Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
riLAG PROLETÁRJAI, egyesüljetekI Ara í 50 Fii léb Somogyi néplap A7. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 2,3. szám. január 27., péntek A MAI SZÁ M£NK TARTALMÁBÓL MÁSODIK DÍJ (3. o.) Mária nagymamája <5. o.) Bűnlistáján árdrágítás és orgazdaság (tí. o.) Negyvenkilencinüliárd forintot tervezünk beruházásokra — 38 000 lakás építéséhez nyújt hiteltámogatást az állam — Kilencmilliárd nyugdíjakra KISS KÁROLY TERJESZTETTE ELŐ AZ ELNÖKI TANÁCS BESZÁMOLÓJÁT Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. As ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöké, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a. Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjqi. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a, képviselőket arról, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány megbízásából Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1967. cvi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvény javaslatot elö- ;:elés tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizottságai, és azt szétosztották a képviselők között. Bejelentette továbbá, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának ez országgyűlés 1966. november 11-én be- rekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között szintén szétosztották. Az országgyűlés ezután Pólyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Az 1967. évi állami költségvetésről szolé iörv ényjavaslat. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját;. A referátum hangsúlyozza, hogy 1966- ban az Elnöki Tanács 32 törvényerejű reá- aeletet adott ki, s különböző bal- és külpolitikai tárgyú határozatokat hozott. Az Elnöki Tanács a múlt esztendőben 155 határozatot hozott külügyi, tanácsi, állampolgársági és egyéb ügyekben. Nemzetközi kapcsolataink bővülését jélzi, hogy harminc nemzetközi egyezményt erősített meg a testület. I?iss Károly ezután beszámolt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és megyei bírósági népi ülnökök' választásáról. Elmondta, hogy a tanácsok háromévi időtartamra 18 363 népi ülnököt választottak. Az Elnöki Tanács az egy házakkal ösz- szeíüggő feladatait az állam és az egyházak közötti kapcsolatok további szilárdításának szellemében látta el — folytatta Kiss Károly. A továbbiakban az Elnöki Tanács területszervezési tevékenységéről adott számot Kiss Károly'. Megemlítette, hogy Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 386 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek intézésével kapcsolatban Kiss Károly megemlítette, hogy az elmúlt időszakban az Elnöki Tanács — a belügyminiszter javaslatára ■— egyes, külföldön tartózkodó, hazánk ellen aktív ellenséges tevékenységet folytató, a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált személyeket megfosztott állampolgárságuktól. Hasonlóképpen jártak el azokkal a külföldön tartózkodó személyekkel szemben, akik bűnöző életmódjukkal váltak érdemtelenné a magyar állampolgárságra. Ez utóbbiak száma nem haladta meg az ötvenet. Tavaly az Elnöki Tanács 170 személynek honosítás, 568-nak pedig vi3szahonositás útján adott magyar állampolgárságot. Az Elnöki Tanácsnak a kitüntetések adományozása terén' végzett munkáját ismertetve bejelentette, hogy a múlt év végén új kitüntetést alapítottak a felszabadulás előtt a forradalmi mozgalomban végzett kimagasló tevékenység elismerésére. A Szocialista Hazáért Érdemrend adományozásával kapcsolatos előkészítő munkát megkezdték, és a kitüntetést még ez év május 1-e előtt ünnepélyesen kiosztják jogos tulaj donosaiknak. Referátuma befejező részében Kiss Károly köszönetét mondott az országgyűlésnek, a képviselőknek az Elnöki Tanács munkájához nyújtott segítségért. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett, s Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszéde Az 1966-os év eredményes volt Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszéde elején a múlt év eredményeiről szólott. Hangsúlyozta, hogy nemzeti jövedelmünk a tervezettnél nagyobb mértékben, 6 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül — az elhatározásoknak megfelelően — a minőségi mutatók: a termelékenység, az önköltség, az exportfeladatok teljesítése, a választék bővítése, a készletgazdálkodás javítása volt előtérben. A mezőgazdasági termelés kedvezően alakult, s az elmúlt öt év átlagához képest körülbelül 6—7 százalékkal magasabb volt. Árukivitelünk mind a szocialista, mind a tőkés- és más országok vonatkozásában jelentősen meghaladta az előző évit. A népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítésére és bővítésére 47 milliárd forintot használtunk fel. A lakosság vásárlóereje 1966-ban körülbelül 7 százalékkal haladta meg az előző évit, a. kereseti arányok a fogyasztási szerkezet vonatkozásában a február 1-i ár- és bérintézkedések általában elérték a kívánt célokat. Az életkörülmények javulását tükrözi a kiskereskedelmi forgalom rnintegy 7 százalékos emelkedése, a turistautazások számának növekedése is. 1966- ban 953 000, az előző évinél 7 százalékkal több magyar állampolgár járt külföldön. 810 000-en a szocialista és 143 000 -en a tőkésországok- ban. Az év végén a magán- személygépkocsik állománya elérte a 100 000 darabot-, ami 21 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A televízió-, elöftzetők száma elérte az, egymilliót. A takarékbetét-állomány, amely a lakosság vásárlóerejének szintén egyik fontos mutatója, 2,6 milliárd forinttal nőtt. Általában elmondhatjuk, hogy" a népgazdaság' a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt'tükrözik az ösfcefoglälö' pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb forrását 'az állami vállalatok befizetései, ezekből adódott 1966-ban az összbevételeknek 80 százaléka. Az ipar termelési többleiének több mint 80 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte, a létszám csak kis mértékben nőtt. A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 000-rei emelkedett. A növekedés alacsonyabb volt a sokévi átlagnál, s ez arra mutat, hogy vállalataink a belső tartalékokat jobban igénybe vették, és kevesebb munkaerőt vontak el a mezőgazdaságból. Az iparban a népgazdasági tervben számításba vettnél nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az önköltség. Ennek megfelelően, az ipar 1966. évi eredményei alapján l az , idén a megelőzőnél mintegy 130 millió forinttal több nyereségrészesedést fizetnek majd ki — hangsúlyozta' egyebek! között. A költségvetés összege meghaladja a százmilliárdot Az előadó ezután az idei feladatokkal foglalkozott. — Az 1967-es év feladatait megszabják pártunk IX. kongresz- szusénak határozatai, a folyamatban levő ötéves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaságirányítási reform bevezetését megelőző időszak, a reform munkálatai végső, fázisba jutottak, s az. átállásra minden területen fel kell készülni.. A népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: a nemzeti jövedelem 1966. évihez viszonyított növekedése mintegy 3,5—1 százalék; az ipari termelés a számítások, szerint 4—6 százalékkal bő vijl. Ezen belül az igények nek megfelelően legdinamikusabban nöyékszik a villamosjnergia-ipar. a vegyipar,. a gép- és fémtömegcikk-ipar. valamint a könnyűipar egyes ágainak terái61é)R.j jfA legkisebb mértékűié, növekedés \a kohászatban'. termelése pedig 'aT"' ertéi'gia- struktúra. racionális irányú változtatása miatt csökken. Az iparban előtérben ált továbbra is a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése — itt a feladat 1 százalék rf, az export szélesítése és gazdaságosságának fokozása, a választék bővítése, a jobb készletgazdálkodás. Az Ipar exportszállítása a terv /érint 4 százalékkal nő. s .»zen belül a tőkés exportfel- 'idatok jeljesítése és kívánatos túlteljesítése jelentős erőfeszítéseket követel. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a harmadik ötéves íervben előírt ütemei, az 1966. évihez képest 6,5 százalékkal lesz magasabb. Az építőanyag-ipar feladata 5 százalékkal nő. A kormány újabb beruházásokat határozott el az építőipari kapacitás fejlesztésére. A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növelésével számol. Ezen belül a növénytermelés 2 százalékkal, az állattenyésztés hozama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E, terv- előirányzatok biztosítják a lakosság alapvető élelmiszer- ellátását és az export növelését. A felvásárlási feladat 3 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export összesen mintegy 4 százalékkal nő. A beruházások volumene az > előző évit összesen 2 milliárd forinttal -haladja meg. A fogyasztási alap emelkedésének mértéke 5 nv.’liárd forint, a belkereskedebni áruforgalom növekedése 3,4 százalék. A lakosság egyes, csoportjainál az életkörülmények javításában fontos szer repet játszanak a kongresz- szuson elhatározott intézkedések, így az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. E feladatokra épül az 1967. évi állami költségvetés is, amelynek volumene az 1967. évben első ízben haladja meg a 190 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege kereken 104.7 milliard forint, a költségvetés tehát egyensúlyt irányoz elő. A bevételeknél a legnagyobb arányban természetesen ismét az állami vállalatok befizetései szerepelnek. A pártkongresszuson elhangzott a munkaidő csökkentésének. programja. Ez az intézkedés igen nagy7 jelentőségű a szocialista fejlődés útján. Az Intézkedés már ebben az évben gondos előkészítő munkát igényel az egyes iparágakban és a vállalatoknál. Ennek során föl kell mérni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb kihasználása terén fennállanak. Ilyenformán e feladatot olyan emelő erővé alakíthatjuk, amely hozzájárul. hogy ez az intézkedés ne járjon a népgazdaságra nézve a jövedelmezőség romlásával. A szövetkezeti hitelrendezésről A múlt hónapban, mint ismeretes — mondotta Tímár Mátyás —, a mezőgazdasági termélöszö vetkezetek nél hitel- rendezést hajtottunk végre. Mn tusi tettük a szövetkezetekét attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatban alakult ki és amelynek vígz- szaíizetése a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományának — átlagosan —• 60 százalékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetkezeteknél többet, az erősebbeknél pedig, gazdasági erjüket figyelembe véve, lényegesen kisebb hányadot engedtünk el. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezetekben teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. A múlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt, 1967-től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásaiknak csaknem a felét saját maguk finanszírozzák. és így kevesebb hitelt vesznek igénybe. Most olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben folyósítandó beruházási hitelek valóban megfeleljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jövedelmezőség fokozását szolgálják, és így a termelőszövetkezetek a gazdasági föltételeket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már szigorú követelmény mindasi egyes hitelnyújtásnál. A lakosság adóbefizetése-} 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változtatást e téren nem tervezünk. A lakosság adópolitikai feladata a bevételek biztosításán túlmenően változatlanul az, hogy csökkentse^ a kirívó és indokolatlan jövedelemkülönbségeket. Beruházási politikánk alapelvei A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3.4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett beruházási ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkentési leírásból, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsalapokból finanszírozzák. A beruházások 1967. éri előirányzatai körül heves viták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban ki tartóik ama álláspontja mellett, hogy elsősorban a folyamatban levő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházásaink vonatkozásában az egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. As indokolt szükséglet sokkal több az őri szagban. mint amennyire anyagi erőnkből futja. Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek hiánytalanul érvényt szerezzünk a mezőgazdaság, a termelősző« <Folytatás a 2. oldalon }
