Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA (Folytatás az oldalról.) — a termelés és a fogyasztás szerkezetének olyan változása, amely megegyezik a népgazdasági szükségletekkel, és kielégíti azokat.; — a nemzetközi munkamegosztásba való intenzívebb bekapcsolódás, külkereskedelmünk gazdaságosságának javulása; — a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb behatolása a termelésbe és fogyasztásba; — a dolgozók tevékeny és hatékony részvétele vállalatuknál a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzésében; — összességében: eredményesebb gazdálkodás az életszínvonal további bázisainak megteremtéséhez. A reform megvalósítása mélyreható politikai folyamat is, amely egész társadalmunkat érinti. A gazdasági döntések decentralizálása a nagyobb helyi, vailalati önállóság a legfőbb feltétele a szélesebb üzemi demokráciának. A vállalati ügyek zöme a dolgozók részére áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé válik. Az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolásával a reform jelentősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakoztatásához. A miunka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése növeli a munka becsületét. A gazdasági reform a gazdasági vezetőket a korábbinál nagyobb feladatok elé állítja. Tömegméretekben biztosítja a dolgozók, a vezetője fejlődését, tágabb teret ad a tehetségek fölismeréséhez és hasznosításúikhoz megfelelő munkahelyen. Az új rendszer növeli az állami irányító szervek kötelességeit és felelősségét, erősödik a központi vezetés hatékonysága. Az ötéves terv megvalósításáért, a ‘gazdasági reform bevezetéséért és alkalmazásáért folytatott tevékenység növeli az egész társadalom aktivitását, az alkotó munka jobb kibontakozását. IV. Az életszínvonal alakulása A két kongresszus közötti időszakban a népgazdaság fejlődésének megfelelően javultak a lakosság életkörülményei. Lényegében teljessé vált a felnőtt férfi lakosság foglalkoztatottsága. Általánossá vált a társadalombiztosítás, javult a lakáshelyzet A második ötéves terv időszakában 282 000 lakás épült. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1965-ben 18 százalékkal haladta meg az I960, évit A reáljövedelem azonban egyenetlenül, az egyes években változóan növekedett Az egy főre jutó jövedelemnövekedésnek kisebb részét tette ki a reálbérek emelkedése, a nagyobb rész a foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek — elsősorban a nyugdíj — emelkedéséből származott. A szocialista állam hatalmas összegeket költött a társadalmi gondoskodás céljaira. Csak nyugdíjak címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot fizettek ki, 3 milliárddal többet, mint öt évvel ezelőtt. Az életszínvonal emelését szolgáló beruházások eredményeként bővült a kereskedelmi hálózat, javultak a szolgáltatások, fejlődött az iskolahálózat, kórházi helyek ezrei, orvosi rendelők százai létesültek. Népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint valaha, öt óv alatt az egy főre jutó fogyasztás cukorból 13, húsból 8, vajból 14, tojásból 17, csokoládéból pedig 80 százalékkal növekedett. A lakosság iparcákkvásárlása 25 százalékkal nőtt Az életmód átalakulását mutatja, hogy a háztartások villamosenergia-fogyasztása 81 százalékkal, gázfogyasztása 55 százalékkal nőtt. Ma már minden harmadik családra jut egy televíziókészülék. S Az alapvető gazdaságpolitikai elvnek megfelelően, a lakosság életszínvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján, a jövőben is rendszeresen emelkedik. A liarmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelmet 14—16 százalékkal növeljük. Az egy keresőre jutó reálbér 9—10 százalékkal emelkedik. Az életszínvonal emelésében az eddiginél nagyobb szerep jut a reálbérek növelésének. Új gazdálkodási rendszerünkben arra törekszünk, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete. Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A vállalatok dolgozói egyéni és kollektív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget, s ehhez az eddiginél jobban kapcsolódjék saját személyi jövedelmük, egyszersmind meg kell teremtenünk a növekvő és differenciáltabb igények kielégítésének föltételeit. A társadalmi gondoskodás körébe tartozó szociális juttatások — nyugdíj, családi pótlék, betegségbiztosítás, oktatás — rendszerét toY. vábbna is fenntartjuk, és a lehetőségekhez mérten tovább fejlesztjük. 1970-ben a ' pénzben! szociális juttatások mintegy 5 milliárd forinttal haladják meg az 1965. évi szintet. A béren kívüli juttatások másik részének (üdültetés, üzemi étkezés, stb.) bővítését vagy személyi jövedelemmé való átalakítását cél szerű a vállalatok hatáskörébe utalni. A lakosság ellátását áruval és szolgáltatásokkal tovább javítjuk. Előmozdítjuk, hogy a lakosság megtakarításai tovább növekedjenek, elsősorban a beruházás jellegű építőanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, a fogyasztási javak megszerzésére. Tovább kell folytatni a már eddig 170 000 munkást érintő munkaidő-csökkentést, 1970 végére az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő összes munkakörben be kell vezetni a munkaidő eddigi mértékű csökkentését. Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetéséinek részletes rendjét szabályozzák. A termelőszövetkezeti tagak családi pótlékának emelése mellett 1967. január 1-vel új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert vezetünk be. Az új nyugdij rendszer alapelved a bérből élőkével azonosak. A nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjevekhez igazodik. Társadalmunk egyik legnagyobb politi____ kai, gazdasági és jóléti problémája a l akáskérdés. 1960-tól 1965-ig a népesség másfél százalékkal, a lakásállomány 8 százalékkal növekedett A lebontásra került lakásokat korszerűbbekkel helyettesítettük. Csökkent a 100 lakásra jutó lakók száma. Különösen jelentős, hogy 1962 óta több lakás épült a városokban, mint a községekben. Mindez azt jelenti, hogy évtizedekig tartó —- ellenkező irányú — folyamatot fordítottunk kedvező irányba. Ez a fejlődés még nem tudja kielégíteni a társadalom változatlanul nyomasztó lakásigényét. Ennek enyhítésére a következő 5 év alatt 300 000 lakást építünk. A lakáshiány fokozatos enyhítéséhez és jövőbeni megszüntetéséhez mindenekelőtt az építőipar termelékenységének és kapacitásának növelésére van szükség. Az új gazdaság- irányítási rendszerben a termelő vállalatök — jövedelmezőségüktől függően — viszonylag jelentős összegeket használhatnak fel lakásépítésre. Ezek ésszerű fölhasználása pótlólagos eszközöket szabadíthat fel a lakáskérdés megoldására. A párt ismeri népünk lakásgondjait, s legfontosabb feladatai közt tartja számon, hogy gondos gazdasági elemző munkával új tartalékokat tárjon fel, és a lakáselosztási rendszer igazságosabbá tételével is minél előbb javítsa a legjobban rászorulók helyzetét. Az ideológiai és kulturális építő munkáról rjTj Fejlődésünk jelenlegi szakaszában I alapvető feladatunk népünk szocialista erkölcsi és világnézeti egységének megteremtése, a szocialista világnézetünkkel szembenálló nézetek leküzdése. A legutóbbi években erősödtek népünk tudatának szocialista jellemvonásai. Ezekre építve az eddiginél hatékonyabban kell segítenünk a szocialista erkölcs, s ezen belül is a szocialista hazafiság, a munkához való új viszony és a közösségi szellem elmélyítését. A szocialista hazafiság fontos szerepet játszik a nemzeti egység megteremtésében, a világnézetileg ma még eltérő felfogást valló, de az új társadalom célkitűzéseit elfogadó emberek törekvéseinek összefogásában. Magában foglal minden igazi értéket, melyet évszázadok során a magyar nép teremtett, de nem táplálkozhat kizárólag a múlt forrásaiból. Szocialista vívmányaink joggal) tölthetnek el nemzeti büszkeséggel. Több mint 21 éves harc és munka nagyszerű eredménye és a cél, a szocialista magyar nemzet felvirágoztatása adja mai ha- zafiságunk igazi tartalmát A szocialista hazafiság szerves része a nemzetköziség, a világ munkásosztályával, kommunista és munkáspártjaival való együttműködés és szolidaritás. Magyarország a proletár internacionalizmus érvényesülése alapján kerül a nemzetközi haladás élvonalába és tudja megvalósítani nemzeti céljait. Elítéljük a nemzeti közömbösséget. Nem értünk egyet a sovinizmus megnyilatkozásaival, s tartiuk magunkat a marxizmusnak ahhoz a tanításához, amely szerint minden kommunistának elsősorban saját nemzeti nacionalizmusa ellen kell harcolnia, s népe körében erősítenie kell a pro- ' etár nemzetköziség érzését. A szocialista társadalomban a dolgozók növekvő öntudatának és érdekeinek egyaránt érvényesülniük kell. A munka szerinti elosztás elvének tényleges megvalósulása, az anyagi ösztönzés helyes érvényesülése a gondolkodást átformáló nagy nevelő erő. A jó munkával érvényesített egyéni érdektől senkit sem kell óvni, de őrködni kell azon, hogy csak a végzett munka arányában lehessen szert tenni javakra és jogokra. Az anyagi ösztönzés jobb érvényesülése önmagában nem biztosítja a munkához való új viszony kialakulását. Folytatnunk kell a harcot az anyagiasság, a kapzsiság és az önzés ellen, és a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi elismeréssel erősítenünk kell a dolgozók szocialista tudatát. A szocialista erkölcs jellemzője a közösségi szellem. A közösségi magatartás megköveteli, hogy megszilárduljon az állampolgári fegyelem és a Vili. kongresszuson megfogalmazott szocialista erkölcsi normák érvényesüljenek a magán- és közéletben egyaránt. N Korunk nagy kérdéseire csak a mar____ xizmus—leninizmus képes tudományos v állasat adni. Ezt a felismerést igazolja a kommunisták világnézetének egyre növekvő tekintélye a világ minden részében, s ezt bizonyítják hazai tapasztalataink is. A marxizmus térhódítása nem feledtetheti, hogy társadalmunkban jelen vannak más ideológiák és eszmei áramlatok is. Ezek közül széles tömegeket befolyásol a kispolgári szemlélet, erkölcs és ízlés, valamint a '/állásos világnézet. Szükebb rétegekben az imperialista propaganda hatására terjednék azok a polgári eszmei áramlatok, amelyele a modern kapitalizmust védelmezik, a '•Hág általános válságának hangulatát sugallják, hitetlenséget keltenek, árasztják a pesszimizmus szellemét. A szocialista célokat követő nemzeti egységgel, az egyre erősödő közösségi szellemmel nem fér össze a polgári-kispolgári nézetek konzerválása. A nem marxista eszmékkel szemben felvilágosító, meggyőző tevékenységet kell kifejteni. Különös türelemmel — az érzelmek megsértése nélkül és a tudományok eredményeire építve — folytassuk a nevelőmunkát a vallásos tömegek körében. A marxizmus hatékonyabb terjesztésével és oktatásával el kell érni, hogy a munkásosztály világnézete uralkodó legyen társadalmunkban. 29 A VIII. kongresszus óta elteli négy év alatt újabb lehetőségeket biztosítottunk tudományos életünk fejlődéséhez. A kutatásnak jelentős anyagi és szellemi bázisai épültek ki, intézetek több ezer kutatóval. Ebben az időszakban a műszaki és mezőgazdasági tudományok segítették iparunk előrehaladását, új agrotechnikai eljárások bevezetését. A természettudományok és a matematika több alapvető ágában kutatóink újabb eredményeket értek el, új kutatási irányokat fejleszettek ki, és tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi hírnevét. A társadalomtudományok közelebb kerültek mai életünk problémáihoz, és jobban részt vettek az eszmei harcban. Az orvostudomány eredményesen szolgálta egészségügyünk fejlesztését A tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságát akadályozza, hogy nincs meg a szükséges összhang társadalmi, nép- gazdasági céljaink és a kultúrmunka között, s nem fejlődik kielégítően az irányítás és a tervezés módszere és gyakorlata. A műszaki és mezőgazdasági kutatást fokozottabb mértékben kell a népgazdasági tervekben meghatározott célok megvalósítására összpontosítani. A párt gazdaságpolitikája, a gazdasági mechanizmus reformja, a nép- gazdasági tervek sok közgazdasági, jogi, szociológiai, tervezéselméleti kérdés feldolgozását követelik meg. Emellett a társadalomtudományok fejlődésünk elemzésével, a mai helyzet felmérésével, a szocialista épités törvényszerűségeinek feltárásával és elméleti megalapozásával is elősegíthetik az építőmunkát. A tudományos és technikai forradalomnak jelentős politikai és társadalmi következményei vannak, s e kérdések vizsgálata is aktuális feladat. A tudományos kutatómunka fejlesztése igényli a társadalom- és természettudományok ideológiai kérdéseinek tisztázását. TTTTj Hazánkban a művelődés valóságos nép- mozgalom lett. Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban vesz részt. A felnövő korosztályoknak háromnegyede a szakmunkásképző iskoláikban, illetve középiskolákban tanul tovább. A VIII. • kongresszus után elkezdtük az oktatási reform bevezetését, megteremtettük a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait. Ax oktatási reform végrehajtása további erőfeszítéseket kíván meg különösen az oktatónevelő munka tartalmának és módszereinek megjavításában. A társadalom és a népgazdaság szakemberszükséglete megköveteli, hogy nagy gonddal fejlesszük a szakmunkásképzést, a közép- és felsőfokú szakoktatást. Á szakközépiskola fokozatos kialakításával, a jelenlegi középiskolai tanulólétszám fönntartása mellett biztosítjuk, hogy több fiatal szerezzen középfolcú műszaki szakmai tudást. A származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésére és az új egyetemi, főiskolai felvételi rendszer bevezetésének helyességét az élet igazolta. A munkás- és parasztszülők gyermekeinek arányszáma a felsőoktatási intézményekben országosan nem csökkent, s az új rendszer ösztönzően hatott a tanulásra. A jövőben még gondosabban kell vigyáznunk a felvétel követelményeinek: a felkészültségnek, a tehetségnek, a rátermettségnek és a magatartásnak együttes érvényesítésére. További feladatunk, hogy különösen a pedagógusok közreműködésével segítsük a kétkezi dolgozók gyermekeit, akik a szülői házban kevesebb támogatást kaphatnak tanulásukhoz. Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése. Pedagógusaink egyre jobban megértik és átérzik e feladat fontosságát. Ifjúságunk egészségesen fejlődik, szocialista szelleme erősödik, egy részére azonban hatnak az ellenséges ideológiák, elsősorban azért, mert nem értik fejlődésünk ellentmondásait és az építőmunka problémáit. Nagyobb gonddal foglalkozzunk, különösen az egyetemeken, a marxizmus oktatásának korszerűsítésével. Szocialista jövőnk megkívánja, hogy a társadalom fokozottabb felelősséget vállaljon az ifjúság neveléséért. nTTj A kulturális forradalom eredménye- l"1l ként tovább nőtt a tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt. Íróink és művészeink sok értékes, jórészt szocialista szellemű alkotással gazdagították kultúránkat. A művek témái korszerűbbek, stílusuk sokszínűbb lett A VIII. kongresszus határozatainak megfelelően támogatunk minden olyan törekvést, amely a valóságot jellemző vonásaiban ragadja meg, s igyekszik méltó művészi színvonalon kifejezni. A múlt kulturális örökségét gazdagabban és szélesebb körűen ismertettük, megteremtettük a teljesebb tájékozódás lehetőségét a külföldi irodalomban és művészetben. A kialakult szabadabb légkörben viták folytak az irodalom és a művészeteik, a szocialista realizmus és a népművelés kérdéseiről. Erősödött és elméletileg igényesebbé vált, a marxista kritika. Növeltük a különböző alkotóműhelyek, kiadók, színházak, filmstúdiók, szerkesztőségek önállóságát. Az irányítás fő eszköze az eszmei meggyőzés volt. Az eredmények nem feledtetik el azonban, hogy írói-művészi körökben jelentkeznek a szocializmustól idegen irányzatok, amelyek elszakítják az irodaimat és a művészetet a társadalomtól, és hangot adnak a társadalom törekvéseivel ellentétes nézeteknek. Ezekkel szembeállítjuk a pártosság elvét, mely elsősorban azt jelenti, hogy az irodalomnak és a művészetnek tudatosan kell állást foglalnia a jelenkor alapvető kérdéseiben: a szocializmus, a béke, a népek szabadsága és a haladás mellett. Az irányításnak továbbra is elsősorban politikai, eszmei ráhatásokkal kell élnie és világosabban meghatároznia, hogy mit támogatunk, mi az, aminek helyet adunk és amit elutasítunk. Támogatásban részesítjük a nagy tömegek ez szóló szocialista és egyéb humanista ah .ásókat, helyt adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseiknek, viszont kirekesztjük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihuma- nista vagy a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat. Pedagógusok és népművelők, tudósok, írók, és művészek, az egész éríelmiség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szellemben neveljék népünket, erősítsék eszmei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével. Értelmiségünk — alkotó-, termelőmunkája mellett — elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá a szocializmus teljes fölépítéséhez. VI. A párt vezető szerepének további erősítése Pártunk forradalmi hivatásának megírj felelően vezeti és szervezi hazánkban a szocializmus építését. Eszmeileg, politikailag egységes, töretlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat, amelyet a legutóbbi évtizedben a jobboldali opportunizmus, a revi- zionizmus és a dogmatizmus, a szektarianiz- mus elleni kétfrontos harcban kovácsolt ki. A két kongresszus között a politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály akaratát kifejező, hazánk és népünk érdekeit szolgáló politikát folytat. Ez a marxista—leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nemzetközig forradalmi munkásmozgalom, a haladó világ érdekeivel. I„„i A szocializmus építésének jelenlegi i’”*l időszakában a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tudatosságot, következetességet és saea vezettséget igényelnek. A következő evek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban élló tökéletesítése. Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket, és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt vezető szerepét. A párt vezető szerepe úgy érvényesül, hogy a párt a marxizmus—leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat, és e politika megvalósítását biztosítja. A párt legfontosabb fel-) adata, hogy vezető szervei a párttagság és ai dolgozó tömegek bevonásaival kidolgozzák ai politikai, gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseit. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi, politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítani, hogy a helyesen (Folytatás e oldaton.)
