Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

SOMOGYI NÉPLAP Ho Si Midii elnök a rízsiöldeken Amerika „kitagadja” U Thantot — Niemöller lelkész saját szemével látta az amerikai pusztítást a VDK-ban l Ho Si Minh, a Vietna ai Demokratikus Köztársa­ság elnöke, To Huunak és Hoang Anhnak, a Vietna­mi ^ Dolgozók Pártja K ozponti Bizottsága titkárainak kíséretében látogatást tett Észak-Vietnam legfonto­sabb rizstermő vidékén — Thai Binh tartomány­ban, ahol először érték el a hektáronkénti 50 má­zsás rizstermést. — Jelenleg egész pártunk, és népünk legfontosabb feladata, hogy jól megszervezzük a ter­melést, jól harcoljunk, hogy szétzúzhassuk az amerikai ag- resszorokat — mondotta Ho Si Minh a terület dolgozóinak gyűlésén. — A mezőgazdasági szövetkezetek — a hátország osztagai, amelyek a frontokon harcoló hadsereget látják el. Ho Si Minh felhívta a tar­tomány parasztjait, hogy ne elégedjenek meg az elért ered­ményekkel, hanem a földmű­velés belterjessé tétele és a szűzföldek hasznosítása útján küzdjenek a még nagyobb rizstermésért. Felszólította a tartomány lakosságát, hogy to­vábbra is szilárdítsák a fal­vak és a szövetkezetek légvé­delmét. Martin Niemöller lelkész, az Egyházak Világtanácsának el­nöke, aki nyolc napot töltött a VDK-ban, Rómában nyilat­kozott a DPA tudósítójának. Ho Si Minhhel folytatott beszélgetéséről szólva Niemöl- ler kijelentette, hogy az elnök egyáltalán nem fanatikus, de nagyon határozott ember, meghallgat mindenkit. Ho Si Minh álláspontjának lényege az, hogy ha az amerikaiak el­hagyják Vietnamot, akkor minden egyszerűvé válik. Az előfeltétel az, hogy abbahagy­ják Észak-Vietnam bombázá­sát, utána — mondta — a többi négy pontról is lehet tárgyalni. Niemöllerre nagy hatást gyakoroltak az amerikai bom- „á^á^ások okozta pusztítások. A -küldöttség meglátogatott. egy kisvárost Hanoitól északra. A 13 000 lakosú város gyakorla­tilag teljesen szét van rom­bolva. Mendel Rivers demokrata párti politikus,'; az amerikai képviselőház hadügyi bizottsá­gának elnöke felhívta a wa­shingtoni kormányt, ne járul­jon hozzá többé az ENSZ költségeihez, mivel U Thant főtitkár elítéli a vietnami há­borút. A képviselőházban elmon­dott beszédében a politikus éles hangú támadást intézett a világszervezet és annak fő­titkára ellen kijelentve: »Az úgynevezett Egyesült Nemze­tek Szervezetének — ennek a modern bábéi tornyának — úgynevezett főtitkára hivata­lának és a vezetése alatt álló szervezetnek egész súlyát lat­ba vetette az ellen, hogy bőm bázzuk Észak-Vietnamot.« A képviselő, a parlamenti gyakorlatban szokatlan »ököl­vívó zsargont« használva hoz­záfűzte: »Siralmas dolog az, hogy ez az úgynevezett főtit­kár mélyütéseket alkalmaz elnökünk ellen. Nem szabad tovább finanszíroznunk ezt a csőcseléket, amely Délkelet- Ázsiában naponta »behúz« ne künk.« Saigontól északnyugatra, az úgynevezett vasháromszögben az amerikaiak folytatják a vasárnap megkezdődött had­műveletet, s fölperzselt föld­dé változtatják a partizánokat rejtő őserdőt és gumiültet­vényt Hanoiban csütörtökön saj­tóértekezletet tartottak az amerikaiak háborús bűneinek kivizsgálására alakult nemzet­közi bíróság Észak-Vietnam­ban járt vizsgáló csoportjá­nak tagjai. A bíróság tagjai elmondották, számos bizonyí­tékot gyűjtöttek az ameri­kaiak háborús bűneiről, ame­lyek sértik a nemzetközi jog elemi normáit is. Rövid időn belül formális megállapodás jön létre az Egyesült Államok és Thai­föld között arról, hogy a vietnami háborúban részt ve­vő B—52-es típusú óriás bom­bázók ezután az .ország re­pülőtereiről szállhatnak fel. A B—52-esek eddig főként a Guam-szigeten levő amerikai légitámaszpontokról indultak íd, bár egyes jelentések sze­rint az okinawai támaszpon­tot is használták. A mintegy 3000 kilométeres út a thai­földi bázisok felhasználásával néhány száz kilométerre rö­vidül. Kittikacsorn thaiföldi kül­ügyminiszter a napokban tár­gyalásokat folytatott Wa­shingtonban. A formális meg­állapodást pedig Bangkokban írja alá Brown, az amerikai légierő államtitkára. Mint is­meretes, az Egyesült Államok jelenleg már mintegy 35 000 katonát állomásoztat az or­szágban. Az amerikai csapa­tok részt vesznek a thaiföldi szabadságharcosok elleni ak­ciókban. A dél-vietnami felszabadító hadsereg és a dél-vietnami nép 1966-ban csaknem 40 000 csa­tában szállt szembe az ellen­séges csapatokkal, és 370 000 ellenséges katonát tett harc- képtelenné. Ez a szám magá­ba foglalja azt a százezer ka­nnát is, aki a dél-vietnami bábkormány csapataiból de­zertált. Az amerikaiak halot­tainak és sebesülteinek szá­ma 1966-ban 108 000 volt, öt­ször több, mint az előző esz­tendőben. Az amerikaiak ol­dalán harcoló egyéb külföldi csapatok tízezer főnyi veszte­séget szenveditek. Minderről pénteken sajtóértekezleten szá­molt be Hanoiban a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front állandó észak-vietnami képviselője. A partizánok le­lőttek, illetve a földön meg rongáltak 2130 repülőgépet ér helikoptert, megsemmisítettek 33 000 katonai járművet, el­süllyesztettek 97 ágyúnaszádot, kisiklattak, illetve felrobban­tottak 43 mozdonyt és 217 vasúti teherkocsit, lerombol­tak 742 hidat. (MTI) EGY RÖPIRAT SZERINT Az idén kongresszust tart a KKP A legújabb kínai fejlemények háttere — ahogy a japán külügyminisztérium látja A Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusát 1967-ben meg kell tartani. Erről tett bejelentést a párt központi bizottságának tavaly augusztusi 11. plé­numán Mao Ce-tung — jelenti a CTK pekingi tu­dósítója. Ezt a hírt egy Pekingben pénteken terjesztett röpirat tartalmazza. A röpirat Mao Ce-tungnak a 11. plénumon elhangzott záróbeszédét is­merteti. Eszerint elő kell ké­szíteni a IX. kongresszust, és azt alkalmas időpontban, min­den valószínűség szerint a jö­vő évben meg kell tartani. (Az idézett beszéd 1966 au­gusztusában hangzott el, te­hát a jövő éven 1967-et kell érteni.) A 11. plénumon a politikai bizottságnak a központi bi­zottság titkárságának és ál­landó bizottságának összeté­telében végrehajtott módosí­tások Mao Ce-tung véle­ménye szerint szavatolják, hogy megvalósulnak a 11. plénumon hozott határozatok. — Minden elvtársnak, aki hibákat követett el. lehetősé­get kell nyújtani azok kija­vítására — jelentette ki Mao r Újjáépül a templom Nyílt szakadás Menni és Saragat pártjában Alig két hónappal azután, hogy Nenni szocialista és Saragat szociáldemokrata pártja egy párttá egyesült, nyílt szakadás támadt a fú­zióból létrejött Egyesült Szo­cialista Pártban. Több napos elkeseredett belső vita után a szocialisták és a szociálde­mokraták úgy döntöttek, hogy az egyesítést követő el­ső központi bizottsági ülésen két külön beszámolóval áll­nak a párt vezető szerve elé. Mint ismeretes, az egyesü­léskor úgy döntöttek, hogy az új párt vezető szervei egysze­rűen a régi vezető szervek megkettőzésével, egymás mel­lé helyezésével működjek majd két esztendeig. Így min­den tisztség kettős, csupán Nenni, az új párt elnöke töl­ti be társ nélkül tisztségét, továbbá parlamenti okokból a parlamenti csoportok elnö­kei vannak hasonló helyzet­ben. Egyébként a pártnak két főtitkára és minden más poszton két vezetője volt, egy szocialista és egy szo­ciáldemokrata. Az utóbbi hetekben a szo­cialisták és a szociáldemok­raták egymással ellentétes vonala ütközött össze. De Martino, a szocialista főtit­kár azt követeli, hogy a párt váljon ki a kormánykoalíció­ból, és vonuljon ellenzékbe, míg Tanassi, a szociáldemok­rata főtitkár ugyan elismer­te, hogy a Kereszténydemok­rata vezetők magatartása megakadályozta a kormány reformprogramjának megvaló­sítását, de nem hajlandó kor­mányválságot előidézni. A szociáldemokraták ebben a helyzetben ravasz manő­verhez folyamodtak: azt java­solják, hogy mivel a két fő­titkár nem ért egyet, a be­számolót Nenni, a párt el­nöke tartsa. A vezetőség tag­jainak többsége azonnal el­utasította ezt a javaslatot, és így két külön beszámoló hangzik majd el. Brodolini, az új párt he- lvetes főtitkára a vezetőség ülése után kijelentette: A párt vezető szerveinek felül­vizsgálatára és következés­képpen rendkívüli pártkong­resszus összehívására van szükség. (MTI) Ce-tung. Azt is közölte, hogy Kínában »párt van pártunkon kí­vül«, és a pártban vannak frak­ciók, amelyek különbözőkép­pen viszonyulnak a tömeg- mozgalomhoz. Mao Ce-tung véleménye szerint a 11. plénumra rend­kívül nagy szükség volt, mert ha nem tartották volna meg, akkor néhány hónap múlva szörnyű helyzet állt volna elő. Mint a CTK jelenti, a ja­pán külügyminisztérium a napokban tájékoztató közle­ményt küldött szét a japán dinlomáciai képviseletek szá­mára, hogy elősegítse a kínai fejlemények értelmezését. A közlemény megállapítja, hogy a kínai »vörösgárdis­ták« mozgalma a múlt év vé­géig nem érte el a várt ered­ményeket, ennek következté­ben a mozgalmat kezdemé­nyező Mao Ce-tung »radikális csoportjában« nézetelté­rések és nyílt ellentétek támadtak. A »vörösgárdisták« nem tud­ták 1966 végére kiküszöbölni az ellenzéki csoportok befo­lyását. Ezenkívül nézeteltéré­seik és ellentéteik támadtak a kínai munkásokkal és pa­rasztokkal. mindez kedvezőt­len hatást gyakorolt a terme­lésre és a közlekedésre. — Ebbén a helyzetben — mondja a közlemény — a »radikális csoport« egyes hí­vei kételkedni kezdtek a »vö­rösgárdisták« mozgalmának célszerűségében, szakadás tör­tént a »radikális csoport­ban«, és megindult az ellen- bírálat hulláma a Mao Ce- .ung táborában levő »kritizá­ló elemek« ellén. E kon­fliktus megnyilvánulása volt ez ország különböző részeiben munkások és diákok között több ízben támadt összetűzés, i nankingi és sanghaji zavar­gás, a Tao Csu, a Kínai Kommunista Párt, Központi Bizottsága propagandaosztá­lyának vezetője ellen megin­dult támadás. — Feltehető, hogy Mao Ce- tung addig folytatja a »radi­kális mozgalmat«, amíg Din Piao és a kínai hadsereg tá­mogatja. De ha a mostani zűrzavar nem szűnik meg »ész­szerű időn belül«, akkor Mao C_e-tunggal és Lin Piaóval szemben ellen­zéki hangulatok és meg­mozdulások támadhatnak a hadseregben, ami megváltoztathatja a »vö­rösgárdisták« mozgalmának irányát is — vélekedik a ja­pán külügyminisztérium. A japán külügyminiszté­rium teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy Kínában a közeljövőben polgárháború tör ki. (MTI) Kiesinger Párizsban F. M. Cerny műépítész a templom modelljével és a héj­szerkezet egy részével. Húsz éven át hirdettek pá­lyázatokat. A zsűri ugyan dí­jazta a terveket, de mindenki érezte: senkinek sem sikerült tökéletesen felújítani a Prága déli részének bombázás kö­vetkeztében tönkretett jelleg­zetes épületét, az Emauzy- iemplomot. Frantisek M. Cerny műépí tész most a XIV. században korai gót stílusban épült templomra fehér betonból ké­szítendő harminc méter ma­gas, 40 cm széles, két öblös, egymást átszelő vitorlára em­lékeztető építményt javasolt. Először fordul elő a törté­nelmi emlékekkel teli Prágá­ban, hogy műemlék épületek felújításánál egy objektumon kapcsolják össze a régi és modem építészeti elemeket. A Moldva folyó fölött emel­kedő épületeket a XVII. szá­zadban barokk stílusban át­építették. Ekkor emelték a templom tornyait, amelyeket a múlt század végén új góti­kus stílusban alakítottak ki \ háború alatt a templom­ban volt a Vöröskereszt gyógyszerraktára, és az épüle­tekre amerikai bombák estek A kolostor ma a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia tanulmányi központja. A templomnak csak a tetejét ja­vították ki, de a toronycsonk­kal a műépítészek húsz évig nem tudtak mit kezdeni. A mostani merész terv harmonikusan egyetlen egy­ségbe kapcsolja az eredeti ko­rai gót stílusban emelt épü­letet a legkorszerűbb építés­technikával és -anyaggal. A terv a templom tetejét terasz- szá alakítja át. A megoldás gót stílusból indul ki, de szi­luettje sejteti a barokk és az új gót stílusú átépítéseket is. A megoldás eredeti és cseh. Az Emauzy-templom tehát újjáéled. Orgonahangverse­nyek színhelye lesz. Tűzvész New Yorkban Úgy égtek a házak, mint a papírdobozok (Folytatás az 1. oldalról.) zetői a kelet-európai országok­kal fennálló kapcsolatok meg­javítására törekszenek. Végeredményben az új bon­ni kormány 'politikájának pon­tosabb megismerése az a leg- őbb eredmény, amelyet a francia fővárosban a megbe­szélésektől várnak. A közeledési szándék elle­nére azonban a legtöbb lénye­ges kérdésben — mint Nagy- Britannia csatlakozása a Kö­zös Piachoz, a kelet-európai országokhoz való közeledés föltételei, az Egyesült Álla­mokhoz és a NATO-hoz való viszony — továbbra is jelentős különbségek vannak a két kormány politikája között. Mindezek alapján francia politikai körökben a nagy kér­désekre vonatkozó eszmék szé­les körű kicserélésén túlme­nően semmiféle konkrét ered­ményt nem várnak a pénte­ken kezdődő megbeszélések­től. ♦ * • Pénteken délben a volt fran­cia deportáltak küldöttségei Kiesinger kancellár látogatása alkalmából Párizsban megko­szorúzták a deportáltak em­lékművét és az ismeretlen zsi­dó mártírok emlékművét, til­takozásul amiatt, hogy a nyu­gatnémet kormány semmilyen intézkedéseket sem tesz a ná­cizmus újjáéledése ellen. BONNI KÖZLEMÉNY h riSZK tovább liberalizálja kereskedelmét a szociálist) országikkal Több mint ezer tűzoltó öt órán át folytatott elkesere­dett küzdelmet a lángokkal pénteken New York egyik külső kerületében, ahol egy egész lakónegyed égett. Feltehetően megrepedt az egyik gáz fővezeték. Az első telefonhívások ugyanis, ame­lyek a rendőrőrszobákra be­futottak, erős gázszagot je­leztek. A helyszínre siető rendőrök azonnal riasztották a lakókat, és ez volt a sű­rűn lakott Queen negyed sze­rencséje. A gázszagot rövid időn belül hatvan méter ma­gasba felcsapó: lángok követ­ték, majd újabb és újabb robbanások rázták meg a részben fából, részben pedig téglából épült egy-két eme­letes épületeket. Egy szemta­nú elbeszélése szerint a há­zak és az utcákon parkoló gépkocsik úgy égtek, mint a oapírdobozok. Az álmukból felriasztott lakók pizsamában rohantak az utcára a minus?, egyfokos hidegben. Valóságos csoda — mondotta a tűzoltó főparancsnok —, hogy a tűz­nek nincs sem halálos, sem sebesült áldozata. (MTI) A bonni külügyminisztérium közölte, a Kiesinger-kormány szerdai minisztertanácsi ülé­sén elhatározta, hogy a kelet- európai országokból Nyugat- Németországba irányuló be­hozatalt tovább liberalizálja. Ez az intézkedés azokra az országokra vonatkozik, ame­lyekkel az NSZK-nak keres­kedelmi szerződése van, te­hát Romániára, Magyarország­ra, Lengyelországra és Bulgá­riára. Kiterjesztik az eljárást a Szovjetunióra és Csehszlo­vákiára is, amint ezekkel az országokkal egyezményt köt­nek. Legutoljára 1965. május 5-án könnyítették meg Nyu- gat-Németországban 3600 faj­ta áru behozatalát a szocialis­ta országokból. Most megbíz­ik a gazdaságügyi miniszté­riumot, hogy állítson össze további árulistát. A külügyminisztérium szó» vivője az intézkedést azzal in­dokolta, hogy a nyugatnémet kivitel az említett szocialista országokba erősen növekedett, ami által a kereskedelmi mér­leg egyoldalúan passzív. Poli­tikai megfigyelők azonban rá­mutatnak, hogy a külügymi­nisztérium bejelentése és az októberben megkezdett, majd felfüggesztett szovjet—nyugat­német kereskedelmi tárgyalá­sok között összefüggés van. A Szovjetunió azt kívánta, hogy Bonn tovább liberalizálja a Szovjetunióból származó be­hozatalt. Bonnban arra számí­tanak, hogy ezzel a gesztussal megkönnyíthetik a további tárgyalásokat. (MTI) Indira Gandhi üzenete Kosziginhoz A taskenti találkozó és a askenti nyilatkozat aláírásá­nak első évfordulójával kap csolatban Indira Gandhi asr ;zony, India miniszterelnöke üzenetet intézett Alekszej Ko­sziginhoz, a Szovjetunió mi- oiszterelnökéhez. Az üzenet­ben Gandhi asszony elismeré­st fejezi ki a szovjet kor- nánynak a taskenti találkozó negszervezésében kifejtett erőfeszítéseiért. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom