Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

Vasárnap, 1967. január 15. 4 SOMOGYI NÉPLAP Balatonmáriai gondok A folytatás elmaradt... Néhány évvel ezelőtt részt Tettem azon a tanácsülésen, amelyen a község vezetői a fejlődés lehetőségeit tárgyal­ták meg. Ott voltak a me­gyei képviselők, a felsőbb ta­nácsi szervek, a Balatoni In­téző Bizottság és több minisz­térium, vállalat küldöttei. Ma is jól emlékszem a tanácsülés határozatára, melynek lényege ez volt: »Húzzák szét« a Ba­latont. Siófok, Földvár, Lelle stb. túlzsúfolt. Balatoinmária és környéke — noha igen jó sének szempontjait, az üdülők, turisták érdekeit azonban — úgy látszik — egyik szerv sem veszi figyelembe. Flilatonmária egyetlen ven­déglője — mert az Autóscsár­da inkább Balatonkeresztúr- hoz tartozik —, a Két Jóbarál már régóta alkalmatlan ven­déglátásra. Dohos, nedves az épület, évente tízezreket köl­tenek fenntartására, ez azon­ban meg sem látszik rajta. Konyhája kicsi, s az étkezni akarók csak hosszas sorbaál­tartóoszlopok többször elkor­hadtak, s ilyenkor a gyalogos- forgalmat is hetekre le kellett zárni. Szinte minden évben kérte a községi tanács a fö- löttes szervektől, a miniszté­riumoktól, hogy adjanak ele­gendő pénzt új híd építésére — egymillió forint kellene —, amikor viszont biztosítottak pénzt, akkor meg nem volt kivitelező. Állítólag az idén pénz is lesz, vállalkozó is akad. As Övcsatorna felrobbantott hídja. adottságokkal rendelkezik — kihasználatlan. Nagyon kellene egy korszerű strand, mert a jelenlegi nem biztosít megfe­lelő fürdési lehetőségeket... Egy lépés, más semmi A határozat meghozatala után gyorsan intézkedtek: há­rommillió forint költséggel rendbe hozták a partszakaszt, hat hold területet vettek el a Ejilatontól, s tették fürdésre alkalmassá. Ez a lépés több problémát idézett elő. A régi, korszerűtlen öltözők ugyanis több száz méterre kerültek a víztől, megfelelőbbek kellet­tek volna. Tervezték is, hogy közvetlen a víz mellett új, emeletes kabinsorokat építe­nek. Ez azonban elmaradt. A régi strandon volt egy kicsi büfé, de mivel a fürdőzők száma a partrendezés eredmé­nyeként a korábbinak sokszo­rosára emelkedett, az igénye­ket nem elégítette ki. Ráadá­sul nagyon távol van a víz­től, megfelelőbbre volna szük­ség Füvesíteni, fásítani is kel­lene, ezt azonban mindaddig nem végezhetik el, míg nem tudják, hogy a kabinsorok vagy az új bisztró hová kerül majd. Mindenki másra vár Balatonmária nyári vendé­geinek száma az utóbbi évek­ben számottevően emelkedett. Sokan jönnek ide Marcaliból, Barcsról, de a Zalából és a Baranyából érkezők is itt érin­tik a Balatont A 7-es főúton ide jönnek először azok a ju- goszlávok, olaszok, osztrákok, akik gépkocsival a déli hatá­ron érkeznek hazánkba. Nem mindegy, milyen az első be­nyomás, ami a Balatonon éri őket. Áll ugyan a- 7-es főút mentén, szemben a benzinkút- tal egy korszerű autóscsárda, de igen messze van a víztől. Egy régi épületet átalakítot­tak ugyan turistaszállónak, de sokan vannak, akik szállodá­ba akarnak menni — hiába. A SZÖVOSZ tervezte, hogy az új strandon emeletes biszt­rót, illetve szállodát építenek, de ez sem valósult meg. Állí­tólag azt javasolták: építse meg a BIB. Az ő véleménye szerint viszont ez a szövetke- set érdeke! A község fejlődé­lás után juthatnak meleg en­nivalóhoz. Meg kellene szívlelni Akik segíthetnének, sajnos nagyon mostohán bánnak Ba- latonmáriával. Bizonyítja ezt az a huzavona is, amely az 1944 decemberében felrobban­tott, a község legforgalmasabb útját kettészelő övcsatorna hídjával történik. Ideiglenesen helyreállították ugyan deszká­ból, de mert több alkalommal is életveszélyessé vált az el­múlt huszonkét esztendőben, néhány tízezer forintot adtak a legnagyobb hibák megszün­tetésére. A hídon csak gya­logjárók mehetnek át, a gép­járműveknek igen nagy ke­rülővel kell közlekedniük. A Borbándi Ambrus tanácsel­nök szobájában van az az ala­pító oklevél, amelynek értel­mében a fürdőtelepből község lett Ennek két év híján negy­ven esztendeje. Aláírója arra kért minden hatóságot: »Tá­mogassák teljes erejükkel a község fejlődését...« Jó volna, ha ezt mindazok, akik eddig elmulasztották, megszívlelnék! A balatonmá­riai tanács vezetőinek hama­rosan számot kell adniuk vá­lasztóiknak, mit tettek a köz­ség fejlesztéséért Arról sze­retnék tájékoztatni őket, hogy a folytatás — ha eddig el­maradt is — hamarosan kö­vetkezik ... Szalai László Nagy összegek segélyezésre Szociális, kulturális alap természetben A múlt gazdaság év ered­ményeit most értékelik a ter­mel őszövetkezertekb en, készül­nek a zárszámadásra. A niklai Berzsenyi Tsz-ben is összesí­tésre várnák az íveik. A2it már mindeniki tudja, hogy a múlt év sakkal jobban sikerült, mint az azt megelőző. A jó gazdál­kodás eredményeképpen az idén várhatóan nagyobb össze­get fordíthat szociális és kul­turális célokra is a szövetke­zet. Tavaly 40 000 forint volt a szociális, kulturális alapban. Az összeg nagyobbik felét — mint általában a többi terme­lőszövetkezetben — Nikién is szociális célokra fordították. Ezek között is elsősorban a se­gélyezésekre, július 1-től pedig a táppénzekre fizettek ki je­lentős összegeket Az öregek napjának megrendezéséhez öt­ezer forinttal járultak hozzá, ezenkívül egy hízót és jó né­hány litert bort adtak. Újsá­gokra 3500 forintot költöttek. A községi tanácsnak 3000 fo­rintot adtak át, hogy tetszés szerint használja fel kulturális célotora. Az ésszerűség azt kívánja, hogy az idén számottevően emeljék a szociális és kulturá­lis alap összegét, mivel a táp­pénzfizetés egész éven át a szövetkezet gondja lesz. A tsz elnöke, Lukács László szerint ehhez igazodva nyolcvanezer forintnyi alapot képeznek az idén. Az ez évben megrende­zendő Berzsenyi-emlékünnep- ség lebonyolítását ötezer fo­rinttal segítik elő. Erről a köz­gyűlés már korábban döntött. Tízezer forinttal emeli éven­te a tsz kulturális kiadásait egy társadalmi ösztöndíjasuk tanít­tatása. ,. tatása. A vezetőség bízik ab­ban, hogy a Kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Techniku­mot végző Kalló Zoltán szak­tudásának felhasználásával ez többszörösen megtérül majd a gazdaság eredményeiben. Századik születésnap Meleg szeretettel köszöntötték szombaton Budapesten a X. kerületi Martinovics tér 8. szám alatti lakásán öz­vegy Mucsi Györgynél, aki meghitt családi körben 100. születésnapját ünnepelte. A X. kerületi Tanács és a Vö­röskereszt-szervezet képviselői virágcsokrot és ajándékot nyújtottak át Kőbánya legidősebb lakosának. Ötvenmillió forint kereskedelmi hálózatfejlesztésre Az ősszel átadják a Kapos Szállót — Mézes Mackó Kaposváron Nyolc új italbolt a falvakban — Hárommillió forint az üzlethálózat korszerűsítésére 1967-ben Somogy megye állami és szövetkezeti ke­reskedelme 50,4 müiió forint )t fordít hálózatfejlesztésre; 32,6 millió forint a beruházások, 17,8 millió forint pe­dig a korszerűsítések, a bővítések és a fenntartások költ­ségeit fedezi. Bizonyára valamennyien örömmel fogadjuk a hírt: befejezéséhez közeledik a kaposvári Kapos (Korona) Szálló építése: a /negyedik negyedév elején átadják ren­deltetésének a 7415 négyzet- méter alapterületű, nagy ka­pacitású vendéglátó komp- plexumot. A város szállodai ágyainak száma ezzel 204- gyel növekszik; 200 személyes éjszakai szórakozóhely, tv presszó, bisztró, 1500 személyes közétkeztetési konyha és központi iroda kap he­lyet az épületben. Egy másik kaposvári új­donság lesz, hogy a Május 1. utcában Mézes Mackó elne­vezéssel 120 négyzetméteres bisztró nyílik a rétesbolt, a édességbolt és a színházi jegyiroda helyén. Ebben az édességektől kezdve a hi­degkonyhai készítményekig mindenféle bisztrójellegű ínyencséget lehet majd kapni. S hogy még mindig Kapos­váron maradjunk: a kiskereskedelmi háló­zat ABC-áruházzal bővül az északnyugati város­részben (műszaki átadása már meg­történt); nagy önkiszolgáló élelmiszerüzlet nyilik a Kis­faludy és a Füredi utca la­kosainak ellátására, ugyan­csak önkiszolgáló bolt lesz — 1200 négyzetméteres alapte­rülettel — a Tervező Iroda épülő székházának földszint­jén; az Ady Endre utcá.ban új helyiségbe költözik a zöldség- és gyümölcsbolt. A Kapos Szállóban berendeznek egy ajándéküzletet is. A vidéki hálózat fejleszté­sei közül említést érdemel a Siófokon megépítendő csárda, a siófoki és a balatonföldvá- ri borkóstoló, az ádándi cukrászda. Italboltot kap Bé- lavár, Fonyód, Somogyvár, Gige, Horvátkút, Félsőgát, Kereki és Lulla, büfé épül Tabon, étterem és szálloda pedig Marcaliban. Ez utóbbi költsége 5 és fél millió fo­rint. Kiskereskedelmi fej­lesztés lesz Nagyatádom ■— itt tejbolt nyílik —, élelmi­szerboltot kap Szántód. ABC- áruházat Csurgó. Bútor- és lakberendezési áruház épül Tabon. A Balaton-parti ellátás biztosítására másfél mil­liós költséggel 35 pavi­lont helyeznek eL Az idén kezdődő, de csak következő években befeje­ződő beruházások közül em­lítést érdemel a kaposvári cukrászüzem; új helyre köl­tözik — a tervek szerint a Lenin utca és a Damjanich utca sarkán kap helyet — a Park Vendéglő. Itt 150 sze­mélyes étterem, 40 személyes különterem, 250 személyes fe­dett terasz és 750 személyes kerthelyiség épül összesen egymillió forintos költséggel. Míg a munka tart, addig ter­mészetesen a régi Park Ven­déglő működik. A cseri parkvendéglőt ugyancsak az idén kez­dik építeni. Éttermében 200 vendég kap­hat helyet, kerthelyiségében pedig 500. A presszót 50 em­ber befogadására tervezték. Ha a Tanácsi Építőipart Vallalat is úgy akarja, akkor a tavasszal megkezdődik a Corso Cukrászda átépítése Elvetélt kezdeményezések ■^900 000 forintos költséggel. A donneri önkiszolgáló élelmi­szerboltot bővítik; szó van arról, hogy megszüntetik a Május 1. utcai péksütemény­Noha január közepét mu­tatja a naptár, még mindig foglalkoztatja a vezetőket, a munkásokat a tavalyi gazda­sági év. Ki-ki számot vet a tizenkét hónap munkájával, örül az eredményeknek, bosz- szankodik a dugába dőlt ter­vek miatt. Két elvetélt kezdeményezés­ről beszélgettem a napokban Kőszegi Györggyel, a Kapos­vári Vasipari ég Műszaki Ktsz elnökével. Az egyik a te- levízi ójavítás. Beszereztek nyolcvanezer forintért műsze­reket, kiképeztettek két szak­embert. S h*(gy mégsem javít­hatja a szövetkezet gyors szer­vize a tv-készülékeket a ga­rancia letelte után? Hát ez az elképzelés megbukott a kö­töttségek szorításában. Ugyanígy nem lett semmi a tervezett zománcozásból sem, r>edig lett volna benne fantá­zia. Tíz somogyi kisipari szö­vetkezettel kooperált volna a Vasipari Ktsz. Évenként kö­rülbelül tízmillió forint érté­kű zománcozott füstcső, tep­si, lábas stb. készült volna. Mielőtt elhatározta a ktsz a zománcozást, piackutatást vég­zett a Belkereskedelmi Mi­nisztérium tájékoztatása alap­ján. A tapasztalatok, az ada­tok azt bizonyították, hogy a zománcozott áru még húsz év múlva is hiánycikknek szá­mít, érdemes a somogyi szö­vetkezetek lakatos- és bádo- goerészlegeinek ráállniuk a gyártásra, a kaposváriaknak pedig a zománcozásra. S hogy mégsem valósult meg a terv? Elcsúszott a szövetke­zet a kötöttségek banánhéján. Albert Péter, a Zománcipari Művek Kutató Intézetének munkatársa minden támoga­tást, szakmai segítséget meg­adott a Vasipari Ktsz-nek. Az első variáció szerint olajtüze­lésű kemencét állítottak vol na be a zománcozáshoz. A űzrendészeti előírások azon­ban ezt a tervet ke­resztülhúzták, mert sem a Berzsenyi, sem az Áchim András utcai telepen nem voltak meg az előírt föl­tételek. A ktsz nem adta föl a reményt, elhatározta, hogy villanykemencét használ majd A Nehézipari Minisztérium Országos Villamosenergia Fel­ügyelete nem engedélyezi az energiafelhasználást. A ka nokvári ktsz kérését a követ kezűkkel utasították el no­vember 25-én: »...a 2/1960. X. 30./ NIM sz. rendelet alap ián tűzzománcozó kemencénél a villamosfűtéshez nem járu­lunk hozzá. Indoklás; tűzzo­máncozó kemencék fűtése olaj­tüzeléssel is megoldható, és a Zománcipari Művek legtöbb gyáregységében valóban olaj­vagy gáztüzelésű kemencék dolgoznak. E célra villamos energia felhasználása nem in­dokolt, vállalati szinten pedig azdaságtalan.« Itt bezárult a kör. Az olaj- kemencét a tűzrendészeti elő- rások, a villanykemencét a felügyelet elutasítása miatt nem állíthatta be a ktsz. Az ügyhöz tartozik, hogy a DÁV (noha tudta, hogy óránként száz kilowatt áramot fogyaszt a villanykemence) javasolta az ngedély megadását. S hogy nem lett volna gazdaságos a ktsz-nek a villanyfűtés? Kő­szegi György elnök szerint nem drágította volna meg lé­nyegesen a zománcozást. Két kezdeményezés, két terv. A kötöttségek, a rende­letek útvesztőjében holtvá­gányra futott. Pedig az első a tv-tulajdonosok kényelmét zolgálta volna, a második pe­dig a szövetkezeti ipar fej­lesztését. Kár, hogy így tör­tént. Talán még sikerül meg­valósítani mind a kettőt. Lajos Géza boltot, s új helyre költözte­tik az órást is, majd az így felszabaduló helyiségek ösz- szevonásáva! egy nagy, kor­szerű cipőboltot nyitnak. Megnagyobbodik a Kép­csarnok Vállalat kapos­vári üzlete Is, hiszen már döntöttek bőví­téséről: megvásárolták a szomszédos dohánybolt he­lyiségeit. A tervek szerint ál­landó kiállítóhelyisége is lesz az üzletnek. Említést érdemel, hogy eb­ben az évben több olyan be­ruházás előkészítése folyik, amely csak 1968-tól kezdő­dően valósul meg. Így terve­zik a kaposvári áruházat — téves információn alapult az a keddi hírünk, hogy a ter­vek már elkészültek —, a fo- nyód—bélatelepi mikrohotelt, a fonyódi Rianás-komplexu­mot, a siófoki és a kaposvári ABC-áruházat és a kaposvári északnyugati városrész egyéb keres' edelmi beruházásait. P. Gy. Ahol gázzal sülnek, főznek, Intenek ott — a szakszerűtlen keze­lés vagy helytelen használat következtében — mindig fe­nyeget a robbanás ve­szélye. Ha gondatlanul használják, az olajjal, petróleummal, eset­leg fával, fűrészporral, szénnel vagy koksszal fűtött kályhák, tűzhelyek is felrobbanhatnak. Az új, kibővített biztosítások a robbanásra is kiterjednek, sőt a biztosítás szavatossági vé­delmet is nyújt, mert ennek alapján megtérítik azokat a károkat Is, amelyeket a rob­banás mások (pl. a szomszéd) lakásában, épületében, vagyon­tárgyában okoz. A biztosít s baleseti kártérí­tésre is jogosít. Felvilágosít ;st adnak az Álla­mi Biztosító fiókjai, körzet­felügyelői, helyi megbízottai és a takarékszövetkezetek. (4419)

Next

/
Oldalképek
Tartalom