Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1967. január Z7. AZ IDEI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS TÖRVÉNYJAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról.) vetkezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint az iparvállalatoknál; a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kellően mérlegelik, hogy egy- egy beruházás milyen gyorsan térül meg, milyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyanakkor a mezőgazdaság más, kedvezőbb megtérülést biztosító területeire nem jut elegendő eszköz. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaházépítés. Túlzások tapasztalhatók középületek, intézetek építése, sőt egyes műemlékek — bocsánat a kifejezésért —- építése terén is. Az ilyen beruházások nemegyszer megelőzik égetően szükséges lakásépítkezéseink kiszélesítését. Csak helyeselni lehet azt az álláspontot, hogy — a lakásépítés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodaházak, igazgatási épületek, középületek, intézetek, műemlék jellegű építkezések előirányzatait korlátok között kell tartani — a lakásépítést, társasházak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és részesedési alapjuk egy részéből 1968-tól a vállalat törzs- gárdájához tartozó dolgozóknak támogatást nyújthatnak társasház építéséhez. Itt említem meg, hogy az OTP által a lakosságnak nyújtott közép- és hosszú lejáratú lakásépítési hitelek előirányzata ebben az évben körülbelül kétmilliárd forint. Ebből az összegből az állam 1967-ben körülbelül 38 000 lakás és családi ház építéséhez nyújt hiteltámoga- *ást. Ez évben nem lesznek jelentősebb árváltozások Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek indokoltak és azt a célt szolgálják, hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhetővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermekruha és a különböző kulturális cikkek dotációja, Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontán, alakultak ki, és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán fokozatosan meg kell szüntetni úgy, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés vagy más életszínvonal-emelő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármódosításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak majd a kereslet és kínálat alakulására. Ezért az államnak szabályozólag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen, sőt az árak mozgása és egyéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezessenek, , A költségvetés . fedezetét biztosít az .állam . szociális, egészségügyi, kulturális, védelmi, rend- és jogbiztonsági, igazgatási kiadásaira is. A szociális és egészségügyi kiadások az előző évivel szemben 6,2 százalékkal, a kulturális kiadások csaknem 5 százalékkal, a védelmi, rend- és jogbiztonsági kiadások 6,5 százalékkal emelkednek. Jelentős — a társadalombiztosítási kiadások között — a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer reformja. Ez az intézkedés is azt tanúsítja, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása állandó cél. Az idén már a lakosság 12 százaléka — egymillió-kétszázezer fő — részesül nyugdíjban. Az állami nyugdíjasok átlagnyugdíja csaknem havi 800 forint. A nyugdíj- és járadékikadások előirányzata több mint 9 milliárd forint. Ez 10 évvel ezelőtt még 3 milliárd forint alatt volt. A tanácsok önállóbban dönthetnek A pénzügyminiszter a továbbiakban a takarékos gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet, majd a tanácsok feladatairól beszélt. — A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költség- vetés volumenének kereken egyötödével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését szolgálja. A múlt évivel szembeni többleteket elsősorban a kórházi és járóbeteg-ellátás javítására fordítják. A tanácsok költségvetését l-;7 milliárd forinttal egészíti ki a községfejlesztési alap. Ez az előző évinél mintegy 200 millió forinttal több. A tanácsi költségvetések összeállítása és felülvizsgálata már bizonyos fokig új elvek figyelembevételével történt. A tanácsok önállóbban dönthettek a részükre biztosított bevételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kezdetnek tekintjük, mert még nagyon sok a tanácsi tervezési és gazdálkodási rendszerben az olyan megkötöttség, amely akadályozza annak az elvnek a következetes megvalósulását, hogy a döntések az ahhoz legkedvezőbb föltételekkel rendelkező szinten szülessenek. Folyik a gazdaságirányítás új rendszerének kidolgozása A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt minisztériumokban széles körben folyik a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgozása. Egyes intézkedések már 1966-ban életbe léptek, illetve 1967-ben életbe lépnek, így a múlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rendszert, az idén egyszerűsítjük a tervjóváhagyás és a termékgazdálkodás rendjét, a beruházások szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozásiban jelentős a termelőszövetkezetek hitelrendezése, a teljes körű amortizáció bevezetése és más intézkedések. A reform komplex bevezetésére 1968-ban kerül sor. Az alapvető elemek bevezetése együttesen történik. Ilyen az árreform, a jövedelemelvonás és anyagi érdekeltség rendszere, a tervlebontások megszüntetése, a beruházási rendszer, a devizagazdálkodás új rendje. A reform munkálatai döntő szakaszba értek. A gazdasági bizottság már határozatokat hozott az árreform legfontosabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt áll a tervezés új rendszere, a különböző időtartamú népgazdasági tervek jellege és tartalma. Az illetékes szervek napirendjén szerepelnek a távlati koncepciók kidolgozásával kapcsolatos feladatok. Ilyen például a mezőgazdaság és az ipar hosszabb lejáratú fejlesztésére, beruházásainak arányaira vonatkozó elképzelés; az energetikai bázis kialakítására vonatkozó különböző nézetek egyeztetése; továbbá a beruházások optimalizálása a fizetési mérleg szempontjából; a gépipar és a belföldi szükségletek összhangjának fokozott biztosítása: az építőipar kapacitásának fejlesztése, összefüggésben a külföldi hitellehetőségekkel stb. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezési és finanszírozási rendjének kidolgozása, amint már említettem, a beruházásoknak csak egy része valósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mérlegelésük alapján, a rendelkezésükre álló amortizációs fejlesztési alapból valósítják meg. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd a gazdaságosság, a hatékonyság előtérbe kerüléséhez. A központi előirányzatokat így fokozott mértékben és gondossággal tudjuk a népgazdaság fő arányait szolgáló célok szolgálatába állítani. Kidolgozás alatt áll a jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltség rendszere. A tervezet szerint a vállalatok a jelenleginél nagyobb részesedési alap felett fognak rendelkezni. Ebből fedezik majd a nyereségrészesedést, a prémiumokat, a jutalmalcat, a szociális és kulturális jellegű kiadásokat s más juttatásokat, amelyeknek eddigi pénzforrásai is az alapba kerülnek. A felhasználás arányai tekintetében a vállalat szabadon dönt. Elkészültek a forgóalaprendezésre, továbbá a hitelés kamatrendszerre vonatkozó javaslatok. Az utóbbiakban kifejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. A vállalatoknak is föl kell készülniük a reformra Az átmenet számos problémát vet föl, A vállalatoknak föl kell készülniük az új irányítási rendszerre. 1968-ra már nem kapnak lebontott tervszámokat, s ez arra figyelmeztet, hogy idejében kell a megrendeléseket biztosítani, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. A reform követelményeivel összhangban újra föl kell mérni a harmadik ötéves terv’ 1968—70. évi szakaszának feladatait, hogy a szükséges összhangot e vonatkozásban biztosíthassuk. Tartalékokat kell képezni a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében. Fontos szerep hárul a párt- szervezetekre, a szakszervezetekre is. Elő kell segíteniük, hogy megfelelően érvényesüljön a társadalmi érdek, a csoportérdekek és az egyéni érdekek összhangja az új gazdaságirányítási rendszer keretében — mondotta többek között Tímár Mátyás pénzügymi niszter. Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következet, majd Beresztóczy Miklós alelnök elnökletével folytatódott a tanácskozás. Inokai János, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. VARGA KÁROLY: Somogy népe nagy várakozással tekint a gazdaságirányítási reform elé Ezután megkezdődött a költségvetési javaslat feletti vita. Elsőként Varga Károly Somogy megyei képviselő szólalt fel. Elöljáróban elégedetten nyugtázta, hogy 1966-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult az ipar és a mezőgazdaság termelése. A Központi Bizottság 1964. évi decemberi határozatainak szellemében elért eredmények és a gazdaságirányítás új módszerednek eddigi alkalmazása életünk minden területén megalapozzák továbbá fejlődésünket. — Örömmel látom — mondotta —, hogy a tervek szerint 23 milliárd forintot fordítanak ipari beruházásokra. Ezzel újabb 16 000 ember számára FEHÉR LAJOS: teremtenek munkaalkalmat, s folytatják a vidék — így Somogy megye — iparosításának nagy munkáját. — A választási előkészületek során sok emberrel váltottam szót a gazdaságirányítás reformjáról. Azt tapasztaltam, hogy a lakosság nagy része bizalommal és várakozással tekint a változások elé. Akadnak azonban, akik csodát várnak a tervezett intézkedésektől, mások pedig bizonytalankodnak, és valamelyest aggodalommal néznek a jövőbe. Ezért — úgy gondolom —, hogy az elméleti és egyéb kérdések ismertetésével egyidejűleg a már bevezetett módszereik előnyeinek, eredményeinek széles körű népszerűsítésével kell erősítenünk a bizalmat a reform iránt. Javasolta, hogy vizsgálják felül a tanácsok létszám- és béralap-gazdálkodásának jelenlegi módszereit, s tegyék lehetővé, hogy a megadott béralapon belül — az alsó- és felső határok között — az illetékes tanácsok szabadon gazdálkodjanak. A bekötőutak hálózatának fejlesztésére szánt összegek tervezetéről szólott ezután. Elmondotta, hogy Somogy megyében még mindig huszonkét község és 11 nagy lélekszámú külterületi település csaknem húszezer lakója van ősztől teső tavaszig elzárva a külvilágtól. Javasolta, hogy a kormány az idei többletbevételekből és az esetleges megtakarításokból tegye lehetővé a falusi bekötőutak hálózatának gyorsabb ütemű fejlesztését. Az 1967. évi állami költség- vetés tervezetét elfogadta. Az ár- és bérintézkedések helyesen érvényesültek A délutáni ülésen elsőnek Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Jó volt a termés Fehér elvtárs elemezte a múlt évi eredményeket, majd megállapította: — Elég jó esztendő volt a mezőgazdaságban is. Búzából a holdanként! átlagtermés megközelítette a 12,5 mázsát. Kukoricából valamivel meghaladta a 18 mázsát, s így ebből az eddigi legjobb termést értük el. Ugyancsak rekordtermést értünk el burgonyából, az átlagtermés felül van a 70 mázsán. Vörösheréből 26, lucernából 25 mázsa a holdanként! termésátlag. Napraforgóból, téli almából közepes. szőlőből gyenge közepes, a gyümölcsfélék egy részénél, a zöldségfélék nagyobb részénél jó volt a termés. Ennek eredményeként az idénycikkek szabadpiaci ára hol magasabban, hol alacsonyabban alakult az előző évinél, le átlagban kb. 10 százaléksai csökkent. A fontosabb vágóállatokból is állati termékekből 3 százalékkal többet vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A tejfelvásárlás 5, a tojásé 2, a baromfié 11 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. Ezen belül az élőállat és húsexport (Daromfival együtt) 10 százalékkal növekedett, kerek 13 000 vagon export-import aktív egyenlegben. A SZÖVÖSZ által bonyolított zöldség-gyümölcs export pedig 18 százalékkal lett nagyobb, 650 millió devizaforint összegben. A tavaly bevezetett ár- és bérintézkedésekről szólva megállapította: — 1966-ban több területen javítottunk elosztási rendszerünkön. Ezzel részben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhangot teremtsünk a valóságos ráfordítások és a fogyasztói árak között. Másrészt lépéseket tettünk mind a munkásoknál, mind az alkalmazottaknál, valamint a parasztságnál az ösztönzési formák, a munka szerinti elosztás elvének jobban megfelelő jövedelmi és bérarányok kialakítására. A bér- és szociális intézke- iéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelkedések hatását, másrészt javították a jövedelmi arányokat. Ezeket az elgondolásokat nagyrészt sikerült megvalósítani A munkás-alkalmazott; keresők 35 százaléka — a tervezettnél jóval több, összesen kb. 1,1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ez az érintetteknél átlagosan 8 százalékos béremelést tett lehetővé. A felvásárlási árak emelése a mezőgazdasági árarányok javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állattenyésztési kedv ösztönzését célozta. Az áremelés leghamarabb a szarvasmarha-hizlalásban. hozta meg a kívánt népgazdaság! eredményt. Nagyrészt a háromforintos kilogrammonkénti áremelés eredményeként országosan 28 kilogrammal nőtt a vágómarhák átlagsúlya, s a termelő- szövetkezetek még ennél is nagyabb súlyra hizlalják meg az állatokat. Ennek következtében tavaly 24 százalékkal nőtt az élőmarha és a marhahús exportja. Ez kedvezően hatott a fizetési mérlegre. A szarvasmarha felvásárlási árának^ emelése egyelőre még nem. állította meg a tehénállomány csökkenését, amely főként a háztáji gazdaságokban jelentkezik. Ennek megoldása még a jövő feladata. Az egyforintos hízottsertés- áremelés már kisebb ösztönzést jelent, mivel a fehérje- takarmány árának fölemelése az áremelésnek körülbelül a felét fölemészti. Megjegyzendő, hogy a rendezés előtti fel- vásárlási árak egyébként is országos átlagban csupán a hizlalás önköltségét fedezték, a sertéstenyésztésből származó jövedelem minimális volt, és az üzemeknek csupán egy részében jelentkezett. A növénytermesztésben a földadó mérséklésével összekapcsolt felvásárlási áremelés (együttvéve mázsánként 57 Ft) hatására a kenyérgabona vetéstervét sikerült teljesíteni, s ezen belül nőtt a búza aránya — a búza becsülete — a rozs rovására. Az árrendezés kedvezően hatott a szerződéskötésre a napraforgónál és a rizsnél is. A mezőgazdasági felvásárlási áremelésből származó többletbevétel lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél a gépi amortizáció bevezetését, a gazdaságirányítási reform rendszerében az első nagyobb lépést jelenti a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodásának irányába. A többlet- árbevételből a gépi amortizáció mintegy 1,1 milliárd forintot kötött le. Hizlalják meg jól a sertéseket A fogyasztói áremelések a tervezettnél kisebb mértékben terhelik a lakosságot. Elsősorban azért, mert csökkent a kereslet az értékesebb és drágább húsok, húsos ételkonzer- vek iránt, viszont számottevően nőtt az olcsóbb, úgynevezett »vörösáru«, valamint a tőkehúst helyettesítő cikkek: az élőbaromfi, tojás, szalonna, zsírszalonna, töpörtyű, zsír, hal, zöldség stb. iránti kérésiét. A korábbi évekhez képest a húsboltokban javul a sertéshús aránya. A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért szükség van arra, hogy mezőgazdasági üzemeisk — különös tekintettel az idei alacsonyabb sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket feltétlenül hizlalják meg a szerződésben rögzített súlyhatárig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. A felvásárló állatforgalmi vállalat pedig sehol ne vegyen át sertéseket súlyhatár alatt! — mondotta. A gyermekgondozási segélyről Részben munkaerőgazdálko- dási, részben népesedési okok vetették föl a gyermekgondozási segély szükségességét. A pártkongresszus állásfoglalásának megfelelően a kormány tegnap megtárgyalta e kérdést, s megfelelő határozatot hozott olyan gyermek- gondozási segélyrendszer bevezetésére, amely lehetővé teszi a kisgyermekes dolgozó anyák otthon maradását. A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből vagy fizetésből élő aktív kereső vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozó, s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása céljából saját elhatározásából átmenetileg a háztartásban marad. A gyermekgondozási segély a gyermek két és fél éves koráig biztosítható. Folyósításának időtartama a szülési szabadság idejével együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg. Az átmenetileg otthon töltött idő a nyugdíj, a szabadság és más munkajogi Kedvezmények szempontjából eltöltött időnek teKinlendő. A családi pótlékjogosultság az otthon töltött időre is fennáll. A gyermekgondozási segély összege a bérből . izetésbői élő kisgyermek anyáknál havi 600 forint. mezőgazdasági termelősz. ,ezet tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban ;:.;ó dolgozó nő részére járó gyermek- gondozási segély összege havi ötszáz forint. A gyermekgondozási segélyt folyósítani kell mindazon gyermekek után, akik ez év január l- 'n vagy azután születte1 , tve születnek — mondott."' V .hér Lajos. Beszéde további részében méltatta az idén bevezetett új termelőszövetkezeti nyug- iíjrendszer jelentőségét, majd r gazdaságirányítási reformról szólt. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja a vitát a törvényjavaslatról.
