Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-17 / 14. szám

Kedd, 1967. január 17. 5 SOMOGYI NÉPLAP Fogyasztás és tájékoztatás Az ismert közmondás szerint a jó portéka nem kíván nagy- hírverést Az élet a közmon­dást annyiban igazolja, hogy a szép, a jó valóban könnyen ta­lál vevőre. Am ahhoz, hogy a szép és a jó kellő időben ta­lálkozhasson a vásárlóval, szükséges a reklám. Ennek sok oka van. A technika fejlődésé­vel az áruválaszték gyorsuló ütemben bővül. Százával szü­letnek újfajta anyagokból új­fajta áruk. A fogyasztók előtt ismeretlen árut legrövidebb idő alatt a reklámpropaganda mutathatja be. A műszaki-technikai fejlő­dés korszakában a gyártmá­nyok érthető okokból gyorsan elavulnak. Ezért az értékesí­tés meggyorsításához jelentős gazdasági érdekek fűződnek. Mégis az tapasztalható, hogy hazánkban a fogyasztási eszkö­zöket termelő és értékesítő vállalatok többsége alig él a reklámpropaganda lehetőségei­vel. Sokan úgy vélik, hogy a tervgazdálkodásban a lakosság igényeinek megfelelő mennyi­ségű árut termelnek, és az reklám nélkül is értékesíthető. E felfogás hívednek elkerüli figyelmét az a körülmény, hogy a leggondosabb tervezés sem segít, ha a fogyasztóit nem tájékoztatják a tervezők szándékairól. A tájékoztatás fontos része a reklámpropa­ganda, amelyet semmilyen más eszköz nem pótolhat A jelenlegi kezdetleges álla­pot a közelmúlt rossz gyakor­latával is magyarázható. A né­hány jó plakát és újsághirde­tés mellett előfordul — nem is ritkán — a hatástalan, sem­mitmondó reklám. A hirdetés szervezésével, szövegezésével és »tervezésével-“ foglalkozó intézményekben egyes dolgo­zók gyakran úgy vélik, hogy elegendő a pénzügyi bevétel biztosítása, a hirdetés hatása már nem rájuk tartozik, A leg­gyorsabban, a legnagyobb tö­megekhez eljutó napilapokban megjelenő hirdetések is több fogyatékosságot tartalmaznak. Sok a szürke, érdektelen hir­detés, amelyről jogos a kriti­ka: kár a helyért, kár a pén­zért! Mi több, megtörténhet, hogy az elügyetlenkedett hir­detés ellenszenvet ébreszthet a fogyasztóban. Mondani sem kell, hogy ez csak akkor ke­rülhető el, ha az újságban megjelenő hirdetés terjedel­mét, formáját nem a véletlen, a pillanatnyi pénzügyi helyzet, hanem az ésszerűség, az el­érendő cél határozza meg. Az ötletes művészi grafika gyak­ran megsokszorozhatja az ered­ményt, de a jó hirdetésnek nem okvetlenül föltétele. Az indokolatlanul túl nagy és fő­leg agyonzsúfolt újsághirdetés szinte biztos, hogy csak ala­csonyfokú hatást tud elérni. Sok tapasztalat bizonyította általános igazság, hogy az új­ságban csak egy alkalommal megjelenő kereskedelmi hirde­tés »nem hirdetés!-«. Az újság­ban megjelent árureklám te­hát akkor éri el hatását, ha az esetleg változatos formában, de többször ismétlődik. Így le­het a fogyasztót ahhoz az el­határozáshoz segíteni, hogy «a reklámpropagandával ajánlott árut meg kell ismernie, meg kell vásárolnia! Termelői és kereskedelmi ér­dek a minél gyorsabb értékesí­tés. Ennek jól bevált segítőesz­köze a plakát, a rádió, a tele­vízió és főleg a sajtóban el­helyezett hirdetés, amelyeknél: költségei csak töredékét teszik ki az elérhető eredménynek. Az árutermelő és -értékesítő vállalatok mégis igen sokszor a legdrágábbat, a fölöslegesen hosszú távú raktározást vá­lasztják. A raktározási költsé­geket gyakorta a bankkamat és egyéb teher is növeli. A gaz­dasági vizsgálatok bizonyítják, hogy a reklámpropaganda igénybevételével az értékesí­tésben jelentős eredményeiket érnek el. Ahol azonban nem élnek a reklám adta lehetősé­gekkel, ott az értékesítés he­lyett fölösleges raktári készle­tek keletkeznek. E készleteket előbb-utóbb kisebb-nagyobb mértékű, majd teljes elérték­telenedés veszélyezteti. A reklámpropaganda a ter­melés és a fogyasztás össz­hangjának kiváló eszköze. Ér­demes erre anyagi eszközöket fordítani, hiszen a jó reklám, a gondosan szerkesztett terve­zet, újsághirdetés költségeinek sokszorosa mutatkozhat a vál- lalait eredményeiben, és szíve­sen veszi a fogyasztó is, ha tudja: mit miért érdemes meg­vásárolni. L. S. ÖN LEVÉLBEN MEGRENDELI NÁLUNK, MI BESZEREZZÜK ÉS POSTÁN ELKÜLDJÜK ÖNNEK az építkezéshez vagy a személyes szükségletre szolgáló anyagokat és árukat, ha a vásárláshoz és a szolgáltatás teljesítésére szolgáló összeget postai csekkbefizetési lapon MNB 49. egyszámlánkra befizeti. TEMPÓ KSZ, BUDAPEST, V., Bajcsy-Zs. út 56. Telefon: 117-428, 310-188, 124-556. (5604) FELHÍVJUK FUVAROZTATÓINK FIGYELMÉT, hogy a megye területén korlátlan mennyiségben vállalunk tömegáru-fuvarozást GÉPI FELRAKÁSSAL és billentéssel történő lerakással, valamint egyéb fuva­rozást és daruzást. Megrendeléseket felveszünk az alábbi helyeken: Kaposvári főnökség Telefon 14-172 Siófoki főnökség » Tabi kirendeltség » Marcali főnökség » Balatonboglári kirendeltség „ Nagyatádi főnökség » Csurgói kirendeltség » Barcsi kirendeltség 100 26 74 34 117 10 46 13. sz. Autóközlekedési Vállalat (4411) A FONYÓDIFÖLD KINCSE A NEMET ORVOS legen­dássá vált Sokan és sokfelé látták a nyáron a Balaton somogyi partján. Nem szalá­mit, nem bort vásárolt, ha­nem fonyódi vizet. Mégpedig rendszeresen. Kéthetenként megjelent kocsijával, megtöl­tötte a csomagtartót féllite­res üvegekkel, s azt vitte haza ajándéknak. Ezt talál­tam legjellemzőbb példának arra, milyen kincs buzog elő a földből Fonyódon. Az út azonban hosszú volt idáig. A nyáron lesz tíz éve, hogy az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat megkezdte a fúrást a Várhegytől 1450 méterre. Termálvizet keres­tek, a földből azonban a most már fonyódi víz néven meg­ismert ásványvíz tört elő. Hatvan márciusában fejező­dött be a fúrás, öt hónappal később a következőket je­gyezték meg a vízföldtani zá­rójelentésben: »A termálvíz­kutatás során a fúrólyuk ce- mentálását előkészítő kana- lazás köi'etkeztében 435,2 méter mélységű törtön mész­kőből jó minőségű homok­mentes szénsavas víz tört fel a felszínre, ezt az Országos Balneológiái Kutató Intézet »palackozott üdítő ásványvíz­ként engedélyezte forgalom­ba hozni.« A palackozás azonban még évekig késett Miért, miért se, ezt ma már nagyon nehéz volna kideríteni. Az azonban tény, hogy az 1960-ban föl­épített fonyódi ásványvíz­üzem édes vizű kutat fura­tait, s ezt használta az üdítő ital töltéséhez, az eredeti kutat pedig lepecsételtette. Három évig palackba zárt szellem­ként szunnyadt a fonyódi víz. Kiszabadítását egy kicsit an­nak köszönheti, hogy 1963. ja­nuár 1-én megalakult a me­gyei szikvízi pari vállalat. Még az év őszén ügy lett az ásványvízből. Horváth Zoltán igazgató meglátogatta a fo­nyódi üzemet, mindent meg­tekintett, mindenről tájékozó­dott. Beszélgetés közben meg­kérdezte. honnan veszik a vizet. Kiderült, hogy két kút van: az egyik édesvizü. a másik szénsavas. Az előbbit használják, a másikat nem. Az igazgató a többi vezető­vel együtt megkezdte a kuta­tást. Megszerezték másolatban a hidrogeológiai naplókat, a vízre vonatkozó vizsgálato­kat, nyilatkozatokat; szakér­tőket hallgattak meg. Aztán saját kockázatukra félmilliós költstegel kiépítették az ad­dig kihasználatlan kutat. A naptár hatvannégy tavaszát mutatta ekkor. Két hétig szí­vatták kompresszorral az ás­ványvizet a kútből, úí min­tákat vettek, s elküldték vegyvizsgálatra. A KEDVEZŐ FORDULAT dátuma 1965. május 26-a. Az Egészségügyi Minisztérium ekkor engedélyezte a fonyódi ásványvíz palackozását és forgalombahozatalát. A fo­nyódi üzem júniusban kezdte meg a töltést, az ivókúrára is alkalmas gyógyvíz karrierje ekkor kezdődött el. A vállalat vezetői árube­mutatón ismertették meg a kereskedelmi és a vendéglá­tóipari vezetőket az új ás­ványvízzel. Látván az idegen­kedést. magrakták a Moszk­vicsot üvegekkel, s a Bala­ton partján sorban végigjár­ták a vendéglőket, a cukrász­dákat. az eszpresszókat és a boltokat, ajánlgatták a fo­nyódi vizet. Hirdették mozi­ban és újságban. S a kezdet­ben ismeretlen ásványvíz egy- ■e népszerűbb lett a megyé­ben. Á Balaton partján üdü­lők az ország más tájaira is elvitték hírét. Ta'án ez is megkönnyítette útját először a Dunántúlon, majd a fővá- "osban. A múlt év tavaszán < ütött túl a fonyódi víz a megve határán. S Pécs, Komló, Székesfehérvár után Budapestre is betört vele a megye. Harmincötezer pa- ’.ackkal fogyasztottak el az atlétikai EB részvevői. A te­levízió riportbon számolt be az Alabárdos Étterem meg­nyitásáról. Az asztalokon ott állt a fonyódivizies-palack. A Konzervipari Tröszt megálla­pítása szerint az ország egyik legkeresettebb ásványvize a "onyódi. SOKAN ESKÜSZNEK RÁ, logy használ szervezetüknek, többet ér. mint az orvosság. Ez nyilvánvalóan túlzás. Dr. Serend Ernő megyei főorvos A megyei fővrvos kombinált gyógyvíz­nek tartja a fony-di vizet. így foglalta össze az ivókú­rára alkalmas gyógyvízre vo­natkozó ismereteket: —. A fonyódi víz a kénes gyógyvizek csoportjába tarto­zik, azonban sokféle oldott alkatrészt tartalmaz még. Összetételénél fogva széles a hatóterülete, többféle elvál­tozásra leedvező a befolyása. Alkálisó-tartalmánál fogva a szervezet savanyú irányú eltolódását normalizálja. En­nek gyomorhurutoknál, bizo­nyos bőrbántalmak, mérgezé- ses állapotok esetén van je­lentősége. Nyákoldó hatása is érvényesülhet felső légúti be­Palackozzák az ásványvizet. tegségeknél. Bizonyos mér­tékig vesekő- képződés ellen is hat. Az epe- és vize­letkiválasztó I rendszer huru- tos betegségei­nél csökkenti a gyulladást. Kéntartalma epekiválasztó és -elfolyást segítő hatású. A szénsav fo­kozza az étvá­gyat, elősegíti a hurutos nyálka oldódá­sát. Mindebből következik, hogy a fonyó­di víz kombi- nált gyógyvíz, hatása együt­tesen érvé­nyesül. Nem használható azonban gyo­morfekély, gyomorsüllyedés és bélpuffa­dás eseteiben. Az ivókúra ki­egészíti a gyógykezelést, se­gít az egészség helyreállítá­sában. Több mint egymillió fél­ás másfél literes üveget töl­töttek meg eddig fonyódi víz­zel. Az első hónapban tizen­négy és fél ezer palack fo­nyódi víz került forgalomba. Tavaly júliusban már csak­nem kétszázszer. S az idén új piacokat hódít meg a So­mogy megyei Ásványvíz és Szikvízipari Vállalat: Duna­újvárost, Zalaegerszeget, Keszthelyt, Nagykanizsát és Somogy megye eddig fehér foltjait. Üj gépek beállításá­val javítják a fonyódi víz minőségét, gyorsítják tölté­sét Az első negyedévben be­állítanak egy 40 000 kalóriái hűtőgépet. Ezzel hatfokosra hűtik a föld felszínére 29 fok melegen feltörő vizet. A Paksi Konzervgyártól vásá­rolt tizenhat csöves töltőgép­pel és a már meglevő ha­sonló típusú géppel 180 hek­toliter fonyódi vizet tölthet nyolc óra alatt palackokba az üzem. Minőségi ellenőr vi­gyáz majd rá, hogy tiszta üvegekben, jól záródó ku­pakkal ellátva szállítsák az ásványvizet a boltokba és a vendéglőkbe. KINCS EZ A VlZ. Nagy kincs. S még inkább az le­hetne, ha a vállalat minden propaganda- és reklámlehe­tőséget megragadna népszerű­sítésére. Egy évben 55 000 hektoliter ásványvíz áll az üzem rendelkezésére. Ennek egyötöde kerül palackokba. Hogy miért? Nincs igény többre. Milliókba került a kút fúrása, az üzem fölépí­tése, korszerűsítése. A fo­nyódi föld kincse fedezné a költségeket a kiadásokat, sőt kamatostul megtéríthetné, ha végre élnénk a lehetőség­gel! Lajos Géza A meghibásodott csapágyakat rövid idő alatt megjavítja a Szerszámgép- és Gördülőcs págy-javító Ktsz II. részlege, Budapest, VI., Szinnyei-Mecse u. 26. Telefon 315-724. _____________ (5581) É rdemes húsgalambot tenyészteni, jól jövedelmez Kedvező föltételekkel galambértékesítési szer­ződés köthető a Fö hDMÜVES SZÖVETKEZETTEL. Átvételi ár: 40—60 dkg súlyú galambért kilo­grammonként 34,50 Ft. 60 dkg-on felüli ga­lambért kilogramm énként 38,— Ft. Takarmány juttatás állami áron. A MÁV Dombóvári Építési Főnöksége keres fölvételre k segédmunkásokat a nagykanizsa—zalaszentjakab—balatonszent­györgy—fonyód—siófok—lepsény—szabadbattyáni, a kaposvár—fonyódi, a gyékényes—kaposvári vonalon folyó vasútépí­tési munkákhoz, valamint a Balatonfenyvesen és a Kaposváron folyó magasépítési munkála­tokhoz. Teljesítménybér. Szállás. Munkaruha, téli, nyári. Utazási kedvezmény családtagoknak is mind belföldre, mind külföldre. ' Jelentkezni lehet Dombóváron, az építési főnökség személyzeti és ügyviteli csoportjánál. (4421)

Next

/
Oldalképek
Tartalom