Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-14 / 12. szám
osvár ivóvízellátása örömmel tapasztalja városunk lakossága, hogy néhány hét óta érezhetően javul az fvóvíz-szolgáltatás még azokban a városrészekben is, ahol a közelmúltban szinte állandósult a vízhiány. A csapokból ma már a nap nagy részében áramlik a víz. Sűrűn mondogatják a nemrég joggal dohogok: »Valami történt!« Valóban történt! A vízszolgáltatásnak napjainkban tapasztalható javulása első eredménye annak a tervszerű tevékenységnek, amellyel az illetékes szervek a megyei pártértekezlet állásfoglalása alapján ez év végéig Kaposváron panaszmentes állapotokat kívánnak teremteni az ivóviz-szolgáltatás terén. Tudvalevő, hogy a megyei pártértekezlet javaslatára az illetékes országos főhatóságok 38—40 millió forint beruházási összeg, valamint az építési kapacitás biztosításával módot nyújtottak arra, hoey az 1970-ig tervezett vízügyi program mór 1967-ben megvalósuljon. Ennek az összegnek a felhasználásával készül el a cseri vízmű re konstrukciója, bővítése — ami 1600 köbméterrel több vizet jelent majd naponta —, valamint a sántosi vízmű fejlesztése. mely napi 5000 köbméter víz termelésével képes biztosítani a város egyenletes ivóvízellátását, és lehetővé teszi, hogy a mai egy lakosra jutó 58 liter vízmeny- nyíség több mint kétszeresére emelkedjék. Közismert tény — a tájékozatlanok kedvéért mégsem t'ölöslegies megemlíteni , hogy az idei évre tervezett, meggyorsított ütemű program tulajdonképpen betetőzése a második ötéves tervben végrehajtott beruházásoknak és előkészítő munkálatoknak, A második ötéves terv időszakában 35 és fél millió forint beruházással fejlesztették városunkban a víznyerést és a vízvezeték-hálózatot. Emellett előkészítő, kutató és tervező munkálatok folytak és folynak ma is azért, hogy a város ivóvízellátása véglegesen megoldódjék. Valami máris történt! Tekintélyes szakbizottság vizsgálta meg, mi volt az oka annak, hogy Kaposvár amúgy is bizonytalan vízellátásának egyensúlya a múlt év szép tetmber—októberében fölbillent, és a nagyon száraz őszben 1000—2000 köbméterrel növekedett a város napi vízigénye. Nyilván növelte az igényt a S07 új lakás bekapcsolása — ami örvendetes —, de még inkább az ipar és az intézmények által felhasznált ivóvíz minőségű vízmennyiség havi átlagos 10 300 köbméteres növekedése. Fokozta még a vízhiányt a lakosság vízpazarlása is, a bizonytalan ellátásból eredő vízgyűjtés. Addig is, amíg az . ez év végére várható megoldás megnyugtató helyzetet teremt, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a vízügyi szakemberék véleményének figyelembevételével először a korábbi egyensúlyi helyzet visszaállítására hozott haszr- nos intézkedéseket. Korlátozta a nagyfogyasztó ipari üzemek technológiai célokra felhasznált ivóvizmennyiséget megfelelő fejlesztési és szervezeti intézkedésekkel — természetesen anélkül, hogy az intézkedés az érintett üzemek termelését zavarná, illetve anélkül, hogy a foglalkoztatottság mértékét csökkenteni kellene. Ipari célokra és néhány nagyfogyasztó önellátásának megoldására több használaton kívüli kutat újítottak fel, és kapcsoltak be az üzemi vízszolgáltatásba. Állandó feladattá tették a vízpazarlásban nagy szerepet játszó belső szerelvények folyamatos vizsgálatát és azonnali javítását üzemekben és lakásokban. A városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a vízmű által bejelentett szabály- sértések esetén a szabálysértőkkel szemben — a jogi lehetőségeken belül — kiemelt büntetést alkalmazott. (Az ivóvízhálózatból történt autó- mosásért első büntetésként 500 forintot szabott ki.) Az intézkedések végrehajtása eredményeként a város lakossága december 15-e óta napi 900—1109 köbméterrel több ivóvízhez jut, mint a megelőző időszakban. A tervek nem feledkeznek meg sem a város lakosságának várható gyarapodásáról, sem a további iparfejlesztésről, amelynek ugyancsak el sőrendű föltétele a megfelelő mennyiségű ipari víz biztosítása. E cél eléréséért fo- lyik_ további viznyerq helyek feltárása, készülnek az ipari víz tározására vonatkozó tanulmányok a város végleges vízellátásának megoldására. Az illetékes szervek tehát megtették a masukét, és távlati terveik is megnyugtatóak: Kaposvár korszerű ivóvízellátása gyorsított ütemben megvalósulhat. Most városunk lakosságán a sor! Mindenki takarékoskodjék a vízzel, senki ne pazaroljon, és ne engedjen pazarolni szükségleten felül ivóm- zet! A másik feladat, hogy minden munkabíró személy társadalmi munkájával segítse elő a tervek gyorsabb ütemű megvalósítását. Annál is inkább, mert az igényelt társadalmi munka által nyerhető két és negyed millió forint értékű megtakarítást az ivóvízellátás további terven felüli fejlesztésére fordítják. Csak a központi támogatás és a város lakosságának ösz- szehangolt közreműködése hozhatja meg a mindenki által kívánt eredményt: Kaposvár évtizedes gondjának megoldását és szeretett városunk további korszerű, ütemesebb fejlesztését. Kellner Bemát Würten és Alfa nadrág exportra A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR taszári telepe a múlt év vége óta varr nyugati exportra férfi- és fiúnadrágokat. Nagyon kényes munka ez a külföldi megrendelés. Szokatlan a fazon, szokatlan az anyag. Még nem varrtak a taszári telepen nadrágot yes- teranyagból. Ez sokkal kényesebb, vékonyabb, mint az eddig használt hazai fésűs vagy kártolt szövetek. Hesz — S ez megszűnt már? — Igen, Drescher János, Schmidt József műszerész félautomata varrógépet szerkesztett. Az egyiket január 3-án, a másikat január 6-án állították be. Ez a műszaki fejlesztés első lépése volt az új évben. Eddig küszködés volt az övvarrás, most csak adagolni kell az anyából, a bélésből és a műanyagból kipunk-e megrendelést a mostani munkánk alapján. — Maguktól függ — jegyzem meg. — Hát tőlünk.. i — felel rá bizonytalanul. Lakatos Lászlóné farzseb- bező azért füstölög, mert sok a selejt. — Honnan tudja? — A szalagvezetők mendMunkában a félautomata. Pál telepvezető elmondja, hogy tavaly ötszáz nadrágot gyártottak a külkereskedelemnek. most pedig körülbelül 2300 Würten és Alfa nadrág készül Taszáron. A József Attila és a Hámán Kató brigádok kapták meg az exportmunkát. Aa ő igyekezetüktől, gondosságuktól függ, kap-e további megrendeléseket a telep. — Mivel volt eddig a legtöbb baj? — A műanyag betétes övökkel. A brigádvezető. Nagy forgalmú évet zárt az AGROKER Mi van a 432 millió forintos teljesítés mögött? Mit várhatunk az idén? burganyabetakarító gépek Megyénk mezőgazdasági üzemeit az AGROKER látja el azokkal az eszközökkel, amelyek a termelés különböző ágazataiban egyre nélkülözhetetlenebbé válnak. Innen kerülnek ki a nagyüzemi gazdaságokba az erő- és munkagépek, az épületek csővázai, a motorok, gumiköpenyek, zsákok és ponyvák, a műtrágyák és a különféle növényvédő szerek, a háztáji gazdaságok igényeit kielégítő egyszerűbb gépek, motorok. Nagy forgalmat bonyolítottak le tavaly, s felkészülteik az idei igények kielégítésére is — erről tájékoztatott Benczc József, az AGROKER igazgatója és Hideg Pál főosztályvezető. 34 milliós túlteljesítés A múlt évben valamennyi osztály túlteljesítette értékesítési előirányzatát. A 398 millió forintos forgalmi tervvel szemben 432 milliót értek el. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy noha évről évre előbbre jut megyénk mezőgazdasága a gépesítésben, a termelés teljes gépesítéséhez még sok beruházást kell megvalósítaniuk. Növekszik a kereslet a műtrágyák és a növényvédő szerek iránt. Egy beszédes adat: 150 millió forint értékű műtrágyát és növényvédő szert adtak el a tervezett 139 millióval szemben. Új vegyszer volt tavaly a Burgonya G. Tömegével jelentkeztek az igénylőik, hogy kapjanak belőle. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezután bőségesebben kell adagolni. De van-e annyi, amennyi kell? Van, illetve lesz. Tavaly 226 mázsát adtak el belőle, erre az évre 454 mázsa értékesítését tervezik. Ebből 153 mázsa már meg is érkezett Ezzel a mennyiséggel valószínűleg kielégíthetik az igényeket. A kukoricánál használt K—64-es gyomirtó szerből tavaly mindössze 33 mázsa állt rendelkezésre, az idén 960 mázsa jut majd a gazdaságoknak. Arra törekszenek, hogy' több növényvédő szerből elegendő tartalék is legyen. A tavaly eladott nitrogéntartalmú műtrágya mennyisége meghaladta az 5100 vagont, az idén pedig megközelíti az 5900 vagont. Ez csaknem elegendő lesz, s több jut a háztáji gazdaságoknak is. Még ennél is jobban elláthatják a gazdaságokat foszfát-tartalmú műtrágyával. Kálisóból pedig 500 vagonnal több érkezik a megyébe, mint tavaly. „Sláger” a gabonakombájn 131 millió forint értékű gép kelt el a megyében a múlt esztendőben, nem több, mint 1965-ben. Mit jelent ez? Azt, hogy a gazdaságok bizonyos fékig teli tetteik erő- és munkagépekkel. Most már inkább minőségi, mint mennyiségi ki- vánialmakikal találkozni. A kívánságok teljesítését elősegíti, hogy feloldottak néhány kötöttséget: szabad forgalmú adásvétel van, az erőgépek vásárlását nem kötik utalványhoz. Nézzünk meg néhány gépet azok közül, amelyek újdonságnak számítottak, vagy különösen nagy volt irárrtuk a kereslet Üj vett tavaly a KS—69-es silőkombájn. Ez a jugoszláv— magyar kooperációban készült gép igen nagy teljesítményével vonta magára a figyelmet Minden eddiginél jobban keresték a gabonakombájnokat: száz darab kelt el belőlük. Ennék több mint felét a termelőszövetkezetek vásárolták meg szeptembertől év végéig, főként saját erőből. Az idei aratásig továbbá negyven kombájn között válogathatnak a gazdaságok. Az AGROKER fedezi a kombájn és a külön érkező vágószerkezet összeszerelésének költségét: 2000 forintot -csatol« minden géphez, s ebből a pénzből a tsz a gépet ösz- szeszereltetheti. Az a cél vezeti az AGRO- KER-t, hogy a betakarításokhoz megfelelő eszközhöz jut-? tassa a gazdaságoikat. Valószínű, hogy az idén már hazai gyártmányú adaptereket adhatnak a kombájnokhoz, és — ha egyelőre kis számban is — .megjelennek: az új cukorrépaTöbb lesz az alkatrész Sok millió forintra rúg a tavaly eladott kertészeti fölszerelések, egyéb gazdasági eszközök értéke. De még ennél is nagyobb az az összeg, amely a tavalyi alkatrészforgalmat jelzi: 98 millió forint. Javult az ellátás, s gumikban, ékszíjakban, csapágyakban, akkumulátorokban ma már úgyszólván nincs is hiány. Az MTZ-k gumiköpenye tavaly például még hiánycikk volt, most meg álig tudják eladni. A múlt év második felében már jobban lehetett magyar traktortípusokhoz is alkatrészeket kapni. Sajnos Somogybán nincs egyetlen olyan bolt sem. ahol Diesel-motorokhoz való alkatrészt kaphatnának a gazdaságok. Az idén az AGROKER 12 000 tétellel akarja bővíteni a cikk- listát. Ezzel és megfelelő tartalékok megteremtésével előreláthatóan 14 millió forinttal több értékű alkatrész között válogathatnák a vevők, mint tavaly. Mindebből kitűnik, hogy az AGROKER az idén nagyobb forgalomra számít a tavalyinál. Sok termelőszövetkezet szerződik gépekre, vegyszerekre — a műtrágya zömét máris lekötötték —, s ez növeli a biztonságot, idejében megkapja a -szükséges eszközt. Ezzel a lehetőséggel valamennyi gazdaságnak élnie kellene. Heraesz Ferenc vágott csíkot, s a félautomata pillanatok alatt megvarrja. A TELEPVEZETŐ ELPANASZOLJA, hogy nem kezdődött jól ez az év az export szempontjából. Elégedetlenek voltak a taszáriak munkájával a gyári ellenőrök is, a nadrágok nem olyan minőségűek voltak, mint a tavaly készültek. — Hát bizony az új széria még nem osztályon felüli! — jegyzi meg keserűen Hesz t’ál. A Hámán Kató brigád január óta varr exportnadrágokat. Nagyon sok függ most minden asszonytóL Németh Istvánná brigádvezetőnek tetszenek a szürke yesternadrágok. — Sajnos, sok bosszúságot okoztak. Könnyebb lett volna a munkánk, ha nem kell műanyagot varrni az öv hátára. — S az új gép? — Előbb lett volna rá szükség. Most Dobolán József né dolgozik a félautomatán. Hesz Pál telepvezető megkérdi tőle, miért mérgelődik. — Szélesebb a műanyag csík, összegyűrődik az öv, s nem viszi a gép —■ panaszkodik. Erdei Gábor szalagvezető leül a géphez, hogy elhárítsa a hibát Addig Dobolánnéval beszélgetek. Elmondja, hogy sokkal szebben varrja ez a gép az övét. ö különben a zsebeket varrja, ha azonban szükség van rá, olyankor bárhol segít A SZALAGVEZETŐ később megvallja, hogy nagyon ideges, mert sok a gond az exporttal. Az asszonyok nem dolgoztak ilm»n vékony anyaggal, s a világos szöveten minden kis hiba meglátszik. Ugyanezt említette Vancsik Ferencné is. Megkérdeztem tőle, mit tesz a brigád a jobb minőségért. — Én például tűző vagyok. Ha észreveszem, hogy hibásan kaptam a munkát a bérlőktől, akkor visszaviszem nekik. Vancsiknéval szemben ül Terjéki BaJársné. Elmondja, hogy nagyon meglátszik a zürke yesteren. ha valamilyen rossz gépelést visszabonanak. — Nem tudom, hogy kasokkal több, mint az- tehel eliene a mit ják.;. előtt. — S brigád? — Nagyon kell vigyáznunk. Zufall Béláné sem optimista, úgy érzi, nem lesznek elégedettek a munkájukkal, Juhász Istvánná máskor a koptatózást végzi, most fércei a kórházban levő társa helyett. Ö ígv vélekedett: — Kisebb hibákkal megvarrtuk a nadrágokat... Szerintem nemcsak a mi hibánkból, hanem műszaki okokból is becsúsztak hibák. Én például dolgoztam az öv- varráson, mielőtt megjött a félautomata ... Hát az keserves munka volt. Nem egy csoportban ülnek a brigád tagjai. A köpenyre varrt embléma árulta el. ki tartozik a Hámán Kató brigádba Amikor megkerültem a szalagot, elmondtam a brigádvezetőnek az asszonyok véleményét. Németh Istvánné megértőén bólogatott, amikor az elkeseredett mertegy- réseket soroltam, aztán igyekezett eloszlatni a félreértést. — Először kapott exportmegbízatást ez a szalag, s annyira féltünk tőle, hogy 'alán ez volt a baj. Én bízom benne, hogy megálljuk a helyünket, s továbbra is számítanak ránk a külföldi munkákban. MI A VÉLEMÉNYE a ta’záriak munkáiéról MüV.er Lászlónak, a Kaposvári Ruhagyár igazgatójának? — Ezen a telepen csak nadrágot varrtak eddig, nagyon nagy a gyakorlatuk. Igaz, hogy szükség volna a műbőrhöz egy stancológépre, a legnagyobb hiba azonban, hogy a taszáriak gyenge munkát adtak ki a kezükből, s a 'eljesítmény is kicsi. Pedig nagyon kényes nyugati ex- ~Tt~ól van szó. S hozzátenném, hogy az idén többszer meg kell még birkózniuk feladattal. Tőkés export... Két szó, '.sírni nagyon könnyű. A taszári telep küzdelme bizonyítja, milyen nehéz teljesíteni az emberi és a műszaki föltételeket. Fedig Somogy megye érdeke, az ország érdeke •■zt kíván ia az exportra dolgozó két brigádtól, hogy miséi előbb osztályon felüli nadrágokat gyártsanak. Lajos Géza