Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA (Folytatás a At oldalról.) kidolgozott politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeket A párt munkájában minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. Határozott igény, hogy növekedjék az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. A legutóbbi években erősödtek az állam- hatalom és az államigazgatás szervei, s ezek mentesíteni tudják a pártot olyan operatív jellegű gazdasági, kulturális és egyéb feladatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükségszernek voltak, de elvonták ereje egy részét a tudományos elemző, elvi politikai irányító munkától. Időszerű változtatni azon a gyakorlaton, hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt- és az állami, szakigazgatási szervek. A feladatok helyes megosztása erősíti a párt irányító tevékenységét, növeli az államhatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelősségéi Küzdeni kell a tömegek igényeivel szembeni közönyből, a lélektelenségből és a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen. Pártunk a szocializmus fölépítését az egész társadalom ügyének tekinti. Társadalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindennapi feladatainak végrehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közösségi tevékenységét. Ezért a párt nagy figyelmet fordít a dolgozó tömegeket tömörítő szervezetek és mozgalmak, különösen a szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség a Hazafias Népfront, a nőmozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni keíl a tömegszerve34 A vállalatok önállóságának és felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének. A VIII. kongresszus óta fejlődött a párt __, ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a pórt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást. A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységének irányát. Hatásuk már érezhető: ráirányították a figyelmet a politikai-eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától, azt a prakticista szemléletet, amely helyenként a pártélet és a párttagság aktivitásának csökkenésére vezetett. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. Az elmúlt években széle® körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészséges belső életének, a pártegység további szilárdításának fontos követelménye. Az élet által fölvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, antimar- xista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika fezetek és -mozgalmak önállóságát is. A tömegszervezetek magasabb fokú önállósága azt is jelenti, hogy ebben a viszonylatban is megszűnik a pártszervezetek mindennapos operatív gyámkodása és a párhuzamosság. A szakszervezetek mint a demokrácia fon- tos szervei alkalmasak arra, hogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be az őket érintő legfontosabb döntések meghozatalában. A bérből és fizetésiből élők azt várják a szak- szervezetektől, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielégítésére, és őrizzék törvényben biztosított jogaikat A tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában önállóbban, bátrabban kell kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellenmondások feltárá~ában és fel- toldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában a dolgozók körében össze- • gyűjtött tapasztalatok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével. A tömegszervezetek szervezeti önállóságát elősegíti annak az elvnek a következetes valóra váltása, hogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ szervezetedre vonatkoznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kell, hogy szültségei és a gazdasági építőmunkónkban időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az elhajlások és torzítások leküzdése a párt eszmei és cselekvési egységének, a párt politikája hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkának elengedhetetlen feltétele. Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulása, a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a magas fokú politikai fejlettséggel együtt megfelelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű és eleven gazdaság- politikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda- és agitáminél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekiben és -mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a párt a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő értékűnek ismeri eL Az itt dolgozó kommunisták, különösen a vezető beosztásúak, felelősek azért, hogy szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalósításában munkálodjanak. TT" A népgazdaságban elért eredményeink a pártszervek és a pártszervezetek te- ékeny közreműködésével születtek. A párt ezető szerepe a gazdaság területén a poli- kai irányításban, a koordinálásban, az erők sszefogásában, mozgósításában és az ellenzésben nyilvánul meg. A központi vezető servek feladata elsősorban a gazdaságpoli- kai irányelvek és célkitűzések kidolgozása s megvalósításának biztosítása. Az alsóbb ártszervezetek munkájának súlypontja a özponti irányelvek megvalósulásának, a elyi problémák megoldásának elősegítése, nélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági íervek közvetlen vezetését. A pártszervek és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A pártmunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagymértékben függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. A pártszerveknek és pártszervezeteknek aktív, kezdeményező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatkozók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kinevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes pártszerv jóváhagyását, illetve véleményét kell kérni; dós tevékenysége, a sajtó, a televízió és a rádió munkája. A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől ég a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértését Az agitáció és a sajtó legyen meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fella- zítási propaganda visszaverésében. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdette® a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevékenységből. A sajtó, a rádió és a televízió világnézetileg tisztultabb lett és politikai állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy a sajtóvilágnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz. i„-i A káderek kiválasztásának és nevelé- I”* I sének a VIII. kongresszuson megerősí tett alapelvei helyesnek bizonyultak. Ennek tudható be, hogy az azóta vezető beosztásba került káderek nagy többsége megállta a helyét. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti figyelmessége. A káderek megítélésének alapja továbbra is a politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai felkészültség, a végzett munka és magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséggel és a szakim! felkészültséget. Következetesebben kell föllépni a kádermunka elveit sértő szemlélettel és gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai felkészültség lebecsülésében, a szakmai hozzáértés és az iskolai végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk. Bár némi haladást értünk el, továbbra is törekednünk kell arra, hogy, az egész társadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő, s annak megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat. 38 A VIII. kongresszus óta újabb tagokká! gyarapodott a párt, növekedett a tagság eszmei-politikai felkészültsége. Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, érvényesülnek a pártélet lenini normád. Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket, az »-üres járatokat-«. A párttagság létszáma a VIII. kongresszus óba 73 000-rel nőtt A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt taglétszámának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt kutatni kell a párt- demokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcióin ári usok egzisztenciális függőségié. Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés, munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemed. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletbentartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi nártmumkában, a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvét is. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdelmet a gondolati restség, az önteltség ellen. Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbírálatra. A párttagság véleménynyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen föltétele. Figyelembe véve a pártban és a társa- ’’' I dalomban végbement fejlődést, valamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a szervezeti szabályzatnak a Központi Bizottság által javasolt módosítását. Ezzel erősödik pártunk összeforrottsága, cselekvőkészsége, még álltái masabbá válik hivatásának, vezető szerepének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik, ugyanakkor növekednek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocialista erkölcs és az aktív társadalmi tevékenység terén. Óvjuk a pártat a karrierista és a pártba nem való elemektől. . x A kongresszus a Központi Bizottság javaslatát elfogadva úgy határoz, hogy az eddigi tagjelölt elvtársak — akik rendes tagokká lesznek — párttagságát a IX. kongresszus idejétől számítsuk. A Revíziós Bizottságok működése megszűnik, feladataikat a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok veszik át. Valamennyi pártszervezet jogot kap a területén folyó munka ellenőrzésére és a vezetők beszámoltatására. A fegyveres erőknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényesek. VII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben , is a magyar munkás- osztály, népünk, nemzetünk érdekei s azzal teljes összhangban a proletár internacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. I...I A nemzetközi kommunista mozgalom l*‘‘l korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjai mintegy 30 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen ország sem, ahol a szocializmus, a kommunizmus eszméi ne éreztetnék forradalmasító hatásukat A 14 szocialista országban a kommunista és munkáspártok országaik és népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkésországok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért. Küzdenek a munkásmozgalom megosztottságának felszámolásáért, a munkásosztály egységéért. A fejlődő országok kommunistái küzdenek a neokolonializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen [TTT a legutóbbi években éles nézeteltérés 1**1 támadt a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban, a kínai vezetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az egységbontással szemben az utóbbi időben a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödtek az egységtörekvések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági föltételei előírják. Ez a politika a marxizmus—len inizmus elvein kell hogy alapuljon, és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit. Ez lehetséges és ’ükséges. Ebben van a marxista—leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhet célon sége. Minden népnek maximálisan mozgósítania kell erőforrásait a szocialista építésen. Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti ei őforrásokra, mert hatalmas előnyök és erőforrások vannak a szocialista országok nemzetközi összefogásában is. A tapasztalatok nyomán az akcióegység eszméje tért hódít, az egységbontók pedig mindinkább elszigetelődnek. Utat tör magának a fölismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek, és megkívánják, hogy minden nézeteltérést alárendeljünk az imperializmus elleni harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus ellem akcióegysége megteremtéséért Hasznosnak bizonyulnak a kommunista pártok kétoldalú, több oldalú vagy olyan regionális találkozód, amelyek egy térség égető problémáit vitatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak jelentős szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása, amelynek létrejöttéért a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erőfeszítésre. nr^f A ^Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjának a estvérpártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott fő irányvonalat tekinti. Mint az 1965 márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó részvevője teljes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításáért, mindenféle jobboldali opportunizmus és »baloldali-« kalandorság ellen. Pártunk széles körű, bensőséges kapcsolatokat tart fenn a kommunista és munkáspártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel folytatott eszmecseréink hozzájárulnak a nézetek kölcsönös megismeréséhez, egymás jobb megértéséhez, az együttműködés erősítéséhez Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére törekedett és törekszik a haladó, demokratikus pártokkal, mindenekelőtt az afrikai és az ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szociáldemokrata pártokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. * * * A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely f.li eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további fölemelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk biztosítása.
