem lát okot arra, hogy dramatizálják azt a kérdést, vajon milyen időponttól kezdve érvénytelen. A sajtóértekezlet végén a kancellár néhány belpolitikai vonatkozású kérdésre válaszolva a többi között kijelentette: nem felel meg ' az igazságnak az a hír, hogy ő egyáltalán nem tart igényt a CDU-elnöki tisztségre. (MTI) Felvonulás Berlinben Vasárnap a demokrtikus Berlin Friedrichsfelde kerületében a német munkásmozgalom mártírjainak obeliszkjá- nál százötvenezren gyűltek össze Karl .Liebknecht és Rosa Luxemburg halálának évfordulóján. A felvonuló berliniek megkoszorúzták az obeliszket, majd meghallgatták Hermann Maternnek, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának beszédét. Hermann Matern rámutatott, hogy az európai béke és biztonság egyik legfontosabb föltétele a két német állam közötti kapcsolatok rendezése. Megállapította, hogy az új bonni kormány átvette elődjétől az európai határok felülvizsgálatára és az NDK elnyelésére irányuló politikáját. Ez pedig — hangsúlyozta — súlyosan fenyegeti a békét és Európa biztonságát. Hangsúlyozta, hogy a német munkásosztály pártja, a Német Szocialista Egységpárt hű marad Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg hagyományaihoz. (MTI) Primakov, a Pravda külön- tudósítója a közelmúltban látogatást tett Irak északi részében, a kurdiakta területeken, és a Pravda vasárnapi számában riportsorozatot kezdett tapasztalatairól. Bár tavaly júniusban' aláírták a kurdokkal a fegyverszüneti egyezményt, még ma sem szűnt meg a harc az észak-iraki béke helyreállításáért. Aref elnöknek és azoknak, akik őt a kurd kérdés rendezésére irányuló törekvésében támogatják, állandóan vissza kell verniük a szélsőséges elemek támadásait — írja Primakov. — Ezeknek az elemeknek az agresszív álláspontját az magyarázza, hogy egyesek nagy hasznot húznak a kurdok elleni hadműveletekből. A tudósító rámutat arra is, hogy bizonyos külföldi körök, nyugati politkusok, mindent megtesznek a békés rendezés ellen. Primakov elmondja, hogy látogatására magától Aref iraki elnöktől kapott engedélyt. Már maga ez a tény is bizonyítja, hogy az elnök újszerűén közelíti meg a kurd problémát, hiszen az utóbbi három év alatt egyetlen tudósító sem kapott engedélyt ilyen látogatásra a hivatalos bagdadi köröktől, ahol őszinte a szándék a kurd kérdés teljes békés rendezésére. Aref elnök kijelentette, hogy a kérdés megoldásának kulcsa: a kurdoknak meg kell kapniuk ugyanazokat a jogokat, mint Irak arab állampolgárainak. Ugyanakkor a kurdoknak ugyanúgy, mint az araboknak, teljes felelősséggel arra kell törekedniük, hogy testvéri viszony álljon fenn az országban élő két fő nemzetiség körött. Növekszik a kínai munkások és parasztok ellenállása AKÁRCSAK HITLER IDEJÉN Revansisták gyűlése Nyugat-Berlinhen Nyugat-Berlinben január 15-én felháborító provokáció zajlott le. Az áttelepültek szövetségének nyugat-berlini szervezete szélsőjobboldali francia elemekkel együtt gyűlést rendezett, és azon »Európa elárulásával-« vádolták De Gaulle francia elnököt. A gyűlés részvevői »közös frontot« sürgettek »az igazságos célok« eléréséért vívott harcban. A »közös frontot« véleményük szerint a nyugatnémet revansistáknak kell vezetniük, és ehhez csatlakoznának az OÁSZ egykori részvevői. Dr. Hans Matthee, az áttelepültek szövetségének nyugat- berlini elnöke miután üdvözölte a gyűlésen részt vevő CDU —CSU-képviselőket, a Párizsból érkezett 120 volt OASZ-is- ta tisztet, az Algériából át- települteket és a szélsőjobb- oldali francia körök képviselőit, kijelentette: Ez a gyűlés határozott tiltakozás a De Gaulle elnök által folytatott politika ellen. Hazánk földjének egyetlen rögét sem adjuk soha oda, soha sem nyugszunk bele az Odera—Neisse határ elismerésébe. A gyűlésen francia részről Jean-Louis Tixier-Vignancour, a haladás és a szabadság köz- társasági szövetsége elnevezésű szélsőjobboldali párt elnöke — De Gaulle ellenfele az 1965-ös elnökválasztásokon — volt a szónok. Figyelmeztette De Gaulle-t, hogy ne tegyen semmiféle »engedményt« a Szovjetuniónak és más keleteurópai országoknak. Vádolta a francia elnököt, hogy elárulta a nyugat-európai integráció ügyét. Követelte, hogy maximálisan korlátozzák a tárgyalásokat a szocialista országokkal és a Nyugat gazdasági kapcsolatait a kelet-európai országokkal. A nyugat-berlini revansis- ták viharos tapsát váltotta ki Tixier-Vignancoumak az a követelése, hogy tovább kell aktivizálni a német áttelepülte- ket, az egyesített Európa politikája alapján, az igazságos ügyükért vívott .harcban. Ezzel kapcsolatban a francia szélsőjobboldali erők nevében korlátlan támogatásáról biztosította a nyugatnémet re- vansistákat. A gyűlés végén olyan provokációhoz folyamodtak, amilyen a hitlerista Németország idejére volt jellemző: a gyűlés nyugatnémet szervezői felhívták a jelenlevőket, hogy rendezzenek zajos szovjetellenes tüntetést. Schröder nyugatnémet hadügyminiszter Hamburgban, a felsőfokú katonai akadémia fennállásának 10. évfordulóján tartott ünnepségen beszédet mondott. Kijelentette: a nyugatnémet tábornoki kar továbbra sem ért egyet a háború utáni határokkal. Bonnban megosztották a feladatokat A politikusok mézes-mázas beszédeket mondanak, a katonák viszont végzik a magukét A nyugatnémet tábornoki kar követelései, amelyeknek Schröder hangot adott, teljesen eloszlatják a ködfüggönyt, amelybe az új bonni kormány eddig burkolózott — írja befejezésül Orlov, az Izvesztyija hétfői számában. (MTI) A Bundeswehr hadgyakorlatai Hessen tartomány északi része valóságos hadszíntérre emlékeztet. Az utakon az NSZK, az Egyesült Államok és más nyugati országok felségjeleivel ellátott tankok és katonai szállítóautók nyüzsögnek, helikopterek, repülőgépek szántják az eget. Hétfőn megkezdődött a Bundeswehr nagyszabású téli hadgyakorlata, amelyben 50 000 katona és több mint 11000 tank, páncélautó, illetve gépkocsi vesz részt. A »Párducugrás« fedőnevű akciót, amely január 18-án »támadó hadművelettel« és ejtőernyősök leszállásával fejeződik be, Schröder nyugatnémet hadügyminiszter Kil- mansegg tábornok, a NATO közép-európai fegyveres erőinek főparancsnoka, és De Maiziere, a Bundeswehr főfelügyelője is megtekinti. A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatában megállapítja, hogy a »Párducugrás« a Bundeswehr és az atomfegyverekre törekvő nyugatnémet hadvezetés újabb erőfitogtatása. (MTI) A Pravda vasárnapi száma »Űjabb összetűzések Kínában« címmel részletesein ismerteti a január eleje óta Nanking- ban, Sanghajban és más kínai városokban lezajlott eseményeket, és megállapítja: — A Kínából legutóbb érkezett jelentések arra mutatnak, hogy az ország különböző részeiben komoly összetűzések történnek egyfelől a munkások és parasztok, másfelől a »vörösgórdisták« alakulatai között. Ezek az összetűzések, amelyek voltaképpen már a »kulturális forradalom« első napjaiban megkezdődtek, annak arányában szaporodnak, minél inkább fordul a »kulturális forradalom« a párt, a kommunista ifjúsági szövetség és a szakszfervezetek káderei ellen, ássa alá a kínai nép barátságát a Szovjetunió és más szocialista országok népeivel. A »kulturális forradalom« szervezői most rá próbálják kényszeríteni a »forradalmat« a munkásokra és a parasztokra, és »vörös- gárdisták« segítségével meg akarják honosítani az ipari vállalatokban és a falvakban Mao elnök eszméit. A munkások azonban határozottan fellépnek a »vörösgárdisták« garázdálkodása, a marxizmus—leninizmus kiforgatása ellen, a dolgozók létfontosságú érdekeit közvetlenül sértő politika ellen. — A Kínából érkező jelentések azt mutatják, hogy az említett összetűzésekben visz- szatükröződik a kínai társadalom széles rétegeinek, elsősorban a munkásosztálynak növekvő elégedetlensége a »vörösgárdisták« és vezetőik tevékenységével. Hongkongi sajtójélentések szerint az utóbbi időben erősen megnövekedett a Kínából elmenekült személyek száma. Köztük számos »vörösgárdista« is van. akik kijelentik, hogy nem értenek egyet a »kulturális forradalommal«. A menekültek elmondják, hogy a kínai lakosság ellenségesen fogadja azokat a lépéseket, amelyekkel »Mao eszméinek megfelelő új kultúrát« akarnak meghonosítani az országban. Caglayangil Kairóban Mahmud Riad egyiptomi és Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter hivatalos tárgyalásai hétfőn megkezdődtek az EAK külügyminisztériu- mábáh. Sukarno „jövőjéről" tárgyal a parlament vezetősége A szélsőjobboldali indonéz i kurno-ellenes tömegtüntetédiákszervezetek hétfőre AZ UZSORÁSOK KIRALVA Amerikai újsághír: »-A chicagói uzsorások királya, San di Stefano fellépett az NBC társaság televíziós műsorában, és panaszkodott, hogy őt üldözik.« Di Stefano. . Ez a név világszerte ismerős... Gengszter ő a »javából«. A »nedv« a világ minden nyelvén olyan italt jelent, amelyet bogyókból, gyümölcsből vagy zöldségfélékből sajtolnak ki. A chicagói bűnözők nyelvőr azonban a nedvek« a hihetetlenül magas kamatokat jelentik, amelyeket az uzsorások és a gengszterek közül kikerülő pénzkölcsönzők sajtolnak ki a hálójukba került szerencsétlen áldozatoktól. Gyakran megesik, hogy amikor az adósok nem tudnak fizetni, vagy késlekednek az esedékes részlettel, a kölcsönzött dollárokért vérrel kell megfizetniük. Di Stefano mint uzsorás, áldozatainak légióját zsarolta. Aztán ezt a »királyt« 17 más gengszterrel együtt meghívták a bűntetteket nyomozó bizottság ülésére Illinois államba, de nem mint vádlottakat: tanúként szerepeitek. Di Stefano bízott legteljesebb büntetlenségében, kihívóan viselkedett, nyíltan gúnyt űzött a vizsgálóbírókból, s az alkotmány 5-ös számú módosítására hivatkozva nem volt hajlandó válaszolni kérdéseikre. A bizottság elnöke szerette volna kikérdezni Di Stefanót Jackson nevű munkatársának meggyilkolásáról. Stefano az elnök minden kérdésére kitérő választ adott. — Igaz, hogy ön egy mészáros kampóra akasztatta fel Jacksont? — Miféle kampóra. Sir? — Hústartó kampóra. Állítólag ön késsel a hasába szúrt, base-ball ütővel verte a fejét, és égő fáklyát vágott az arcába. — Nem értem a kérdést. Bocsánatot kérek. Lenne szíves megparancsolni, hogy adjanak nekem egy pohár vizet. Di Stefano, miután néhány kortyot lenyelt. nem volt hajlandó tovább beszélni. — Az ön fivére azt állította, hogy jelentősebb szerepet játszik a zsarolók világában, mint ön. Erre ön égy alkatommal beültette őt a gépkocsijába, és négyszer belelőtt a pisztolyából. — Hányszor, Sir? — Négyszer. — Azt mondta ön, hogy belelőttem, vagy azt, hogy beleszúrtam? —Art mondtam, hogy belelőtt. Amikor a bizottság elnökét megkérdezték, hogy milyen eredményt sikerült elérnie, így válaszolt: — Lelepleztük a Shylock- ok zsaroló bandáját, széles körű kiterjedéséit, és a tevékenységükből következő borzalmakat. Tanúink vannak arra, hogy a banda tagjai gyilkoltak, gyújtogattak, bombákat helyeztek ed, megtámadtak, ütlegeltek és megloptak embereket, fegyveresen fosztogattak, különböző értékeket tulajdonítottak el, részvényekkel mesterkedtek, dokumentumokat hamisítottak és hazárdjátékokat játszottak. Megállapítottuk, hogy kapcsolat áll fenn a »nedveket kisajtoló« fosztogatók és más bűnszövetkezetek tagjai közt. De Chicagóban »a bűncselekedetek ellen harcolók« hiába vesztegették szavaikat ott, ahol »a hatalmat kellene igénybe venni«, San di Stefano mégis felháborodottan tiltakozik »üldöztetése« ellen. De amellett, hogy felháborv dott, továbbra is szipolyozza »ügyfeleit«. G. K. Sur I seket hirdettek meg. A Reuter iroda jelentése szerint a “"««v hadsereg vezetősége diszkréten, de határozottan leintette a diákvezéreket, és felhívta a figyelmüket, hogy a fegyveres erők nem tűrik el a törvénytelen megmozdulásokat. A jobboldali diákok ezek után letettek a hétfői tüntetések tervéről, de az egyetemista akciófront vezetője, Lahmuddin Fattah, hétfőn értésre adta, hogy a jövőben folytatják a Sukamo leváltását követelő, éles tüntetéskampányt. Sukarno-ellenes tüntetésekről számolt be hétfőn a ban- dungi rádió is. Mindez előjátéka az ideiglenes népi tanácskozó kongresszus egyhetes vezetőségi ülésszakának, amely Sukarno elnök »jövőjéről« folytat maid Mcbutu odavág A kinshasai Kongó kormánya határozatot hozott arról, hogy állami ellenőrzés alá veszik az Union Miniere konszern minden ingó és ingatlan vagyonát. Ugyancsak állami ellenőrzés alá veszik a konszernhez tartozó tizenkét ka- tangai ipari és gazdasági társaság ingó és ingatlan vagyonát. Ezzel január 15-én éjfélkor az Union Miniere ténylegesen és jogilag megszüntette létezését a kinshasai Kongó területén. A kinshasai Kongó kormánya azzal kapcsolatban hozott ilyen intézkedést, hogy az Union Miniere vezetői nem voltak hajlandók kifizetni hét és fél milliárd belga frankot az országból kiszállított ásványi nyersanyagokért. A Mobutu elnök december 24-i beszédében megjelölt fizetési határidő január 15-én éjfélkor lejárt. (MTI) Meghalt Kállay Miklós Kállai Miklós volt magyar miniszterelnök szombaton, 79 éves korában meghalt. A Szabolcs megyei nagybirtokos, reakciós politikus a második világháború idején, 1942 márciusától 1944 márciusáig' az akkori magyar kormány élén a Szovjetunió elleni háború, a kommunisták és antifasiszták üldözésének ♦niniszterelnöke volt. A házárt körű tanácskozást, külö- {ború után emigránsként az nos tekintettel arra, hogy: Egyesült Államokban élt. és Sukarno nem volt hajlandó j részt vett a magyar népi de- töredelmes vallomást« tenni. ‘ mokrácia elleni uszításban. A „világ ura” 57. napja éhségsztrájkol Az indiai hatóságok hétfőn I tehenek levágásának megtilÜj-Delhiben letartóztatták a tehenek védelmére alakult bizottság elnökét, Szvami Kar- patridzsit és 200 követőjét, mert megsértették a felvonulási tilalmat. Szvami Karpatridzsi vasárnap bejelentette, hogy 12 napos böjtöt tart, követelve a tását. Kelet-Indiában, a puri szen- álybén 57. napja folytatja éhségsztrájkját a tehenek levágása elleni tiltakozásul Dzsa- jadguru Sankaracsarja hindu vallási vezető, akit híved »a világ urának« neveznek. (MTI) *
