Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

osvár ivóvízellátása örömmel tapasztalja váro­sunk lakossága, hogy néhány hét óta érezhetően javul az fvóvíz-szolgáltatás még azok­ban a városrészekben is, ahol a közelmúltban szinte állan­dósult a vízhiány. A csapok­ból ma már a nap nagy ré­szében áramlik a víz. Sűrűn mondogatják a nemrég jog­gal dohogok: »Valami tör­tént!« Valóban történt! A vízszolgáltatásnak nap­jainkban tapasztalható javu­lása első eredménye annak a tervszerű tevékenységnek, amellyel az illetékes szer­vek a megyei pártértekezlet állásfoglalása alapján ez év végéig Kaposváron panaszmentes állapotokat kívánnak teremteni az ivóviz-szolgáltatás terén. Tudvalevő, hogy a megyei pártértekezlet javaslatára az illetékes országos főhatóságok 38—40 millió forint beruházá­si összeg, valamint az építé­si kapacitás biztosításával módot nyújtottak arra, hoey az 1970-ig tervezett vízügyi program mór 1967-ben meg­valósuljon. Ennek az összeg­nek a felhasználásával készül el a cseri vízmű re konstruk­ciója, bővítése — ami 1600 köbméterrel több vizet je­lent majd naponta —, vala­mint a sántosi vízmű fejlesz­tése. mely napi 5000 köbmé­ter víz termelésével képes biztosítani a város egyenle­tes ivóvízellátását, és lehető­vé teszi, hogy a mai egy la­kosra jutó 58 liter vízmeny- nyíség több mint kétszeresére emelkedjék. Közismert tény — a tájé­kozatlanok kedvéért mégsem t'ölöslegies megemlíteni , hogy az idei évre tervezett, meggyorsított ütemű prog­ram tulajdonképpen betető­zése a második ötéves terv­ben végrehajtott beruházá­soknak és előkészítő munká­latoknak, A második ötéves terv időszakában 35 és fél millió forint beruházással fejlesztették városunkban a víznyerést és a vízve­zeték-hálózatot. Emellett előkészítő, kutató és tervező munkálatok folytak és folynak ma is azért, hogy a város ivóvízellátása végle­gesen megoldódjék. Valami máris történt! Tekintélyes szakbizottság vizsgálta meg, mi volt az oka annak, hogy Kaposvár amúgy is bizonytalan vízel­látásának egyensúlya a múlt év szép tetmber—októberében fölbillent, és a nagyon szá­raz őszben 1000—2000 köb­méterrel növekedett a város napi vízigénye. Nyilván nö­velte az igényt a S07 új la­kás bekapcsolása — ami ör­vendetes —, de még inkább az ipar és az intézmények ál­tal felhasznált ivóvíz minő­ségű vízmennyiség havi át­lagos 10 300 köbméteres nö­vekedése. Fokozta még a víz­hiányt a lakosság vízpazarlá­sa is, a bizonytalan ellátásból eredő vízgyűjtés. Addig is, amíg az . ez év végére várható megoldás megnyugtató helyzetet te­remt, a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága a vízügyi szakemberék véleményének figyelembevételével először a korábbi egyensúlyi helyzet visszaállítására hozott haszr- nos intézkedéseket. Korlátoz­ta a nagyfogyasztó ipari üze­mek technológiai célokra fel­használt ivóvizmennyiséget megfelelő fejlesztési és szer­vezeti intézkedésekkel — ter­mészetesen anélkül, hogy az intézkedés az érintett üzemek termelését zavarná, illetve anélkül, hogy a foglalkozta­tottság mértékét csökkenteni kellene. Ipari célokra és néhány nagyfogyasztó önellátásának megoldására több használa­ton kívüli kutat újítottak fel, és kapcsoltak be az üze­mi vízszolgáltatásba. Állandó feladattá tették a vízpazar­lásban nagy szerepet játszó belső szerelvények folyama­tos vizsgálatát és azonnali javítását üzemekben és laká­sokban. A városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a víz­mű által bejelentett szabály- sértések esetén a szabálysér­tőkkel szemben — a jogi le­hetőségeken belül — kiemelt büntetést alkalmazott. (Az ivóvízhálózatból történt autó- mosásért első büntetésként 500 forintot szabott ki.) Az intézkedések végre­hajtása eredményeként a város lakossága december 15-e óta napi 900—1109 köbméterrel több ivóvíz­hez jut, mint a megelőző időszakban. A tervek nem feledkeznek meg sem a város lakosságá­nak várható gyarapodásáról, sem a további iparfejlesztés­ről, amelynek ugyancsak el sőrendű föltétele a megfele­lő mennyiségű ipari víz biz­tosítása. E cél eléréséért fo- lyik_ további viznyerq helyek feltárása, készülnek az ipari víz tározására vonatkozó ta­nulmányok a város végleges vízellátásának megoldására. Az illetékes szervek tehát megtették a masukét, és táv­lati terveik is megnyugtatóak: Kaposvár korszerű ivóvízellá­tása gyorsított ütemben meg­valósulhat. Most városunk lakosságán a sor! Mindenki takarékoskodjék a vízzel, senki ne pazarol­jon, és ne engedjen pazarol­ni szükségleten felül ivóm- zet! A másik feladat, hogy minden munkabíró sze­mély társadalmi munká­jával segítse elő a tervek gyorsabb ütemű megvaló­sítását. Annál is inkább, mert az igényelt társadalmi munka által nyerhető két és negyed millió forint értékű megtaka­rítást az ivóvízellátás további terven felüli fejlesztésére for­dítják. Csak a központi támogatás és a város lakosságának ösz- szehangolt közreműködése hozhatja meg a mindenki ál­tal kívánt eredményt: Kapos­vár évtizedes gondjának meg­oldását és szeretett városunk további korszerű, ütemesebb fejlesztését. Kellner Bemát Würten és Alfa nadrág exportra A KAPOSVÁRI RUHA­GYÁR taszári telepe a múlt év vége óta varr nyugati ex­portra férfi- és fiúnadrágokat. Nagyon kényes munka ez a külföldi megrendelés. Szokat­lan a fazon, szokatlan az anyag. Még nem varrtak a taszári telepen nadrágot yes- teranyagból. Ez sokkal ké­nyesebb, vékonyabb, mint az eddig használt hazai fésűs vagy kártolt szövetek. Hesz — S ez megszűnt már? — Igen, Drescher János, Schmidt József műszerész félautomata varrógépet szer­kesztett. Az egyiket január 3-án, a másikat január 6-án állították be. Ez a műszaki fejlesztés első lépése volt az új évben. Eddig küszködés volt az övvarrás, most csak adagolni kell az anyából, a bélésből és a műanyagból ki­punk-e megrendelést a mos­tani munkánk alapján. — Maguktól függ — jegy­zem meg. — Hát tőlünk.. i — felel rá bizonytalanul. Lakatos Lászlóné farzseb- bező azért füstölög, mert sok a selejt. — Honnan tudja? — A szalagvezetők mend­Munkában a félautomata. Pál telepvezető elmondja, hogy tavaly ötszáz nadrágot gyártottak a külkereskede­lemnek. most pedig körülbe­lül 2300 Würten és Alfa nadrág készül Taszáron. A József Attila és a Hámán Ka­tó brigádok kapták meg az exportmunkát. Aa ő igyekeze­tüktől, gondosságuktól függ, kap-e további megrendelése­ket a telep. — Mivel volt eddig a leg­több baj? — A műanyag betétes övökkel. A brigádvezető. Nagy forgalmú évet zárt az AGROKER Mi van a 432 millió forintos teljesítés mögött? Mit várhatunk az idén? burganyabetakarító gépek Megyénk mezőgazdasági üze­meit az AGROKER látja el azokkal az eszközökkel, ame­lyek a termelés különböző ága­zataiban egyre nélkülözhetetle­nebbé válnak. Innen kerülnek ki a nagyüzemi gazdaságokba az erő- és munkagépek, az épüle­tek csővázai, a motorok, gumi­köpenyek, zsákok és ponyvák, a műtrágyák és a különféle növényvédő szerek, a háztáji gazdaságok igényeit kielégítő egyszerűbb gépek, motorok. Nagy forgalmat bonyolítottak le tavaly, s felkészülteik az idei igények kielégítésére is — erről tájékoztatott Benczc Jó­zsef, az AGROKER igazgatója és Hideg Pál főosztályvezető. 34 milliós túlteljesítés A múlt évben valamennyi osztály túlteljesítette értékesí­tési előirányzatát. A 398 mil­lió forintos forgalmi tervvel szemben 432 milliót értek el. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy noha évről évre előbbre jut megyénk mezőgazdasága a gépesítésben, a termelés teljes gépesítéséhez még sok beruhá­zást kell megvalósítaniuk. Nö­vekszik a kereslet a műtrágyák és a növényvédő szerek iránt. Egy beszédes adat: 150 millió forint értékű műtrágyát és nö­vényvédő szert adtak el a ter­vezett 139 millióval szemben. Új vegyszer volt tavaly a Burgonya G. Tömegével je­lentkeztek az igénylőik, hogy kapjanak belőle. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy ez­után bőségesebben kell adagol­ni. De van-e annyi, amennyi kell? Van, illetve lesz. Tavaly 226 mázsát adtak el belőle, er­re az évre 454 mázsa értékesí­tését tervezik. Ebből 153 mázsa már meg is érkezett Ezzel a mennyiséggel valószínűleg ki­elégíthetik az igényeket. A ku­koricánál használt K—64-es gyomirtó szerből tavaly mind­össze 33 mázsa állt rendelke­zésre, az idén 960 mázsa jut majd a gazdaságoknak. Arra törekszenek, hogy' több nö­vényvédő szerből elegendő tar­talék is legyen. A tavaly eladott nitrogéntar­talmú műtrágya mennyisége meghaladta az 5100 vagont, az idén pedig megközelíti az 5900 vagont. Ez csaknem elegendő lesz, s több jut a háztáji gaz­daságoknak is. Még ennél is jobban elláthatják a gazdasá­gokat foszfát-tartalmú műtrá­gyával. Kálisóból pedig 500 va­gonnal több érkezik a megyé­be, mint tavaly. „Sláger” a gabonakombájn 131 millió forint értékű gép kelt el a megyében a múlt esztendőben, nem több, mint 1965-ben. Mit jelent ez? Azt, hogy a gazdaságok bizonyos fékig teli tetteik erő- és mun­kagépekkel. Most már inkább minőségi, mint mennyiségi ki- vánialmakikal találkozni. A kí­vánságok teljesítését elősegíti, hogy feloldottak néhány kö­töttséget: szabad forgalmú adásvétel van, az erőgépek vásárlását nem kötik utalvány­hoz. Nézzünk meg néhány gépet azok közül, amelyek újdonság­nak számítottak, vagy különö­sen nagy volt irárrtuk a keres­let Üj vett tavaly a KS—69-es silőkombájn. Ez a jugoszláv— magyar kooperációban készült gép igen nagy teljesítményével vonta magára a figyelmet Minden eddiginél jobban ke­resték a gabonakombájnokat: száz darab kelt el belőlük. En­nék több mint felét a termelő­szövetkezetek vásárolták meg szeptembertől év végéig, fő­ként saját erőből. Az idei ara­tásig továbbá negyven kom­bájn között válogathatnak a gazdaságok. Az AGROKER fe­dezi a kombájn és a külön ér­kező vágószerkezet összeszere­lésének költségét: 2000 forintot -csatol« minden géphez, s eb­ből a pénzből a tsz a gépet ösz- szeszereltetheti. Az a cél vezeti az AGRO- KER-t, hogy a betakarítások­hoz megfelelő eszközhöz jut-? tassa a gazdaságoikat. Valószí­nű, hogy az idén már hazai gyártmányú adaptereket ad­hatnak a kombájnokhoz, és — ha egyelőre kis számban is — .megjelennek: az új cukorrépa­Több lesz az alkatrész Sok millió forintra rúg a tavaly eladott kertészeti föl­szerelések, egyéb gazdasági eszközök értéke. De még ennél is nagyobb az az összeg, amely a tavalyi alkatrészforgalmat jelzi: 98 millió forint. Javult az ellátás, s gumikban, ékszí­jakban, csapágyakban, akku­mulátorokban ma már úgyszól­ván nincs is hiány. Az MTZ-k gumiköpenye tavaly például még hiánycikk volt, most meg álig tudják eladni. A múlt év második felében már jobban lehetett magyar traktortípu­sokhoz is alkatrészeket kapni. Sajnos Somogybán nincs egyet­len olyan bolt sem. ahol Die­sel-motorokhoz való alkatrészt kaphatnának a gazdaságok. Az idén az AGROKER 12 000 tétellel akarja bővíteni a cikk- listát. Ezzel és megfelelő tar­talékok megteremtésével elő­reláthatóan 14 millió forinttal több értékű alkatrész között válogathatnák a vevők, mint tavaly. Mindebből kitűnik, hogy az AGROKER az idén nagyobb forgalomra számít a tavalyinál. Sok termelőszövetkezet szerző­dik gépekre, vegyszerekre — a műtrágya zömét máris lekö­tötték —, s ez növeli a bizton­ságot, idejében megkapja a -szükséges eszközt. Ezzel a le­hetőséggel valamennyi gazda­ságnak élnie kellene. Heraesz Ferenc vágott csíkot, s a félautoma­ta pillanatok alatt megvarrja. A TELEPVEZETŐ ELPA­NASZOLJA, hogy nem kez­dődött jól ez az év az ex­port szempontjából. Elégedet­lenek voltak a taszáriak mun­kájával a gyári ellenőrök is, a nadrágok nem olyan minő­ségűek voltak, mint a ta­valy készültek. — Hát bizony az új szé­ria még nem osztályon felü­li! — jegyzi meg keserűen Hesz t’ál. A Hámán Kató brigád ja­nuár óta varr exportnadrá­gokat. Nagyon sok függ most minden asszonytóL Németh Istvánná brigádvezetőnek tetszenek a szürke yesternad­rágok. — Sajnos, sok bosszúságot okoztak. Könnyebb lett volna a munkánk, ha nem kell mű­anyagot varrni az öv hátára. — S az új gép? — Előbb lett volna rá szükség. Most Dobolán József né dol­gozik a félautomatán. Hesz Pál telepvezető megkérdi tő­le, miért mérgelődik. — Szélesebb a műanyag csík, összegyűrődik az öv, s nem viszi a gép —■ panasz­kodik. Erdei Gábor szalagvezető leül a géphez, hogy elhárítsa a hibát Addig Dobolánnéval beszélgetek. Elmondja, hogy sokkal szebben varrja ez a gép az övét. ö különben a zsebeket varrja, ha azonban szükség van rá, olyankor bár­hol segít A SZALAGVEZETŐ ké­sőbb megvallja, hogy na­gyon ideges, mert sok a gond az exporttal. Az asszonyok nem dolgoztak ilm»n vékony anyaggal, s a világos szöve­ten minden kis hiba meglát­szik. Ugyanezt említette Vancsik Ferencné is. Megkér­deztem tőle, mit tesz a bri­gád a jobb minőségért. — Én például tűző vagyok. Ha észreveszem, hogy hibá­san kaptam a munkát a bér­lőktől, akkor visszaviszem ne­kik. Vancsiknéval szemben ül Terjéki BaJársné. Elmondja, hogy nagyon meglátszik a zürke yesteren. ha valami­lyen rossz gépelést visszabon­anak. — Nem tudom, hogy ka­sokkal több, mint az- tehel eliene a mit ják.;. előtt. — S brigád? — Nagyon kell vigyáznunk. Zufall Béláné sem optimis­ta, úgy érzi, nem lesznek elégedettek a munkájukkal, Juhász Istvánná máskor a koptatózást végzi, most fér­cei a kórházban levő társa helyett. Ö ígv vélekedett: — Kisebb hibákkal meg­varrtuk a nadrágokat... Sze­rintem nemcsak a mi hi­bánkból, hanem műszaki okokból is becsúsztak hibák. Én például dolgoztam az öv- varráson, mielőtt megjött a félautomata ... Hát az ke­serves munka volt. Nem egy csoportban ülnek a brigád tagjai. A köpenyre varrt embléma árulta el. ki tartozik a Hámán Kató bri­gádba Amikor megkerültem a szalagot, elmondtam a bri­gádvezetőnek az asszonyok véleményét. Németh Istvánné megértőén bólogatott, ami­kor az elkeseredett mertegy- réseket soroltam, aztán igye­kezett eloszlatni a félreértést. — Először kapott export­megbízatást ez a szalag, s annyira féltünk tőle, hogy 'alán ez volt a baj. Én bí­zom benne, hogy megálljuk a helyünket, s továbbra is számítanak ránk a külföldi munkákban. MI A VÉLEMÉNYE a ta­’záriak munkáiéról MüV.er Lászlónak, a Kaposvári Ru­hagyár igazgatójának? — Ezen a telepen csak nadrágot varrtak eddig, na­gyon nagy a gyakorlatuk. Igaz, hogy szükség volna a műbőrhöz egy stancológépre, a legnagyobb hiba azonban, hogy a taszáriak gyenge mun­kát adtak ki a kezükből, s a 'eljesítmény is kicsi. Pedig nagyon kényes nyugati ex- ~Tt~ól van szó. S hozzáten­ném, hogy az idén többszer meg kell még birkózniuk feladattal. Tőkés export... Két szó, '.sírni nagyon könnyű. A ta­szári telep küzdelme bizonyít­ja, milyen nehéz teljesíteni az emberi és a műszaki föl­tételeket. Fedig Somogy me­gye érdeke, az ország érdeke •■zt kíván ia az exportra dol­gozó két brigádtól, hogy mi­séi előbb osztályon felüli nadrágokat gyártsanak. Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom