Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

kötött... Körön... Körön szí tettünk; s hozzá fehér, hor­golt virágotokéi] díszített csäp- ketoabátót. (i. kép.) — Változott-c a pulóver­divat? — A vastag, puha meleg pu­lóverek évek óta kedveltek. Mégis van változás, mert a pulóverek mintásak. Itt is hó­dít az Op-art és a mértani min­ta (2. kép.) Kötésben pedig a rusztikus, mintás kötés az új­donság — Milyenek a divatszí­nek? — Kötött holmiban a semle­ges színek — a drapp, a szür­ke, a bézs, a fekete, és a sötét­kék-fehérrel mindig érvénye­sülnek. A magyar nők például a zöld minden árnyalatát kere­sik, kedvelik. Most pedig Olaszországból a coral, a cik­*— Ml a divat kötöttben? kérdeztük dr. Macke Ká- roiynét, a Budapesti Kötő KTSZ tervezőjük — Evekkel ezelőtt a kardi­gán, a pulóver s a szett volt a legkedveltebb kötöttholmi. Eb­ben a szezonban előtérbe ke­rült a háromrészes lötöttkosz- tüm divatja. Szövetkezetünk ezekkel aratta a legnagyobb sikert eddigi bemutatóinkon. Fehér alapon fekete festett pöttyökkel és csíkkal díszített kétrészes ruha: siiker volt Egy bézsszínű, barna pöttyös kosz­tüm is sok tapsot kapott Esti alkalomra fehér csipkeszok­nyát fekete csipkepulóvert ké­PÁRBESZÉD A VONATON A felelősség nem tudom, mi van pen elég dolga. Neki kell min- tanárokkal. Hol élnek (lenkivel levelezni, lótni-futni ezekkel ezek? Például a fiain osztály­főnöke. Egyébként rendes tag, nem mondom, de igen vaskala­pos, szigorú ember. — Miért, mi történt? — Kérlek szépen, a múlt pén­teken havazott, és a gyerekek bent maradtak tízpercben is az osztályban. A fiam mondja, hogy ott áll a táblánál, egyszer csak odamegy hozzá a Kubik, és csak úgy hülyéskedésből hát- bavágja. A fiam erre vissza­bokszolja. Nem is volt nagy az ütés, de Kubik valahogy meg­botlott, nekiesett könyökével az ablaknak, és kitörte. Erre jött az osztályfőnök, mindketten fi­gyelmeztetőt kaptak, és meg is kellett fizetniük az ablakot. — Mennyibe került? — Nekem is meg Kubik ap­jának is húsz forintba. — Na és, hol itt az igazság­talanság? anyagért, s akkor még azért is ő feleljen, amit nagy nehezen sikerült beszereznie. — Hát ha az a dolga! — Ne légy te is olyan merev, mint a fiam osztályfőnöke. Könnyű ám a felelősséget meg­állapítani. Szerencsére nem min­denhol olyanok, mint ott az is­kolában. — Miért, mi történt? — Mondom, megvolt a vizs­gálat, a raktárost elbocsátották. Én aztán nem is nagyon kér­dezgettem a bátyámat, mert lát­tam rajta, hogy rosszul esik neki a beszéd. Gondoltam, majd csak kifigyelem, mi tör­ténik. Már korábban úgy volt, hogy a vállalat elküldi télen egy külföldi jutalomüdülésre. — És elengedték? — El. Hát ezt már korábban elhatározták, nem is lett volna igazságos, hogy most utőlag ez­zel büntetik. Aztán eladta az iámén és a meggyszfn indul álághódító útra... A mi pu- >veirszíneinto merészeik: az első akete-fehér, a második zöld- ila, a harmadik pedig ciklá- .len-fekete színösszeállításban .észült K. M. Egyszínű tavalyi estélyi ruhán­kat felfrissíthetjük szalaggal s gyönggyel díszített virágokkal. Fél centi széles selyem- vagy bár­sonyszalagot egyenlő részekre oszthatunk, és behajtva hármat. hármat úgy varrunk a ruhánkra, hogy azok hatszirmú virágot al­kossanak. Középre egy nagyobb toklangyöngyöt öltünk, és körben apró kis tűgyönggyel varrjuk ki. \ kis gyöngyszemeket hármasával oltsük a tűre, majd az anyagra. Vigyázzunk a ruha, a szalagok és a gyöngy színharmóniájára. Kétrészes kis fekete ruhánkat Íjjá varázsolhatjuk, ha leszedjük az ujját, s a blúz alját gyöngy­rojttal díszítjük. A derék felett G—8 cm-re egy sor fekete tűgyön­gyöt varrjunk a blúzra. Majd a rajzon látható módon, minden 3. vagy 4. gyöngyszem fölé három hosszúkás gyöngyszemet varrjunk. Ezután a fércelö öltéssel egy-egy teklagyöngyszcm következik, s vé­gül a rojt 20 cm-cs szálra felfűz­zük a tűgyöngyöt, majd vissza­ültünk az anyagon a gyöngyhlm- zett sor alá, másfél cm távolság­ra. Hosszú cémaszálat vegyünk, hogy legalább három rojtot ké­szíthessünk el egymás után. A ruha gyöngyözéséhez erős eémát, ha nylon az anyag, nylon szálat használjunk. Kü­lön kapható, gyöngyfűzótűvel dolgozzunk. liOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOíXXXXXXXXXlCOOOOOOC FARSANG — Hát neked ez n®m. J0*1* autóját hamarosan. Na, gondol­___1-,,, crw fnrvné IC .. - - - ­Osztályfőnöki is, húsz forint Is, és akkor még én Is adtam a gyereknek egyikét »atyait«. Mi­re való az iskolánál a költség- vetés, az ilyen véletlen rongáló­dásokra szánt állami összeg? Hát nem a dolgozók államában élünk? — Hát szerintem ... mm Na ugye! Nekem is ez a véleményem. Ezzel kapcsolat­ban elmondok neked egy érde­kes esetet. Azt tudod ugye. hogy a bátyám nőtlen ember, és nálunk lakik az udvari szo­bában. Főkönyvelő az egyik üzemben. A múltkor egyszer, amikor hazajött, láttam rajta, hogy valami baja van, nagyon rosszkedvű. Kérdezgettem, s elmondta, hogy a raktárból sok anyag el­tűnt. a raktárost biztosan le fogják csukni, de a vizsgálat megállapította az ő felelősségét Is. — Miben felelős? — Azt mondták, hogy ha több­szőr ellenőrzi a raktári kész­leteket, nem tudtak volna any- nyi anyagot csak úgy eltüntet­ni* — Hát miért nem ellenőrizte? mm Miért, miért? Van neki ép­tam, most fizethet a raktárból eltűnt anyagokért. — És fizetett? — Nem. Az autóját azért adta el, hogy helyette vehessen egy Volkswagent. Igaz, hogy hasz­nált, de szép. — A fizetéséből levontak? — Elsején, amikor fölvette a fizetését, együtt mentünk vásá­rolni. Vett magának egy öltöny ruhát, és mivel igen fázós, vil­lanyradiátort is. hogy a lábát melegíthesse. Meg is kérdeztem tőle, hogy ezt mind ki tudod fizetni egyszerre? — Miért? — Hát. mivel neked is meg­állapították a felelősségedet ab­ban az ügyben. — Na és? Azért miért lenne kevesebb a pénzem? — Hát nem kellett fizetni? Ezen a kérdésen nagyon cso­dálkozott. — Fizetni? Miért kellett vol­na? Nem mondtam neked? Az volt benn a végzésben, hogy én is felelöä vagyok a történtek­ért. Érted? Pénzről nem volt szól A SZOMSZÉDOK, AZ ISMERŐSÖK, a fiú nevelői /X raegdóbbenve olvassák ilyenkor az újság közlését »■Ilyen derék, dolgos szülök gyereke, és ide jutott! Megáll az ember- esze... Ki gondolta volna róla?« De afeiir nem ismerték a fiatal tolvajt és becsületes szüleit, azok sokszor fásultan, felületesen futják át az ilyen híradáso­kat^ legföljebb megállapítják magukban: “Milyen jó, hogy az én fiam, az én lányom nem ilyen!« És ez nem jól van! A társadalom minden tagját meg kell, hogy rázza egy fia­tal embernek az elzüllése, és hatalmas, nyugtalanító erővel kell feltolulnia benne a kérdésnek: “Hogyan jutott ide?!-" A baj gyökere, a züllés kiindulópontja majdnem min­dig a rossz családi életben található. A szülőknek, a csa­lád felnőtt tagjainak kötelessége, hogy a gyermekek so-rsáí gondoskodásukkal biztos révbe vezessék. De ahol a családi élet megromlott, legtöbbször közömbösség mutatkozik a gyermekkel szemben. Nem tőrödnek azzal, hogy a fiúk, lányuk kivel barátkozik, hol töltik idejüket, nem állnak mellettük szerető jó tanáccsal. Legföljebb pofonok csattan­nak el időnként a családi otthonban a tehetetlen düh fel- lobbanásakor, de hát eredményre ' vezet-e ez? A rendezett életformában, ahol a család tagjai bizalommal vannak egy­más iránt, .hamarosan észreveszik, hogy a gyermeknek jó barátja van-e vagy rossz befolyás környékezi Mert törőd­nek ezzel, és nem durva erőszakkal, hanem jó példával, okos beavatkozással választják el az ocsút a tiszta búzó.tói. K u LÜNÜSEN KÖNNYEN ESIK AZ IFJÚ egy rossz barát áldozatául, ha környezete körülményei ezt meg eiö is segítik. Az emuer társas ieny, és a züllött emoer is társakat keres. Ö az a rossz barát, akit különösen vonz a meg romlatlan ember. Magá­hoz. hasonlóvá akarja tenni, mert kényelmetlen érzés szá­mára, hogy sok emuer ujjal mutat ra. Szíveseooen bújik meg a tarsadaiom mélyvizében. Társadaiomellenessége és veszélyessége eppen abban nyilvánul meg a legjooban, hogy környezetét is, minél töbD emoert a mi rendumc eilen akar felvonultatni, torz elmélettel és ártó gyakorlattal. A rossz barát élvezi azt a tényt, hogy erő­sebb akaratával másokat befolyásolhat, irányíthat, vezérkedhetik. A rossz barát nem okvetlenül jár rongyos, piszkos ru­hában. Külsőre nem tudod megkülönböztetni a becsületes emberektől. Külsőségekből megítélni az embereket külön­ben sem helyes, a hosszú haj, és a furcsa szabású ruha a legtöbb fiatalembernél múló divat. A rossz barát nem mindig primitív beszédű, durva modorú, sokszor nagyon is sima nyelve van. A lelkileg züllött ember nem mindig visszataszító arcvanúsú betörő típus; minél behízelgőbb, kellemesebb jelenség a felületes szemlélő, a gyengébb ítélő­képességű ember előtt, annál veszélyesebb. A rossz barát az, aki mindig azt tanácsolja, arra csábít szóval és példá­jával, ami társadalmi rendünk írott és íratlan törvényei­vel szemben áll. Ezzel szemben különböző előnyöket csil­logtat meg, hamis célokat, vakvágányra vezeti életedet. JÖ BARATOb PEDIG MEGMONDJA NEKED AZ IGAZAT, megmondja a hibáidat is, de támasz­kodhatsz rá minden bajodban. Jó ba­rátod életének egy darabja vagy, közös élmények, közös gondolkodás kapcsolnak össze lassan mindjobban bennete­ket. Jó és nyugalmas érzés vele lenned. Lehetnek k-sebb emberi hibái is, rossz szokásai, barátságtok ki fogja állni a próbát, ha ezekre figyelmezteted. A rossz barát soha­sem marad meg melletted, ha bajba vitt. A jó barát ön­zetlen embertársad. Boldog az, aki ilyenekre talál. Ne bízzuk a véletlenre az igazi barátság kialakulását! Éles szemmel, ítélőképességgel figyeljük meg az embere­ket, munkatársainkat, tanulótársainkat, köztük van leendő jó barátunk, de köztük rejtőzik a “jó« barát is. Nem ru­hájuk, vagyoni helyzetük, keresetük szerint különböztetjük meg az embereket, hanem becsületes életük a mérték. Em- berszeretetük legyen az iránytű! A rokonszenves embert, akiknek életét, egyéniségét már megmértük és követésre- méltónak ítéltük, közelítsük meg mi is önzetlenül, meleg érzéssel, segítő szándékkal, barátsággal! Ha pedig rossz barátra tettünk szert, legyen bennünk annyi akaraterő, hogy nem holnap, hanem még ma meg­szakítjuk vele a “barátság« szálait, mert az nem igazi barátság, nem boldogsághoz vezető út, hanem cinkosság, mely halálos öleléshez hasonló. a KÖZMONDÁS, népünk bölcsessége azt mondja: /X “Madarat tolláról, embert barátjáról« ismerni meg. A jó barát tehát tükörképünk, megbízhatóan mu­tatja önmagunk jellemét is. A barátság életünk fontos, építő alkotórésze: bánjunk vele jelentőségéhez méltóan, becsületesen, okosan! Török Lehel Nagy költőnk idő­szerű verséből idé­zünk rejtvényünk­ben: ►►Farsangol a viliig! kinek nincs: Feleséget keresni jő ... «< ... folytatását lásd a vízszintes 1. és füg­gőleges 39. számú so­rokban. A költő ne­ve a függőleges 23. sz. alatt található. VÍZSZINTES: 13. Szövetség. 14. Női név. 15. Eledel 16. írásra használt folyadék. 18. A sze­relmi Ura görög mú­zsája. 20. Régi ár­mérték. 21. lóét. 24. Szóösszetételekben: vissza, újra. 25. A távírásban rövidet jelent. 26. Nem tő­led ... 26. Alvás köz ben látjuk (—’) 29. Pengét élesít. 30. Ige kötő. 32. Egyik mi­nisztériumunk betű­jele. 33. Becézett női név. 35. Sütemény. 37. Amerikai költő (1809 —1849.). 38. Férfinév. 40. Tartomány Spa­nyolországban. 42. Azonos betűk. 44 Fegyver a vita so­rán. 45. Hangutánzó szócska. 47. Pest fe­le! 48. Ausztráliai fu­tómadár. 50. Allatla kás (—’). 52. Szemé­lyes névmás és név­elő. 53. Holland tele­pes Dél-Afrikában 55. Egyforma betűk. 57. Bírói döntés. 60 Kézműves (—’). 62. ö T. H. 63. Messze. 64. Ócskaságok gyűjtő helye (+’). 66. Kerti munkát végez. 68. Téli csapadék. 70. NSZK-beli hírügy­nökség. 71. Ritka női név. 73. Borászat' eszköz (—’). 75. Ör-> magánhangzói. 76 Szeszes ital. 78. An­gol hosszmérték. 80 A Nílu^» német neve 81. Szeretném, ha ne kém adná. 83. Szál­líttat. 85. Torinói autógyár. 87. Széche­nyi Zsigmond egyiK vadászregénye. 90. Jós (—’). 91. Bács­Kiskun megyei vá­ros, Kiskun ... FÜGGŐLEGES: 1. öraszerkezet ré­sze. 2. Régi magyar női név. 3. Sima fe­lületű paaióourkolat. 4. A lengyel légifor­galmi társaság név- rövidítése. 5. Igekötő. 6. A Himnusz zene­szerzője, személyne­vének kezdőbetű j é­vel. 7. Te és én. 8. Mezőgazdasági esz­köz. 9. Község déli határunkon. 10. Gár­donyi Géza A látha­tatlan ember című regényének hőse. 11. 00000 (!) 12. Kicsi­nyítő. 17. A. É. 19. Tóni. 22. Szolmizá- ciós hang. 25. Csava­ró. 27. Röptében meg­fog. 29. Halszelet. 3L. Idea! 33. Bírósági ügy. 34. Helyrag -ra párja. 36. Azonos be­tűk. 41. Germánium vegyjele. 43. Ételte­kercs. 46. Földrész. 49. Településeket köt össze. 51. Postai kül­demény. 54. Kénke rét. 56. Szúrófegv- ver. 58. Vendéglői lap. 59. Régi magva megye, 61. Egymást követő betűk az ábé­cében. 65. A szerelem istene volt a latinok­nál. 67. Nincs akadá­lya. 69. Pecsétes. 72. Argon vegyjele. 74., Michelangello egyik híres festménye. 76. Görög betű. 77. Meg­mozdul a föld. 79. Római 505. 81. Ko­sár, népiesen. 82. Friss. 84. Becézett női név. 86. Szigetország lakója. 88. Magához kér. 89. Vissza: fel­ügyelő. B. E. * * * Beküldendő: a víz­szintes 1., függőleges 39., valamint a füg­gőleges 23. számú so­rok megfejtése. Bckü.di.si határidő 1967. január 27-én, péntek délig. Kér- j ük oi v ásóinkat, hogy a szuKségeö sorokat levelezőla­pon küldjék be, s írják rá: »Felnőtt keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvé­nyünk helyes meg­fejté.e: Ö fend hó­hoz a léced, Csisz- szen az s kinyitja előtted az erdőt. És mögötted újra kezet fog a szél. Kön vet nyertek: Császár Rózsa, Csép­lő László, Kaposvár; Kiss Mária, Oszlo­pán; Kürtös Pál, Zi- mány. A könyveket pos­tán küldjük el. 2ooOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> Gyöngyözött ruha NEVELÉSRŐL Jó barát — rossz barát Bíróság! hír: »A járásbíróság X. Y. kiskorú vádlottat bűnszö­vetkezetben ismételten elkövetett lopás büntette miatt g hónapi börtönbüntetésre ítélte az enyhí­tő körülmények figyelembevételé, vei.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom