Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
PsütärtSSk, 1966. december 8. 3 SOMOGTI KEPfcAF ÉS PÁRTSZEK1GZET KÖZSÉGFEJLESZTÉS DOLGOS HÉTKÖZNAPOK Most lezárult ez a program, ; máris új célokat tűztek májuk elé a járás községei: járta építési akcióba fognak. Ki- ály Ferenc, a járási pártbizottság első titkára azt mondta a minap: »Jó úton járnak az emberek.« Ez átvitt érteimben is igaz. Mert ha el- űnik a sáros, gidres-gödrös, évszázados múltat idéző falusi utca, annak politikai hatása is van: a jó utat, az igaz utat dicséri. Mikében Bérdi Mihály, a Hazafias Népfront elnöke szintén első helyen említette a pártszervezet jelentőségét: »Közösen döntünk el mindent — pártszervezet, KISZ, nőtanács, Hazafias Népfront —, hogy mit akarunk megvalósítani, mihez kérjük a lakosság támogatását. Csak ez az egyedüli helyes módszer a községfejlesztésben.« Most, hogy befejeződött pártunk IX. kongresszusa, a pártszervezetek munkája ismételten a falvak lakosságának, az üzemek dolgozóinak érdekődése középpontjában áll. Vonatkozik ez majd a községfejlesztési munkára is, hogy hol mit határoznak, milyen terveket kívánnak megvalósítani. A pártszervezetek — mint eddig is — hallatni fogják szavukat, s az is bizonyos, hogy okos javaslataik, észrevételeik meghallgatásra találnak. Polesz György Eredmények, gondok a Dráva menti Hal ászati Tsz-Iien Változatlanul vezet a péterhidai brigád Figyelemre méltó mutatók, számok Ismét zárszámadásra készülődnek. A barcsi központi irodában gyűlnék az adatok; ösz- szegezik, hogy ebben az évben hogyan dolgoaott a Drávámén ti Határőr Halászati Termelőszövetkezet. Az már bizonyos, hogy a fő elképzelések hiánytalanul megvalósulnak. 480 mázsa, a tavalyinál 30 mázsával több hal fogását határozták él. Már szeptember végére teljesítették a tervet. Október végén már 570 mázsánál tartottak, novemberben újabb negyven mázsa halat fogtak. Így az évi 650 000 forintos árbevételi tervüket október 31-ig 737 000 forintra teljesítették. E szép eredmények elérésében nagy résziük van a péterhidai halászoknak. Szinte már ■hagyomány, hogy a brigádok közötti versenyben mindig a póterhidaiak jeleskednek. Ök hatan több mint kétszáz mázsa halat adtak a közösnek. Az idén számottevően bővült a szövetkezet halászati fölszerelése. Az alakuláskor jóformán semmivel kezdték, főként régi kisüzemi, korszerűtlen berendezéseik voltak. Csak lassan, lépésről lépésre gyarapít- hatták eszközeiket, olyan mértékben, ahogy saját erejükbő1 futotta, mert támogatást, hitelt nemigen kaptak. Az idén már nagy hálókat, sok per'on- snyaffot vásároltak. Sok hal- ivadékot telepítettek, csónakokat szereztek be. Az eredmények biztatóak. Arra számítanak, hogy munkaegységenként ötven forint részesedést kapnak. A szövetkezetben mégis sokat beszélnek arról, hogy nem megy minden úgy, ahogy szeretnék. Egyik nagy gondjuk a keszeg- sütés. Júliusban nyitották meg a keszegsütőt kaposvári elárusítóhelyük mellett Nem fizettek ugyan rá, de hasznuk sem volt belőie. Azon gondolkoznak, hogy érdemes-e egyáltalán fenntartani. A keszegsütő ugyanis egy kissé eldugott helyen van, kiesik a piaci forgalomból. Már több javaslattal, kéréssel fordultak az illetékesekhez, de még nem sikerült elfogadható megoldást találni. A szövetkezetét a lakosság mind jobb ellátásána -- célja vezeti. Ez áldozatot is kíván tőlük. A gazdaság költ ségei meglehetősen nagyok, hiszen három megye területén szétszórtan dolgoznak. Az értékesítés csak növeli a. költségeket. Míg Barcson 85 forintba, Kaposváron csaknem háromszorosába, 208 forintba kerül egy mázsa hal értékesítése. Indokolt lenne olyan megoldást találni, ami kedvezőbb a szövetkezetnek, s egyúttal a város lakosságának jobb ellátását is szolgálná. Megfelel.: föltételekkel a keszegsütés biztos pénzforrása a közösségnek. Ezért határozott úgy a vezetőség, hogy jövőre a cso- konyavisontai fürdőnél is nyitnak keszegsütőt. A pavilon már elkészült, s április elsején megnyitják. A jövedelmezőbb gazdálkodásra való törekvés jellemzi ezt a sajátságos feladatokat végző termelőszövetkezetet. az év újabb eredményeket hozott, s a holnaptól többe* várnak. Jósban. Főként akkor, ha sikerül gondlzikra megfelelő orvoslást találni. V. M. Felavatták Mátészalkán Zalka Máté szobrát Szerdán Mátészalkán ünnepélyesen felavatták Zalka Máté bronz mellszobrát. A községben híven ápolják a nagy forradalmár emlékét. Az ő nevét viseli a járási művelődési ház és az iskola, ahol tanulmányait végezte. A szobor Tóth Béla fiatal szobrászművész alkotása Az ünnepségen részt vett Zalka Máté özvegye is. HÁROM TERMELŐSZÖVETKEZET a barcsi járásban — úgy tudjuk, hogy mindháromban elérik a tervezett jövedelmet. Persze a zárszámadásig még sok tennivaló vár elvégzésre, amelyeket már csak az időjárás miatt sem lehet elodázni. Éppen e három tsz egyikének az elnöke mondta néhány héttel ezelőtt a szövetkezet kitűnő eredményeiről szólva: A tagság tudja, hogy munkájának nem a szomszéd falu lakói látják hasznát, s ami tennivaló rájuk vár, azt senki sem végzi el helyettük. Dolgos hétköznapok tanúi voltunk a múlt héten ebben a három szövetkezetben ... PATOSFÁN a kukorica hazaszállításából már nem sok volt hátra. A Búzakalász Tsz négy traktora nyújtott műszakban végezte a mélyszántást a megüresedett területen. Nyolcvan holdon állt szabad út a traktorok előtt. Mint Kovács József tsz-el- nök elmondta, tavaly ilyenkor is körülbelül így álltak az őszi mélyszántással. A munkák üteme mégis gyorsabb a múlt évinél, hiszen az idén mintegy 200 vagon terménnyel többet kellett elhordaniuk a földekről, mint akkor. A burgonya 120 mázsát adott száz hold átlagban, s 300 mázsa takarmány- répát takarítottak be holdanként. így minden bizony- nyál elérik a 32 forintos részesedést egységenként. és körülbelül félmillió forinttal emelkedik maid forgóalapjuk a tavalyihoz képest. A jövedelmet növeli a halszállítmá- nvokért kapott pénz is, A '■-ésed lehalászás bizony nem 'prtozik a kellemes munkák közé: hideg a víz; s a kárászok és a pontyok válogatása közben elkelt a kézmelegítés a közeli nvílt tűzön ... A SZOMSZÉDOS LADI ZRÍNYI TSZ-BEN is az utolsó kukoricaszállítmányokkal érkeztek a vontatók a mezőről. Szabó János tsz-el- nöfctől megtudtuk, hogy a kukorica egy részét mindjárt tápcserére vitték a keverőüzembe. Az azonban nem vet ló fényt a gazdaságra, hogy a 155 holdnyi közös kukori- -ának csak egyharmadáról takarították le a szárat, s az istállótrágyázási tervnek is mindössze a felét teljesítették. Noha a Győri-brigád még iohányt simított, már szóba került a tél legnagvbb munkája: a favágás. 756 köbméter fa kitermelését terved k. Ebben a munkában férfiak és nők is részt vesznek, és még a kitavaszdás előtt haza akar-vák szállítani a fát az erdőről. Akkorra már M- ~o«vossá válhat, amiben ma még csak bi zakódnak: az !dén várhatóan többet ér a -mmkaieovség a tervezett 35 forintnál. A HOMOKS7ENTGYÖR- GYI ZÖLDMEZŐ TSZ-BEN Papp János főállatteryésztő kalauzolt bennünket a szövetkezet alig egv éve használatba vett állattenyésztési központjában. Közben elmondta, hogy a mezőgazdasági munkákkal jól halad a tsz, ottjártunkkor mélyszántás és erdősítés folyt a határban. A központi majorban van a tsz szarvasmarha-áUomáPécsre és Kaposvárra küldi a halakat a patosfai tsz. Tető alá került a kukorica Ladon. jugeszsoaes borjak nőnek fel a télen a homokszentgyorgyi tsz majorjában. nyának zöme. A korszerű istállókban a több mint 150 tehén s a csaknem ennyi vemhes üsző és borjú valóban jól érezheti magát: egészséges környezetben fejlődik, hízik az állomány. A tenyésztés és a hizlalás eredményei is hozzásegítik a gazdaságot ahhoz, hogy az idén is elérjék munkanormánként az 56 forint munkadíjat. A hatvan férőhelyes bor- 'únevelőben Farkas Imréné egyedül látja el a tennivalókat. Innen kilencven nap elmúltával kerülnek ki a növendékek télen Dénesmajor- ba, nyáron pedig Jánosma- jorha és a mariettapusztai legelőre. A majort az idén januártól használja a szövetkezet. Jelenleg több mint négymillió forint értékű beruházás szolgálja a szarvasmarha-tenyésztést, és még több léteBasznos kezdeményezés A Dél-magyarországi Fűrészek szb-titkára nemrég megkérdezte a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szb-titkárától, érdekelné-e a fonónőket az olcsó hulladék fa. A kaposvári üzem szb-titkára nem adott rögtön biztos választ. Azt mondta, megérdeklődi, keli-e a tüzelő a dolgozóknak. Hamarosan közölte a muriké sn őkkel, hogy igényelhetnek olcsó fát. Miközben a hírt terjesztette, egyre inkább erősödött benne a gondolat: érdemes megragadni a ’ríná1 kozó lehetőséget. A munkásnők e’ősz*» cs’k két vason hulladék fát igényeltek. Ügy látszik azonban, ok is rájöttek, hogy jól járnak, ha a barcsi fűrészüzem ajánlatát elfogadják, s mind többen kértek a hulladékból. Az szb- titkár csakhamar azt közölhette a barcsi üzem illetékeseivel, hogy mintegy 800 mázsa hulladékfára van szükségük. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának szb-titkára a napokban ezt mondta: — Nagyon örülünk, hogy elfő gadtuk a barcsi üzem aján’a- tát. Dolgozóink nagy részéne megoldottuk a tüzelőgondját Jól járt a barcsi üzem is. Ugyanis nagy mennyiség". sok helyet elfoglaló hulladéktól szabadult meg, s növelte a nyereségét Sőt jól járt a kaposvári Latinka Tsz is: adtunk munkát fuvarosai számára. A barcsi üzem kezdeményezése hasznos volt Ez azt bizonyítja, hogy egy kis leleményességgel elő lehet mozdítani a nyereség növelését, az élet- színvonal emelését. A gazdaságirányítás új rendszereik Metbe lépése után az eddigi iél több jó kezdőmé-yezésre "tletre lesz szükség. Csak h«-- ’veselni lehet tehát, hogy a 'oreri ü»em vezetői már mos* szoknak a .nz '— ..... c l álkodáshoz. Sz. N. sítmény építését tervezik 1970-ig. Noha a tehenészetben gépi íejést alkalmaznak, az emberi kézre még sokáig szükség lesz. Most húszán dolgoznak a majorban. Úgy tűnt,,.a szürke épületek körül sehol sincs ember. Odabent azonban az állatok körül találkoztunk velük. Ott voltak a gondjaikra bízott jószággal, ügyeltek a közösség vagyonának számottevő részére. Feladatukat iátták el egy tél eleji dolgos hétköznapon. Hemesz Ferenc es must pályázatot hirdet a Siófok és Vidéke Körzeti Földmövesszövetkezet a hozzátartozó községekben. Részletes felvilágosítás a földművesszövetkezet kereskedelmi főosztályán, Siófok. (4.H28) Sok emberrel beszélgettem az utóbbi időben arról, hogy milyen kapcsolatot látnak e pártszervezet tevékenysége é:. a községfejlesztési munka között; pártmunkások, népfrontvezetők, tanácstagok mondtál, el véleményüket. S jóllehet a megkérdezettek távol élnek egymástól, hiszen egyikük a nagyatádi járás lakója, másikuk a fonyódié, a harmadik meg éppen Marcaliban gondolkozott el a kérdésen, mégis valamennyiüknek hasonló volt a válasza: a párt vezető, irányító szerepe érvényesül a községfejlesztési munkában is, nélküle el sem képzelhető az előrehaladás. Mert hol dolgozik jól a népfrontbizottság? Ott, ahol a pártszervezet ösztönzi, irányítja. S mivel a községfejlesztési munka általában a népfront- bizottságok szervezésében folyik, a kapcsolat máris kimutatható. Aztán egy másik gondolat: jól tudjuk, hogy a kommunisták mindig, mindenben az élen járnak. Magától értetődik tehát, hogy amikor falujuk, városuk fejlesztéséről, szépítéséről van szó, ugyancsak az elsők között vállalják a munkát Számtalan példa ■ran ezre is. Balatonszentgyörgyien, ahol a pártszervezet titkára és a községi tanács elnöke ugyanaz, a kommunisták első kézből ismerhetik meg a fejlesztés programját. Taggyűléseken alaposan megvitatnak mindent, mielőtt a közvélemény elé viszik az elképzeléseket. Az egész községfejlesztési alapot ésszerűen, a lakosság igényeinek megfelelően kezelik. S ami nemcsak náluk tapasztalható: nem csinálnak propagandát ennek a munkának, csöndben, szerényen végzik feladatukat, nem várnak érte elismerést vagy egyéb dicséretet. Természetesnek tartják, hogy a feladatot Végre kell hajtani, hiszen az valameny- nyiük érdekét szolgálja. Vagy Itt van a marcali járás példája. Néhány évvel ezelőtt a járás községfejlesztési programja kulturális-oktatási célokkal indult. Az volt a cél — minden pártszervezet azon munkálkodott —, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek az általános iskolai oktatáshoz, új tantermekkel segítsék elő az iskola- reform megvalósulását, s mielőbb befejezhessék a körzetesítést. Politikai munka volt ez a javából, hiszen az emberek egy részét először a körzetesítés jelentőségéről kellett meggyőzni, s ezzel párhuzamosan azt is megvilágítani előttük, hogy miért van szükség elsősorban tantermekre, pedagóguslakásokra, s miért kell várni az egyéb létesítményekkel. Nos, szinte minden taggyűlésen szó volt róla, hogyan lehetne meggyorsítani a munkát. És a kommunisták tanácskozásain kibontakozó erjesztő szellem pezsdítöen hatott a falvak valamennyi lakosára. ^4844)
